Rétsági Erzsébet, H. Ekler Judit, Nádori László, Woth Péter, Gáspár Mihály, Gáldi Gábor, Szegnerné Dancs Henriette Sportelméleti ismeretek
Yüklə 2,77 Mb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- 3.1.2.2. Esztétikai sportok
- 3.1.2.4. Küzdősportok, önvédelmi sportok
- Sporttevékenység-típusok az egyes társadalmi csoportokban
- 3.1.2.7. Lakásban végezhető mozgásformák
- 3.1.2.8. Technikai sportok
- 3.1.2.10. Természeti sportok
- 5.3. táblázat - A rekreációs tevékenységek felosztása
- A szabadidő-eltöltés jellege A tevékenység fajtái Tevékenységtípusok
- 5.4. táblázat - A rekreációs edzés és a sportedzés összehasonlítása (Harsányi László, 2001)
|
Egy másik csoportba tartozó hobbi jellegű tevékenységek remek lehetőséget nyújtanak nemcsak a kreativitás kibontakoztatására, hanem a társas kapcsolatok ápolására is. A barkácsolás, a kertészkedés, a horgászat vagy a vadászat sokkal élvezetesebb lehet a család, rokonok vagy barátok társaságában, mivel a közös tevékenység során jó hangulatú beszélgetésekre is lehetőség nyílik. A zenés- táncos mozgásformák lehetnek hagyományos típusúak (néptánc, társastánc, klasszikus balett, karaktertánc), gimnasztikai irányzatok (zenés gimnasztika, táncgimnasztika, az aerobic változatai), valamint modern formák (jazz-balett, jazz-tánc, színpadi modern tánc, divattáncok, kortárs tánc). Ezek a mozgásformák mind a kondicionálásnak, mind a szabadidő egészséges és kulturált eltöltésének is eszközei lehetnek. Megfelelő gyakorlatok és zenék kiválasztásával mind a testi, mind a szellemi-lelki felüdülést is biztosítják. A különböző mozgásos játékok is a fizikai tevékenységekhez tartoznak, ezek a táncokhoz hasonlóan komplex kikapcsolódási lehetőséget nyújthatnak. Külön csoportot képeznek a turizmus és annak különböző fizikai rekreációhoz tartozó válfajai, úgymint kirándulás, túrázás, alpinisztika, sportmászás stb. Ezek tulajdonképpen az egyik legklasszikusabb, hatalmas tömegeket megmozgató rekreációs tevékenységcsoportot alkotják. A turizmus az elmúlt évtizedekben az egyik legfontosabb szolgáltató szektorrá vált, napjainkban a világon minden 9. munkahely közvetlenül vagy közvetve ehhez kapcsolódik. A rekreációs céllal űzött sportokat a tevékenység helye szerint is kategorizálhatjuk, így beszélhetünk vízen, levegőben és szárazföldön végzett mozgásformákról. Ez a lakossági sport, a Sport for All (Mindenki Sportja) egy újfajta tipológiája. Egy másik felosztásban a mozgás jellege szerint csoportosíthatjuk a különböző fizikai aktivitásokat, úgymint aerob sportok, esztétikai sportok, erősportok, küzdősportok, sportjátékok, népi játékok, lakásban végezhető mozgásformák, technikai sportok, télisportok, természeti sportok és vízi sportok. A következőkben ezt a felosztást ismertetjük. 3.1.2.1. Aerob sportok Ezek a főleg ciklikus mozgásformák a keringési rendszer működését tartják szinten vagy javítják, így fejlesztik az állóképességet. Az olyan sportmozgást tekinthetjük aerobnak, ahol az energialeadás oxigén jelenlétében történik. A légzéssel felvett oxigén eljut az izomsejtekhez, segíti őket a mozgás kivitelezésében. Ez megemelkedett pulzusszámmal és szaporább légzéssel jár, de a maximális pulzusszám 60-85%-án edzve szervezetünk oxigénellátása a legoptimálisabb határokon belül marad. A mozgás során tehát nem keletkezik oxigénadósság, így nincs légszomjunk. Megfelelő mennyiségű aerob állóképességi edzés hatására a keringési és légzési szervrendszerben, valamint a testösszetételben olyan kedvező változások jönnek létre, amelyeknek köszönhetően megelőzhetők a civilizációs betegségek többsége és az egészségben megélt évek számát is jelentősen megnövelhetjük. Az aerob sportok az ezredforduló legnépszerűbb mozgásformái közé tartoznak. Egyrészt azért, mert aránylag rövid edzésidő alatt