A comenius Angol-magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Gazdasági Szakközépiskola, Kollégium

B/22 A Kollégium pedagógiai programja

1. Helyzetelemzés

1998 óta béreljük kollégiumi szálláshely biztosítására Székesfehérvár Vásárhelyi út 1. szám alatt a volt Bakony Füszért épületét. Az épület folyamatosan felújítva, átalakítva jelenleg 180 fő befogadására alkalmas. Ez a kollégium egyben központi szerepet tölt be a tanulók számára a teljes év bármely napján, az ünnepnapokat is beleértve elérhető. A kollégium, a fenntartóval történt egyeztetés alapján legfeljebb 160 főig lehet feltöltött, annak okán, hogy előre nem látható események esetére is biztonsági, tartalék férőhelyeket biztosítson.

A Fenntartó céljai között szerepel az épületegyüttes közhasznú tulajdonba vétele, a jelenlegi hosszú távú, határozatlan, de azon belül minimálisan 10 évre megkötött bérleti szerződés felváltására.

A kollégiumban megtalálhatók az előírás szerinti tanulószobák, betegszoba, biztosított a nevelői szoba, a nevelőtanárok apartmanja, bentlakási lehetősége, melyet folyamatosan igénybe is vesznek. A tanulók sportolási lehetőségét a konditerem és ping-pong terem biztosítja, a szabadtéri sportolást a fenntartóval együttműködő közeli Ikarusz Sportegyesület sportpályáin biztosítjuk.

Fenntartónk határozatlan idejű bérleti szerződést kötött a „Jancsár Hotel” vezetőivel 90 fő diákotthoni ellátása, valamint szakképzési gyakorlati megfontolások miatt. A belvárosi, nagy szakmai reputációval rendelkező szállodában az utolsó évfolyamukat töltő idegenforgalmi technikus, valamint idegenforgalmi szakmenedzser leánytanulók kerülnek elhelyezésre. A két- illetve három ágyas szállodai szobák saját zuhanyozóval és WC-vel ellátottak, a szobák felszereltsége a kollégiumi eszközjegyzék elvárása feletti. Tanulószoba, nevelői szoba és betegszoba biztosított. A tanulók önálló emeleti szinten, a szállodai vendégektől elkülönítetten kerülnek elhelyezésre, az emeleti szintet külön bejárattal, külön lépcsőházban közelíthetik meg.
Az elhelyezés gyakorlati fontossága intézményünk számára jelentős érték. Tanulóink - a törvényi szabályozók szem előtt tartásával – részt vehetnek a szállodaüzem tevékenységének teljes folyamatában. Szakköri foglalkozásaink is e folyamatra specializáltak.
Az kollégiumban lakó tanulók sportolási lehetősége az A1 Fitness Centrumban és a Kodolányi János Szakközépiskolában megoldott. Emellett a Repülőtéri úton lévő Maroshegyi kollégium sportszolgáltatásai az itt elhelyezett tanulók részére is garantáltan elérhetők.

A nevelési feladatok ellátásában pedagógus végzettségű nevelőtanárok vesznek részt.

2. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései

Nevelésünk célrendszere a társadalmi gyakorlatból vezethető le. A célrendszer kialakításánál figyelembe kell venni egyrészt a tanulók neveltségi szintjét, személyiségük sokrétűségét, másrészt a nevelőtestület szokásrendjét, képességeit.

Pedagógiai céljaink:

• 
  A felzárkóztatás és a tehetséggondozás feltételeinek megvalósítása
  
• 
  A tanulás nyugodt környezetének megadása
  
• 
  Biztos otthon nyújtása
  

Nevelésünk folyamatának céljai:

• 
  A valós humanizált értékek felmutatása
  
• 
  A személyes példamutatás
  
• 
  Reális társadalomkép kialakítása tanulóinkban
  
• 
  Szociális biztonság
  
• 
  A társadalomba beilleszkedő, akként gondolkodó és cselekvő fiatalok kibocsátása
  

A kollégiumi nevelés tartalmát, tehát céljainkat a társadalmi elvárások, és a kollégium által ellátandó és felvállalt funkciók alapján közelítjük meg.

