Rétsági Erzsébet, H. Ekler Judit, Nádori László, Woth Péter, Gáspár Mihály, Gáldi Gábor, Szegnerné Dancs Henriette Sportelméleti ismeretek

A mindennapi élet lehetőségeinek bővülésével nagyobb szerepet kapott a befelé irányultság, az élményorientáció.

Az előző fejezetekben már többször szóba került Csíkszentmihályi Mihály (1991) munkássága, hiszen nála jelenik meg először a totális élmény fogalma, a „flow”. A totális élmény, ami minden gondolatunkat, minden érzékszervünket leköti, kitölti. Ennek alapja a flow, vagyis az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk. A tökéletes élmény tehát olyasvalami, ami nemcsak úgy megtörténik velünk, hanem inkább mi hozzuk szándékosan létre. Különösen gyakran jelentkezik a sportban, játékban, művészetben, és a különböző hobbikban. A „flow” érzés tanulható, fejleszthető.

Kérdések:

1. 
   Mely időszakra tehetjük az őskori „rekreáció” I. megjelenését?
   
2. 
   Sorolja fel az alapvető különbségeket az arisztotelészi demokrácia szabadideje és platóni állam szabadidő-felfogása között!
   
3. 
   Milyen formái voltak a „rekreáció” II. megjelenésének az ókorban?
   
4. 
   Milyen differenciálódást mutat a „rekreáció” III. megjelenése a középkorban?
   
5. 
   Elemezze Morus Tamás szabadidős felfogását az Utópia című munkájában!
   
6. 
   Melyek a szabadidő és a munkaidő viszonyának jellemzői az ipari társadalmak kialakulásának kezdeti időszakában?
   
7. 
   Miért válik fontossá a „rekreáció” IV. megjelenésénél a munkások egészsége?
   
8. 
   Mit jelent a leisure és a free time, a szabadidő és a „félszabadidő”?
   
9. 
   Jellemezze a munka és a szabadidő viszonyának átalakulását az ipari társadalmak későbbi szakaszaiban!
   
10. 
    Mit ért Csíkszentmihályi Mihály a „flow” fogalma alatt?
    
11. 
    Milyen elmélet váltotta fel a munkaparadigmát a fejlett társadalmakban?
    
12. 
    Mit jelent a „rekreáció” V. megjelenésében a rétegspecifikusság és a tömegkultúra?
    
13. 
    Milyen szabadidő filozófiákat különböztet meg G. J. Gerson?
    
14. 
    Mit jelent Pierre Bourdieu szerint az osztályhabitus a sportban?
    
15. 
    Mit nevezünk a testkultúra szurrogátumának (szupermodern pótlékának) a jóléti társadalmakban?
    
16. 
    Határozza meg a következő fogalmakat: szabadidő, sport, rekreáció, egészség!
    
17. 
    Mit jelentenek a következő fogalmak: szabadidősport, egészségsport, Mindenki Sportja?
    
18. 
    Mikor és minek a hatására alakultak ki a különböző rekreációs irányzatok? (a rekreáció VI. megjelenése)
    
19. 
    Ismertesse az outdoor rekreáció kialakulásának okait és jellemző vonásait!
    
20. 
    Milyen irányzatai vannak az egészségmegőrző rekreációnak? Röviden jellemezze azokat!
    
21. 
    Milyen alapokon nyugszik a Cooper-i egyensúlyelv?
    
22. 
    Fejtse ki, mit jelent az aerob kapacitás!
    
23. 
    Ismertesse a P.É.T. legfontosabb szabályait!
    
24. 
    Milyen tényezők váltották ki a szabadidő, minőségi élet előtérbe kerülését a fejlett társadalmakban? (a rekreáció VII. megjelenése)
    
25. 
    Ismertesse a minőségi élet feltételrendszerére ható negatív tényezőket!
    
26. 
    Sorolja fel a hasznos szabadidő eltöltés legfőbb feltételeit!
    
27. 
    Milyen szerepe van a családnak, mint a társadalom alapegységének az életminőségben?
    

Érdemes hozzáolvasni:

• 
  Best, S. (2010) Leisure Studies. Themes & Perspectives. SAGE, London.
  
• 
  Cooper, K. H. (1990) A tökéletes közérzet programja, Sport Kiadó, Budapest.
  