látványos eredmények érhetők el és a mozgásformák nagy része egyénileg, önkényesen megválasztott időpontban és helyszínen űzhető, nem kötődik semmilyen szervezeti formához. Másrészt az aerob mozgás biztosítja a leghatékonyabban a zsírégető folyamatokat, így hatásos eszköze a fogyókúráknak. A legkedveltebb aerob sporttevékenységek a következők: gyaloglás, kocogás (jogging), power walking, aerobik és annak válfajai, kerékpározás, úszás, görkorcsolyázás, ugráló kötelezés, evezés, sífutás, nordic walking stb. 3.1.2.2. Esztétikai sportok Az ún. esztétikai mozgásformák látványosak, hiszen a mozgás és a zene harmóniájára épülnek. A tánccal a test sokoldalúan fejleszthető, a mozgáskoordináció is jelentősen javul. Jellemzőek a dinamikus mozgások, a törzs sokoldalú mozgása, és az egyszerűbb vagy bonyolultabb lépéskombinációk. Ide tartoznak a zenés sportok (dance aerobik, step aerobik, boksz aerobik, capoeira), a táncok csoportjából a balett (klasszikus, kortárs, jazz), a néptánc és a modern táncok (divat- és sporttáncok: salsa, hastánc, jazz funk, argentin tango, afrodance), az akrobatikus versenytáncok, rock and roll a klasszikus versenytáncok, melyeknek két kategóriája van, standard és latin táncok. A standard táncok elemei: angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow fox, quick step, míg a latin-amerikai táncokhoz tartozik a szamba, a rumba, a cha-cha-cha, a paso doble és a jive. Ezeket párok táncolják, de formációban (standard mix, latin mix) több páros is táncol egyszerre. 3.1.2.3. Erősportok Az erősportok a fizikai rekreáció szintén népszerű csoportját alkotják, főleg a férfiak körében. Sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy az izomtömeg növelésével segít az erőteljes, sokszor tekintélyt parancsoló férfias külső elérésében. A testépítés (body building) népszerűsége kiemelkedik, a fitnesstermekben a férfi vendégek jelentős része ezt műveli. A testépítő edzés progresszív súlyzós edzésből áll, melynek során az egyének célzottan edzik egyes izomcsoportjaikat, hogy ott megfelelő növekedést érhessenek el. A testépítésben nemcsak az edzés, hanem a megfelelő táplálkozás, illetve az elegendő pihenés is fontos, ezért úgy kell gyakorolni, hogy az izmok regenerálódni tudjanak. Az erőemelés (guggoló, álló, fekvő) és a súlyemelés (szakítás, lökés) esetében, ellentétben a testépítéssel, a minél nagyobb súly leküzdése a cél, a megfelelő technikával és az izmok összehangolt munkájával. Érdemes még megemlíteni a szkandert, mint külön műfajt, melyből számos hazai és nemzetközi versenyt rendeznek a szabadidősport világában is. 3.1.2.4. Küzdősportok, önvédelmi sportok A küzdősportok és önvédelmi sportok különböző formáit teljességében felsorolni szinte reménytelen vállalkozás. Hazánkban is egyre több változata jelent meg, a judo, ökölvívás, kick-boksz, karate, taekwando mellett, melyeket már évtizedek óta űznek versenyszerűen vagy rekreációs formában. Ilyenek pl. az aikido, a szumo, a budo, a kendó, a saolin kungfu vagy a thai boksz. Érdemes külön megemlíteni az USA-ban oly népszerű imitált küzdelmet, a pankrációt, melyet showműsorként tálalnak a nézőknek, rajongóknak. A harcművészetek sokszor keleti életfilozófiákkal is társulnak, így művelőjük életmódjára is jelentős hatással vannak. 3.1.2.5. Sportjátékok A sportjátékok népszerűsége vitathatatlan, ugyanakkor egyre hátrébb szorulnak a lakosság által leggyakrabban űzött sportágak listáján. Ennek magyarázata az, hogy a sportjátékokhoz egyrészt szükséges bizonyos infrastruktúra (szabadtéri/fedett pálya, asztal, kosárpalánk, háló stb.), felszerelés (ütő, bot, labda stb.) és természetesen „kell egy csapat” is, melynek tagjai rendelkeznek a szükséges sportbéli előképzettséggel. Mindezeket egyszerre biztosítani manapság nem könnyű feladat.
