Szofisták és Szókratész a görög szophisztai szó jelentése: a bölcsesség tanítói


akkor mivel magyarázható a szenvedés, a bűn, a tökéletlenség a világban?



Yüklə 369,24 Kb.
səhifə5/6
tarix23.11.2017
ölçüsü369,24 Kb.
#11825
1   2   3   4   5   6

akkor mivel magyarázható a szenvedés, a bűn, a tökéletlenség a világban?
három gonoszság között tesz különbséget:
- metafizikai rossz: ez világunk végességében rejlik
- fizikai rossz (szenvedés, fájdalom): szükségszerűen következik a metafizikaiból, mivel a teremtett lények csak tökéletlenek lehetnek (ha tökéletesek lennének, nem lennének teremtmények)
- morális rossz: ugyanaz az érvelés, mint fizikai rosszra: a teremtett lény szükségszerűen követ el hibákat, mivel nem tökéletes

3. Néhány kritikai szempont – a leibnizi gondolatok továbbfejlesztése
- tér: csakis a monászok és elképzeléseikből áll a világ  tiszta idealizmus, megtagadja a tértől a realitást, de hol létezhetnének a monászok, ha nem a térben?
- ellentmondás: előre megállapított harmónia isteni determinizmust jelent, míg a theodicae magába foglalja az emberi akaratszabadság elismerését
- honnan vagyunk abban biztosak, hogy a világ egyedüli végcélja az ember boldogsága
- a megváltásnak nincs helye a leibnizi filozófiában (ha Isten tökéletesnek teremtette volna a monászokat, akkor nem lenne szükség isteni beavatkozásra

13. A brit felvilágosodás: John Locke, George Berkeley és David Hume



1. John Locke
- 1632-ben született Bristol mellett
- tanulmányozta a természettudományokat, sz orvostudományt és az államelméletet
- állami hivatalt vállal, majd kegyvesztetté válik
- Orániai Vilmos idején fontos pozíció, majd visszavonul, birtokán él
- Értekezés az emberi értelemről c. főműve
- Descartes-hoz hasonlóan lemond a csak a beavatottaknak érthető szaknyelv alkalmazásáról
- kiindulópontja: minden filozófia fejtegetés előtt az értelem képességét kell megvizsgálni, tisztázni, hogy egy adott tárgy az értelem szférájába tartozik-e vagy sem
- az értelem működésének kiindulópontja a radikális kétely
- lehetséges-e számunkra a világ leírása?
- az istenfogalom korántsem létezett minden népnél, ezért nem szükségszerű, hogy elfogadjuk egy felsőbbrendű lény eszményét
- fel kell tárni, hogyan kerülnek a tudatba a téveszmék és a képzetek:
a) a tudatunkban található eszmék kívülről származnak
b) a gondolkodás formálja őket kívülről származó képzetek anyagából
c) kezdettől fogva megtalálhatók a tudatban
a gyerekek szellemi világa bizonyítja, hogy nincsnek velünk született eszmék, tehát a tudat kívülről származik, a tapasztalat előtt semmi sincs a tudatban (white paper)
minden eszme a tapasztalatból származik:
A) Egyszerű eszmék: gondolkodásunk legalapvetőbb elemei
a) külső tapasztalat: az egyik forrás, ahonnan az egyszerű eszmék a tudatba kerülnek, de sohasem a dolgok, hanem a minőségek jutnak a tudatba (érzetminőségek)
minőségek:
- elsőleges minőség: a testek kiterjedése és alakja
- másodlagos minőség: a szín, az íz, a szag, a hőmérséklet, a hangzás
b) belső tapasztalás: akkor keletkeznek, mikor a tudat nem kívülről jövő benyomásokat fogad, hanem tekintetét visszafordítja önmaga felé
c) a külső és belső tapasztalat együtt is működhet
B) Összetett eszmék: az értelem kombináció útján alkotta egyszerű eszmékből
- csaknem végtelen a kombinációs lehetőségek száma
Megkülönböztet:
a) móduszok, módozatok: ide sorolja a számot, teret stb.
b) szubsztanciák: Isten, szellemek, testek
c) relációk viszonyok: ide sorolható az azonosság és különbözőség, az ok és az okozat, tér és idő fogalompárjai
- mivel kombináció útján keletkeznek nem felel meg nekik semmi valóságos
- a nyelvet tárgyalja, részletesen akarja bizonyítani, hogy az általánost jelölő szavaknak nincs megfelelőjük a valóságban
Locke ismeretelmélete filozófiai munkásságának csak egy része, jelentősek a nevelésről megfogalmazott gondolatai, politikai, vallásfilozófiai nézetei

