Microsoft Word Ktesibiosa doc
Yüklə 2,38 Mb. Pdf görüntüsü
|
Ktesibios öröksége 23 légüst maradványa, s ez a kérdéses esetben egy folyadékkal töltött tartályba merített félgömb alakú edény. [Laczkó Bálint: …N ÉPSZABADSÁG (B UDAPEST ). 2003. 01. 02.] 1996-ra készítette el ezt az Angster-cég utóda, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra. A rekonstrukcióban jelentős szerepe volt Budavári Attilá-nak, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra vezetőjének is [net]. Ma az
Aquincumi Múzeum-ban található. [Klotz, Hans: Az orgonáról. Zeneműkiadó, Budapest, 1975. p. 225/229.] – [http://www.orgona.hu/orgonaink/tuzolto orgona h.html]
A rekonstrukciós változatokat és elképzeléseket a 36. – 37. ábrák szemléltetik.
36. ábra Rekonstrukciós vázlat
37. ábra Rekonstrukciós vázlat
Ktesibios öröksége 24 A víziorgona vázlatát Heron alapján a 38. ábra mutatja. Ez azonban Ktesibios-hoz képest egy továbbfejlesztett változat.
38. ábra A víziorgona Heron-féle vázlata
A levegőt szolgáltató henger felső részén van a légtartályba továbbvezető cső, valamint egy kb. 3 hüvelyk átmérőjű nyílás, mellette csuklósan rögzített bronzdelfin, szájában láncon a henger belsejébe lógó záróelem (szelep), biztosítva ezzel a működtetés két fázisában a nyitást, ill. zárást. A légtartály kb. 3 hüvelyk magas lábakon áll, azaz részben vízben. Levegőt juttatva ide a vízoszlop a tartályból részben kiszorul, azon kívül (az ún. Hangmérséklő tartály-ban) pedig megemelkedik. Túl sok levegő betáplálása esetén az a légtartály alsó nyílásain távozhat. A táplevegő a légtartályból a szél- vagy sípládába kerül, majd a játékos által vezérelve a 4, 6 vagy 8 csatornás kanos musikos-ba, melyek mindegyike csappal nyitható, zárható. (A csator- nák a mai értelemben vett regisztereknek felelnek meg.) A csatornákban két furatos tábla van, az alsó a kanon, a felső a pinax, mindkettő rögzített, de a kettő között lapos, ugyancsak fu- ratos, de mozgatható lécek (plinthides) vannak, amelyek a táplevegő útját nyitják vagy zárják. A felső táblához csatlakoznak a sípok (37. ábra).. Heron-nál a táplevegőt 1, Vitruvius-nál már 2 szivattyú biztosította. Az aquincumi leletnél (32. ábra) a sípok 4 sorban helyezkednek el, soronként 13 – 13. Egy sípsor nyitott, három fedett. Walcker és Szigeti szerint is a nyitott sípsor legmélyebb hangja c
a fedett sípsoroké a 1 ,
1 és f 1 volt, hangközeloszlásuk azonos. A sípok nyelvsípok, s ezt az egykori leírások bizo- nyítják, aulos-oknak nevezvén azokat (az ajaksípok megnevezése: fistula). A nyelv eredetileg nádlapocska, s ezt csak később helyettesítették fémlemezekkel, amelyek időtállóbbak és Ktesibios öröksége 25 stabilabbak voltak. (Egyes nézetek szerint ajaksípokat is beépítettek, közvetlenül ráhúzva a szélládára.) Az aquincumi leletnél a sípok 4 sorban állnak, soronként 13 – 13 (tetrachordos). Vala- mennyi nyelvsíp (Geyer!), bizonyítják az egykorú leírások, aulos-oknak nevezvén azokat (az ajaksípok megnevezése fistula). A nyelv eredetileg nádlapocska, s ezeket csak később helyet- tesítették fémlemezekkel, mivel azok időt állóbbak és stabilabbak (hangmagasság!). – Egyes nézetek szerint ajaksípokat is beépítettek, közvetlenül ráhúzva a szélládára. 39. ábra A víziorgona szerkezete A szélláda a regiszterekkel és a csúszkaládával, valamint a billentyűzet mechanizmusa a visszatérítő rugókkal, továbbá a sípokkal
Az orgona billentyűi a mainál lényegesen nagyobbak voltak. Jellemző a három hüvelyk szélesség (az aquincuminál ez jóval kisebb). Két csuklós mechanizmus, lenyomva a levegőt juttat a sípba egy csúszkán keresztül, elengedve ez utóbbit visszatolja (egy rugó segítségével) a helyére. (A csúszkaláda tehát már ekkor is létezett!) Az ősi (Ktesibios-féle) orgona biztosan egy nyelvjátékból állott, azaz egyetlen sípsora volt, amelyen az egyes sípokat külön-külön vagy a játékos vezérelte módon egyszerre többet is meg lehetett szólaltatni. A továbbfejlesztéssel (görög-római kor) a sorok száma nőtt. Ezek egymáshoz viszonyított hangolása oktáv-, quint- és kvart fekvéseknek (dia pason, dia penta,
34 óta is- 34
Pythagoras ( Kr. e. kb. 580 vagy 570 – Kr. e. kb. 500]: görög filozófus. Samos-szigetéről származott, innen Kr. e. 532/531 körül a politikai viszonyok miatt (Polykrates tyrannos elől) D-Itáliába, Kroton-ba menekült, ahol tanítványaival egy erkölcsi-vallási, politikai és tudományos célú szektát alakított ki, de megkísérelték elüldözni. Munkásságában Anaxi-
ban és Babilon-ban is járt. Életét és munkásságát számos legenda övezi, írásos művei nem maradtak fent, így a neki tu- lajdonított és később leírt eredmények valószínűleg a pythagoreusoknak köszönhetők. (Kérdéses, hogy valójában élő sze- mély volt-e?)
[Brockhaus Enzyklopädie. 19. Ausgabe. F. A. Brockhaus, München, 1986 – 1994.] [Kudrjavcev, P. Sz.: A fizika története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951. 1/574 p.;p.75/76.]
[Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978. 1/487 p.;p.45/46.] [Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
Yüklə 2,38 Mb. Dostları ilə paylaş:
|