A comenius Angol-magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Gazdasági Szakközépiskola, Kollégium

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei a szakképző évfolyamokon

Az érettségi utáni szakképző évfolyamokon tanuló diákok esetében a május-júniusi szakmai vizsgára jelentkezés határideje minden év február 15., a szeptember-októberi javító-pótló vizsgára augusztus 15.

A szakmai vizsgára bocsátás feltételeit szakonként a Központi Képzési programok és a Szakmai és Vizsgakövetelmények tartalmazzák.

B/8 Középszintű érettségi vizsgatárgyak témakörei

A középszintű érettségi vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei és témakörei az érvényes jogszabályok által évről évre a szakmai munkaközösségek által kerülnek összeállításra, az előírásoknak megfelelően rendszeresen átdolgozva. A témakörök szaktárgyankénti felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

Igény és lehetőség esetén az intézmény az alábbi tárgyakból szervez középszintű érettségi vizsgát:

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Emberismeret és etika

Célnyelv – Angol nyelv

Második idegen nyelv - Francia nyelv

Második idegen nyelv - Német nyelv

Második idegen nyelv - Olasz nyelv

Második idegen nyelv - Orosz nyelv

Második idegen nyelv - Spanyol nyelv

Matematika

Informatika

Bevezetés a filozófiába

Fizika

Biológia

Kémia

Földrajz

Ének-zene

Rajz- és vizuális kultúra

Testnevelés és sport

Társadalomismeret

Tánc és dráma

Mozgókép és médiaismeret

Művészetek

Célnyelvi civilizáció

B/9 A tanuló tanulmányi munkája

A tanulmányi előmenetel értékelésének alapelvei
A teljesítményt rendszeresen mérni és értékelni kell, minőségileg és/vagy mennyiségileg egyaránt.

Az értékelés magában foglalja az ellenőrzést is, mégsem azonos azzal, annál tágabb jelentéssel bír.

Az ellenőrzés és az értékelés közös vonása a kritikai szerep. Az ellenőrzésben mindig jelen van egy előre meghatározott viszonyítási alap.

Az értékelés ezzel szemben inkább az értékekről való gondolkodást jelenti. Szempontjai magukban foglalják az adott intézmény sajátosságait, ezáltal visszatükrözik az intézmény működésének összetettségét.

Az értékelés magában foglalja a minősítést, a tájékoztatást, a szelektálást, a motiválást.

A diákoknak minden tantárgyból havi minimum egy darab jegyet kell kapniuk. A szaktárgyanként kapott havi érdemjegyek száma legalább a havi óraszám egy negyedét kell, hogy elérje.

1. Az tanulók értékelési és ellenőrzési rendszere

• 
  helyzetfeltárás – diagnosztikus értékelés,
  
• 
  fejlesztés, formálás – formatív értékelés,
  
• 
  az eredmények megállapítása – szummatív értékelés.
  

Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére:

• 
  az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére,
  
• 
  képességéhez, a korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre.
  

2. A tanulók tantárgyi munkájának ellenőrzése, mérése

Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján mérjük és ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A beszámoltatás, számonkérés, az érdemjegyszerzés módjai a szaktárgyak jellegzetességeitől függően:

• 
  szóbeli,
  
• 
  írásbeli,
  
• 
  órai,
  
• 
  önálló kiselőadás,
  
• 
  részvétel tanulmányi versenyeken, vizsgákon.
  

