B/12/a Egészségnevelési elvek
Kifejtve lásd az A/3 teljeskörű egészségfejlesztés részben
B/12/b Környezeti nevelési elvek
A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére.
Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.
Hosszú távú célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.
A 2009/2010-es tanévtől ökoiskola lettünk. Iskolánk a pályázati anyagban a cím elnyerésének általános feltételei mellett vállalta önálló, saját programok megvalósítását, melyek a következők:
-
Iskolánkban a diákoknak lehetőségük van arra, hogy alaposabban megismerkedjenek a – biológiai, társadalmi, kulturális – sokféleséggel. Értékeljék azokat. Tekintsenek erre úgy, hogy ez a sokféleség szélesebb látókört, választási lehetőség nyújt számukra az élet minden területén.
-
A tanáraink figyelnek a diákok érdeklődésére, tapasztalataira, elképzeléseire és várakozásaira, értékelik azokat, terveik rugalmasak és nyitottak a változásra.
-
Iskolánkban minden tantárgy tanítása a kapcsolatok, többszörös hatások és kölcsönhatások megkeresésén alapul.
1. A környezeti nevelés általános célkitűzései
-
Rendszerszemléletre nevelés
A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit és önmaguk keressék az arra adható válaszokat.
-
Alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása.
Nem elegendő a problémák felfedezése, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémára megoldásokat is keressenek a tanulók.
-
A globális összefüggések megértése.
A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek. Fontos, hogy a tanulók a problémák társadalmi okait is megértsék, legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni.
-
A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása.
Környezetünk minősége, gazdasága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásukban automatikusan. Még ennél is nehezebb megérteni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életükben.
-
A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása.
Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, mit is tehetünk egyéni életünkben.
-
A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése.
Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.
-
A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismerése a fenntartható fejlődésben. Alapvető annak belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem tudott azzal harmóniában élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves kultúra.
Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
-
a környezettudatos magatartást és életvitelt;
-
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;
-
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;
-
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, az ezek közötti összhang megteremtésének igényét;
-
a rendszerszemléletet;
-
a globális összefüggések megértésének képességét.
2. Feladataink
-
tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;
-
új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap;
-
a kétszintű érettségi vizsga környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése;
-
környezetbarát életmódra ösztönzés;
-
felelősségteljes cselekvésekre ösztönzés (fel kell tárni, hogy mit tehet a tanuló saját egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében);
-
az önálló vizsgálódás és ismeretszerzés igényének kialakítása.
3. A környezeti nevelés színterei
- A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata. Különösen felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások. A környezeti nevelés közvetítőiként első helyen állnak a természettudományos tantárgyak: földrajz, kémia, fizika, biológia, matematika.
- A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezünk, illetve pályázatot írunk ki.
Témái:
-
szűk és tág környezetünk, a család, az otthon, a lakóhelyünk, iskolánk,
-
a környezettudatos magatartás,
-
környezetvédelem szűkebb és tágabb értelmezése,
-
a szelektív hulladékgyűjtés értelmezése,
-
életvezetés; életmód,
-
szokásaink haszna a megváltozott, felgyorsult világban.
A diákok olyan versenyeken indulnak, melyeken a környezet- és a természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat.
-
Osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások,szakköri kirándulások:
Városunknak szerencsés a fekvése, a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység és a Velencei-tó közelsége rengeteg kirándulási lehetőséget biztosít tanulóink számára, ahol közvetlen közelről tanulmányozhatják a madár és élővilágot. (arborétum látogatása, tanösvény megismerése, természetvédelmi területek, nemzeti parkok megismerése)
-
Kiállítások: diákok által készített rajz- és fotókiállítás jeles napok alkalmával (Föld napja, Víz világnapja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi világnap).
Az erdei iskolai helyszín környezetének megfelelő természeti és társadalmi tartalmakkal ismertetjük meg a gyerekeket. Komplex vizsgálatokat tartunk, ösztönözzük a gyerekeket az önálló munkavégzésre, a folyamatok – viszonyrendszerek felismerésére. Változatos helyszíneken többnapos –modulszerűen megvalósuló- programok keretén belül, tanulmányaik alatt legalább kétszer vesznek részt ilyen tevékenységen diákjaink.
4. A példamutató iskolai környezet tényezői
-
a termek, folyosók, mellékhelyiségek, az udvar tisztasága és esztétikus kialakítása,
-
növények, élősarok a termekben,
-
anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés,
-
egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé,
-
a gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése,
-
a szelektív hulladékgyűjtés szervezése,
-
a pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása.
Környezetnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezetnevelési munkánk erőforrása is.
B/13 A gyerekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Cél, hogy érvényesüljön a: diszkriminációmentesség; szegregációmentesség; integráció; a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása.
Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. Iskolánk a nevelés-oktatás során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.
Intézményünk alapvető célja, hogy minden tanulót képességeinek megfelelően juttattassunk el tanulmányai során a legoptimálisabb szintre, ezzel emelve a munkaerő-piaci esélyeit. Ezzel járuljunk hozzá ahhoz, hogy a felnőtt életükben életminőségük javuljon, képesek legyenek az élethosszig tartó tanulás megvalósítására és arra, hogy a demokratikus társadalmi folyamatokba felelős állampolgárként kapcsolódjanak be.
Dostları ilə paylaş: |