A comenius Angol-magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Gazdasági Szakközépiskola, Kollégium

A NAT-ban meghatározott feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

Az angol célnyelvi oktatás elvei, céljai, követelményei

A két tanítási nyelvű oktatás kezdettől fogva az idegen nyelvet, célnyelvet magas szinten beszélő szakemberek képzését tekinti feladatának. Ebben az iskolatípusban az idegennyelv-oktatás elsődleges célja az, hogy a tanulók a megfelelő nyelvi alapok megszerzése, egy előkészítő év után olyan nyelvtudás birtokába jussanak, amely képessé teszi őket a célnyelven történő középiskolai, majd egyetemi tanulmányok folytatására.

A természetes kétnyelvűség, a funkcionálisan egyenrangú anyanyelv és célnyelv folyamatos használata tágítja a tanulók látókörét. A kettős kötődés segít az előítéletek leépítésében és a saját értékek felfedezésében, s ezzel a közös Európában való gondolkodás eszméjét is megalapozza.

1. A célnyelvi oktatás feladatai

Az idegen nyelvet „második anyanyelvként” tanulóknak - az anyanyelvi beszélőkhöz hasonlóan - a teljes nyelvi spektrum megismerésére és használatára szükségük van. Rendkívül fontos, hogy a tanulók a megtanulandó idegen nyelvnek ne csak szókészletét, hangtanát, nyelvtanát, hanem teljes eszköztárát birtokba vegyék. A nyelvről való gondolkodást a tanulás során egyre inkább a nyelven való gondolkodásnak kell felváltania. A két tanítási nyelvű osztályokban alapkövetelmény a tanulók állandó idegen nyelvi hatásoknak való kitétele mind az iskolai, mind az iskolán kívüli tevékenységek során.

A két tanítási nyelvű osztályokban folyó nyelvtanítás tartalmi és formai tekintetben a következő pontokban különbözik a hagyományos nyelvtanítástól:

• 
  emelt óraszám,
  
• 
  16 főnél kisebb csoportok,
  
• 
  rendkívüli intenzitás,
  
• 
  a tanórán kötelező idegennyelv-használat,
  
• 
  autentikus szövegek,
  
• 
  integrált szaknyelvi szövegek,
  
• 
  a kéttannyelvűség igényeihez igazított differenciált feladatok,
  
• 
  folyamatos (mindennapos) nyelvtanulás,
  
• 
  nagyobb tanulói felelősség,
  
• 
  több egyéni tanulás,
  
• 
  az idegen nyelven tanulás módszertanának elsajátítása, a tanulás tanulása.
  

Az ehhez elengedhetetlen önálló tanulási stratégiák kialakítása:

• 
  kognitív, affektív, motorikus készségek fejlesztése
  
• 
  tanulói alaptípusok meghatározása: vizuális, auditív stb.
  
• 
  memóriafejlesztési feladatok gyakoroltatása
  
• 
  szótanulási technikák közvetítése, illetve
  

Kommunikációs stratégiák alkalmazása:

• 
  tervezés, kivitelezés, értékelés-javítás
  
• 
  nyelvi hézagok kitöltésére irányuló stratégiák,
  
• 
  állandó interkulturális közelítés,
  
• 
  az anyanyelv és célnyelv szemléletbeli különbségeinek tudatosítása.
  

2. Alapelvek

Ahhoz, hogy a fenti célkitűzések megvalósulhassanak,

• 
  figyelni kell a tanuló személyiségére, érdeklődésére, élettapasztalataira,
  
• 
  törekedni kell, hogy szembesülhessen a nyelvtanulás során valós problémákkal, önálló véleményt alkothasson és nyilváníthasson,
  
• 
  valós élethelyzetekben próbálhassa ki magát.
  

A tanulási folyamatban fontos szerephez jut

• 
  a tanulói közreműködés és az önálló tanulás,
  
• 
  a különböző tanulási stratégiák elsajátítása,
  
• 
  az oktatási formák, módszerek, médiumok (újság, magnó, videó, internet stb.) sokszínűségének megismertetése.
  

3. A célnyelvi tanítás céljai az általános iskolában

• 
  Tudatosítsuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat.
  
• 
  Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállást.
  
• 
  Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik.
  
• 
  Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelően.
  
• 
  Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezető módszereit.
  
