Microsoft Word Ktesibiosa doc
Yüklə 2,38 Mb. Pdf görüntüsü
|
Ktesibios öröksége 5 nyomta, s ez az ellensúly, mint dugattyú mellett kiáramlott és határozott magasságú hangot adott. Amikor Ktesibios ezt a jelenséget megfigyelte, felhasználta a hidraulikus orgona elké- szítéséhez. (Állítólagos Vitruvius leírás, ez azonban tévedés!) [http://www.techsoftdesign.com/kt/ger/wasbedeutet.htm]
Az ötlet valószínűleg nem tőle származik. Ugyanis Tertullianus 13 „De anima” c. művének XIV. fejezetében így ír: „Nézzétek Arkhimedes nagyszerű nagyságát, akarom mondani (az ő elvei sze-
Talán ez az idézet támasztja alá azt a szórványosan előforduló véleményt, hogy Ktesibios nem magát az orgonát találta fel, hanem egy már korábban is létező megoldást tökéletesített. Az „ősők” azonban hiányoznak: nincs leletanyag, Tertullianus-on és Heron-on kívül utalások sincsenek egy kezdetlegesebb szerkezetre, így ezt a feltételezést ki lehet zárni. Ugyanakkor viszont az is tény, hogy Ktesibios számos, Arkhimedes nevéhez fűződő eredményt felhasznált. [pl. http://mitglied.lycos.de/CarsenLudwigsen/tasten/hydraulis.htm] Az „organon hydraulikon”-nal párhuzamosan valószínűleg létezett az „organon pneuma- tikon” is, amely víznyomás nélkül működött. Ezeknél a szélnyomás stabilizálását a táptartály- ra helyezett súlyok biztosították. Az organon hydraulikon latin elnevezése organum hydraulicum vagy organa hydraulica, később csak egyszerűen hydraulus, az organon pneumatikon-é organum pneumaticum vagy organa pneumatica. Az elnevezések tehát az idők során módosultak, jelentősen lerövidültek. A késő római időkben mindkét típust azonosan organum (lat.: organa) névvel illették. Mi indokolta e hangszer megalkotását? Miért volt erre egyáltalán szükség? Milyen előzményekre lehet hagyatkozni? Az eredet a mitológia ködébe vész. A legrégibb ismert ős a (kínai, indiai, zsidó) pásztorsíp, bölcsője Ázsia, s különféle változatairól számos asszír és egyiptomi síremlék, kínai és indus lelet tanúskodik. A legrégebbi leletek a rénszarvascsontból készült phalangsípok (paleo- litikum vége, kb. Kr. e. 150 000), amelyek inkább jelző, mint zenei feladatot láttak el, s csupán egy hangot adtak ki (2.-3. ábra). Fiatalabb lehet az első réslyukú fuvola (4.-5. ábra), majd a Kr. e. 80. évezredből már ismert 3. ill. 5 hangképző nyílással ellátott csontfuvola is.) 2. ábra Üreges csontsíp
13 Tertullianus, Quintus Septimus Florens (kb. 155 – kb. 225): római egyházi író, eredetileg ügyvéd Rómá-ban, majd 195-től Karthágó-ban. Eredetileg az ortodox keresztény álláspontot képviselte, később csatlakozott a
tásában. Hatása teológiai, etikai és poltikai téren is igen jelentős: a vallást az Isten és az ember közötti jogi vi- szonyként értelmezte. Írásaiból 31 maradt fenn. Fő művei: Apologeticum (Védekezés a pogányokkal szem- ben); Adversus Marcionem („Markion ellen”); Adversus Hermogenem („Hermogenes ellen”); De praescrip- tione haereticorum („A pogányok hivatkozási jogáról); De baptismo („A keresztségről); De spectaculis („A látványosságokról”); Adversus Praxean (a szentháromságtan megfogalmazása). – A latin nyelvű keresztény próza megteremtője mind terminológiai, mind dogmatikai szempontból. [Antik Lexikon. Corvina, Budapest, 1993.] [Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.]
Ktesibios öröksége 6
Üreges csontsíp
4. ábra Üreges csontsíp oldalnyílásokkal
5. ábra Rénszarvas ujjcsontjából készült üreges csontsíp Zárt oldalnyílással cisz 3 , nyitottal g 3 hangmagasságot ad [Tarnóczy T.: Akusztika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963. 1/559 p.; p- 15.]
Ebből fejlődött ki a syrinx vagy pánsíp (6. ábra), majd a kínai szájorgona (7. ábra). Mindkettő a mitológia ködébe vész. A pánsíp-ot Hermes 14 (vagy Pán 15 ) találta fel, míg a száj- orgonát a régi kínai legendák szerint Niu-Kva királynő a Kr. e. III. évezredben és azt a főnix- madár alakjára formálta [Darvas Gábor: Évezredek hangszerei. Zeneműkiadó, Budapest, 1975. 1/333 p.; p. 46.] . A
szájorgona átcsapó fémnyelves, azaz nyelvsípos hangszer. Jóval későbbi a japán shoe vagy so (IX. sz.), a zsidó ugáb (a nomád korszakra jellemző nem kultikus fúvós hangszer; ajak- vagy nyelvsípos is lehetett, talán az aulos – oboa – rokona, chalil és abbuba néven is ismert; feliz- gató hangú hangszer volt) és még számos más népi hangszer. (A szájorgonák mind a mai na- pig „élő hangszerek”: 8. – 14. ábra.).
14
tolvajok pártfogója, az istenek gyorslábú hirnöke, ő kíséri a lelkeket alvilági útjukra. Római megfelelője: Mercurius. Zeus megbízásából ő öli meg az Iot őrző százszemű Argost.A művészetben bokáján kis szárnyakkal, kezében pálcával, útikalappal ábrázolják. [Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
15
Pan: a görög mitológia kecskelábú és -szarvú pásztoristene, a legelők és a nyájak védője, a pásztorsíp (pánsíp vagy syrinx) feltalálója. Apja Hermes vagy Zeus, anyja egy nimfa, de egyes mondák szerint Hermes egy kecskével nemzette. A hiedelem szerint hangjával egész hadseregeket volt képes rémületbe ejteni (páni félelem"; "pánik"). A keresztény hagyomány szerint a pogány természetimádó vallás szimbóluma. [Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
Yüklə 2,38 Mb. Dostları ilə paylaş:
|