2. George Berkeley
- 1685-be született Dél-Írországban
- beutazta az ismert világ nagyját,Cloyne püspöke
- 1753-ban halt meg Oxfordban
- első műve: Értekezés a látás új elméletéről, fű műve: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről, dialógus formában írta őket
- Locke elméletében két hibát vél felfedezni:
1. Locke szubjektívnak, s ezért másdodlagosnak tekintette a látást, szaglást stb. ezzel szemben a kiterjedést , a tömörséget, a motgást, amelyekt ugyancsak érzékileg észlelünk, mint elsődleges minőségeket, felé helyezte ezeknek
2. az értelemben összetett eszméknek nincs megfelelőjük a valóságban, de a szubsztanciát ebből kivonta
-szerinte minden, amit csak észlelünk mindig csak a tudatunk jelensége, mint szellemünk állapota (Schopenhauer: a világ az én képzetem)
- nincs tehát ok a különbségtételre elsődleges és másodlagos tulajdonságok között
- minden csak a tudatban létezik, azon kívül nincs létük
- a dolgok léte csak annyit jelent, hogy észlelik őket
- ha minden csak a tudatban létezik, akkor mi különbség van az álom képzetei és az ébrenlét képzetei között?
- a ébrenlétben látott Nap mindenki által látott, míg az álomban látott csak egy tudatban jelenik meg, de csakis akkor, ha el akarja azt képzelni, míg az ébrenlétinél nincs meg ez a lehetőség
- Isten pártatlan, nem részrehajló, rendelkezik minden tudattal és eszmével
- ha én még ki is zárom a körülöttem létező tárgyakat, attól még azok lesznek, mivel Isten ezeket a képzeteket mindenkiben mélyen elültette (természettörvények)

3. David Hume
- skót, Ediburghban született 1711-ben
- legjelentősebb műve: Értekezés az emberi természetről
- könytárosi állás Edinburghban
- kapcsolatba került Rousseau-val
- gyógyíthatatlan betegség támadta meg, higgadt nyugalommal nézet szembe a halállal
- kidolgozta az ember empirikus elméletét
- különbséget tesz egszerű képzetek típusai között (benyomás és eszmék elhatárolása)
- az összetett eszmék szerinte is az értelemben keletkeznek kombináció útján
- megvizsgálja a vizsonyokat és törvényeket, amelyek szerint az ilyen kapcsolódások létrejönnek:
1. A hasonlóság és különbözőség törvénye:
- ezen a törvényen alapul a matematika  a matematika tehát csak képzetek összekapcsolásával foglalkozik
2. A térbeli és az időbeli érintkezés törvénye
3. Az ok és okozat kapcsolatának törvénye

- csakis olyan ismeretek tarthatnak igényt igazságértékre, melyek közvetlenül benyomásokra vezethetők vissza