• 
  Csányi V. (2007) Az emberi viselkedés. Sanoma Kiadó, Budapest.
  
• 
  Dobozy L. (szerk.) Válogatott tanulmányok a rekreációs képzés számára. MSTT, Budapest.
  
• 
  Fejezetek a magyar sportszociológia múltjából és jelenéből. Válogatás Földesiné dr. Szabó Gyöngyi publikációiból. Double Printing Kommunikációs Kft., 2010. Budapest.
  
• 
  Jackson, S. A. – Csíkszentmihályi, M. (2001) Sport és flow. Az optimális élmény. Vince Kiadó, Budapest.
  
• 
  Losonczi Á. (2005) Sorsba fordult történelem. Holnap Kiadó, Budapest.
  
• 
  Lőrinc L. (1997) Életmód-történet I–II. ÁKG Kiadó, Budapest.
  
• 
  Útban a sportoló nemzet felé??? Tanulmánykötet. 2009. ÖTM Sport Szakállamtitkárság, Budapest
  

Felhasznált irodalom

Best, S. (2010) Leisure Studies. Themes & Perspectives. SAGE, London.

Boros Sz. (2004) A rendszeres testedzés élettani hatásai http:www.gyorgy.hu

Bourdieu, P. (1978/a) Sport and Social Classes Social Science Information. SAGE, London & Beverly Hills.

Bourdieu, P. (1978/b): u.o.

Bukodi E. – Ajtorjai – Tallér (2005) A társadalmi rétegződés aspektusai. KSH, Budapest.

Cooper, K. H. (1990) A tökéletes közérzet programja. Sport Kiadó, Budapest.

Csíkszentmihályi M. (1997/a) Living Well. The psychology of Everyday Life. Weindenfeld & Nicolson, London.

Csíkszentmihályi M. (1997/b) u. o.

Csíkszentmihályi M. (2008/a) A fejlődés útjai. Nyitott Könyvműhely, Budapest.

Csíkszentmihályi M. (2008/b) A fejlődés útjai. Nyitott Könyvműhely, Budapest.

Defrance, J. (1976) "Esquisse d' une histoire sociale de la gymnastique (1760-1870)" Actes de en Sciences Sociales.

De Grazia, S. (1962) Of Time, Work and Leisure, Doubledai, New York.

Dobozy L. – Jakabházy L. (1992) Sportrekreáció, TF, Budapest.

Donovan, J. E. – Jessor, R. – Costa, F. M. (1993) Structure of health-enhancing behavior in adolescence: A latent variable approach. Journal of Health and Social Behavior, 34.

Dumazedier, J. (1962/a) Travail et loisir. – Traité de sociologie du travail. Szerk. Georges Friedmann és Pierre Naville. Colin, Párizs.

Dumazedier, J. (1962/b) u.o.

Fritz P. (2006) Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged.

Földesiné Sz. Gy. – Gál A. – Dóczi T. (2010) Sportszociológia. SE TSK, Budapest

Elias N. & Dunning E.(1984) The Quest for Excitement In Leisure In: Elias N. & Dunning E. The Quest for Excitement. Basil Blackwell, London.

Frenkl R.(1979) A jövő század sportja. Sportpropaganda, Budapest.

Frenkl R. (1999) A XXI. század sportja – biológiai és társadalmi csapdák. III. Országos Sporttudományi Kongresszus I.

Gáldi G. – Kovács T. (1991) Rekreáció I. ELTE TFK, Budapest.

Gáldi G. (2003) Testkultúra és szabadidő. In Kislászló Cs. (szerk.) Szívügyem az egészségem. Ózdi Életmód klub, B-A-Z megyei Szabadidősport Szövetség, Miskolc.

Gáldi G. (2003) A szabadidőről alkotott elméletek áttekintése. In: Földesiné Sz. Gy. – Gál A. szerk. Sport és társadalom. MSTT, Budapest.

Gerson, G. J. (1989) Understanding Leisure. Kendall/Hunt Publishing Company. Dubuque, Iowa.

Huizinga, J. (1950) Homo Ludens. The Beacon Press, Boston.

Huizinga, J.(1944). A mai kultúra játékelemei. In Homo Ludens. Atheneum, Budapest.

