Rétsági Erzsébet, H. Ekler Judit, Nádori László, Woth Péter, Gáspár Mihály, Gáldi Gábor, Szegnerné Dancs Henriette Sportelméleti ismeretek

11.2. Az Országgyűlés sporttal kapcsolatos feladatai

Az Országgyűlés természetesen leginkább a törvények, határozatok megalkotásával veszi ki részét a feladatok megvalósításból. Megteremti a törvényes kereteket a sportban résztvevők számára ahhoz, hogy tevékenységüket a lehető legjobban tudják végezni. Létrehozza azokat az állami szervezeteket, melyek működése elengedhetetlen a sport számára. A költségvetési törvényben szabályozza a sport állami finanszírozásának kereteit. Munkáját leginkább a Sport- és Turizmusbizottság, mint állandó bizottság, segíti, mely az Országgyűlés törvénykezdeményező, javaslattevő, véleményező, valamint ügydöntő és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve.

11.3. A Kormány sporttal kapcsolatos feladatai

A Kormány, mint döntés előkészítő szerv kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet, és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására, egyéb döntések meghozatalára. Mint végrehajtó szerv meghatározza a sport állami támogatásának alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit, részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, előkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, nemzetközi szerződéseket, valamint garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezéséhez. Mint jogalkotó szerv gondoskodik a megfelelő jogszabályi háttér kialakításáról, elsősorban a törvényekhez tartozó végrehajtási rendeletek kiadásával. Ezen kívül rendeletben határozza meg többek közt a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra, a sportfegyelmi felelősségre, az olimpiai járadékra és a Nemzet Sportolója címre, a sportorvoslás szabályaira és a sportegészségügyi hálózatra stb. vonatkozó részletes szabályokat.

11.4. A sportért felelős minisztérium (miniszter feladatai)

Magyarországon a sport kormányzati szintű felügyeletét az Nemzeti Erőforrás Minisztérium látja el. Az új kormányzati struktúrában ez a minisztérium látja el az oktatási és kulturális, az egészségügyi és szociális, valamint a munkaügyi ágazat irányítását is. Így felelős többek közt a családpolitikáért, az egészségügyért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, az oktatásért, a kultúráért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, az esélyegyenlőségért, a tudománypolitika koordinációjáért, és ami a számunkra legfontosabb, a sportpolitikáért is.⁸

A miniszter a sportért való felelősségének körében előkészíti a szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A sportpolitikáért való felelőssége körében javaslatot tesz a Kormány részére a sporttal kapcsolatos kormányzati koncepciókra, gondoskodik a sportlétesítményekkel kapcsolatos fejlesztési és rekonstrukciós programokról. Közreműködik az aktív, mozgásgazdag szabadidőtöltéssel, az egészségmegőrzéssel és -fejlesztéssel, valamint az egészségügy területén a megelőzéssel összefüggő állami feladatok végrehajtásában. Segíti a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos, sportigazgatási és sportszervezési feladatainak megvalósulását, végrehajtását. Gondoskodik a sportágfejlesztési programok kidolgozásáról, az utánpótlás-nevelés és a nemzeti válogatottak felkészülésének támogatásáról. Kapcsolatot tart és együttműködik a civil sportigazgatás szervezeteivel, valamint a sport területén működő egyéb érdekképviseleti szervekkel. Elősegíti a sporttudomány fejlődését, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítását stb.

A Stv.-ben meghatározott „sportigazgatási szerv” feladatait – egy kivételtől eltekintve a miniszter látja el.

11.4.1. A Sport Államtitkárság

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumban a sport szakterületéért Sport Államtitkárság, illetve annak vezetője a Sportért Felelős Államtitkár a felelős. A szakállamtitkárság előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket, ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos feladatokat, meghatározza a pénzeszközök elosztásának részletes előírásait, gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról, együttműködik a sport területén működő különböző szervekkel, szervezetekkel. Programokat dolgoz ki a sport, valamint a sportpiac fejlődésének a támogatására. (Ezek a feladatok a 2010 előtti kormányzati ciklusok szakállamtitkáraira vonatkoznak. Jelenleg a NEFMI működési rendjével kapcsolatosan csak egy ideiglenesnek szánt miniszteri utasítás áll rendelkezésre – 2/2010. (VII. 8.)).

11.5. A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai

A helyi önkormányzatok a kezdetektől fogva fontos szerepet játszanak a sport igazgatásában, támogatásában. Sajátos szervezeteikkel hatékony közreműködői a helyi sportéletnek. Természetesen ez a törvényi szabályozás folytán is kötelességük, de sokszor vállalnak nem kötelező feladatokat a vizsgált területtel kapcsolatban. Tudomásul kell venni, azonban hogy sem civil (egyesületi), és főképp nem üzleti (sportvállalkozások) szinten nem önkormányzati feladat a sport működtetése. A sportszervezetek költségeit az önkormányzatok manapság erőn felül finanszírozzák, amit nem lehet hosszú távon tartani.