- előfordul, hogy meghatározott eszmék alá hibás benyomásokat csúsztatunk és fordítva
- DE! ezek a tévedések egyéniek, a tapasztalat helyesbíti őket
- vannak olyan csalódások, melyeknek mindannyian áldozatul esünk
- a minőségek mögött valami valóságos, a szubsztancia rejlik  ez kelti bennünk a benyomásokat
- a képzelőerő sem képes másra, mint hogy változatos módon kapcsolatba hozza a benyomásokat és a belőlük levezetett eszméket
- a szubsztancia képzet nem külső érzékelésből származik, hanem belső, önmagát megfigyelő tevékenységből
- képzeteink kapcsolatában nincs semmi szükségszerűség (kauzalitás kritikája-első gondolat nem feltételezi a máspodikat)
- mindaz, amit észlelhetek, az meghatározott érzetek egymásmellettisége és egymásutánisága
- az észlelés mindig csak egymásutánt mutat, sohasem egy valaminek a következményébent
- a megszokás az, ami kauzális összefüggés képzetét létrehozza bennem
- ez alapján a természeti foilyamatokról tett megfigyeléseink semmit sem érnek (feltételezzük, hogy ha „A” megtörténik, megtörténik „B” is, de ez nem szükségszerűen igaz)
- Hume szembefordult a dogmatikus filozófusokkal, metafizikusokkal

14. Immanuel Kant és a tiszta ész kritikája



1.Élete, személyisége, művei
- 1724-ben született Königsbergben, szíjgyártómester fiaként
- tológia karon végzett, házitanítóként tevékenykedik
- egyetmen oktat
- kiegyensúlyozott életet élt: meghatározott rend szerint élte életét (mindig 4 és 5 óra között sétélt)
- Főbb művei:
1756: Fizikai mónásztan
1766: Egy szellem álmai
1770: Az érzéki és szellemi világ formájáról és elveiről
1775: Az emberek különböző fajairól
1781: A tiszta ész kritikája
1788: A gyakorlati ész kritikája
1790: Az ítélőerő kritikája
1793: A vallás a puszta ész határain belül
1797: Az erkölcsök metafizikája
- műveit rendzerezni akarta, de meghalt 1793-ban

A KRITICIZMUS ELŐTTI KORSZAK


1. Kant természettudományos írásairól
- A tiszta ész kritikája megjelenéséig tartó időszak (kriticizmus előtti korszak)
1. Az ég általános természettörténete és elmélete:
- felvázolja a világegyetem keletkezését
- Newton nyitva hagyta a Naprendszer keletkezésének kérdését: úgy vélte ez természeti magyarázattal nem oldható meg
- az égitestek keringése két erőnek az eredmény: vonzóerő, tangenciális erő
- Kant szerint mindkét erő mechanikailag amgyarázhatő, ki akarta mutatni: nincs szükség természetfeletti erők feltételezésére
2. Fizikai mónásztan:
- a mónászok leibnizi fogalmához kapcsolódik
- nincs tárgyszerű anyag, csak erő, energia
Kant fajokról szóló írás: a természet nem pusztán osztályozó leírása, hanem természet-történet leírás

2. A kritikai probléma kialakulása
- lényegét tekintve racionalizmus, módszerét tekintve dogmatikus: igaz az, amit az ész a világról kijelent
- felébred a dogmatikus szemléletből, kételkedővé válik
- kételkedni kezd a racionalizmus jogsultságában (Egy szellemlátó álmai)
- célja: leszámolna a dogmatikus metafizika álmodozásaival
- ha elhagyjuk a tapasztalatot, akkor a legkülönösebb tételekhez juthatunk
- Kant feladata: megállapítan a határokat
-az emberi gondolkodás vizsgálat alá vétele, és annak megállapítása, hol húzódik a megismerés érvényességi területe, s hogy lehetséges- e a metafizika, sa ha igen mily módon