Kaplan M. (1960) Leisure in America, Wiley and Sons, Philadelphia.

Kelly J. R. (1996) Leisure. Allin and Bacon, London.

Kovács T. A. (1998) A rekreáció fogalma, értelmezése I. Sporttudomány, 2.

Kovács T. A. (2000) További megjegyzés a rekreáció fogalmához és gyakorlatához, Téczeli Tamás cikke okán. Magyar Sporttudományi Szemle 2000/3-4.

Kovács T. A. (2002) A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Akadémia, Budapest.

Kovács T. A. (2004/a) A rekreáció elmélete és gyakorlata. Fitness Kft., Budapest.

Kovács T. A. (2004/b) u.o.

Losonczi Á. (1977) Életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Gondolat, Budapest.

Masuda Y.(1988) Az információs társadalom mint posztindusztrációs társadalom. OMOKK, Budapest.

Mead, M.(1928) Coming of Age in Samoa. Morrow, New York.

Mills, C.W. (1972) Az uralkodó elit. Gondolat, Budapest.

Nádori L. (1989) Egészség, erőnlét, sport. Magyar Sporttudomány, 1989/3.

Offe, C. (1984) Arbeitgesellschaft Strukturprobleme und Zukunftsperspektíven. Frankfurt am Main.

Parker, S. (1971) The future of work and leisure. Praeger, New York.

Piko B. – Barabás – Markos (1996) Health risk behaviour of a medical student population. Report on a pilot study. Journal of Royal Society of Health, 116.

Piko B. – Keresztes N. (2007) Sport, lélek, egészség, Akadémia Kiadó, Budapest.

Scheuch, E. K. (1976) A szabadidőben tanúsított magatartás mint a társadalomban lezajló strukturális változások következménye és meghatározásának alapja. In A szabadidő szociológiája. Szerk.: Falussy B. Gondolat Kiadó, Budapest.

Schulze, G. (2000) Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. Szociológiai Figyelő, 4.

Schumacher, E. F. (1991) A kicsi szép. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Shivers, J. (1979/a) "The Origin of Man, Leisure and Culture." In Ibrahim, H. and Shivers, J. Leisure. Emergence and Expansion. Hwong Publishing, Los Alamitos, CA.

Shivers, J. (1979/b) u.o.

Shivers , J. (1979/c) u.o.

Szabó J. (2002) Rekreáció. Az elmélet és gyakorlat alapjai. JGYF Kiadó, Szeged.

Takács B. (2008) A 13–17 éves magyarországi fiúk és lányok televíziózási szokása, fizikai aktivitásuk tükrében. Kalokagathia, 2-3.

Takács F. (1999) A kultúra és a testkultúra távlatai. III. Országos Sporttudományos Kongresszus.

Takács F. (2005) A kultúra történeti formái és a testkultúra. Kalokagathia,1-2.

Téczely T. (2000) Megjegyzések a rekreáció fogalmához és gyakorlatához. Magyar Sporttudományi Szemle, 3-4.

Veblen, Th. (1975) A dologtalan osztály elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Weber, M. (1982) A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, Budapest.

3. A rekreáció, mint szolgáltatás és tevékenység

A rekreációs irányzatok folyamatos átrendeződésben vannak, hiszen a körülöttünk lévő világ is dinamikusan változik. Az egyes tevékenységtípusok a divat, a média, a civil szerveződések hatására terjednek, de a kormányzati programok, koncepciók is befolyásolják az adott időszak rekreációs kínálatát és keresletét. A tradicionális szabadidő-kultúrával rendelkező nyugati országokban általában a kereslet (tevékenység) bővülése hat a kínálat (szolgáltatás) alakulására, amikor viszont utóbbi kerül túlsúlyba, azt hamarosan a kereslet élénkülése követi. Ez a jelenség tekinthető kívánatosnak, mert az igazi problémák a tevékenységek feltételeinek megteremtésében akkor jelentkeznek, ha valamelyik oldal hosszú időre túlsúlyba kerül. Nevezetesen, amikor egy gazdasági fellendülés, egy jó kormányprogram hatására többen szeretnének rekreálódni, mozogni, azonban ennek a lehetőségei hiányoznak. Ha viszont a túl nagy kínálat dominál egy szűkebb kereslettel szemben, akkor a rekreációban, sportban érdekelt vállalkozások nem találják meg gazdasági számításaikat. Ez hosszú évekre torzíthatja a kereslet-kínálat egyensúlyát.