Társadalmi elvárások:

• 
  Reális önértékelésre való nevelés
  
• 
  Tűrőképesség: a másság elfogadása
  
• 
  Megmérettetés képességére való nevelés
  
• 
  Műveltségi hiányok és hátrányok csökkentése
  
• 
  Tehetséggondozás
  
• 
  Képességek kibontakoztatása
  

Nevelés funkcióiból adódó elvárások

A Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium az eddigiekben összefoglalt feltételrendszere alapján felvállalja a kollégium több lehetséges funkcióját, megtartva a lehetőségek és célszerűségek által diktált szabályokat.

Szociális funkciók

Klasszikus funkció, mert az igénybevevő tanulók köre csak a kollégiumi háttér mellett tudja megszerezni szakképesítését, iskolai bizonyítványát.

Meghatározza:

• 
  a település és iskolaszerkezet
  
• 
  a közlekedési lehetőségek
  
• 
  szociális családtámogató rendszer
  
• 
  munkaerőpiac helyzete
  

A fenti funkció tanulóink túlnyomó többségénél mély tartalommal bír. A nevelési folyamat eredményeként jelentősen tompítja, kiegyensúlyozza a szociális gyökerű esélyegyenlőségeket.
Szocializáló funkció

Az iskola a közösségbe került egyéni célokkal érkező különböző személyiségek fejlődését szakmai követelmények alapján irányítja. E folyamat közben a tanuló megtanulja és gyakorolja a demokratizmust.

Életmód, mintaadó funkció

Az iskolai közösségi együttélés pedagógiailag irányított, így a tanulókban erősödik a tolerancia, az összehasonlítás és a megmérettetés képessége.

Felzárkóztató funkció

Tanulóink számos településéről, ennek megfelelően igen sok középiskolából különböző színvonalú és értékű tudással érkeztek hozzánk. A családból hozott erkölcsi és etikai szint is teljesen eltérő. Emiatt iskolánk a felzárkóztató tevékenységével mérsékeli az esélykülönbséget.

A program végrehajtásával a szükséges helyeken pótolja a műveltségi, kulturális és mentális hátrányokat. Döntően hat a pedagógiai környezet a tanári módszerek elsajátítására.
Tehetséggondozás

Kollégiumunk biztosítja e funkció felvállalását, leginkább a szakmai tantárgyak vonatkozásában tudunk olyan környezetet teremteni, amely felismeri és előhívja a tehetséget.

Pályaorientáció

A kollégium hozzájárul a tanulók pályaválasztási érettségének kialakulásához, a személyiség és pálya megfelelésének felismeréséhez, valamint segíti a tanulókat azon döntésükben, hogy képesek legyenek vállalni a választott pálya követelményeit és elvárásait, valamint pályaválasztási döntésük felelősségét.

Célunk, hogy a tanulók emberi jogainak megfelelően élhessenek a szabad szakmaválasztási lehetőségükkel. Célunk továbbá, hogy előkészítsük a tanulókat a rugalmas pályaváltásokra a munkaerő-piaci igények figyelembe vételével.
A nevelés hatásfokának, eredményességének javítása:

• 
  Differenciált módszerek alkalmazásával törekednünk kell a tanulók minél alaposabb megismerésére
  
• 
  Fel kell kutatni a szociális és ifjúságvédelmi szempontból hátrányos helyzetű tanulókat a személyre szabott segítségadás megszervezése céljából
  
• 
  Többet kell foglalkoznunk tanulmányi téren a tehetséggondozással, a tanulók pályaorientációjával, ösztönzésével
  
• 
  Használják ki jobban tanulóink a kollégium adta lehetőségeket, teremtsünk további színtereket a diákok igényéből fakadó önképzésnek
  
