Az egységnyi területen található biomassza tekintetében az erdők szintén előkelő helyet foglalnak el. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ennek oka részben az, hogy az erdők legnagyobb tömegét alkotó fák nagyrészt holt szerves anyagból állnak.
A produktivitás és a biomassza arányait vizsgálva kiderül, hogy többnyire nem azokon a területeken található a legnagyobb fajlagos biomassza, ahol a legnagyobb a produkció. Ez azért van így, mert a biomassza mennyisége nemcsak a produkciótól, hanem az építő és a lebontó folyamatok arányától is függ. Ezt az arányt a környezeti tényezők alakítják ki. Így pl. annak ellenére, hogy a trópusi esőer-dőkben a legintenzívebb a szerves anyag képződése, a legnagyobb biomassza a mérsékelt övi esőerdőkben taláható, ahol a lebontó folyamatok sebessége viszonylag lassú. A viszonylag nagy biomassza (illetőleg nekromassza) miatt egyébként a produktivitás/biomassza hányadoa az erdők esetében átlagosan csak 0,042, más szárazföldi ökoszisztémáknál 0,29, a vízi ökoszisztémák esetében viszont 17 (Begon et al., 1986).
Ugyanolyan formáció produktivitása nagyon változó lehet a Föld különböző pontjain, pontosabban a különböző környezeti viszonyok között. Az erdők esetében megfigyelhető, hogy általában növekszik a produkció a boreális zóna felől a mérsékelt égövön keresztül a trópusok felé haladva. Közel logaritmikus összefüggés mutatható ki az éves csapadék mennyisége és a produktivitás, illetve közel lineáris összefüggés a hőmérséklet és a produktivitás között (39. ábra).
39. ábra - A szárazanyag-produktivitás összefüggése – a) csapadék mennyiségével, b) az átlagos hőmérséklettel (Begon et al., 1986 után)
A szerves anyagot az erdő producensei nem egyenlő arányban termelik. A szerves anyag legfontosabb termelői és felhalmozói természetesen a fák. Egy középkorú cseresben folytatott hazai vizsgálat szerint (Jakucs, 1985) a vizsgált időszakban az erdő nettó elsődleges produkciójának 84%-át adták a fák, 13%-át a cserjék, 3%-át a lágyszárúak, és mintegy 0,01%-át a mohák. A föld feletti biomasszát tekintve hasonló a helyzet: 97% volt a fák, 2,6% a cserjék részesedése; a lágyszárúak részaránya 0,3%, a moháké pedig kb. 0,02% (40. ábra).
40. ábra - Egy középkorú cseres növényzetének biomasszája és produktivitása szintek, növényi testtájak szerint, valamint föld feletti és föld alatti összesítésben (Jakucs, 1985 után, módosítva)
A fák biomasszája, illetve produkciója a fák főbb részei szerint tovább bontható (41. ábra, Waring–Schlesinger, 1985). A levélzet a létrejött produktum jelentős részét teszi ki: fenyőerdők éves nettó elsődleges produktumának fele, a lomboserdő-kének két harmada gyakran a levélzet termelésére fordítódik (Kimmins, 1987). Az egyes részek aránya a kortól, fajtól stb. függően jelentősen változik. Néhány hazai állománytípusra a 27. táblázat ad meg szervesanyagproduktum-adatokat.
41. ábra - Fenyőállomány nettó elsődleges produktuma (t/ha . év) (fent), valamint föld feletti biomasszájának megoszlása (%-ban) növényi részek szerint (lent) (Waring–Schlesinger, 1985 után)
3.2.1. A hazai erdők biomasszája és produktivitása
Becslések szerint (Führer, 1995) a hazai erdők összes fitomasszája (az erdőt alkotó növények föld alatti és föld feletti összes szárazanyaga) 1980-ban megközelítőleg 162 millió t volt. Ebből a dendromassza (a fás növények összes szárazanyaga) mintegy 110 millió t-t tett ki (34. táblázat).
Erdészeti szempontból természetesen az összes biomasszából és produktumból az a rész érdekes elsősorban, amelyet az ember valamilyen formában hasznosít. Ebből is a legfontosabb a faanyag, s a következőkben csak a faállományok fatérfogatának mérésével, a fatermelődés sebességének és a faprodukciónak a környezettel való kapcsolatával foglalkozunk.
A hazai erdők faállományának összes föld feletti fatérfogata 1992-ben mintegy 297 millió m3 volt (FM ERSZ, 1993), s a fatermelődés éves üteme (a növedék) mintegy 11 millió m3. A fák hektáronként átlagosan kb. 3–4 t föld feletti szerves anyagot produkálnak évente, ami 6–7 m3 faanyagnak felel meg. A produktivitás természetesen függ a fafajtól, a kortól, az élettelen környezeti tényezők összes-ségétől, vagyis a termőhelytől, a faállomány szerkezetétől és még másoktól is. A faanyag termelődésének sebességét, pontosabban a meghatározott korokban elért fatérfogatot, az ún. fatermést, a legfontosabb tényezők függvényében a 29. táblázat szemlélteti.
29. táblázat - A főbb hazai fafajok fatermése normál szerkezetű, egészséges faállományban, a kor és a termőhely jóságára utaló fatermési osztály függvényében
Kor (év)
|
Fatermés (m3/ha)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KST
|
|
KTT
|
|
B
|
|
A
|
|
NNY
|
|
EF
|
|
I.
|
VI.
|
I.
|
VI.
|
I.
|
VI.
|
I.
|
VI.
|
I.
|
VI.
|
I.
|
VI.
|
10
|
38
|
21
|
|
|
27
|
11
|
146
|
49
|
343
|
37
|
|
|
20
|
165
|
76
|
105
|
60
|
120
|
46
|
327
|
104
|
740
|
75
|
256
|
103
|
30
|
318
|
132
|
208
|
97
|
239
|
84
|
463
|
143
|
|
|
429
|
183
|
40
|
473
|
183
|
343
|
143
|
382
|
125
|
563
|
173
|
|
|
580
|
253
|
50
|
614
|
228
|
483
|
191
|
541
|
170
|
|
|
|
|
713
|
313
|
60
|
738
|
266
|
617
|
238
|
708
|
217
|
|
|
|
|
827
|
364
|
70
|
842
|
297
|
743
|
282
|
876
|
264
|
|
|
|
|
926
|
408
|
80
|
928
|
323
|
859
|
323
|
1039
|
311
|
|
|
|
|
1014
|
447
|
90
|
1002
|
345
|
965
|
361
|
1194
|
356
|
|
|
|
|
1093
|
482
|
100
|
1062
|
364
|
1062
|
395
|
1338
|
398
|
|
|
|
|
1165
|
514
|
Dostları ilə paylaş: |