A teljesség igénye nélkül a legismertebb sportjátékok a következők: asztalitenisz, amerikai football, ausztrál football, bandy, baseball, softball, floorball, golf, gyeplabda, intercross, jégkorong, krikett, kézilabda, strandkézilabda, kispályás labdarúgás, strandfoci, kosárlabda, streetball, korfball, labdarúgás, lacrosse, lábtenisz, lovaspóló, rögbi, röplabda, strandröplabda, tenisz, minitenisz, strandtenisz, tollaslabda, vízilabda, frizbi, petanque, minigolf, biliárd, bocsa, bowling, curling, darts, teke stb. Ezen belül megkülönböztetünk csapat, páros illetve egyéni sportjátékokat. 3.1.2.6. Népi játékok A világ játékkincse mérhetetlenül gazdag, szinte áttekinthetetlen. A globalizációs folyamatnak köszönhetően azonban egyre több népi játék lépi át az országhatárokat, és kerül be távolabbi országok népeinek kedvelt játékai közé. Számos valamikori népi játék ma már nemzetközi szövetséggel rendelkezik és a világ sok országában vált népszerűvé. Ilyen pl. a Hollandiából származó korfball, vagy a francia petanque, de ide tartozik az amerikai eredetű frizbi is. A magyar népi játékok közül a legismertebbek a longaméta, a körméta, a bigejáték, a pilinckázás, a botos hunyó, a kakasviadal a magyar kötélhúzás és a turul is. Angliából ered a krikett, az angolteke (bowls), a krokett, a rackets, és a scramball. Spanyol népi játék a pelóta, az alquerque, a pörgettyű (trompas) vagy a spanyol bakugrás (Lukácsy András, 1964). 3.1.2.7. Lakásban végezhető mozgásformák Életünk nem minden időszakában rendelkezünk elegendő idővel ahhoz, hogy külső helyszíneken mozogjunk, sportoljunk, vagy éppen a rossz időjárás akadályoz meg ebben. A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni néhány olyan mozgásformát, amely lakásban is űzhető, bármikor alkalmazható, nem jár költségekkel, ugyanakkor megőrizhető vagy javítható vele a fizikai kondíció, illetve egyéb képességek is. Ilyen a függeszkedés csövön, a fittlabda többcélú használata, a seprűnyéllel végzett nyújtó hatású gyakorlatok, az ajtótokra szerelt erősítő eszközök felhasználása, a különböző súlyzós gyakorlatok akár ásványvizes palackkal is, a kondicionáló gépek igénybevétele, vagy a szer nélküli egyéni vagy társas gimnasztikai vagy streching gyakorlatok. A felsoroltak mellett bárki kitalálhat még hasonló aktivitásokat, és folyamatosan növekszik azoknak a sporteszközöknek a tárháza is, melyeket akár a médiából megrendelve otthonainkban használhatunk. 3.1.2.8. Technikai sportok Az utóbbi időben egyre népszerűbbek a technikai sportok, melyeknek vannak kondíciót javító, szórakozást és izgalmat nyújtó változatai. Terjedésüknek legtöbbször csak a magas költségek szabnak határt. A legismertebbek közülük: az autó- és motorsportok, saját izomerővel hajtott sporteszközök, a rally és gyorsasági autóversenyek, terepjárózás, quadozás, motocross, a kerékpársportok (bmx, mountainbike, pályakerékpár, túrakerékpár). Népszerűek még a gördülő sportok, úgymint görkorcsolyázás, gördeszkázás, görhokizás, rollerezés. A technikai sportok egy másik válfajához tartoznak a levegőben űzhető mozgásformák, így többek között az ejtőernyőzés, a bázisugrás, a siklóernyőzés, sárkányrepülés és a vitorlázórepülés. 