A szabadidősportban való részvétel A sportolás okai (%) Teljes lakosság Férfiak Nők jó erőnlét elérése, megtartása 83 86 80 kikapcsolódás, szórakozás 81 83 78 szeretek sportolni 78 83 74 súlykontroll, jó alak elérése, megtartása 74 64 86 jó a társaság 66 82 49 stressz levezetés 63 60 66 a barátaim is sportolnak 56 65 46 verseny, versengés, győzelem 30 40 20 a szüleim bíztatnak 19 20 17 a munkahelyemen elvárják 11 13 9 (Neulinger, 2009)

Magyarországon a szolgáltatások túlsúlya felé mutató aránytalanságot egyrészt a szűkös kereslet, másrészt az okozza, hogy a rekreációs piac vállalkozói nem mindig rendelkeznek pontos információval arról, hogy milyen szolgáltatásra is lenne szükség egy adott területen (Gáldi Gábor, 1989/a). Üdítő színfoltnak tekinthető, amikor a potenciális sportfogyasztók igényeinek előzetes felmérése megtörténik, és az eredmények figyelembevételével épül meg a létesítmény, vagy a vállalkozó eltekint a gazdasági szempontból eleve veszteségesnek tűnő beruházástól (Gáldi Gábor, 1989/b). A teljesen más célú és indíttatású beruházások elemzésére nem vállalkozik a tanulmány.

A szabadidő-eltöltési tevékenységeket többféleképpen szokták osztályozni, a következőkben ezekből mutatunk be néhányat. Átfedések természetesen előfordulnak, valószínűleg néhány aktivitási forma ki is marad a rendkívül széles választékból.

3.1. A rekreációs tevékenységek felosztása

A rekreációs tevékenységeket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk, leggyakrabban azonban a szellemi (kultúra, szórakozás, művelődés, játék, művészet, művelődés), illetve a fizikai rekreáció (mozgásos hobbik, táncok, játékok, turisztika, sport) felosztást alkalmazzuk. A szabadidő-eltöltés jellege alapján definiált tevékenységformák közül azok tartoznak a szellemi rekreációhoz, melyekben az egyén passzív néző, befogadó (olvasás, zenehallgatás, színház, mozi, TV, kiállítás, szurkolás stb.), vagy aktív, kreatív résztvevő (rejtvényfejtés, szellemi játékok, zenélés, írás, kézimunka, kreatív manuális tevékenység). Ide tartoznak továbbá azok a hobbi jellegű tevékenységek, melyben az egyén résztvevő és létrehozó is (numizmatika, filatélia, kőzetgyűjtés, barkácsolás). A fizikai rekreációhoz azok a mozgásos aktivitások tartoznak, melyek lehetnek hobbi jellegű tevékenységek (kertészkedés, horgászat, vadászat stb.), zenés, táncos mozgásformák (néptánc, társastáncok stb.), turisztika (kirándulás, túrázás, hegymászás, sportmászás) játék, sportjátékok vagy egyéb rekreációs céllal végzett sporttevékenység.

A továbbiakban az ún. szellemi és fizikai (mozgásos) tevékenységek részletesebb ismertetésére kerül sor.

3.1.1. Szellemi rekreációs tevékenységek

A szellemi rekreáció a kultúra, szórakozás, játék és művelődés kérdéseivel, a műveltség típusaival, a kulturális élet problematikájával foglalkozik, illetve azokat használja fel eszközül. Idetartozik valamennyi olyan szabadidős tevékenység, ami nem elsősorban a fizikai képességeket fejleszti, ugyanakkor jelentheti az önművelést, az önképzést, a (tovább)tanulást is. Ebben az értelemben a tanulásnak nem a leendő munkavégzésre készülés a fő hajtóereje. Lehet az érdeklődés kielégítése, az önművelés, de motivációja lehet a szabadidő értelmes eltöltése, a minőségi életre törekvés.

