Ének-zene, énekes játék, gyermektánc
Feladatunk:
A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.
Fő területei:
-
hallásfejlesztés;
-
ritmusérzék fejlesztés;
-
mozgásfejlesztés
A hallásfejlesztés elsődleges területének az éneklési készség, tiszta, szép éneklés fejlesztését tartjuk.
Részfeladataink:
-
a magas és mély hang különbségének érzékeltetése.
-
Halk és hangos közötti különbség érzékeltetése.
-
Hangszínek felismertetése.
-
Belsőhallás fejlesztése.
A gyermekek ritmusérzékét fejlesztjük az egyes részterületek gyakorlásával.
-
Egyenletes lüktetéssel.
-
Mondókák és dalok ritmusának gyakorlásával.
-
Az egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolásával.
-
Tempóérzékeltetéssel.
-
Gyermekhangszerekkel.
Mozgásfejlesztés: a zenéhez kapcsolódó mozgást a közös játék érzelmi töltésére építjük.
Használjuk a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagát. Az egyenletes szép járással, utánzó mozdulatokkal, a dalosjátékok mozgássoraival megalapozzuk a későbbi tánclépéseket. Megismertetjük a gyermekekkel a magyar népi játékkincs egy-egy szép változatát, kortárs művészeti alkotásokból is merítünk (pl. Gryllus Vilmos zenéi).
Megszerettetjük a népzenét, szülőföldünkhöz való kötődés, hazaszeretet megalapozása. A népszokásokból annyit merítünk, amennyi a „kisvilágukba” belefér és nem kelt zavart bennük (Lucázás, Betlehemezés, Pünkösdölés stb.).
A zenei anyag összeállításának szempontjait elsősorban az életkori sajátosságokat figyelembe véve határozzuk meg.
A korosztálynak összeállított zenei anyaggal szembeni követelmény az érzelmi közelség, hangterjedelem, hangközlépések, a ritmus kombinációk és a mozgásanyag megfelelőssége.
Zenei anyag korcsoportonként
3-4 éves korban
|
4-5 éves korban
|
5-6-7 éves korban
|
Dalok megoszlása:
s-m 3-4
l-s-m 3-4
m-r-d 2-3
s-m-r-d 2
d-l,-s, 1
6-8 ölbeli játék, mondókák
|
Dalok megoszlása:
s-m 2-3
l-s-m 2-3
m-r-d 2-3
s-m-r-d 2-3
d-l, -s, 1-2
m-r-d-l, 1
|
Dalok megoszlása:
s-m 2
l-s-m (fá) 2
s-m-d (lá) 1-2
m-r-d 1-2
s-m-r-d-(fá) 2-4
l-s-f-m-r-d 6-8
m-s-d-l, (fi) 2
m-r-d-l, -s, 2-3
r-d-l, -s, 2
|
Mozgás:
Álló helyzet, kéz-láb
mozgás, körforma, áll, indul, játékos és utánzó mozdulatok
|
Mozgás:
Kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolás, taps, utánzómozgás, improvizált egyenletes mozdulatok
|
Mozgás:
Bonyolultabb játék, párcsere, hidas, kapus, sorgyarapító, ugró, egyszerű tánclépések, improvizált mozdulatok ritmus kifejezéséhez
|
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
-
Képessé vállnak a zenei élmények befogadására.
-
Kialakul a belső motiváció az éneklésre, zenélésre.
-
Zenei ízlésük a művek egyre szélesebb körű megismerésével az igényesség felé halad.
-
Képességeikhez mérten tisztán, megfelelő hangmagasságban, tempótartással énekelnek.
-
Képesek zenei fogalmak, fogalom-párok megkülönböztetésére, felismerésére, megnevezésére.
-
Felismernek hangszereket, ritmushangszerek, azokat formájuk/ hangjuk alapján tudják azonosítani: furulya, metallofon, triangulum, cintányér, dob, zongora, csengő.
-
Ritmusérzékük kialakul, az egyenletes lüktetés automatizálttá válik, amelyet tapssal, járással és ezek kombinációjával is ki tudnak fejezni.
-
Ismernek egyszerű ritmus és dallammotívumokat, képesek azokat visszaadni.
-
Ismernek egyszerű ritmushangszereket, azokat tudják használni.
-
Képesek zenei improvizációra (ritmus - dallam - szöveg).
-
Zenére történő mozgásuk összerendezett, esztétikus.
Rajzolás-mintázás-kézimunka
Feladatunk: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér-forma-szín képzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.
A gyermeki alkotó – alakító tevékenység feltételeinek megteremtése:
A tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű és minőségű eszközöket biztosítunk. A kiválasztásnál szem előtt tartjuk a praktikumot, a célszerűséget és az esztétikumot. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobában megfelelő hely legyen az alkotó-alakító tevékenységekhez. A gyermekek kényelmesen elférjenek az asztalnál, a játszó gyermekek ne zavarják őket. Nyugodt légkörben tudjanak bekapcsolódni a tevékenységbe, ahol elegendő idejük van az alkotáshoz. Az eszközöknek állandó helye van, ahol a gyermekek elérik. Megtanítjuk a különböző eszközök biztonságos használatát. A mindennapi szabad játékban biztosítjuk a különböző technikákhoz szükséges feltételeket.
A 3-4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan ismerkedjenek meg az anyagokkal és a különböző technikákkal. Elindítjuk az esztétikai érzékenységet, és az értékelő-képesség kialakulását. Együtt gyönyörködünk saját és mások alkotásaiban. A tevékenységet a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendeljük. Ezek nem különülnek el egymástól. Lehetőséget adunk az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő technikák kipróbálásához – festés, zsírkrétával, ragasztással, agyagba, homokba karcolással, nyomattal.
4-5 éves korban továbbra is kiemelkedő a pozitív érzelmi hozzáállás erősítése, a technikák gyakorlása, tökéletesítése. Megjelenik a gipszöntés, a gipszmunkák festése, a térbeli ábrázolás, makett-munkák, bábok stb. készítése. Az eszköztár bővül a vastag ceruzák használatával, a különböző papíranyagok megismerésével, a különböző vastagságú ecsetek használatával. Az egyéni képalakítás fejlesztési iránya, a forma, a nagyság, a háttér alakítása.
5-6-7 éves korban: a technikák tovább bővülnek- viaszozás, márványozás, festés különböző anyagokon, textilbatikolás. Kiemeljük a varrást és az ollóval történő vágást, amely ebben az életkorban nagy szerepet kap.
Új eszközként megjelenik a vékony, háromszögletű grafit, színes és fekete-fehér ceruzák használata, a színezések. Ebben az életkorban a technikákat egyre önállóban alkalmazzák. Megjelennek a különböző formájú, irányú vonalak alkalmazása. A technikák összekapcsolása révén egyre aprólékosabb, precízebb, nagyobb odafigyelést igénylő munkák kerülnek megvalósításra.
A népművészettel és annak használati tárgyaival – kancsók, vázák, kosarak, tálak, terítők – a hagyományos ünnepek alkalmával találkoznak a gyermekek. A népművészettel való ismeret bővítését segítik az agyagozó munkák, a szövés, a fonás, a körmözés.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
-
A rajzolás, a mintázás, a kézimunka kedves örömteli tevékenységgé, fantáziájuk, kreativitásuk kifejezési eszközévé válik.
-
Tökéletesedik önkifejezésük.
-
Tudnak apróbb mozdulatokat kívánó feladatokat elvégezni.
-
Ismerik az alábbi eszközöket (gyurma, ceruza, ecset stb.), és ezeket biztonsággal használják térben és síkban egyaránt.
-
Ismerik az ábrázolás anyagait (papírok, textilek, pamutok stb.) és azokat biztonsággal önállóan választják és használják.
-
Megismerkednek a népművészettel, népi használati eszközökkel, kézműves technikákkal, népi motívumokkal.
-
Meg tudják fogalmazni, hogy nekik mi tetszik, mi szép.
Dostları ilə paylaş: |