• 
  Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését, mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát.
  
• 
  Az életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak a tanulók írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani.
  
• 
  Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni.
  
• 
  Bővítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás érzését. Ismertessük velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete.
  
• 
  Adjunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák.
  
• 
  Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és hívjuk fel a figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre.
  
• 
  Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének.
  
• 
  Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvű kommunikáció, információszerzés, olvasás.
  
• 
  Fejlesszük a tanulók önbizalmát az idegen nyelv használatában, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezzel személyiségükben is gazdagodjanak.
  
• 
  A tanulók a más műveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzák idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket más tantárgyak tanulása során.
  
• 
  Fejlesszük kreativitásukat különböző projektek készítése által is.
  
• 
  A tanulók vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban tudják kifejezésre juttatni egyéni elképzeléseiket, kreativitásukat.
  
• 
  Juttassuk a tanulókat a 8. osztály végére középszintű nyelvtudáshoz.
  

A korai kétnyelvűség és az általános értelmi fejlődés kapcsolatáról azt állapították meg, hogy egy második idegen nyelv korai megismerése elősegítheti az általános értelmi fejlődést.

4. A célnyelvi tanítás céljai a gimnáziumban

A célnyelvi tanításban fontos szerepet játszik a célnyelvhez kapcsolódó kultúra és irodalom felfedezése és megismerése, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség közel anyanyelvi szintre fejlesztése, valamint a különféle korszakokból és forrásokból származó és eltérő műfajú és stílusú szövegek és szövegrészletek, irodalmi szemelvények részletes, mindenre kiterjedő vizsgálata, elemzése, összehasonlítása és értékelése.

Célunk, hogy

• 
  a diákok megtanulják, hogy gondolataikat írásban is, szóban is nyelvtanilag helyesen, megfelelő szerkezeteket használva, folyékonyan, összefüggően és érthetően, a megfelelő előadásmódban és stílusban fejezzék ki;
  
• 
  érveiket a logikai szabályoknak megfelelően, meggyőzően, példákkal alátámasztva fejtsék ki,
  
• 
  a megvizsgált szövegek és témakörök közötti összefüggéseket felfedezzék és éretten megfogalmazzák,
  
• 
  a célnyelvet második anyanyelvként, kreatívan, akár önálló alkotás céljára is felhasználják.
  
• 
  a. 9., de legkésőbb a 10. év végére minden diákunk rendelkezzen B2 szintű (középfokú), 12. év végére C1 (felsőfokú) nyelvvizsgával.
  

5. Általános fejlesztési követelmények

A minimális állami, jogszabályi követelmények mellett és azokon felül:

• 
  Szerezzenek tanulóink ismereteket a világról, a célnyelvi országokról, azok intézményeiről, az ott élő emberekről, ezeket hasonlítsák össze Magyarországgal és vonják le következtetéseket.
  
• 
  Ismerjék meg a fent említett országok közösségeinek kultúráját, társadalmi szokásait, viselkedési formáit a mindennapi életben és az emberi kapcsolatokban.
  
• 
  Alakuljon ki interkulturális tudatosságuk, személyes tapasztalatok alapján is.
  
• 
  Fejlődjenek készségeik az idegen nyelv tanulása során (figyelem, memória, feladatmegoldás, együttműködés, önálló tanulás, önismeret).
  
• 
  Ismerjék meg az idegen nyelv tanulásának különféle stratégiáit, tanulási technikáit, és válasszák ki a legcélravezetőbbet.
  
• 
  Emelkedjen egyre magasabb szintre kommunikációs készségük:
  

• 
  nyelvi összetevők: lexikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai ismeretek,
  
• 
  szociolingvisztikai összetevők: társadalmi konvenciók a nyelvben,
  
• 
  pragmatikai összetevők: ismeretek és készségek, amelyek a nyelvi és nem nyelvi elemek használati értékére vonatkoznak.
  

Vegyenek részt projektek tervezésében, készítésében és bemutatásában.

6. Célnyelvi és célnyelven tanított tantárgyak óraszáma

A két tanítási nyelvű oktatás elengedhetetlen feltétele az idegen nyelv csoportbontásban való tanítása, mert a tantárgyi követelmények teljesítése csak így biztosított.

