Búzaszem Nyugati Óvoda 4400 Nyíregyháza

Mozgás, mozgásfejlesztés

Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. Az aktív nagy mozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal. Kedvezően befolyásolja a szociális és értelmi képességek alakulását, elősegíti az egész személyiség fejlődését.
Feladataink:

• 
  A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában.
  
• 
  A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy gyermekeink szabad mozgásvágyát megőrizzük.
  
• 
  A 3-7 éves korban tervezhető mozgásos játékok, mozgásos tevékenységek összeállítása a gyermek mozgásszükségleteinek kielégítése.
  

A mozgásfejlesztés elvei:

• 
  Elfogadjuk az egyéni eltéréseket, és mindent megteszünk azért, hogy a gyermek képességei optimálisan fejlődjenek.
  
• 
  Megfelelő játékos élethelyzetben, tevékenységben fejlesztjük a képességeket.
  
• 
  A fejlesztés eredményessége érdekében figyelembe vesszük a gyermekek motiváltságát, aktivitását, a differenciálás lehetőségét.
  
• 
  Erőfeszítésre, szorgalomra, önállóságra serkentjük óvodásainkat. A próbálkozás, gyakorlás, korrekció közben elért apró sikereket stabilizáljuk, és újabb teljesítményre ösztönözzük.
  

A mozgásfejlesztés fő területei:

• 
  A testnevelés és a mindennapos frissítő torna
  
• 
  A szabad játék
  

A testnevelés feladatainak megvalósításához a gyermekek mozgásos tevékenységét, mozgásos játékát, a mozgástér kialakítását, az eszközök kiválasztását mindig a gyermekek általános fejlettségéhez, a fejlődés üteméhez igazodva tervezzük meg. A mozgás kivitelezését segítő utasításokat a feladatvégzés alatt többször ismételjük. Az ellenőrzés, értékelés során megerősítést kapnak a gyermekek.

A 3-4 és 4-5 évesek csoportjában a mindennapos frissítő tornán túl heti 1, a 6-7 évesek csoportjában heti 2 kötelező foglalkozást tartunk.

A mindennapi frissítő tornára naponta kétszer, jó idő esetén, az udvaron, egyébként a csoportszobában kerül sor. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként alkalmazzuk. A mindennapos frissítő torna anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlat ismétlésével. A játékot képességükhöz mérten és a foglalkozások anyagához igazítva választjuk ki.

Mozgásfejlesztés a szabad játékban:

Óvodánkban megfelelő mozgásteret, helyszínt, alkalmat, időt biztosítunk, hogy a gyermekek szabadon próbálhassák ki a különböző mozgásformákat. A csoportszobák méretei lehetővé teszik, hogy a különböző mobil, mozgásösztönző szereket bevigyük és ott a gyermekek, használják. Mozgásformák gyakorlására az udvaron is lehetőséget biztosítunk ugyanezeknek az eszközöknek a kivitelével, továbbá az udvarra telepített változatos mozgáslehetőségre inspiráló játékok segítségével.

A játékkal fejlesztjük a gyermek mozgását, segítjük új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, ismert mozgások tökéletesítését, fejlesztjük kézügyességét. A változatos mozgással ügyesebbé tesszük a gyermeket, növeljük önállóságát, kitartását, hozzáértését, a társra figyelést. Lehetőséget biztosítunk a veszélyhelyzetek felismerésére, annak kiküszöbölésére, mellyel kiegyensúlyozott, félelemmentes közérzetet biztosítunk.
Nagymozgások fejlesztő eszközei:

Bújásra, mászásra, kúszásra, gurulásra a gyermekek érdeklődésének megfelelően különböző eszközöket kínálunk. (Greiswald szer, Wesco elemek, alagutak, tornaszőnyegek, body-roll hengerek, padok, bordásfalak stb.).

Szem-kéz koordináció fejlesztéséhez:

Különböző méretű, súlyú labdákat, homokozó eszközöket, kézi szereket, köteleket, stb., valamint ugróiskolákat használunk.

A vesztibuláris rendszer ingerlése ennek a korosztálynak (3-7-ig) alapigénye. Erre rendelkezésre állnak a tölcsérek, forgók, tányérhinták, kötéllétrák, háló,stb.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

• 
  Mozgáskedvük, mozgásigényük, életvitelük részévé válik.
  
• 
  Kialakul testsémájuk.
  
• 
  Tudnak tájékozódni téri helyzetekben, ismerik a téri irányokat.
  
• 
  Mozgásukat irányítani és helyzetben tartani tudják, tempóját szabályozzák.
  
• 
  Finommotorikájuk fejlettsége révén felkészülnek az írás-tanuláshoz.
  
• 
  Érzékelésük, észlelésük fejlettsége révén kialakul alaklátási, formaállandósági észlelésük.
  
• 
  Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.
  
• 
  Egészséges versenyszellemük kialakul.
  

Alapelvek a tevékenységek értékeléséhez:

Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, kimunkálása, ehhez szervezzük a tevékenységeket, amelyek értékelésénél alapelv:

• 
  Differenciált, a gyermek önmagához mért fejlődése.
  
• 
  Reális értékelés.
  