A TISZTA ÉSZ KRITIKÁJA


1. Sajátossága, felépítése, alapfogalmai
- célja: feltétlen bizonyosság megtalálása az eredmények tekintetében
- Kant nem és példákkal, túl hosszú lenne úgy műve, ezért csak gondolkodásának vázát adja meg
- a kritika nem kritizálást jelenti, hanem átvilágítást, eflülvizsgálatot, határmegvonást
- minden megismerés a tapasztalattal kezdődik:
- mindig tárgyakat akarunk megismerni, időben tapasztalat előz meg minden megismerést
- a tapasztalat összetett: kívülről jövő benyomások+amit mi magunk teszünk hozzá
- kérdés: van-e olyan, amivel minden tapasztalat előtt, a priori rendelkezünk
- a tapasztalat mindig a posteriori (utólag,tapasztalatból nyert, empirikus)
- a tiszta ismeret megkülönböztetésének lehetősége: szükségszerűség és általánosság
- a tapasztalat sohasem rendelkezhet szigorú szükségszerűséggel
- a állítás, lévén szükségszerű és általános, nem származhat a tapasztalatból
- analitikus szemlélet: felbontó, elemeire tagoló
- szintetikus szemlélet: összekapcsoló, összetevő
- a szintetikus ítélet mondig a posteriori, tapasztalatból lehet alkotni
- a tudomány számos a priori ítéletet foglal magába: 7+5=12 a priori, mert szükségszerű és általánosan érvényesül, de hogy ezt megoldjam, segítségül kell hívnom a szemléletet (a számolást), hogy megoldjam
- Hogyan lehetségesek szintetikus a priori ítéletek?- ez művének fő kérdése
- transzcendentális: minden ismeret, amely nem magukkal a tárgyakkal foglalkozik, hanem a tárgyakra irányuló megismerés módjával (nem tapasztalaon túli, hanem a tapasztalatot lehetővé tévő)

2. A transzcendentális esztétika
- az érzéki megismerés képességének transzcendentális vizsgálata
- az érzékek, és csakis ezek szemléleteket nyújtanak, vagyis egyedi táérgyak közvetlen képzeteit
A) TÉR
- ha akarom el tudok vonatkoztatni minden empirikustól (pl. figyelmen kívül hagyom a rózs illatát) de a térbeli kiterjedésétől nem tudok elvonatkoztatni, ezért a térbeli kiterjedés a priori
- DE! mindig csak abban a formában jelenik meg, amely formában az érzékeim elém vezetik, arról ami a megjelenése mögött áll, a magánvaló dologról nemtudhatok semmit
- ez minden ember számára ugyanolyan szerkezetű érzékiség
B) AZ IDŐ
- az idő is a priori, adva van számunkra
- belső érzékünk, önmagunk szemlélete és belső állapotaink tiszta formája
- minden cselekedetünk időben megy végbe az idő általános és szükségszerű: belső szemléletünk a priori fomája
C) A MATEMATIKA LEHETŐSÉGE
- a matematikát az teszi lehetővé, hogy tér és idő a priori formák bennünk rejlenek
- a geometria térbeli viszonyokat taglal
- az aritmetika számol, számolás időbeli egymásutánon alapul