Az általános iskolában évfolyamonként:
1-2. osztály - heti 5 óra célnyelv

heti 1 óra környezetismeret,

heti 1 óra rajz,

heti 1 óra technika.

3-4. osztály - heti 5 óra célnyelv

heti 2 óra környezetismeret,

heti 2 óra rajz,

heti 1 óra technika.

Az alsó tagozaton az életkori sajátosságok miatt a tanult anyag gyakorlására és a folyamatos ismétlésre helyezzük a hangsúlyt.
5-6. osztály - heti 5 óra célnyelv

heti 1 óra célnyelvi civilizáció,

heti 2 óra természetismeret.
A felső tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a különböző készségek fejlesztése, valamint a tanult ismeretek rendszerezése és tudatosítása.
7-8. osztály - heti 5 óra célnyelv,

heti 1 óra célnyelvi civilizáció,

heti 2 óra biológia,

heti 2 óra fizika

heti 2 óra kémia.
A hat osztályos gimnáziumban évfolyamonként:

7-8. osztály - heti 5 óra célnyelv,

heti 1 óra célnyelvi civilizáció,

heti 2 óra biológia,

heti 2 óra kémia,

heti 2 óra fizika

heti 3 óra matematika.
9-10. osztály – heti 5 óra célnyelv,

heti 1 óra célnyelvi civilizáció,

heti 2 óra fizika,

heti 2 óra biológia,

heti 2 óra kémia,

heti 3 óra matematika

heti 2 óra történelem.
11-12. osztály - heti 4 óra célnyelv,

heti 2 óra célnyelvi civilizáció

heti 2 óra fizika,

heti 2 óra biológia,

heti 3 óra matematika

heti 3 óra történelem,

heti 1 óra mozgókép és médiaismeret.

Az öt évfolyamos gimnáziumban évfolyamonként:

9. osztály – heti 18 óra célnyelv,

heti 1 óra informatika

heti 3 óra matematika

Az öt évfolyamos iskolatípusban a 9. évfolyam nyelvi óraszámai tartalmazzák a szaktantárgyak szaktanárok közreműködésével történő nyelvi megalapozását is. A szaktárgyakba való bevezetést már ezen az évfolyamon elkezdjük.

10-11. osztály – heti 5 óra célnyelv,

heti 2 óra célnyelvi civilizáció (angol irodalom),

heti 2 óra történelem,

heti 2 óra fizika,

heti 3 óra matematika,

heti 2 óra biológia,

heti 2 óra kémia.

A középiskola 10-11. évfolyamának célja, hogy a tanulók elkezdjék használni a célnyelvet tanulmányaikban, a célnyelv használatában egyre otthonosabban érezzék magukat, szókincsük egyre bővüljön, nyelvtani tudásuk egyre biztosabbá váljék.
12-13. osztály - heti 4 óra célnyelv,

heti 2 óra célnyelvi civilizáció,

heti 3 óra történelem,

heti 2 óra biológia,

heti 2 óra fizika,

heti 3 óra matematika,

heti 1 óra mozgókép és médiaismeret.

A középiskola utolsó két évfolyamán a célnyelv tanításának elsőrendű feladata az emelt szintű érettségire való felkészülés. Ezen a szinten az elérendő cél az anyanyelvihez közelítő nyelvtudás, illetve nyelvhasználat.

7. A célnyelvi oktatás keretei, formái

1. A tevékenységi területek: közélet, a magánélet, a munka világa, az oktatás világa.

2. Szituációk: hely, idő, személyek, tárgyak, események, műveletek

Kommunikációs alaphelyzetek és a hozzájuk tartozó leggyakoribb szerepek:

• 
  családi kapcsolatok: családtag, gyermek, rokon,
  
• 
  ismeretség: barát, ismerős, szomszéd,
  
• 
  külföld: idegen, cserediák,
  
• 
  tanulás, munka: tanuló, szervező,
  
• 
  nyilvánosság: - tömegkommunikáció: olvasó, hallgató, néző,
  
• 
  hivatal: polgár, ügyfél,
  
• 
  szolgáltatás: vásárló, páciens, igénylő, bérlő,
  
• 
  gazdaság (üzem, adóhivatal, bank): érdeklődő, ügyfél, munkatárs,
  
• 
  szabadidő: kezdeményező, utazó, vendég.
  

