Szofisták és Szókratész a görög szophisztai szó jelentése: a bölcsesség tanítói
akkor mivel magyarázható a szenvedés, a bűn, a tökéletlenség a világban?
Yüklə 369,24 Kb.
|
akkor mivel magyarázható a szenvedés, a bűn, a tökéletlenség a világban? három gonoszság között tesz különbséget: - metafizikai rossz: ez világunk végességében rejlik - fizikai rossz (szenvedés, fájdalom): szükségszerűen következik a metafizikaiból, mivel a teremtett lények csak tökéletlenek lehetnek (ha tökéletesek lennének, nem lennének teremtmények) - morális rossz: ugyanaz az érvelés, mint fizikai rosszra: a teremtett lény szükségszerűen követ el hibákat, mivel nem tökéletes 3. Néhány kritikai szempont – a leibnizi gondolatok továbbfejlesztése - tér: csakis a monászok és elképzeléseikből áll a világ tiszta idealizmus, megtagadja a tértől a realitást, de hol létezhetnének a monászok, ha nem a térben? - ellentmondás: előre megállapított harmónia isteni determinizmust jelent, míg a theodicae magába foglalja az emberi akaratszabadság elismerését - honnan vagyunk abban biztosak, hogy a világ egyedüli végcélja az ember boldogsága - a megváltásnak nincs helye a leibnizi filozófiában (ha Isten tökéletesnek teremtette volna a monászokat, akkor nem lenne szükség isteni beavatkozásra 13. A brit felvilágosodás: John Locke, George Berkeley és David Hume 1. John Locke - 1632-ben született Bristol mellett - tanulmányozta a természettudományokat, sz orvostudományt és az államelméletet - állami hivatalt vállal, majd kegyvesztetté válik - Orániai Vilmos idején fontos pozíció, majd visszavonul, birtokán él - Értekezés az emberi értelemről c. főműve - Descartes-hoz hasonlóan lemond a csak a beavatottaknak érthető szaknyelv alkalmazásáról - kiindulópontja: minden filozófia fejtegetés előtt az értelem képességét kell megvizsgálni, tisztázni, hogy egy adott tárgy az értelem szférájába tartozik-e vagy sem - az értelem működésének kiindulópontja a radikális kétely - lehetséges-e számunkra a világ leírása? - az istenfogalom korántsem létezett minden népnél, ezért nem szükségszerű, hogy elfogadjuk egy felsőbbrendű lény eszményét - fel kell tárni, hogyan kerülnek a tudatba a téveszmék és a képzetek: a) a tudatunkban található eszmék kívülről származnak b) a gondolkodás formálja őket kívülről származó képzetek anyagából c) kezdettől fogva megtalálhatók a tudatban a gyerekek szellemi világa bizonyítja, hogy nincsnek velünk született eszmék, tehát a tudat kívülről származik, a tapasztalat előtt semmi sincs a tudatban (white paper) minden eszme a tapasztalatból származik: A) Egyszerű eszmék: gondolkodásunk legalapvetőbb elemei a) külső tapasztalat: az egyik forrás, ahonnan az egyszerű eszmék a tudatba kerülnek, de sohasem a dolgok, hanem a minőségek jutnak a tudatba (érzetminőségek) minőségek: - elsőleges minőség: a testek kiterjedése és alakja - másodlagos minőség: a szín, az íz, a szag, a hőmérséklet, a hangzás b) belső tapasztalás: akkor keletkeznek, mikor a tudat nem kívülről jövő benyomásokat fogad, hanem tekintetét visszafordítja önmaga felé c) a külső és belső tapasztalat együtt is működhet B) Összetett eszmék: az értelem kombináció útján alkotta egyszerű eszmékből - csaknem végtelen a kombinációs lehetőségek száma Megkülönböztet: a) móduszok, módozatok: ide sorolja a számot, teret stb. b) szubsztanciák: Isten, szellemek, testek c) relációk viszonyok: ide sorolható az azonosság és különbözőség, az ok és az okozat, tér és idő