• 
  Segítsük tanulóink későbbi elhelyezkedését, munkába állását nyelvtanulás, számítógépes ismeretek, álláskeresési technikák elsajátításának lehetőségével a kollégiumban
  
• 
  Tartalmasabb pedagógiai kapcsolatot kell kialakítanunk a nevelői hatások összehangolása, a tanulók segítése érdekében az iskolák tanáraival
  
• 
  Keressük szorosabb kapcsolat kialakításának lehetőségét a szülőkkel
  
• 
  Hagyományainkat ápoljuk és újítsuk meg, emeljük rendezvényeink színvonalát
  
• 
  Készítsenek a nevelők csoportjuk helyzetéből kiinduló, átgondoltabb, hosszabb távú nevelési koncepciót tartalmazó csoportfoglalkozási terveket
  
• 
  Emeljük tanulóink saját magukkal és környezetükkel szemben támasztott igényszintjét
  
• 
  A diákönkormányzat újítsa meg szervezeti – működési szabályzatát, legyen még aktívabb tervezője, szervezője és irányítója a kollégiumi rendezvényeknek, a hagyományápolásnak, közvetítse és védje a diákok érdekeit
  
• 
  Szervezzünk diák - önkormányzati munkára való felkészítő foglalkozást.
  

3. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

Az iskola kollégiumaiba csak érettségit követő szakképzésben résztvevő – tehát nagykorú – tanulók nyernek felvételt. A kollégiumi tevékenységet ezért az életkori sajátosságokhoz igazítottuk. A diákoknak biztosítjuk a nyugodt tanuláshoz szükséges feltételeket.

Heti 14 órában - kollégiumi csoportonként - olyan tehetség kibontakoztató, felzárkóztató speciális ismereteket adó foglalkozásokat szervez, amely megfelel a közoktatási Tv. 53.§ 7. bekezdésben meghatározottaknak.

A 18–23 éves korosztálynál is indokoltnak tartjuk az egyéni foglalkozások megszervezését. A nagykorú, felnőtt tanulóink közül sokan szabadidejükben munkát vállalnak az iskola diákszövetkezetében, ezért a foglalkozásokról – a csoportgyűlés és egy szabadfoglalkozás kivételével – az igazgató felmentést adhat. A csoportos foglalkozások elsősorban a munkába állás, az önálló életkezdés és a családi életre készítenek fel. Külön kiemelhetjük a mentálhigiénével kapcsolatos feladatokat és a korosztályt különösen érintő kábítószer veszélyeztetettségének csökkentését. Ehhez minden tanévben nevelőtanárainkon és egészségügyi dolgozónkon kívül igénybe vesszük a drogambulancia, az ÁNTSZ és a rendőrség segítségét is.

A tanulói tevékenységek kialakulásakor azt vesszük figyelembe, hogy minden mozzanat amit a tanuló átél, valahogy alakítja, formálja személyiségét.

Figyelembe vesszük:

• 
  a törvény előírásait
  
• 
  az életkor sajátosságait
  
• 
  az egyén igényelte differenciálódást
  
• 
  a fejlődés – lélektani jellemzőket
  

Pedagógiai munkánk legfontosabb része az értékközvetítő tevékenység, mely középpontjában igazoló tényezők állnak:

• 
  társadalmi
  
• 
  közösségi
  
• 
  iskolai
  
• 
  egyéni
  

A szakköröket az érdeklődésnek megfelelően évente szervezzük.

Minden évben nagy az érdeklődés a gépjárművezető képzés iránt. Ezt önköltségen, kedvező feltételekkel, csoportos formában, a piaci árnál alacsonyabb összegért tudjuk tanulóinknak megszervezni.

Hasonlóképpen önköltséges, szervezett formában van lehetőségük tanulóinknak a kishajó vezetői (motoros, vitorlás) jogosítvány megszerzésére a Balatonon és a Velencei-tavon is.