3.1.2.9. Télisportok Idényjellegű sportok, amelyek hazánkban a domborzati és éghajlati viszonyok miatt viszonylag korlátozottan űzhetők. Feloszthatjuk a mozgásformákat sísportokra és jégsportokra. Sísportok: alpesi sízés (műlesiklás, óriás műlesiklás, lesiklás), telemark sízés, helisízés, sílövészet, sí- tájfutás, buckasízés, akrobatikus ugrás, síbalett, snowboard, jöring (sívontatás), síbob, északi sízés (sífutás, síugrás, északi összetett) sí-rollerezés (hó nélkül), paralellsí, swinbow, monosí, bigfoot, skirunner, gyorsasági lesiklóverseny, szánkózás. Jégsportok: korcsolyázás, irongálás (szélkorcsolya), jégvitorlázás, fakutyázás, műkorcsolya, gyorskorcsolya, shorttrack, jégkorong, seprűhoki, jéglabda, jégteke stb. 3.1.2.10. Természeti sportok A résztvevők a természet erőivel, mint edzéseszközökkel kötik össze azokat a mozgásformákat, amelyek különböző domborzati viszonyok között űzhetők. Ide tartoznak többek között, a barlangi túrázás, vízi-túrázás, magashegyi túrázás, sziklamászás, gyalogos túrázás, horgászat, kerékpártúrázás, autós- és motoros túrázás, tereplovaglás, lovas túrázás, tájfutás, villámtájfutás, vadászíjászat és vadászat. 3.1.2.11. Vízi sportok A vízben, illetve a vízen végezhető mozgásformákat soroljuk ebbe a csoportba, közülük is kiemelkedik az úszás, fedett vagy nyitott medencékben, illetve szabad folyó-, vagy állóvizekben. Ez az egyik legegészségesebb rekreációs tevékenység, mely egész életen át gyakorolható. A vízi sportokhoz tartozik a szinkronúszás, műugrás, vízilabda vagy a vízen űzhető evezés, kajakozás, kenuzás, vitorlázás, vagy a technikai sportok közül a vízisí, motorcsónakázás, jetski stb. 5.3. táblázat - A rekreációs tevékenységek felosztása
A szellemi és fizikai rekreáció a valóságban természetesen több esetben nem különülnek el élesen egymástól. A kulturális tevékenység, a szórakozás, játék jellegű tevékenységek a céljuk és a résztvevők jellemzői alapján szintén egymásba olvadhatnak. A fizikai rekreációnál a nem sportág jellegű mozgásformák inkább egy kötetlenebb részvételt jelentenek, míg a sportrekreáció az adott sportág versenyszabályait, jellemzőit követi. A sportágak bármilyen szintű űzésénél nem a teljesítmény, hanem a rekreációs jelleg dominál. Ezek között vannak ún. „Life-time”, az egész életen át űzhető sportágak, de léteznek olyanok is, melyek gyakorlása csak bizonyos életkorig és kiváló fizikai állapotban lévők számára javasolható. 3.2. Rekreációs edzés A rekreációs céllal végzett sporttevékenység során is fontos a rendszeresség és szakszerű irányítás. A megfelelő helyszín és szolgáltatás kiválasztásával, ideális esetben rekreációs szakember irányításával megkezdődhet a tevékenység (edzés). Rekreációs edzésen a lehetőleg gyermekkortól, szabadidőben, folyamatosan és rendszeresen, heti 3-5 alkalommal 20-40 percen át, a maximális pulzus 65-85%-nak megfelelő ingererősséggel, az egészség érdekében végzett, döntő mértékben aerob állóképesség jellegű, olyan mozgások végzését értjük, amelyeknek alapvető célja a testi, lelki felfrissülés. Az edzéshez elengedhetetlen a tudatos és tervszerű pedagógiai folyamat ismerete és alkalmazása, melyhez szakember szükséges. A rekreációs edzést a versenyedzéstől többek között az különbözteti meg, hogy célja nem az öröklött adottságok felső határáig történő teljesítményfokozás, hanem a jó közérzet, az optimális egészségi állapot elérése és a kikapcsolódás. Ilyen jelleggel végezhető a gyaloglás, kocogás, futás, kerékpározás, úszás, aerobik, gimnasztika, sífutás, de sok más egyéb is. Ideális, ha a tevékenység adagolható és ellenőrizhető. A rekreációs- és a sportedzés csak egy azonosságot mutat: a folyamatosság és rendszeresség követelményét. Az eltérések azonban jelentősek, ezért az alkalmazandó módszertan is eltérő. A sportedzés is az egészség megóvása mellett folyik, de csúcsteljesítmény elérésére irányul és rendszeres versenyzést tételez fel. A rekreációs edzésnek nem szükségszerű velejárója a versenyzés, de nem kizárt, az egyén elhatározásától függ, hogy melyik formát választja. A 4. számú táblázat szemléletesen mutatja az azonosságot illetve az eltéréseket (Harsányi László, 2001). 5.4. táblázat - A rekreációs edzés és a sportedzés összehasonlítása (Harsányi László, 2001)
Yüklə 2,77 Mb. Dostları ilə paylaş:
|