3. A transzcendentális analitika
A) A PROBLÉMA
- Locke: semmi sincs az értelemben, ami korábban ne lett volna az érzésekben, kivéve magát az értelmet
- minden fogalom csakis azokra a tárgyakra vonatkozhat, amelyek szemlélet útján vannak adva számunkra, a fogalmak szemlélte nélkül üresek
- az érzékiség és értelem a megismerésben együttműködik, ez a logika tárgya
B) A KATEGÓRIÁK
- fogalom létrejötte: szemlélet+értelem
- minden fogalomképzés egyben ítélkezés is, ennek négy lehetséges szempontja és mindegyiknek három ítéletformája:
1. Az ítéletek mennyisége: Általános, Különös, Egyedi
2. Minőségük: Állító, Tagadó, Végtelen
3. Viszonyaik: Kategorikus(feltétlen), Hipotetikus(feltételes), Diszjunktív(szétválsztó)
4. Modalitásuk: Problematikus(lehetséges), Asszertorikus(valóságos), Apodiktikus(szükségszerű)
a 12 ítéletforma mögött rejlő fogalmak: a kategóriák
1. A mennyiség kategóriái: Egység, Sokaság, Összesség
2. A minőség kategóriái: Realitás, Negáció, Limitáció
3. A viszony kategóriái: Szubsztancia és akcidencia, Ok és okozat, Kölcsönös egymásrahatás
4. A modalitsá ketgóriái: Lehetőség-lehetetlenség, Létezés-nemlétezés, Szükségszerűség-véletlenség
- tárgy fogalma: érzékletszemlélet, e kettő összeköti az értelem` fogalom+ tér és idő összekapcsolása
C) A TISZTA ÉRTELMI FOGALMAK DEDUKCIÓJA
- a kategóriák, melyek a priork, tehát minden tapasztalatot megelőzve az értelmemben rejlenek, a tapasztalat tárgyaira tudom vonatkoztatni
- kauzalitás:nem létezik, minden egymás után történik, nincs benne ok-okozat, ez a feltételezés csak az értelemből származik
- a magánvaló dolgokra a kauzalitás nem érvényes, csak arra, amit képzetünkben látunk
- DE! ahogy azok megjelennek számunkra, mégis általánosak és szükségszerűek
- sohasem adódhat olyan tapasztalatunk, ami a kauzalitással ne egyezne

D) TRANSZCENDENTÁLIS ÍTÉLŐERŐ


- rendelkezünk azzal a képességgel, hogy a megfelelő kategóriát megtaláljuk, ez a ítélőerő

E) A TERMÉSZETTUDOMÁNY LEHETŐSÉGE


- a természettudomány azért lehetséges, mert az emberben a priori megvan tér és idő az ember törvényt ad a természetnek!

4. A trenszcendentális dialektika
- Hogyan lehetséges a metafizika?
- a tudomány pontosan addig terjed, ameddig a tapsztalat területe
- az emberben ellenállhatatlan vágy él, hogy túlemelkedjen a térbeli és időbeli lehetőségek határán (mi a lélek? mi Isten?)
- az ész: az eszmék képessége, a következtetés képességét jelenti, és valami feltétlenre fog törekedni
- az ész hasonló módon vezérli az értelmet, mint ahogy az értelem megvilágítja az érzékiséget, DE! az ész csak szabályokat ad az értelemnek 3eszme:
1. Kategorikus összekapcsolás: a gondolkodó szubjektum feltétele
2. Hipotetikus összekapcsolás: feltételes jelenségek sorából eljutunk minden jelenség feltétlen egységéhez
3. Diszjunktív összekapcsolás: szétválasztó
az eszmék a kellés előírásai: kimutatja, hogy az említett eszmék elgondolhatók, tehát nem tartalmaznak belső ellentmondást
- Kant: korlátoznom kell a tudást, hogy a hit számára tér nyíljék!  kimutatta, hol rejlenek az elméleti ész határai, ahol a lehetséges tapasztalati tudás véget ér
- az ész nem tudja bizonyítani az olyan általános metafizikai eszméket, mint Isten, de megcáfolni se tudja, mivel a tapasztalat lehetősége kizárt

15. Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája és Az ítélőerő kritikája



1. A gyakorlati ész kritikája
- az ember megismerő lény, mint ilyen elméletileg használja eszét
- az ember legalább annyira cselekvő lény is eszét gyakorlatilag használja a gyakorlati ész kritikája

A) NÉHÁNY ALAPFOGALOM


- autonómia: olyan törvények határozzák meg akaratunkat, amelyek bennünk magunkban, az eszünkben rejlenek
- heteronómia: olyan határozza meg akaratunkat, ami rajtunk, az eszünkön kívül fekszik, az akaratunkat idegen törvények határozzák meg
általánosan érvényes elvhez csakis az észből juthatunk
- maxima: az az alaptétel, mely egyetlen ember cselekvésére érvényes
- gyakorlati törvény: a maxima ellentéte, minden ember akaratát meghatározza
- Imperativusz: a gyakorlati ész törvényei követelő, parancsoló jellegűek, de nem kényszerítenek
- Hipotetikus imperativusz: általánosan érvényes de csak feltételes (csak akkor érem el az öregkort, ha teszek azért, pl.: nem rombolom az egészségemet)
- Kategorikus imperativusz: általánosan és feltétlenül érvényesülnek