A szakkörök, sport és egyéb szabadidős foglalkozások tekintetében a kollégiumok átjárhatók, minden tanuló érdeklődésének megfelelően vehet részt a foglalkozásokon.
A kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos foglalkozások

Indokolt egy olyan csoportos foglalkozás működtetése hetente egy alkalommal, ahol a kollégium életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése történik.

Az OM rendelet szerint a kollégium biztosít egyéb szabadon válaszható programokat. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások a következők:

A tanulót mindig egyéniségként kell kezelnünk. A nevelési célokat mindig az ő fejlettségi szintjéhez állapítjuk meg, vele együttműködve. A célokat hosszú távon a tanulók életkorának, neveltségi szintjének, műveltségéhez mérten kell meghatározni. A középiskola befejezésekor meghatározott műveltséggel kell rendelkezniük a diákoknak, azonban az ország különböző tájairól, és eltérő szociális közösségből érkező diákjaink tudása és érdeklődési köre meglehetősen differenciált. Figyelembe kell vennünk a kiugró különbségeket, és a szakkörök, diákkörök kialakításánál irányadó szempontok ezek.

Célunk az, hogy a diák tudja megválasztani az érdeklődésének, tehetségének megfelelő területet, igényének megfelelően válasszon szépirodalmi műveket. Kísérje figyelemmel a napi politikai eseményeket. Feladatunk, hogy a diákok készség szintjén alkalmazzák a kultúrált viselkedési formák szabályait. Fejlessze sokoldalúan képességeit, ismerje a művelődési lehetőségeket, folyamatosan használják a könyvtárakat, olvasótermeket.

Ezeknek a célkitűzéseknek megfelelően az alábbi szabadidős foglalkozások létrehozatalát tervezzük:

• 
  vitafórumok
  
• 
  író-olvasó találkozók szervezése
  
• 
  zenei estek
  
• 
  híres személyiségek, sportolók, színészek vendégül látása egy beszélgetésre
  
• 
  filmklub, videoklub működtetése
  
• 
  színház, valamint mozi látogatása
  
• 
  stúdió adta lehetőségek kihasználása
  
• 
  karácsony, húsvét kollégiumi keretek közti ünneplése
  
• 
  ballagó diákok tiszteletére rendezett búcsúestek
  
• 
  kirándulások, túrák kihasználva a Velencei-tó nyújtotta lehetőségeket
  
• 
  házi vetélkedők
  
• 
  drogprevenciós előadások
  
• 
  korunk nagy vitákat keltő témái (abortusz, halálbüntetés stb.)
  
• 
  fociklub
  
• 
  házi ping-pong verseny
  

A szabadidős programok szervezését hetente 10 órában összevontan kívánjuk megoldani az épületek sajátosságainak megfelelően.

A kollégiumok területén konditermeket üzemeltetünk. A társalgókban tv, video, rádió, hifi torony is a tanulók rendelkezésére áll.

A stúdiók berendezés a közösségi hangulat megteremtésében fontos eszközzé válik. A kollégiumok komplett számítástechnikai tantermekkel rendelkeznek, melyekhez pályázat útján az Internet hozzáférés lehetőségét is biztosítottunk a diákoknak.

Székesfehérvár több városi, illetve megyei könyvtárát is a tanulók figyelmébe ajánljuk, szintúgy a művelődési lehetőségeket keresőknek a Vörösmarty Színház, illetve a mozik műsorát közretesszük.

A kollégiumok folyamatos kapcsolatot tartanak más középiskolai intézményekkel és azok diákönkormányzataival, így megfelelő nyilvánosságot tudunk biztosítani a megyeszékhelyen megrendezésre kerülő eseményeknek, melyek a fiatalok körében különös érdeklődésre tarthatnak számot.

A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére a kötelezően választható és az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat.

A kollégiumnak - az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez - minden tanév első hetében fel kell mérnie, hány tanuló, milyen kötelezően választott, illetve szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni.

Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el.
Heti foglalkozási terv

Foglalkozások	A foglalkozáson résztvevő 27 tanulónként
Szilencium	8 óra
nyelvtanfolyam	2 óra
KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTANDÓ
Csoportos foglalkozások	1 óra
Tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozások	4 óra
Egyéni törődést biztosító foglalkozások	Igény szerint, min. 1 óra
Kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos foglalkozások	1 óra
SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG	10 óra

4. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei

Szervezett foglalkozások keretében- az iskolai tanárok bevonásával is – felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak.

A tanulói önállóság gátlása nélkül a nevelő segítséget nyújt az

• 
  anyag értelmes tagolásához
  
• 
  a lényegre törés műveletéhez
  
• 
  a kiegészítő tananyag megtalálásához
  
• 
  a feladatmegoldások ellenőrzéséhez és helyesbítéséhez
  

Tehetséggondozás

• 
  a tehetségek felismerése
  
• 
  a meglevő motivációnak erősítése
  
• 
  a maga iránti felelősségének megvilágítása
  
• 
  a csoporttársakkal való tartós pozitív kapcsolat segítése
  

5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglakozások terve

Az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium a diákok igényéhez mérten az alábbi diákkörök szervezésére tesz javaslatot. A tanulók többsége úgynevezett „parkolópályán” mozog, azaz további célja egyetemi, főiskolai tanulmányok elvégzése. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani felvételi előkészítő, idegen nyelvi szakkörök megszervezésével, alkalmanként 2 órában tartjuk.

Az életkorból adódóan a tanulók nem feltétlenül vállalják nyilvánosság előtt problémáikat, ezért mindenképpen szükséges egy olyan fórum létrehozatala, melyen kompetenciával és hozzáértéssel rendelkező pedagógus segítségére számíthatnak.

A kollégiumi nevelőtanár (hetente egy alkalommal 1 órában) lehetőséget nyújt a problémák egyéni megbeszélésére is.

6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, művelődési és sportolási lehetőségek

A differenciált programkínálat az önszerveződések és kezdeményezések alapján kerül összeállításra.

Sportolási lehetőséget tanári, edzői felügyelettel az alábbi helyszíneken vehetnek tanulóink igénybe:

• 
  Konditerem, asztalitenisz: Maroshegyi Kollégium
  
• 
  Tornaterem: Kodolányi Szakközépiskola
  
• 
  Sportpálya: IKARUS SC
  
• 
  Úszás: Velencei –tó, illetve Városi Uszoda
  

7. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik célja a gyermek- és ifjúság védelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában.

A kollégiumban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse működik közre. Feladatai:

• 
  a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak
  
• 
  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot
  
• 
  segíti a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét
  
• 
  kapcsolatot tart a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, iskolaorvossal, polgármesteri hivatallal
  
• 
  legfontosabb tevékenysége a megelőzés, ezen belül a szenvedélybetegségek megelőzése, illetve az egészséget károsító tényezők tudatosítása, felvilágosító órák szervezése az említett területekről.
  

Fontos célkitűzésünk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, esetleg kitaszított helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerülő szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlődését.

A veszélyeztetettség külső megjelenési formái az alábbiak lehetnek:

• 
  szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben,
  
• 
  italozás, dohányzás,
  
• 
  szélsőséges politikai nézetek hangoztatása,
  
• 
  kisvallásokhoz való csapódás,
  
• 
  drogfogyasztás.
  

A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink:

• 
  minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, hallgatunk meg, kérdezünk;
  
• 
  tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát;
  
• 
  mindenkihez tapintattal közelítünk;
  
• 
  a tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel;
  
• 
  senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően.
  

Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket.

Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai

• 
  Közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén).
  
• 
  Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek.
  
• 
  A nevelőnek feladata a szülők és a gyerekek tájékoztatása a számba vehető konkrét lehetőségekről (például világosítsa fel őket az igénybe vehető szociális juttatásokról).
  
• 
  A nevelőnek tájékoztatnia kell a tanulót és szüleit arról is, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek.
  