A kulturális rekreációhoz taroznak továbbá, művészeti tevékenységek (színház, mozi, múzeum, kiállítások látogatása, koncert, zenélés, zenehallgatás és zeneszerzés, történelmi nevezetességek megtekintése, építészeti emlékek felkeresése), gyűjtő tevékenységek (képeslapok gyűjtése, érmék gyűjtése, bélyeggyűjtés, zenei anyagok gyűjtése, képzőművészeti alkotások gyűjtése), az ún. egyéb szellemi tevékenységek (olvasás, tanulás, tévénézés, rádiózás, sportesemények figyelemmel kísérése, szurkolás, vetélkedőkön való részvétel, rejtvényfejtés és készítés).

A rekreációs tevékenységek egy része kimondottan társaságban űzhető, ún. társasági játékok (kártyajátékok, sakk, társasjátékok, rulett, logikai játékok, szójátékok, táblás játékok, matematikai és logikai fejtörők stb.) Az utóbbi években nagyon sok játékot lehet számítógépen egyedül vagy virtuális társaságban ülve játszani, mely az elmagányosodás egyik jeleként is felfogható. Üdítő színfolt, hogy ma már olyan szoftver (pl. Xbox Kinect) is kapható, amelyben a virtuális sportolás során mozogni kell a képernyő előtt.

Egy másik tevékenységcsoportot képeznek az összejövetelek (születésnap, névnap, keresztelő, esküvő, vallási és egyéb ünnepek, diplomaosztó, borkóstoló, legénybúcsú, bál, bankett, szüret stb.).

A természetben töltött szabadidő még egyéb szellemi rekreációs tevékenységeket is magába foglalhat (botanikus kertben növények tanulmányozása és fotózása, vadaspark látogatása, állatkert látogatása, természeti érdekességek (ásványok, rovarok, növények és trófeák gyűjtése). A sportrendezvények látogatása egyénileg vagy csoportosan, a szurkolás a szabadidős aktivitások jelentős részét képezik, nemcsak a sportolók, hanem a sportot kedvelők körében is. A felosztás értelemszerűen átfedéseket is tartalmaz, hiszen egy-egy tevékenység több helyre is besorolható.

3.1.2. A fizikai rekreáció mozgásanyaga

A fizikai rekreáció a szabadidőben kedvtelésből végzett mozgásos tevékenységek összességét jelenti, melyekből érdemes kiemelni a sport jellegű elfoglaltságokat (rekreációs célú sportolás), hiszen ezek domináns összetevői a fizikai rekreációnak. Kiemelt szerepüket a testgyakorlatok sokszínűsége, a sport tervezhetősége és a terhelés viszonylag pontos adagolhatósága indokolja. Ezek célja elsősorban nem a végletekig történő teljesítményfokozás, hanem az egészség és a jó közérzet állapotának elérése, a felfrissülés, kikapcsolódás. A versenysporthoz hasonló teljesítményfokozás azonban nem idegen a rekreációs felfogástól, főleg a fiatal felnőtt korosztály esetében.

A motoros képességek fejlesztésének célját a fizikai és pszichés működési harmónia, a jó szociális alkalmazkodó- és együttműködő képesség, azaz a mindennapi optimális cselekvő és teljesítőképesség (fittség) igénye szabja meg. Ez ad értelmet a rekreációs edzésnek, és meghatározza annak célrendszerét is.

Az egyes sporttevékenységek említési gyakorisága Sporttevékenység első említés második említés harmadik említés kerékpár 21 24 14 torna 27 7 8 úszás 14 17 5 labdarúgás 12 9 10 horgászat 4 5 9 futás 3 6 12 testépítés 4 5 4 kocogás 2 6 9 tenisz 2 3 3 kosárlabda 2 3 3 asztalitenisz 1 2 4 atlétika 1 2 2 kézilabda 1 2 1 vízi sportok 1 2 5 küzdősportok 1 1 1 röplabda 0 1 1 sí 0 0 2 vadászat 0 0 1 Amennyiben az összes sporttevékenységet vagy testmozgást nézzük, akkor kiderül, hogy a legtöbben kerékpároznak majd a torna és az úszás következik. A torna (főleg otthon végzett testmozgás) helyezését jelentősen befolyásolja, hogy sokan semmi mást nem végeznek így ők ezt értelem szerűen az első helyre tették. (KSH 2000 évi statisztikai adatfelvétel másodelemzése.)