B) ALAPGONDOLATOK


- cselekedj úgy, hogy akaratod maximája egyúttal az általános törvényhozás alapelveként (kategorikus imperativusz) szolgálhasson!
Szabadság:
- az általános erkölcsi törvény olyasvalami, amit ugyan nem vagyunk kénytelenek követni, de mégis követnünk kell
- szabadok vagyunk a tekintetben, hogy követhetjük (Megteheted, mert nem kell megtenned!)
-
egy törvény puszta formája nem tárgya az érzékeknek
- az erkölcsi törvényeknek csak akkro van értelmük, ha ez a cselekmény el is tudott volna maradni
- a kauzalitás csakis azokra a dolgokra érvényes, melyek időmeghatározások alatt állnak
Jó és rossz:
- a jó az erkölcsi akarat: hogy hogyan kell cselekedni az nem abből következik, hogy mi a jó, hanem, hogy mi felel meg az erkölcsi törvényeknek
- ha valaki azért tesz jót, mert kedvel valakit, vagy mert a társadalom megkívánja tőle, akkor cselekedetének legalitása van, de tettéből hiányzik a moralitás, mivel kötelességből tette

2. A vallás és a puszta ész határain belül
- a tudás térben és időben korlátozott, Isten léte nem bizonyíthat, de nem is cáfolható
- vallás a cselekvés felől: ösztönöz bennünket, hogy higgyünk a szabadságban, a halhatatlanságban, Istenben

- törekedjünk arra, hogy méltók legyünk a boldogságra ezt a bennünk megszólaló erkölcsön keresztül érhetjük el


- aki morálisan cselekszik, az cselekedetével érzékelteti, hogy hisz ezekben, az erkölcsös cselekvés nem más mint Isten gyakorlati igenlése
- a morál az elsőleges, az eredeti, avallás ehhez társul, tartalmilag a vallás egybeesik a morállal
- vallások keletkezése: hittételek kialakítása, melyeket úgy adtak elő, mint Isten parancsolatait
- nemszabad bizonyítható tudásnak feltüntetni azt, ami hit tárgya
- szerinte az egyetlen morálisan tökéletes vallás a kereszténység
- jó és rossz princípiumának küzdelme
AZ ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA
1. A probléma
- a vallás közvetlenül az erkölcsből nő ki
- a világ, mint természet, mint jelenség egyrészt, másfelől a világ, mint szabadság, mint magánvaló dolog
_ tiszta ész kritikája: a gondolkodást veszi megfigyelés alá
- a gyakorlati ész kritikája az akarást vizsgálja
- kimaradtak az érzések az ítélőerő kritikája
- az ítélőerő: az a képesség, amellyel a különöst úgy gonoljuk el, mint ami tartalmazza az általánost
- reflektáló ítélőerő: ha egy különös adva van és csak ezután kell megtalálnunk hozzá az álatlánost
Mi köze mindennek az érzéseinkhez?
- egy tárgy képzetét a bennünk lévő mértékre vonatkoztatjuk
- érzéseink kedv vagy kedvnélküliség osztályába tartoznak
Vannak-e olyan területek, ahol az érzés.ítéletben megtaláőlhatóak alapelve?
- az ízlésekről nem lehet vitatkozni
- ha én valamit szépnek nyílvánítok, akkor felmerül az ígény, hogy másból is hasonló tetszést váltson ki
- aki nem ismeri el, hogy valami szép, attól elvitatom az ízlést
- célszerűség: a szép bizonyos kedv-érzést kelt bennem, ez harmóniában van esztétikai érzésemmel, ez a rendeltetése