A szociális hátrányok ellensúlyozása
A kollégiumba kerülő tanulók közül előfordulhatnak szociálisan hátrányos helyzetűek, csonka családban élők, munkanélküli szülők gyermekei, vagy más ok miatt a létminimum alatt élő családokból kikerülők. Kötelességünk, hogy segítsük ezen tanulók társadalmi beilleszkedését és gondoskodjunk alapellátottságukról.
Ennek érdekében a következőket kell tennünk:

• 
  Felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehetőségekre és jogokra (ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, egyéb juttatások).
  
• 
  Segítjük őket a szükséges kérelmek megírásában.
  
• 
  Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk.
  
• 
  Személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk.
  
• 
  Szükség esetén igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálatokat.
  
• 
  A feladatok elvégzésének irányítója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pedagógus.
  

Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése
A betegségek, szenvedélybetegségek megelőzése illetve kezelése érdekében a kollégium a következőket teszi:

• 
  Kötetlen beszélgetéseket folytatunk a tanulókkal a bizalom erősítése érdekében.
  
• 
  Különösen fontosnak tartjuk, hogy az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, klubok tevékenységébe, így integráljuk őket a kollégiumi közösségbe.
  
• 
  Filmklub keretében lehetőséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre.
  
• 
  Előadókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszintű előadásokra, drogellenes programokat szervezünk.
  
• 
  Figyelemfelhívó, veszélyt jelző transzparenseket helyezünk el a kollégiumban.
  
• 
  Szükség esetén az iskolaorvos illetve iskolapszichológus segítségét kérjük.
  

Ezeket a feladatokat kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
A beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell a visszahúzódó, csendes diákokra fordítanunk az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely gyerek perifériára kerüljön, elmagányosodjon. Ezért erősíteni kell a csoportban is a toleranciát, a felelősségérzetet, az egymásra figyelés érzését, másfelől pedig a nevelő indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra. Az egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások és a klubokban zajló tevékenység során szükségszerűen integrálódnak a közösségbe beilleszkedési zavarokkal küzdő diákjaink is. Ezért kollégiumi szinten különösen fontos, hogy olyan változatos tevékenykedési kört biztosítsunk, amelyben minden kollégista diák talál érdeklődésének megfelelőt.
Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal küzdő fiatalokat feltérképezzék, problémáikat megismerjék, s az ismeretek birtokában tegyék meg a szükséges intézkedéseket, kezdjék meg a segítő munkát.

• 
  szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek
  
  • 
    felzárkóztató, tehetséggondozó programok
    
  • 
    drog- és bűnmegelőzési előadások
    
  • 
    pályaorientáció
    
  • 
    felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon
    
  • 
    helyi és regionális támogatások megszerzésének ösztönzése
    
  • 
    ösztöndíjak
    
  • 
    a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása
    
• 
  a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés
  
  • 
    egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás
    
  • 
    súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, jegyző, stb.)
    
  • 
    kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal
    
  • 
    elbeszélgetés a szülőkkel, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal
    
  • 
    a diákönkormányzat bevonása
    
• 
  segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében
  
  • 
    enyhébb lefolyású, ismert betegségek esetén gyógyszeres segítségadás, intézményen belüli ellátás, házi ápolás
    
  • 
    gyors, hirtelen fellépő rosszullétek esetén a doktor kirendelése
    
  • 
    a beteg diákok megfelelő szakorvoshoz, háziorvoshoz, orvosi ügyeletre történő irányítása
    
• 
  teendők a kollégistáknál felmerülő jogi problémák esetén
  
  • 
    a tanulók megismertetése a diákjogokkal
    
  • 
    a diákönkormányzat bevonása
    
  • 
    a jegyző, ill. más hivatali személyek és szervek megkeresése
    

8. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

A hagyományok ápolása nevelési szempontból fontos feladat.