fogalompárjai - mivel kombináció útján keletkeznek nem felel meg nekik semmi valóságos - a nyelvet tárgyalja, részletesen akarja bizonyítani, hogy az általánost jelölő szavaknak nincs megfelelőjük a valóságban Locke ismeretelmélete filozófiai munkásságának csak egy része, jelentősek a nevelésről megfogalmazott gondolatai, politikai, vallásfilozófiai nézetei 2. George Berkeley - 1685-be született Dél-Írországban - beutazta az ismert világ nagyját,Cloyne püspöke - 1753-ban halt meg Oxfordban - első műve: Értekezés a látás új elméletéről, fű műve: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről, dialógus formában írta őket - Locke elméletében két hibát vél felfedezni: 1. Locke szubjektívnak, s ezért másdodlagosnak tekintette a látást, szaglást stb. ezzel szemben a kiterjedést , a tömörséget, a motgást, amelyekt ugyancsak érzékileg észlelünk, mint elsődleges minőségeket, felé helyezte ezeknek 2. az értelemben összetett eszméknek nincs megfelelőjük a valóságban, de a szubsztanciát ebből kivonta -szerinte minden, amit csak észlelünk mindig csak a tudatunk jelensége, mint szellemünk állapota (Schopenhauer: a világ az én képzetem) - nincs tehát ok a különbségtételre elsődleges és másodlagos tulajdonságok között - minden csak a tudatban létezik, azon kívül nincs létük - a dolgok léte csak annyit jelent, hogy észlelik őket - ha minden csak a tudatban létezik, akkor mi különbség van az álom képzetei és az ébrenlét képzetei között? - a ébrenlétben látott Nap mindenki által látott, míg az álomban látott csak egy tudatban jelenik meg, de csakis akkor, ha el akarja azt képzelni, míg az ébrenlétinél nincs meg ez a lehetőség - Isten pártatlan, nem részrehajló, rendelkezik minden tudattal és eszmével - ha én még ki is zárom a körülöttem létező tárgyakat, attól még azok lesznek, mivel Isten ezeket a képzeteket mindenkiben mélyen elültette (természettörvények) 3. David Hume - skót, Ediburghban született 1711-ben - legjelentősebb műve: Értekezés az emberi természetről - könytárosi állás Edinburghban - kapcsolatba került Rousseau-val - gyógyíthatatlan betegség támadta meg, higgadt nyugalommal nézet szembe a halállal - kidolgozta az ember empirikus elméletét - különbséget tesz egszerű képzetek típusai között (benyomás és eszmék elhatárolása) - az összetett eszmék szerinte is az értelemben keletkeznek kombináció útján - megvizsgálja a vizsonyokat és törvényeket, amelyek szerint az ilyen kapcsolódások létrejönnek: 1. A hasonlóság és különbözőség törvénye: - ezen a törvényen alapul a matematika a matematika tehát csak képzetek összekapcsolásával foglalkozik 2. A térbeli és az időbeli érintkezés törvénye 3. Az ok és okozat kapcsolatának törvénye - csakis olyan ismeretek tarthatnak igényt igazságértékre, melyek közvetlenül benyomásokra vezethetők vissza - előfordul, hogy meghatározott eszmék alá hibás benyomásokat csúsztatunk és fordítva - DE! ezek a tévedések egyéniek, a tapasztalat helyesbíti őket - vannak olyan csalódások, melyeknek mindannyian áldozatul esünk - a minőségek mögött valami valóságos, a szubsztancia rejlik ez kelti bennünk a benyomásokat - a képzelőerő sem képes másra, mint hogy változatos módon kapcsolatba hozza a benyomásokat és a belőlük levezetett eszméket - a szubsztancia képzet nem külső érzékelésből származik, hanem belső, önmagát megfigyelő tevékenységből - képzeteink kapcsolatában nincs semmi szükségszerűség (kauzalitás kritikája-első gondolat nem feltételezi a