A tanulók órai számonkérése szaktárgyhoz kötötten:

• 
  összefüggő felelet,
  
• 
  feleletek,
  
• 
  egyéni és csoportos beszélgetések,
  
• 
  kiselőadás,
  
• 
  kísérletekkel, magyarázatokkal egybekötött felelet,
  
• 
  rajzos,
  
• 
  tárgykészítés,
  
• 
  mozgásos
  

A tanulók tudásának írásban történő számonkérése:

Formái	Értékelésben betöltött szerepe, súlya
Felmérők, vizsgák – szummatív (félévzáró, tanév végi, kisérettségi, próbaérettségi)	Két vagy több érdemjeggyel értékelhető
Témazárók	Egy érdemjegy
Tantárgyi feladatlapok (kisebb résztéma),	Egy érdemjegy
Tantárgytesztek (belső mérések, külső mérések – a fenntartó vagy az igazgató által felkért mérések),	Két vagy több érdemjeggyel értékelhető
Összefüggő írásbeli feleletek (esszé, projekt),	Egy érdemjegy
Röpdolgozatok (10-15 perc, lényegre irányuló fogalom, definíció, szabály stb.),	Egy érdemjegy
Kísérletekkel, megfigyelésekkel, magyarázatokkal egybekötött írásbeli munka,	Két érdemjeggyel értékelhető
Rajzok, agyagmunkák, tablók, gyűjtemények, filmek, munkanaplók stb. készítése.	Egy érdemjegy

Az értékelés:

• 
  fejlesztő,
  
• 
  ösztönző,
  
• 
  sokoldalú,
  
• 
  tervezett,
  
• 
  megbízható,
  
• 
  tárgyszerű,
  
• 
  a követelményrendszer ismert legyen a tanár, diák és a szülő előtt,
  
• 
  biztosítsa a folyamatosságot.
  

Az értékelés formái: - külső (mérések)

- belső: - vezetői

- csoportos

- egyéni
A tanuló értékelésének szintjei: - tanulói önértékelés

- a pedagógus

- az intézmény
A szaktanárok minden tanév elején ismertetik a tantárgy követelményrendszere mellett saját értékelési rendszerüket is.
Személyes, szóbeli értékelés:

• 
  tanítási órákon, esetenként tanórán kívül, amikor a tanár folyamatosan megerősít, korrigál,
  
• 
  az osztályfőnökközvetíti a szaktanárok véleményét
  
• 
  a tantestület, igazgató előtt kiemelkedő eredmények, vagy fegyelmi vétségek esetén.
  

Szöveges értékelés, írásban:

• 
  osztályfőnök, szaktanár az e-naplóban,
  
• 
  dicséretek, elmarasztalások az e-naplóban,
  
• 
  dolgozatra adott szaktanári vélemények,
  
• 
  pontozásos értékelés esetében az elért és elérhető pontszám minden esetben feltüntetésre kerül,
  
• 
  az érdemjegyről a tanuló minden esetben tájékoztatást kap.
  

A szaktanárok a tanulók teljesítményét év közben érdemjegyekkel értékelik, félévkor és év végén osztályzatokkal minősítik. A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt veszik figyelembe. A félévi osztályzatok az e-naplóba és nyomtatott értesítőbe, az év végiek az e-naplóba és a bizonyítványba kerülnek.

A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, dicséretben illetve jutalomban részesül.

Egyéneknek és közösségeknek adható elismerések:

a) dicséret szóban vagy írásban;

b) oklevél;

c) jutalomkönyv, vagy egyéb tárgyi jutalom;

d) iskolai díszoklevél;

e) pályázatok esetén pénzjutalom;
A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez szükséges elvek
Havonta az osztályközösségekben a tanulók – közösen kidolgozott önértékelési szempontsor alapján - írásban értékelik magatartásukat, szorgalmukat. Az önértékelések mentén haladva az osztályfőnökkel közösen megbeszélik, értékelik a magatartási és szorgalmi helyzetet, és közösen állapítják meg a magatartás és szorgalom jegyeket, a szorgalmi osztályzatnál figyelembe veszik az egyéni képességeket és a tanuláshoz való viszonyt; a magatartás értékelésénél figyelembe veszik a közösséghez való viszonyt, az osztályfőnök a tanulók értékelésénél figyelembe veszi az osztályban tanító szaktanárok javaslatát, véleményét is, félévkor és év végén a nevelőtestület együttes döntéseként történik az értékelés.