A közösségi létforma nem képzelhető el belső és külső hagyományok nélkül. Kollégiumaink sokrétű hagyományápolással foglalkoznak, ezek átfogják az egész tanévet. Közös, hagyományos rendezvényeink népszerűek, ötletesek, változatosak.

A tanulói öntevékenységen alapuló események, műsorok, szereplések sok lehetőséget adnak az önkifejezésre. A diákok szívesen nézik vissza évről-évre videóról az eseményeket, kritikusan összehasonlítanak, és jól szórakoznak saját változásaikon is. Ezt a folyamatot segítenünk kell, hiszen meghatározó erejük van a közösen megélt élményeknek.

Természetesen más kollégiumok által meghirdetett rendezvényeken, versenyeken is részt veszünk. Az ilyen és hasonló rendezvényeken való részvétel rang és megtiszteltetés a meghívott kollégiumoknak. Baráti szálak szövődnek, a résztvevők új ötleteket, tapasztalatokat gyűjthetnek. Az elnyert oklevelek, jutalomkönyvek inspirálják a diákokat a még jobb eredmények elérésére.

A közösségek életében a hétköznapok sorát ünnepeknek kell megszakítaniuk, hogy biztosítható legyen a feltöltődés. Az ünnepek emelkedettsége erősíti az összetartozás érzését.

Az éves munkatervek részletesen tartalmazzák a tevékenységi formákat és az időpontokat.
A kollégium hagyományinak ápolása szorosan összefügg a diákönkormányzat tevékenységével. A DÖK működését, szerkezetét, választását az SZMSZ határozza meg. A diákönkormányzat működésével egy olyan mikro társadalom jön létre, amely lehetőséget ad közéleti szerepek gyakorlására.

A DÖK tevékenysége:

• 
  közhasznú munkák
  
• 
  kollégiumi ünnepségek
  
• 
  hagyományos rendezvények szervezése
  
• 
  azokon aktív részvétele és értékelése
  

A diákönkormányzat szervei, véleménynyilvánítás fórumai: közgyűlés, diáktanács, kollégiumi tanács, csoportvezetőségek, aktívacsoportok.

Közös rendezvényeink

• 
  három közgyűlés (éves munkaterv elfogadása, félévi értékelés, választások, év végi értékelés)
  
• 
  megemlékezések nemzeti ünnepeinkről
  
• 
  elsősök fogadása
  
• 
  gólyatábor, gólyabál
  
• 
  az elsősök bemutatkozó műsora, avatása
  
• 
  szobadekorációs verseny
  
• 
  sportversenyek
  
• 
  főzőverseny
  
• 
  Mikulás ünnepség
  
• 
  karácsonyest
  
• 
  önkormányzati választások lebonyolítása
  
• 
  minősítések jóváhagyása
  
• 
  farsangi hét
  
• 
  nőnapi köszöntés
  
• 
  végzősök búcsúztatása
  
• 
  kollégium környékének rendben tartása
  

9. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái

Az iskolával közös intézmény lévén kapcsolatunk kétoldalú, eredményei a tanulmányi, magatartási és ifjúságvédelmi problémák közös megoldásában mutatkoznak. A kapcsolatban a szerepünk speciális, mert azt a gyereket vehetjük csak fel, akit az iskola már felvett. De ha sokszínű kollégiumi tevékenységünkkel, iskolát segítő munkánkkal erősítjük az iskola jó hírét, vonzását, ezzel elősegítjük saját stabilitásunkat és az iskoláét is.

A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk, illetve alakítunk ki a szülőkkel, az iskolával, társintézményekkel, a település kulturális intézményeivel. A szakmai jellegű kapcsolatokat, a más kollégiumokkal való együttműködést az intézmény felhasználja belső életének színesebbé tételére, a tapasztalatok megosztására. A kollégiumok közötti találkozók, versenyek élménye erősíti a közösséghez való tartozás érzését, a belső értékrend megszilárdítását.

A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményezi ezek létrehozatalát. A különböző jellegű kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz és az intézmény szükségletekhez.