máspodikat) - mindaz, amit észlelhetek, az meghatározott érzetek egymásmellettisége és egymásutánisága - az észlelés mindig csak egymásutánt mutat, sohasem egy valaminek a következményébent - a megszokás az, ami kauzális összefüggés képzetét létrehozza bennem - ez alapján a természeti foilyamatokról tett megfigyeléseink semmit sem érnek (feltételezzük, hogy ha „A” megtörténik, megtörténik „B” is, de ez nem szükségszerűen igaz) - Hume szembefordult a dogmatikus filozófusokkal, metafizikusokkal 14. Immanuel Kant és a tiszta ész kritikája 1.Élete, személyisége, művei - 1724-ben született Königsbergben, szíjgyártómester fiaként - tológia karon végzett, házitanítóként tevékenykedik - egyetmen oktat - kiegyensúlyozott életet élt: meghatározott rend szerint élte életét (mindig 4 és 5 óra között sétélt) - Főbb művei: 1756: Fizikai mónásztan 1766: Egy szellem álmai 1770: Az érzéki és szellemi világ formájáról és elveiről 1775: Az emberek különböző fajairól 1781: A tiszta ész kritikája 1788: A gyakorlati ész kritikája 1790: Az ítélőerő kritikája 1793: A vallás a puszta ész határain belül 1797: Az erkölcsök metafizikája - műveit rendzerezni akarta, de meghalt 1793-ban A KRITICIZMUS ELŐTTI KORSZAK 1. Kant természettudományos írásairól - A tiszta ész kritikája megjelenéséig tartó időszak (kriticizmus előtti korszak) 1. Az ég általános természettörténete és elmélete: - felvázolja a világegyetem keletkezését - Newton nyitva hagyta a Naprendszer keletkezésének kérdését: úgy vélte ez természeti magyarázattal nem oldható meg - az égitestek keringése két erőnek az eredmény: vonzóerő, tangenciális erő - Kant szerint mindkét erő mechanikailag amgyarázhatő, ki akarta mutatni: nincs szükség természetfeletti erők feltételezésére 2. Fizikai mónásztan: - a mónászok leibnizi fogalmához kapcsolódik - nincs tárgyszerű anyag, csak erő, energia Kant fajokról szóló írás: a természet nem pusztán osztályozó leírása, hanem természet-történet leírás 2. A kritikai probléma kialakulása - lényegét tekintve racionalizmus, módszerét tekintve dogmatikus: igaz az, amit az ész a világról kijelent - felébred a dogmatikus szemléletből, kételkedővé válik - kételkedni kezd a racionalizmus jogsultságában (Egy szellemlátó álmai) - célja: leszámolna a dogmatikus metafizika álmodozásaival - ha elhagyjuk a tapasztalatot, akkor a legkülönösebb tételekhez juthatunk - Kant feladata: megállapítan a határokat -az emberi gondolkodás vizsgálat alá vétele, és annak megállapítása, hol húzódik a megismerés érvényességi területe, s hogy lehetséges- e a metafizika, sa ha igen mily módon A TISZTA ÉSZ KRITIKÁJA 1. Sajátossága, felépítése, alapfogalmai - célja: feltétlen bizonyosság megtalálása az eredmények tekintetében - Kant nem és példákkal, túl hosszú lenne úgy műve, ezért csak gondolkodásának vázát adja meg - a kritika nem kritizálást jelenti, hanem átvilágítást, eflülvizsgálatot, határmegvonást - minden megismerés a tapasztalattal kezdődik: - mindig tárgyakat akarunk megismerni, időben tapasztalat előz meg minden megismerést - a tapasztalat összetett: kívülről jövő benyomások+amit mi magunk teszünk hozzá - kérdés: van-e olyan, amivel minden tapasztalat előtt, a priori rendelkezünk - a tapasztalat mindig a posteriori (utólag,tapasztalatból nyert, empirikus) - a tiszta ismeret megkülönböztetésének lehetősége: szükségszerűség és általánosság - a tapasztalat sohasem rendelkezhet szigorú szükségszerűséggel - a állítás, lévén szükségszerű és általános, nem származhat a tapasztalatból - analitikus szemlélet: felbontó, elemeire tagoló - szintetikus szemlélet: összekapcsoló, összetevő - a szintetikus ítélet mondig a posteriori, tapasztalatból lehet alkotni - a tudomány számos a priori ítéletet foglal magába: 7+5=12 a priori, mert szükségszerű és általánosan érvényesül, de hogy ezt megoldjam, segítségül kell hívnom a szemléletet (a számolást), hogy megoldjam - Hogyan lehetségesek szintetikus a priori ítéletek?