2. Zárómegjegyzés a három kritikához
A tiszta ész kritikája megállapítja:
- megismerőképességünk kétefé ágazhat: érzékiség és értelem (ez magasabbrendű)
- a megismerésben részt vesznek:
1. a szemlélet a priori formái, a tér és az idő
2. az értelemformái: kategóriák és a nekik megfelelő ítéletformák
3. az ész regulatív elvei: az eszmék


A gyakorlati ész kritikája: az erkölcsi cselekvés lehetősége
- az akarat: érzéki kívánás/gyakorlati ész
- az a priori funkciója az akaratnál:
1. kategorikus imperativusz
2. a gyakorlati bizonyosság, hogy létezik szabadság, halhatatlanság
Az ítélőerő kritikája
- az események értelm és érzelmi lehetőségét vizsgálja
- kedv és kedvnélküliség
Mindhárom kritikában az általánosságot és a szükségszerűséget keresi, egyszóval a törvényszerűséget
- az ítélőerő sajátos jelentősége:
1. képessé tesz minket, hogy a világ egységes egészében tájékozódjunk
2. egyesíti az elméleti és gyakorlati részt
3. erősebbé válik az emberben a gyakorlati ész elsőbbségének a tudat
4. benne rejlik az intuíció és a zsenialitás gyökere
5. áthidalja a szakadékot a természet és a szabdság világa között
6. az ítélőerő elve belőlünk származik

16. Johann Gottlieb Fichte és Friedrich Schelling

FICHTE
1. Fichte élete és művei
- 1762-ben született Rammenauban, szegény családba
- iskoláztatását nemes pártfogói segítették támogatója meghalt, mélyszegénység, házitanítóként dolgozott
- Kant tanulmányozása
- műveit ateizmussal vádolták, nyomában kirobbant az ateizmus-vita
- korának legkiválóbb szónoka
- lelkesülten üdvözölte a francia forradalmat
- mikor Napóleon császárrá kornáztatta magát, és felszámolta a forradalom politikai vívmányait, Fichte a rossz megszemélyesítőjét vélte látni benne
- határozott ellenállásra szólította fel hatóságát Napóleonnal szemben

2. Fichte filozófiai alapgondolata
- tudománytan: azt jelenti, mint Kantnál a transzcdendentálfilozófia
- szerinte a filozófia magát a tudást veszi szemügyre
két következetes filozófiai rendszer:
1. Dogmatikus: a filozófiának mindenkor a tapasztalatot, tehát a dolgokról való képzetünket kell magyaráznia képzet a dologból vezethető le
2. Idealizmus: a dolog a képzeletből vezethető le
- hogy melyik filozófia mellett döntünk, az az ember legbensőbb jellemétől függ:
- az önállósággal tel ember az idealizmust fogja választani, a passzív természetű ember a dogmatizmust
- Fichte számára az egyetlen következetes rendszer az idealizmus
- a filozófia kezdete a gondolkodó szubjektum
- elégetelen azzal, hogy Kant egymás emllé állította elméleti és gyakorlati részt
- a gyakorlati észnek elsőbbsége van az elméleti ész felett Fichte szerint ez kevés, mivel az elméleti ész is tett
- a tapasztalat az észből származik
- az „én” azért állít akadályokat, hogy elgyőzhesse azokat, a „nem-én” azért tételeződik fel, hogy ezzel lehetővé váljé a munka és a harc

3. A gyakorlati alkalmazás


A) ETIKA
- a világ az Énből származik, de egy tudat előtti aktusból, úgyhogy nem függa tudatunktól
- milyen viszonyt alakítok ki a világgal, az csakis tőlem függ
- a tökéletesedés az ember rendeltetése
- az emberi élet nem egyéb, mint a külső salaktól való megtisztulás
- az ember számára nélkülözhetetlen a külső salak, az ember dolga az, hogy megszabaduljon tőle