• 
  Pozitív megerősítés.
  

A szülői igényeken alapuló tehetséggondozás tanköteles korú gyermekek számára.
Érintettek köre: tanköteles korú gyermekek

Szervezeti keretek: mikro csoportos forma

Megvalósítás: szülői támogatással

Tevékenységi forma:

• 
  Úszásoktatás
  
• 
  Ovifoci
  
• 
  Néphagyomány – néptánc
  
• 
  Nyelvi nevelés
  
• 
  Sakk
  

Verselés- mesélés

Feladatunk: A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Művészi értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét.

• 
  A mese-vers tevékenységgel az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszédkészséget alakítjuk.
  
• 
  A nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, a nyelv hangzásával, dallamosságával, mondatszerkesztésével segítjük a biztonságos önkifejezés megalapozását, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtását és az irodalmi érdeklődés felkeltését.
  
• 
  Az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl, a változatos (vers-mese, bábjáték, dramatizálás, szituációs játék, helyzetjátékok, mimetikus játékok) tevékenységeken keresztül a valós élet szerepköreinek elsajátítását játékos formában végezzük.
  

A mese-vers tevékenység a gyermeki igénynek megfelelően spontán, vagy szervezett és tervezett módon jelenik meg az óvodai életünkben. Mindkét formában hellyel és idővel ideális körülményeket teremtünk.
Folyamatismertetés
3-4 éves korban:

• 
  Mondókák, egyszerű mondókamesék.
  
• 
  Hőcögtetők, simogatók, tapsoltatók, hintáztatók, vigasztalók.
  
• 
  Rövid, rögtönzött történeteket halmozó láncmesék.
  
• 
  Dramatizálás, állatok hangjának utánzása.
  
• 
  Egyszerű állatokról szóló népmesék és műmesék.
  

Elemenként kezeljük az ismétléseket, alliterációkat. A meséhez a hétköznapi élettől eltérő, különös beszéddallam tartozik, ami utánozható. A kicsik dramatizáló játéka kimerül egy-egy szerep kiválasztásában, az ehhez szükséges kellékek felvételében, egy-egy jellemző mozzanat eljátszásában.

4-5 éves korban:

• 
  Egyszerűbb, de több versszakos mondókák
  
• 
  Állatokról szóló népmesék, egyszerűbb szerkezetű műmesék.
  
• 
  Rövidebb ismétlésekkel, refrénekkel tagolt, vidám, pattogó ritmusváltó, ringató, lépegető, táncos ritmusú versek.
  
• 
  A versek témái között az évszakváltás, a gyermekek, felnőttek világa jelenik meg.
  

A mesék életre keltésében megfelelő a dramatizáló játék, ami nem a cselekmény végigjátszását jelenti, hanem az egyes szereplő kiválasztását, a felöltözést és a szerepnek megfelelő viselkedést.

5-6-7 éves korban:

• 
  a mondókák köréből, a változatos kiszámolók, menetelők, vonulósdik, szoknyafogó;
  
• 
  mozgásos játékot kísérő kiszámolók, ugrók;
  
• 
  találós kérdések, mulattató mondókák, beugratók, felelgetők, csúfolók, szólások, mondások;
  
• 
  bonyodalmas, tréfás állat- és tündérmesék a népmesék és műmesék köréből;
  
• 
  műmesék, folytatásos elbeszélések, történetek;
  
• 
  több versszakos, természetről, állatokról, családról, gyermekekről szóló érzelmi töltésű, vagy humoros rímelő versek;
  
• 
  dramatizálásnál a kelléktár a gyermekek ötleteinek felhasználásával készül és bővül: a résztvevők a szerepeket egymás között felosztják, saját, vagy társuk viselkedését kommentálják.
  

A mese, vers tevékenysége során kiemelt szerepet kap a kommunikációs készség fejlesztése.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

• 
  Kialakulnak az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszédkészségnek az alapjai.
  
• 
  Várják, kérik a mesemondást. Maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek megteremtésében.
  
• 
  Beépülnek a magyar népmesei szófordulatok a passzív/ aktív szókincsükbe.
  
• 
  Használják a metakommunikatív jelzéseket, a környezetükben élőkkel jól kommunikálnak.
  
• 
  Fejlődik gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük, beszédkészségük, beszédkedvük, erősödik erkölcsi tudatuk.
  
• 
  Kialakul beszédfegyelmük.
  
• 
  A dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközöket önállóan használják, a szerepeket önállóan osztják fel maguk között, a történeteket játékukba is beleszövik.
  
• 
  A bábok, eszközök, díszletek elkészítésében aktívan vesznek részt.
  
• 
  A dramatikus, szituációs játékokban önálló, kreatív ötleteiket alkalmazzák.
  
• 
  Önállóan mondanak hosszabb, több versszakos verseket, megjelenik a versek hangsúlyozása.
  
• 
  Képesek önálló mesemondásra, azt többnyire szöveghűen adják elő.
  
• 
  Képesek megkezdett történet, mese folytatására: saját fantáziájukkal kiegészítve azt.
  
• 
  Képesek saját vers- és mesealkotásra, annak mozgással, ábrázolással történő kifejezésére.