- ez művének fő kérdése - transzcendentális: minden ismeret, amely nem magukkal a tárgyakkal foglalkozik, hanem a tárgyakra irányuló megismerés módjával (nem tapasztalaon túli, hanem a tapasztalatot lehetővé tévő) 2. A transzcendentális esztétika - az érzéki megismerés képességének transzcendentális vizsgálata - az érzékek, és csakis ezek szemléleteket nyújtanak, vagyis egyedi táérgyak közvetlen képzeteit A) TÉR - ha akarom el tudok vonatkoztatni minden empirikustól (pl. figyelmen kívül hagyom a rózs illatát) de a térbeli kiterjedésétől nem tudok elvonatkoztatni, ezért a térbeli kiterjedés a priori - DE! mindig csak abban a formában jelenik meg, amely formában az érzékeim elém vezetik, arról ami a megjelenése mögött áll, a magánvaló dologról nemtudhatok semmit - ez minden ember számára ugyanolyan szerkezetű érzékiség B) AZ IDŐ - az idő is a priori, adva van számunkra - belső érzékünk, önmagunk szemlélete és belső állapotaink tiszta formája - minden cselekedetünk időben megy végbe az idő általános és szükségszerű: belső szemléletünk a priori fomája C) A MATEMATIKA LEHETŐSÉGE - a matematikát az teszi lehetővé, hogy tér és idő a priori formák bennünk rejlenek - a geometria térbeli viszonyokat taglal - az aritmetika számol, számolás időbeli egymásutánon alapul 3. A transzcendentális analitika A) A PROBLÉMA - Locke: semmi sincs az értelemben, ami korábban ne lett volna az érzésekben, kivéve magát az értelmet - minden fogalom csakis azokra a tárgyakra vonatkozhat, amelyek szemlélet útján vannak adva számunkra, a fogalmak szemlélte nélkül üresek - az érzékiség és értelem a megismerésben együttműködik, ez a logika tárgya B) A KATEGÓRIÁK - fogalom létrejötte: szemlélet+értelem - minden fogalomképzés egyben ítélkezés is, ennek négy lehetséges szempontja és mindegyiknek három ítéletformája: 1. Az ítéletek mennyisége: Általános, Különös, Egyedi 2. Minőségük: Állító, Tagadó, Végtelen 3. Viszonyaik: Kategorikus(feltétlen), Hipotetikus(feltételes), Diszjunktív(szétválsztó) 4. Modalitásuk: Problematikus(lehetséges), Asszertorikus(valóságos), Apodiktikus(szükségszerű) a 12 ítéletforma mögött rejlő fogalmak: a kategóriák 1. A mennyiség kategóriái: Egység, Sokaság, Összesség 2. A minőség kategóriái: Realitás, Negáció, Limitáció 3. A viszony kategóriái: Szubsztancia és akcidencia, Ok és okozat, Kölcsönös egymásrahatás 4. A modalitsá ketgóriái: Lehetőség-lehetetlenség, Létezés-nemlétezés, Szükségszerűség-véletlenség - tárgy fogalma: érzékletszemlélet, e kettő összeköti az értelem` fogalom+ tér és idő összekapcsolása C) A TISZTA ÉRTELMI FOGALMAK DEDUKCIÓJA - a kategóriák, melyek a priork, tehát minden tapasztalatot megelőzve az értelmemben rejlenek, a tapasztalat tárgyaira tudom vonatkoztatni - kauzalitás:nem létezik, minden egymás után történik, nincs benne ok-okozat, ez a feltételezés csak az értelemből származik - a magánvaló dolgokra a kauzalitás nem érvényes, csak arra, amit képzetünkben látunk - DE! ahogy azok megjelennek számunkra, mégis általánosak és szükségszerűek - sohasem adódhat olyan tapasztalatunk, ami a kauzalitással ne egyezne D) TRANSZCENDENTÁLIS ÍTÉLŐERŐ - rendelkezünk azzal a képességgel, hogy a megfelelő kategóriát megtaláljuk, ez a ítélőerő E) A TERMÉSZETTUDOMÁNY LEHETŐSÉGE - a természettudomány azért lehetséges, mert az emberben a priori megvan tér és idő az ember törvényt ad a természetnek! 