Az iskola és a kollégiumok tanári közössége, a szülők és a tanulók szervezetei között az elmúlt évek hagyományai alapján élő munkakapcsolat alakult ki. A kapcsolatokat törvényi előírások, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a Házirend szabályozza.
Az együttműködés alapvetően a nevelési-oktatási információcserén alapszik. Meghatározók a tanulók személyiségfejlesztésének, szociális veszélyeztetettségének, életkori sajátosságainak kérdésköréből adódó problémák. A tehetséges és különleges képességű tanulók menedzselése ugyanolyan fontosságú feladat, mint a beilleszkedési problémákkal küzdők, vagy a tanulási kudarcoknak kitett tanulók segítése. Az együttműködés során közösen kell törekedni az oktatási- nevelési célokban megfogalmazott normák elfogadtatására, a kultúrált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére. Biztosítani kell a szülői szervezet részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjában.
Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei

1. 
   információcsere (osztályfőnök – szaktanár - szülő),
   
2. 
   oktatási-nevelési programok és dokumentumok megbeszélése, véleményezése,
   
3. 
   elismerések és fegyelmik egyeztetése,
   

Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között

1. 
   az osztályfőnökök és a tanulók nevelőtanárai közötti kapcsolat,
   
2. 
   a nevelési feladatok egyeztetése érdekében időszakosan az osztályfőnöki munkaközösség, a kollégium vezetője és a nevelőtanárok megbeszélése (negyedévente legalább egy alkalommal).
   

Együttműködési keretek a kollégium és a szülők között

1. 
   esetenkénti kollégiumi szülői értekezlet,
   
2. 
   rendszeres kapcsolattartás a nevelőtanár és a szülői ház között.
   

A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének fejlesztési irányait a törvényi változások, a minőségirányítási program és a piaci igényekhez alkalmazkodó szakemberképzés együttesen motiválja.

Szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi nevelő kapcsolattartásának formái
A kollégiumban elhelyezett diákjaink számára az alkotó légkör az egyén fejlődését és közösségfejlődését eredményezi. A szűk időkeretet hatékonyan szervezik meg az ott dolgozó kollégiumi nevelők.
A pedagógiai program alapelvei között szerepel a szülő, tanuló, iskolai pedagógus és kollégiumi nevelő együttműködésének, kapcsolattartásának folyamatos feltétele. Ez egy hosszútávú kölcsönösség elvén alapuló folyamat. Közösen kell, lehet csak a feladatokat, célokat megvalósítani a gyermekek érdekében.
Egyéb kapcsolataink is széleskörűek. A megye kollégiumaival folyamatos a kapcsolatunk, a találkozások a tanári tapasztalatcserét, a tanulók közös programjait szolgálják. Jó a kapcsolatunk a város közművelődési intézményeivel is.

10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A kollégiumi kötelező feltételekkel rendelkezünk. A tanulói létszám növekedésével párhuzamosan bővítenünk kell az eszközállományt, pótolni kell a felmerülő hiányokat és végrehajtani a szükségessé váló cseréket.

Az optimális intézményi működéshez szükséges, hogy a 11/1994 (VI. 8.) és az ezt módosító 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet szerint rendelkezünk a szükséges eszközökkel, felszerelésekkel.
Funkcionális taneszköz-jegyzékünk – amely a pedagógiai programunk mellékletét képezi – tételesen tartalmazza:

1. 
   az előírt eszközöket, felszereléseket,
   
2. 
   a leltár szerinti állapotot,
   

Az eszközfejlesztéssel összhangban tervezzük az éves költségvetésben a beszerzéseket, amelyet a fenntartó hagy jóvá.

A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben, szertárakban elhelyezett alapfelszerelések és eszközök szolgálják.

Tantermenként: írásvetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó áll – szükség szerint - rendelkezésre.

A korszerűen felszerelt szaktantermek, tanműhelyek, laborok a legkorszerűbb (multimédiás) oktatástechnológiák alkalmazását teszik lehetővé.