Microsoft Word Ktesibiosa doc
Yüklə 2,38 Mb. Pdf görüntüsü
|
Ktesibios öröksége 7
6. ábra 7. ábra Kínai pánsíp (p’ai-siao) Kínai szájorgona (sheng) [Michels, U.: SH atlasz. Zene. Springer-Verlag [Michels, U.: SH atlasz. Zene. Springer-Verlag
Budapest-Berlin, 1994. 1/560 p.; p.168.] Budapest-Berlin, 1994. 1/560 p.; p.168.] 8. ábra Szájorgona (Borneo) [Midgley, Ruth (szerk.): Hangszerek enciklopédiája. Ford.: Reviczky Béla. Gemini Kiadó, Budapest, 1996. 1/318 p.; p. 78.]
9. ábra Tökből készített egyszerű levegőkamrás szájorgona (Borneo) [Midgley, Ruth (szerk.): Hangszerek enciklopédiája. Ford.: Reviczky Béla. Gemini Kiadó, Budapest, 1996. 1/318 p.; p. 78.]
Ktesibios öröksége 8
12. ábra Szájorgona: khen (Laosz) 6, 14 vagy 16 bambuszsíp, ezek fa vagy elefántcsontból készült kamrába csatlakoznak. Ma három nagyságban készül, a leghosszabb síp a 3,5 m-t is eléri [Midgley, Ruth (szerk.): Hangszerek enciklopédiája. Ford.: Reviczky Béla. Gemini Kiadó, Budapest, 1996. 1/318 p.; p. 78.]
10. ábra Szájorgona (Kína) [Midgley, Ruth (szerk.): Hangszerek enciklopédiája. Ford.: Reviczky Béla. Gemini Kiadó, Budapest, 1996. 1/318 p.; p. 78.]
[Midgley, Ruth (szerk.): Hangszerek enciklopédiája. Ford.: Reviczky Béla. Gemini Kiadó, Budapest, 1996. 1/318 p.; p. 78.]
Ktesibios öröksége 9
13. ábra Bambusznádból és fémből készült szájorgona: seng (Kína) [Midgley, Ruth (szerk.): Hangszerek enciklopédiája. Ford.: Reviczky Béla. Gemini Kiadó, Budapest, 1996. 1/318 p.; p. 78.]
14. ábra Bambusznádból és fából készült szájorgona: so (japán) [Midgley, Ruth (szerk.): Hangszerek enciklopédiája. Ford.: Reviczky Béla. Gemini Kiadó, Budapest, 1996. 1/318 p.; p. 78.]
Ktesibios öröksége 10 Ide sorolható az ausztrál bennszülöttek didgeridoo nevű fúvós hangszere is, amelynek korai változatai már a barlangfestményeken is szerepelnek (15. ábra), ma használatos primitív változatát a 16. ábra szemlélteti.
15. ábra A didgeridoo egy ausztrál barlangfestményen 16. ábra Didgeridoo
Megszólaltatásuk, különösen hosszabb játék esetén, eléggé megterhelő, s valószínűleg ez teremtette meg az igényt egy tökéletesebb, s kevésbé fárasztó változat megalkotásához. A legerősebb kényszert szinte biztosan a folyamatos levegő ellátás szükségessége jelentet- te, majd később a viszonylagos nyomásállandóság megteremtése. Közrejátszhatott azonban a hangzásmód változtathatóságának igénye (ez vezetett a regiszterek megszületéséhez) és az esetenként megkívánt nagyobb hangerő. Először a duda született meg mechanikus fúvószerkezetként Kr. e. 1500 körül – vagy babi- loni, vagy asszír eredetű (Geyer) – (17. – 18. ábra), majd további fejlődésként Ktesibios szer- kezete, a víziorgona, amelyet bizánci Philon „kézzel fújtatott syrinx”-nek nevezett, Heron tö- kéletesítette, aki, ha korban nem is, de Ktesibios méltó utóda és tanítványa. E tökéletesített változat viszont már teljességgel ismert, mert ha romokban is, de fennmaradt egy példány, egy római tartományban, Pannonia Provincia-ban. Valószínű születési ideje Kr. e. 246 és Kr. e. 221 között, azaz ez már a Heron-féle szerkezet lehet.
17. – 18. ábra Duda
Yüklə 2,38 Mb. Dostları ilə paylaş:
|