4. A trenszcendentális dialektika - Hogyan lehetséges a metafizika? - a tudomány pontosan addig terjed, ameddig a tapsztalat területe - az emberben ellenállhatatlan vágy él, hogy túlemelkedjen a térbeli és időbeli lehetőségek határán (mi a lélek? mi Isten?) - az ész: az eszmék képessége, a következtetés képességét jelenti, és valami feltétlenre fog törekedni - az ész hasonló módon vezérli az értelmet, mint ahogy az értelem megvilágítja az érzékiséget, DE! az ész csak szabályokat ad az értelemnek 3eszme: 1. Kategorikus összekapcsolás: a gondolkodó szubjektum feltétele 2. Hipotetikus összekapcsolás: feltételes jelenségek sorából eljutunk minden jelenség feltétlen egységéhez 3. Diszjunktív összekapcsolás: szétválasztó az eszmék a kellés előírásai: kimutatja, hogy az említett eszmék elgondolhatók, tehát nem tartalmaznak belső ellentmondást - Kant: korlátoznom kell a tudást, hogy a hit számára tér nyíljék! kimutatta, hol rejlenek az elméleti ész határai, ahol a lehetséges tapasztalati tudás véget ér - az ész nem tudja bizonyítani az olyan általános metafizikai eszméket, mint Isten, de megcáfolni se tudja, mivel a tapasztalat lehetősége kizárt 15. Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája és Az ítélőerő kritikája 1. A gyakorlati ész kritikája - az ember megismerő lény, mint ilyen elméletileg használja eszét - az ember legalább annyira cselekvő lény is eszét gyakorlatilag használja a gyakorlati ész kritikája A) NÉHÁNY ALAPFOGALOM - autonómia: olyan törvények határozzák meg akaratunkat, amelyek bennünk magunkban, az eszünkben rejlenek - heteronómia: olyan határozza meg akaratunkat, ami rajtunk, az eszünkön kívül fekszik, az akaratunkat idegen törvények határozzák meg általánosan érvényes elvhez csakis az észből juthatunk - maxima: az az alaptétel, mely egyetlen ember cselekvésére érvényes - gyakorlati törvény: a maxima ellentéte, minden ember akaratát meghatározza - Imperativusz: a gyakorlati ész törvényei követelő, parancsoló jellegűek, de nem kényszerítenek - Hipotetikus imperativusz: általánosan érvényes de csak feltételes (csak akkor érem el az öregkort, ha teszek azért, pl.: nem rombolom az egészségemet) - Kategorikus imperativusz: általánosan és feltétlenül érvényesülnek B) ALAPGONDOLATOK - cselekedj úgy, hogy akaratod maximája egyúttal az általános törvényhozás alapelveként (kategorikus imperativusz) szolgálhasson! Szabadság: - az általános erkölcsi törvény olyasvalami, amit ugyan nem vagyunk kénytelenek követni, de mégis követnünk kell - szabadok vagyunk a tekintetben, hogy követhetjük (Megteheted, mert nem kell megtenned!) - egy törvény puszta formája nem tárgya az érzékeknek - az erkölcsi törvényeknek csak akkro van értelmük, ha ez a cselekmény el is tudott volna maradni - a kauzalitás csakis azokra a dolgokra érvényes, melyek időmeghatározások alatt állnak Jó és rossz: - a jó az erkölcsi akarat: hogy hogyan kell cselekedni az nem abből következik, hogy mi a jó, hanem, hogy mi felel meg az erkölcsi törvényeknek - ha valaki azért tesz jót, mert kedvel valakit, vagy mert a társadalom megkívánja tőle, akkor cselekedetének legalitása van, de tettéből hiányzik a moralitás, mivel kötelességből tette 2. A vallás és a puszta ész határain belül - a tudás térben és időben korlátozott, Isten léte nem bizonyíthat, de nem is cáfolható - vallás a cselekvés felől: ösztönöz bennünket, hogy higgyünk a szabadságban, a halhatatlanságban, Istenben - törekedjünk arra, hogy méltók legyünk a boldogságra ezt a bennünk megszólaló erkölcsön keresztül érhetjük el - aki morálisan cselekszik, az cselekedetével érzékelteti, hogy hisz ezekben, az erkölcsös cselekvés nem más mint Isten gyakorlati igenlése - a morál az elsőleges, az eredeti, avallás ehhez társul, tartalmilag a vallás egybeesik a morállal - vallások keletkezése: hittételek kialakítása, melyeket úgy adtak elő, mint Isten parancsolatait - nemszabad bizonyítható tudásnak feltüntetni azt, ami hit tárgya - szerinte az egyetlen morálisan tökéletes vallás a kereszténység - jó és rossz princípiumának küzdelme AZ ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA 1. A probléma - a vallás közvetlenül az erkölcsből nő ki - a világ, mint természet, mint jelenség egyrészt, másfelől a világ, mint szabadság, mint magánvaló dolog _ tiszta ész kritikája: a gondolkodást veszi megfigyelés alá - a gyakorlati ész kritikája az akarást vizsgálja - kimaradtak az érzések az ítélőerő kritikája - az ítélőerő: az a képesség, amellyel a különöst úgy gonoljuk el, mint ami tartalmazza az általánost - reflektáló ítélőerő: ha egy különös adva van és csak ezután kell megtalálnunk hozzá az álatlánost Mi köze mindennek az érzéseinkhez? - egy tárgy képzetét a bennünk lévő mértékre vonatkoztatjuk - érzéseink kedv vagy kedvnélküliség osztályába tartoznak Vannak-e olyan területek, ahol az érzés.ítéletben megtaláőlhatóak alapelve? - az ízlésekről nem lehet vitatkozni - ha én valamit szépnek nyílvánítok, akkor felmerül az ígény, hogy másból is hasonló tetszést váltson ki - aki nem ismeri el, hogy valami szép, attól elvitatom az ízlést - célszerűség: a szép bizonyos kedv-érzést kelt bennem, ez harmóniában van esztétikai érzésemmel, ez a rendeltetése 2. Zárómegjegyzés a három kritikához A tiszta ész kritikája megállapítja: - megismerőképességünk kétefé ágazhat: érzékiség és értelem (ez magasabbrendű) - a megismerésben részt vesznek: 1. a szemlélet a priori formái, a tér és az idő 2. az értelemformái: kategóriák és a nekik megfelelő ítéletformák 3. az ész regulatív elvei: az eszmék A gyakorlati ész kritikája: az erkölcsi cselekvés lehetősége - az akarat: érzéki kívánás/gyakorlati ész - az a priori funkciója az akaratnál: 1. kategorikus imperativusz 2. a gyakorlati bizonyosság, hogy létezik szabadság, halhatatlanság Az ítélőerő kritikája - az események értelm és érzelmi lehetőségét vizsgálja - kedv és kedvnélküliség Mindhárom kritikában az általánosságot és a szükségszerűséget keresi, egyszóval a törvényszerűséget - az ítélőerő sajátos jelentősége: 1. képessé tesz minket, hogy a világ egységes egészében tájékozódjunk 2. egyesíti az elméleti és gyakorlati részt 3. erősebbé válik az emberben a gyakorlati ész elsőbbségének a tudat 4. benne rejlik az intuíció és a zsenialitás gyökere 5. áthidalja a szakadékot a természet és a szabdság világa között 6. az ítélőerő elve belőlünk származik 16. Johann Gottlieb Fichte és Friedrich Schelling FICHTE