B) ÁLLAM
- a szocialista állam eszméje


- „Azt a lehetőséget, hogy a szabadságom minden más ember szabadsága mellett háborítatlan maradjon, csak akkor biztosíthatja az állam, ha nem engedi a konkurencia szabad működésének a társadalmi termékek elosztását, hanem maga veszi kézbe a társadalmi munka egész szervezetét, hogy minden polgár munkájának megfelelően részesedjék a nemzeti jövedelemből
- zárt kereskedő állam
- az államnak a nevelés írányítójává kell válnia
C) VALLÁS
- a tökéletességre való becsületes törekvés az erkölcsi törvény értelmében maga a boldogság
- kötelességteljesítés nyomán már a földön tapasztalható boldogságon kívül nincs különleges túlvilági üdvösség, ahogy Isten sem létezik amaz erkölcsi világrenden kívül, amely az Ennek a tökéletességre való törekvésében és az annak nyomán keletkező boldogságban rejlik
- Fichtét ateizmussl vádolták
SCHELLING
1. Élete, szellemi fejlődése, főművei
- sváb papcsalád gyermeke
- barátság Hölderlinnel, Hegellel
- tanulmányozta Kant és Fichte műveit, nagy hatással volt rá Spinoza
- kapcsolatba kerül a modern természettudományos felfedezésekkel
- a németországi romantika filozófusa
- természettudományos vizsgálódásainak és a romantika hatására elfordul Fichtétől
- eltávolodik Kanttól, Spinózától is
- elítéli a francia forradalmat, a Szentszövetség hive, a konzervatív Európa erőinek oldalára áll

2. Az azonosságfilozófia alapgondolatai
- Jénában tartózkodása alatt adta ki
- nem a természet a szellem terméke, hanem a szellem a természet terméke

3. A természet
- a természet végtelen tevékenység
- minden egyedi jelenségben két sor létezik: objektív és szubjektív oldal
- az objektív végén a halott anyag áll, a szubjektív oldalon a szellemnek a művészetekben és a filozófiában létrejövő tökéletes önkifejezése
- a szellemet teljesen betagolta a természetbe

4. A művészet
- a művészet az a terület, amelyen tökéletes harmóniában jelenik meg világ és Én, reális és ideális, a természet öntudatlanés tudatos működése
- a műalkotás az ember tudatos alkotása, mégis végső fokon a természet öntudatlanul alkotó alapjának a terméke, a filozófus számára a művészet a legmagasabb rendű

17. Georg Hegel



1. Élete és főművei
- 1770-be született Stuttgartban
- jénai egyetemen tanult (Jéna a kor szellemi központja)
- 1806 Jénai csata elmenekül, megírja A szellem fenomenológiáját
- Nürnberg: Logika tudománya
- A filozófiai tudományok enciklopédiája c. műve
- berlini egyetemen oktat, lenyűgözi a kor előkelőit
- jog, művészeti és vallásfilozófiai előadások

2. A hegeli filozófia általános jellege. A dialektikus módszer
- Hegel művei, csakúgy mint Kantéi, nem bizonyítank mást, mint azt, hogy a homály nem mindig értelmetlen
- a hegeli dialektike közvetlen előfutárai: Fichte és Schelling gondolatai
Fichte: az Énből való levezetése a világból, ez kevésnek bizonyult, megalkotta a nem-Ént (tézis-antitézis), de szükség van egy harmadik elemre, hogy e kettő ne zárja ki egymást (szintézis), Fichet csak korlátozott szintézist tud megalkotni
Schelling: polaritás fogalma: nemcsak az emberi tudatban, de a természetben is működik, hogy az egynemű polusok taszítják egymást, a különnemű polusok vonzzák egymást
Yüklə 369,24 Kb.

Dostları ilə paylaş:
1   2   3   4   5   6




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə