Microsoft Word Ktesibiosa doc
Yüklə 2,38 Mb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- Az orgona továbbfejlődése
Ktesibios öröksége 26 mertek és alkalmazottak, csupán az elnevezésük volt más!). Az is lehet, hogy a görög dór, lyd, frig és mixolyd hangsoroknak feleltek meg. Ekkor tehát már a mai regiszteres rendszer létezett (Heron), de Ktesibios-nál még nem. Figyelemre méltó, hogy a kvart és kvint hangközök először a kínaiaknál jelennek meg, még a mitikus időkben, a legendás Huang-ti („Sárga császár”) 35 idejében. A leghosszabb síp kb. 4 láb, s a karthágói négysoros ábrázolásnál (hasonlóan az aquincumi lelethez) az utolsó sor az első 2/3-a, azaz kvint hangközt alkalmaztak. A négy sípsor közül egy nyitott, három fedett volt.
Maga a víziorgona 3,3 m magas és 1,5 m széles lehetett. A sűrített levegőt szolgáltató hen- ger átmérője 0,5 m, magassága – a támasztólábakkal együtt – kb. 0,65 m. A sípok szélnyo- mása a fennmaradt leletek alapján kb. 0,1 bar-nak felelhetett meg. A hangszert nem építették zárt szekrénybe. Volt egy sokszög alapja (v. ö.: címoldali áb-
sebb zsámolyt, amelyen állva játszott az orgonista. Néhány korabeli kialakítást szemléltetnek a 38. – 40. ábrák.
36
Ketten játszanak az orgonán és ketten kezelik a fújtatót [Midgley, Ruth (szerk.): Hangszerek enciklopédiája. Ford.: Reviczky Béla. Gemini Kiadó, Budapest, 1996. 1/318 p.; p. 78.]
35
Huang-ti; Huangdi; Shen Yen Huang-ti (Kr. e. kb. 2697 v. 2704 – kb. 2597): a Sárga császár-nak is nevezett mondabeli kínai uralkodó (ur.: kb. Kr. e. 2697 – kb. 2597). Az ősi Kína harmadik császára. A hagyományok szerint a kínai kultúra megteremtője, aki feltalálta a házépítést, a fonást, a hajót, a kocsit és az írást, neki tulajdonítják a kormányhivatalok felállítását, a fémpénz bevezetését, a selyemszövést. A korai konfuciánus szent könyvekben rendszerint bölcs uralkodó- ként ábrázolt. A taoizmus egyik legnagyobb ősi tekintélye, aki a halandók közül az elsőként került az égbe.
[Britannica Hungarica. Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1994 – 2002.] [Meyers Neues Lexikon. 2. Ausgabe. VEB Bibliographisches Institut, Leipzig, 1972 – 1978.] [Paturi, F. R.: A technika krónikája. Officina Nova, Budapest, 1991. 1/671 p.; p. 18.] [Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Gondolat Kiadó, Budapest, 1977. 1/386 p.]
36 Theodosius, I., Flavius; Nagy Theodosius (347 – 395): római császár (ur.: 379 – 395). Apja oldalán harcolt a piktek, a skótok, az alemannok és a szarmaták ellen (368 – 373). 380-ban megkeresztelkedett, melléknevét a keresztény egyház iránti elkötelezettségéért kapta. 381-ben ő hívta össze a 2. Ökumenikus zsinat-ot (Konstantinápoly), letelepítette a vizigó- tokat Thrákiá-ban, kíméletlen küzdelmet folytatott az eretnekek ellen, zsidóellenes törvényeket hozott, betiltotta az összes pogánykultuszt és templomaikat leromboltatta. Kivégeztette az ellencsászárokat. Egyeduralmának halálos sebesülése vetett véget.
[Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.] Ktesibios öröksége 27
39. ábra Víziorgona rajza az utrechti zsoltároskönyvből (VI. sz.) A levegőt négy ember pumpálta a víznyomás alatt álló tartályokba 40. ábra Linguettás orgona
Ktesibios öröksége 28
A kezdetet jelentő víziorgona az idők során állandóan fejlődött és a XII. sz.-ig vetélkedett a szélorgonával. A XV. sz. végén még használatban volt (Geyer). A szélorgonák azonban a IV. sz.-tól kezdve egyre jobban elterjednek, s erre utal Julianus császár 37 egyik epigrammája is:
Kétirányú fejlődés figyelhető meg. Egyrészt kialakul az osztott és a közös szélládás típus. Az előbbinél minden egyes sípsor önálló szélládával rendelkezik (ilyen pl. az aquincumi orgona is), ez főként Kelet-en fejlődik tovább (Bizánc), utóbbinál valamennyi sípsor közös szélládán van (a Nyugat fejlődési útja). Másrészt az alkalmazási terület különbözősége is visszatükröződik a módosulásban. Ez a képrombolás és az egyházszakadás következménye. A kezdeti időszakban (a kereszténység első évszázadaiban) az orgona (értve ezen az előzőekben tárgyaltakat) Nyugaton (a Római Birodalom-ban) az uralkodók és a gazdagok szórakoztató hangszere volt (lakomák, gladiátori viadalok stb.), viszont Keleten (alapvetően
(a kereszténység kettészakadása és az orthodox egyház létrejötte kulturális, dogmatikus, li- turgikus és egyházszervezeti okokból bekövetkezett kettéválása 1054-ben). Keleten az egyház a templomokból minden hangszeres zenét száműzött, s ez többnyire még ma is fennáll. A keresztényüldözések megszűntével az orgona lassan bekerül a templomokba (Damasus
38 a IV. sz.-ban már engedélyezi, Vitalianus pápa 39 661-ben már általánosan megengedi), s a VIII. sz.-tól gyors elterjedésével lehet számolni (Geyer). Feltehető azonban a kérdés: miért csak ekkor, s miért nem korábban? A valószínűsíthető ok a keresztényóüldözésekhez kapcsolódó cirkuszi játékok, ahol a véres eseményeket a kellő hangerőt már biztosító orgonák hangja kísérte más hangszerek mellett. S ez a nyomasztó em- lék hosszú évtizedeken át fennmaradhatott. A Római Birodalom bukása után az első középkori orgona 690 körül épül Angliá-ban (Malmesbury-kolostor), majd ezt követi Augsburg (kb. 800), Reichenau (824), Münster (830), s a X. sz.-ban sorra Köln, Canterbury, Róma, Winchester. Jelentkezik a monumentalitásra való törekvés, s ez már csak a szélorgonákkal vált lehetségessé. Jellemző példa, hogy a 951- ben Winchester-ben épült orgonának 400 sípja, 26 fújtatója és 40 billentyűje volt, s működte- téséhez a két orgonista mellett 70 emberre volt szükség. Napjaink legnagyobb orgonája 7 manuállal és 950 regiszterrel rendelkezik!
37 Iulianus Apostata; Flavius Claudius Iulianus (331 – 363): római császár (ur.: 361 – 363), író. A perzsák ellen viselt hadjárata során szerzett sebesülésébe halt bele. – Keresztényellenes intézkedései miatt kapta mellékne- vét („Hitehagyott”). A pogány irodalom és bölcselet híve volt, kora egyik legműveltebb írójaként tartják szá- mon.
[Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.] 38 Damasus; Damasius, I. vagy Szent (304/305 – 384): pápa (ur.: 366 – 384). Az erősödő eretnekmozgalmakkal szemben zsinatot hívott össze, hagyatékában 24 kiátkozás található különféle eretnekségek ellen. Nem ismer- te el Konstantinápoly felsőbbségét és uralma alatt jelentették be a római szentszék primátusát. Pápasága alatt lett a latin a mise hivatalos nyelve. Titkárát (Szt. Jeromos) megbízta a Biblia latin fordításának revíziójával. Ösztönözte a templomok építését és restaurálását, ő maga két bazilikát építtetett. Egyházpolitikájában alapve- tően békülékeny magatartást tanúsított.
[Britannica Hungarica. Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1994 – 2002.] [Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.]
39
ezért megértést tanúsított a monoteistákkal szemben.
[Britannica Hungarica. Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1994 – 2002.] Yüklə 2,38 Mb. Dostları ilə paylaş:
|