3. A gyakorlati alkalmazás A) ETIKA - a világ az Énből származik, de egy tudat előtti aktusból, úgyhogy nem függa tudatunktól - milyen viszonyt alakítok ki a világgal, az csakis tőlem függ - a tökéletesedés az ember rendeltetése - az emberi élet nem egyéb, mint a külső salaktól való megtisztulás - az ember számára nélkülözhetetlen a külső salak, az ember dolga az, hogy megszabaduljon tőle B) ÁLLAM
- „Azt a lehetőséget, hogy a szabadságom minden más ember szabadsága mellett háborítatlan maradjon, csak akkor biztosíthatja az állam, ha nem engedi a konkurencia szabad működésének a társadalmi termékek elosztását, hanem maga veszi kézbe a társadalmi munka egész szervezetét, hogy minden polgár munkájának megfelelően részesedjék a nemzeti jövedelemből - zárt kereskedő állam - az államnak a nevelés írányítójává kell válnia C) VALLÁS - a tökéletességre való becsületes törekvés az erkölcsi törvény értelmében maga a boldogság - kötelességteljesítés nyomán már a földön tapasztalható boldogságon kívül nincs különleges túlvilági üdvösség, ahogy Isten sem létezik amaz erkölcsi világrenden kívül, amely az Ennek a tökéletességre való törekvésében és az annak nyomán keletkező boldogságban rejlik - Fichtét ateizmussl vádolták SCHELLING 1. Élete, szellemi fejlődése, főművei - sváb papcsalád gyermeke - barátság Hölderlinnel, Hegellel - tanulmányozta Kant és Fichte műveit, nagy hatással volt rá Spinoza - kapcsolatba kerül a modern természettudományos felfedezésekkel - a németországi romantika filozófusa - természettudományos vizsgálódásainak és a romantika hatására elfordul Fichtétől - eltávolodik Kanttól, Spinózától is - elítéli a francia forradalmat, a Szentszövetség hive, a konzervatív Európa erőinek oldalára áll 2. Az azonosságfilozófia alapgondolatai - Jénában tartózkodása alatt adta ki - nem a természet a szellem terméke, hanem a szellem a természet terméke 3. A természet - a természet végtelen tevékenység - minden egyedi jelenségben két sor létezik: objektív és szubjektív oldal - az objektív végén a halott anyag áll, a szubjektív oldalon a szellemnek a művészetekben és a filozófiában létrejövő tökéletes önkifejezése - a szellemet teljesen betagolta a természetbe 4. A művészet - a művészet az a terület, amelyen tökéletes harmóniában jelenik meg világ és Én, reális és ideális, a természet öntudatlanés tudatos működése - a műalkotás az ember tudatos alkotása, mégis végső fokon a természet öntudatlanul alkotó alapjának a terméke, a filozófus számára a művészet a legmagasabb rendű 17. Georg Hegel 1. Élete és főművei - 1770-be született Stuttgartban - jénai egyetemen tanult (Jéna a kor szellemi központja) - 1806 Jénai csata elmenekül, megírja A szellem fenomenológiáját - Nürnberg: Logika tudománya - A filozófiai tudományok enciklopédiája c. műve - berlini egyetemen oktat, lenyűgözi a kor előkelőit - jog, művészeti és vallásfilozófiai előadások 2. A hegeli filozófia általános jellege. A dialektikus módszer - Hegel művei, csakúgy mint Kantéi, nem bizonyítank mást, mint azt, hogy a homály nem mindig értelmetlen - a hegeli dialektike közvetlen előfutárai: Fichte és Schelling gondolatai Fichte: az Énből való levezetése a világból, ez kevésnek bizonyult, megalkotta a nem-Ént (tézis-antitézis), de szükség van egy harmadik elemre, hogy e kettő ne zárja ki egymást (szintézis), Fichet csak korlátozott szintézist tud megalkotni Schelling: polaritás fogalma: nemcsak az emberi tudatban, de a természetben is működik, hogy az egynemű polusok taszítják egymást, a különnemű polusok vonzzák egymást Yüklə 369,24 Kb. Dostları ilə paylaş:
|