Búzaszem Nyugati Óvoda 4400 Nyíregyháza

II.4.4. Az érzelmi, erkölcsi közösségi nevelés

Feladataink

• 
  Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beilleszkedési szakasztól az óvodáskor végéig.
  
• 
  A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok alakítása érdekében.
  

Fontosnak tartjuk és megteremtjük a biztonságot nyújtó, derűs, családias légkört, mivel a gyermekek személyiségén belül az érzelmek dominálnak. Már a beilleszkedési szakaszban tapintatos figyelemmel törekszünk arra, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. Játékos formában gyakoroltatjuk a különböző tevékenységeket, figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, tempóját. A nehezen beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg, bátortalanabbakat odafigyeléssel, bátorítással segítjük az előrelépésben, örülünk apró sikereiknek. Érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítunk ki, ahol a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesülnek. Közös élményekkel, sokszínű tevékenységekkel biztosítjuk a gyermekek együttműködését, formáljuk egymáshoz való viszonyukat. A magyarság, a magyar nép kultúrájával és hagyományaival való ismerkedés. A gyermekek pozitív kapcsolatainak alakulását azzal segítjük, ha csoportjukban jól érzik magukat. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását a gyermekközösséggel közösen végezzük. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára érthetővé, vonzóvá tesszük, egyéni sajátosságaik figyelembe vételével. A felnőtt-gyermek kapcsolatában fontos feladatunk, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. Neveljük a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különbözőek egymástól. A gyermekek tevékenységéhez szabadságot biztosítunk pontos határok megjelölésével (szokás, szabályrendszer kialakítása). Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg, lehetőséget adunk a javításhoz. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a „személyes perceket”, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzéseinek meghallgatására, elfogadására. A közös élményekre épülő tevékenységekkel, a közösen végzett munka örömével, a közös együttlétekkel erősítjük az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség tulajdonságokat. Fejlesztjük akaratukat, önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. Példamutatással, bátorítással, türelemmel fejlesztjük a gyermekek viselkedéskultúráját, valamint elősegítjük a szokás-, és normarendszer megalapozását. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek nevelése speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek működésével.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:

• 
  Ragaszkodnak óvodájukhoz, csoporttársukhoz, a felnőttekhez
  
• 
  Ragaszkodásukat az érzelmeikben, szavaikban és tetteikben is kifejezik.
  
• 
  Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén.
  
• 
  Kérés nélkül is segítenek egymásnak, szívesen dolgoznak a közösségért.
  
• 
  Meghallgatják egymást és a felnőtteket.
  
• 
  Viselkedjenek tisztelettel a felnőttekkel és társaikkal szemben.
  
• 
  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt.
  
• 
  Elismerik saját hibájukat, a konfliktus helyzetekben tudnak egyeztetni.
  
• 
  Tudnak kezdeményezni a tevékenységeket türelmesen, befejezik.
  
• 
  Tudják és fogadják el, hogy különbözőek vagyunk.
  

II.4.5. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelvi, nevelést az egész nap folyamán megvalósuló, minden tevékenységet átszövő folyamatnak tekintjük. A gyermekek életkorának megfelelő, különböző tevékenységek és élethelyzetek biztosításával teremtjük a szellemi fejlődés feltételeit.

Feladataink:

• 
  Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés.
  
• 
  Anyanyelvi játékok alkalmazása.
  
• 
  Minden napos mesehallgatás biztosítása, bábszínház, könyvtárlátogatás.
  
• 
  Kiemelkedő képességek felfedezése (vers– és mesemondó versenyen való részvétel).
  
• 
  A gyermekek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése.
  
• 
  A kultúra átadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ez által bővüljenek megismerő kognitív képességei. (egyre pontosabb valósághű észlelés, figyelemösszpontosításra való képesség, valósághoz közeli képzeleti működés, problémamegoldó és kreatív gondolkodás).
  

Értelmi nevelés fejlesztés:

• 
  A gyermekek kíváncsiságára, érzelmeire, érdeklődésére, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzésekkel lehetővé tesszük, hogy egyre több ismeretet szerezzenek az őket körülvevő szűkebb-tágabb környezetről.
  
• 
  A kíváncsiságot felkeltő tevékenységekkel, a tapasztalatok élményszerző átélésével, újrarendezésével problémahelyzeteket teremtünk, melyek megoldásával segítjük az egyszerű gondolkodási műveletek kibontakozását, kreativitásuk, problémamegoldó képességük, logikus gondolkodásuk fejlődését.
  
• 
  Az érzelmi biztonságot nyújtó kommunikatív formák – ölbeli játékok, arcsimogatók, hintáztatók – majd a meghitt beszélgetések, kommunikációs játékok alkalmazásával alakítjuk, erősítjük a gyermekek beszédkedvét, beszéd aktivitását.
  
• 
  A biztonság, szeretet, védettségérzet biztosításával segítjük a gyermekeket abban, hogy érzésüket, gondolataikat szóban, mozgással, vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék.
  
• 
  Minden gyermek számára egyenlő lehetőséget biztosítunk a minőségi neveléshez és tanuláshoz, valamint az inkluzív nevelés előtérbe helyezésével az egyéni differenciált bánásmódon alapuló fejlesztéshez.
  

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

• 
  Beszédük jól érthető, mondataikban jelenjenek meg a főnevek, igék, melléknevek, számnevek.
  
• 
  Megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúllyal beszéljenek.
  
• 
  Egyre pontosabb, valósághűbb az észlelés.
  
• 
  Figyelemösszpontosításra való képesség.
  
• 
  Valósághoz közeli képzeleti működés.
  
• 
  Reproduktív emlékezet.
  
• 
  Problémamegoldó és kreatív gondolkodás
  
• 
  Alakuló fogalmi gondolkodás fejlődése a jellemző.