3. Tevékenységei, formái:

• 
  produktív (önálló nyelvi produktum létrehozása írásban és szóban),
  
• 
  receptív (mások által létrehozott szóbeli vagy írásbeli szöveg értelmezése),
  
• 
  interaktív (társas megnyilatkozásban való közreműködés: levelezés-társalgás),
  
• 
  mediatív (vegyes nyelvi közegben való közvetítés: fordítás-tolmácsolás).
  

8. Szükséges eszközök

Fontos, hogy a két tanítási nyelvű osztályok minden tanulója iskolai feladatai teljesítése és iskolán kívüli nyelvi kapcsolatai ápolása közben folyamatosan mozgósíthassa nyelvtudását.

A nyelvi alapok elsajátítása után valamennyi tanulónak lehetőséget szeretnénk nyújtani, hogy diákcserével vagy ösztöndíjjal valódi anyanyelvi környezetbe kerüljön.

A két tanítási nyelvű osztályokban folyó nyelvtanítás színvonalának biztosításához nélkülözhetetlen:

• 
  az anyanyelvi tanárok jelenléte az iskolában
  
• 
  autentikus célnyelvű szövegek használata,
  
• 
  a követelményeknek megfelelő, de anyanyelvi beszélő által fogalmozott (vagy átfogalmazott) tankönyvek használata,
  
• 
  a célnyelvi ország(ok) oktatási, kulturális intézeteivel való együttműködés,
  
• 
  a diákcserék támogatása,
  
• 
  a célnyelvi tanárok rendszeres továbbképzése,
  
• 
  a célnyelvi tanárok nagyobb felkészülési szükségletét kompenzáló órakedvezmény biztosítása.
  

9. Ellenőrzés és értékelés

A tanulók teljesítményét és haladását folyamatosan kell értékelni.

Az ellenőrzés formái szóban és írásban:

• 
  iskolai és házi dolgozatok,
  
• 
  kiselőadások,
  
• 
  közös „projektek” készítése,
  
• 
  csoportos viták,
  
• 
  szerepjátékok (különféle interjúk, hétköznapi párbeszéd, fiktív történet, irodalmi művek szereplőinek beszélgetése),
  
• 
  ismertetések,
  
• 
  események bemutatása,
  
• 
  szövegmagyarázat- és értelmezés,
  
• 
  drámai feldolgozás és előadás.
  

Az órai munka során a magnó nemcsak passzív, hallgatható eszközként szerepel, hanem az elhangzottak rögzítésére is szolgál, segítséget nyújt az önkontrollhoz és az értékeléshez is.

Felső tagozattól kezdődően havonta témazáró jellegű (szóbeli és/vagy írásbeli) számonkérésre kerül sor, hogy a diákok képet kaphassanak mind általános, mind nyelvi ismereteik gyarapodásáról. A középiskolától kezdődően az írásbeli készség mérése egy-egy tanítási egység lezárását követően kiegészül otthoni vagy iskolai fogalmazással, a tizedik évfolyamtól pedig logikai érvrendszerre épülő esszé írásával. Ennek elkészítéséhez a diákok részletes útmutatót kapnak. Az iskolai és vizsgadolgozatok témája és terjedelme meghatározott: általában 200 - 600 szót tartalmaz.

A tanulóknak a 3, 4, 5, 6, 7. 8. 9. 11. évfolyam végén részt kell venniük egy – az alsó tagozaton 2, a felső tagozaton 3, a gimnáziumban 4 részből álló (írásbeli: szövegértési és nyelvi feladatok; irányított fogalmazás; hallás utáni értés, ill. szóbeli szintfelmérő) – vizsgán, nyelvvizsgán. Végzős tanulóink külső megmérettetésen közép- majd felső fokú nyelvvizsgával bizonyítják tudásukat az érettségi megkezdése előtt.

10. A továbbhaladás feltételei

A két tanítási nyelvű programban való továbbhaladás feltétele a 9. év végi vizsga minimum 60%-os teljesítése.

10. és 11. tanév végén a receptív és produktív készségek fejlődését egy-egy külső nyelvvizsgával (nemzetközi nyelvvizsga, középfokú állami nyelvvizsga, felsőfokú állami nyelvvizsga) kívánjuk megméretni diákjainkkal.