11.5.1. A települési önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai

Az Ötv. a települési önkormányzat feladataként határozza meg a helyi közszolgáltatások körében a sport támogatását. A Stv. rendelkezései szerint pedig a települési önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára – meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót és gondoskodik a végrehajtásáról, együttműködik a helyi sportszervezetekkel, fenntartja a tulajdonát képező sportlétesítményeket, megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. Szintén kötelező feladat a számukra, hogy biztosítsák iskoláikban a sportkörök működésének feltételeit. A tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok számára a törvény előírja olyan rendelet megalkotását, amiben megállapítják a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. Egy ilyen rendelettel az önkormányzat a helyi sportélet valamennyi képviselője számára egyöntetű iránymutatást nyújthat a feladatok minél eredményesebb végzése, az egységes szemlélet kialakítása, alkalmazása érdekében. Ezért – bár törvényi kötelezettségük nincs – gyakran a kisebb testületek is élnek egy ilyen rendelet meghozásának lehetőségével

11.5.2. A megyei önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai

A megyei önkormányzatok, megyei jogú városok és a főváros szintén elvégzik sporttal kapcsolatosan mindazokat a feladatokat, melyek a települési önkormányzatok számára kötelezőek. Ezen túlmenően gondoskodnak a testnevelési- és sportszervezési feladatokról. Segítik a területükön tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, közreműködnek a sportszakember képzésben, segítik a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, részt vesznek a nemzetközi sportkapcsolatokban, sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat látnak el, közreműködnek a sport népszerűsítésében, a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. Ezeket a feladatokat néhány megyében önálló jogi személyként Megyei Sportigazgatóságok végzik.

11.5.3. Területi szintű sportfeladatok

A sportigazgatásnak hazánkban a megyei szintnél magasabb területi szintje a Nemzeti Sportstratégia szerint a kistérség. A 2004. évi CVII. törvény alapján létrejövő kistérségi társulások képesek lehetnek sportszervezési feladataik összehangolására, közös sport projektek kialakítására, beruházások megvalósítására.

12. A sport nem állami irányítása

A sportnak az állami irányításon túl vannak olyan önszerveződő, vagy az állam által létrehozott szervezetei, melyeket az állam elismer, sőt működésükhöz – amennyiben szükséges – segítséget is nyújt. Ezek a szervezetek önkormányzattal rendelkeznek és önállóan gazdálkodnak.

12.1. Sportszövetségek

„A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezetek.”⁹ A sportszövetségek típusai a következők:

• 
  országos sportági szakszövetségek,
  
• 
  sportági szövetségek,
  
• 
  szabadidősport szövetségek,
  
• 
  fogyatékosok sportszövetségei,
  
• 
  diák és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei.
  

12.1.1. Országos sportági szakszövetség

A sportágak szempontjából a sport irányításának nagyon fontos szereplői a sportági szakszövetségek. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet. A törvényalkotó meghatározza azoknak a sportágaknak a körét, melyekben országos sportági szakszövetséget lehet működtetni. Ezek a sportágak a NOB által elismert sportágak, vagy felvették őket az AGFIS-ba. Legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedő sportszervezet tagjuk van, legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert működtetnek és a versenyrendszerükben rendszeresen legalább száz fő, sportági versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt. Ezzel a megkötéssel próbálja elejét venni a jogalkotó annak, hogy a szövetségekre vonatkozó „magyar” megjelölés értéke devalválódjon. A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet a szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek elfogadja.

A szakszövetségek feladatai alapvetően három csoportra bonthatók:

• 
  Versenyszervezői feladatok: Kialakítja a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezi a sportág versenyeit, meghatározza a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvételét.
  
• 
  Szabályzatalkotási feladatok: Szabályzatok kiadásával biztosítja a sportág rendeltetésszerű működését. Mindenképp meg kell alkotnia a versenyszabályzatot (ki, milyen feltételekkel vehet részt a sportág versenyrendszerében), az igazolási és átigazolási szabályzatot (milyen feltételekkel kerülhet át egy sportoló az egyik sportszervezetből a másikba), és a sportfegyelmi szabályzatot (a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegők, milyen büntetésre számíthatnak.).
  
• 
  Kapcsolattartó, stratégiai, érdekképviseleti feladatok: Részt vesz a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezi a sportág nemzetközi sportkapcsolatait, működteti a nemzeti válogatott kereteket. Meghatározza a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit és gondoskodik ezek megvalósításáról. Képviseli a sportág érdekeit az állami szervek, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben, szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését.
  

A szakszövetségek felépítésére az Et. előírásait a Stv.-ben leírt eltérésekkel kell alkalmazni. A szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés. A közgyűlést (küldöttgyűlést) a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia. A közgyűlésen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, és pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét. A gazdálkodásának ellenőrzésére legalább három tagból álló ellenőrző testületet kell választani. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik többek közt az alapszabály megállapítása, illetve módosítása, a szakszövetség tisztségviselőinek megválasztása, illetve visszahívása stb.

A szakszövetség gazdálkodásának alapját elsősorban a tagdíjak, szponzori bevételek, a kereskedelmi jogai értékesítéséből származó bevételek, valamint a különböző támogatások (költségvetési, önkormányzati stb.) adják. A működésük felett törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorol.

12.1.2. Sportági szövetség

A sportági szövetség társadalmi szervezetek szövetsége, csak sportszervezet tagjai lehetnek. Egy sportágban csak egy sportági szövetség működhet, de nem csak országos jelleggel. Szakszövetségi feladatokat akkor láthat el, amennyiben a sportágban legalább három földrészről, tizenöt tagországgal rendelkező sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik, a sportági szövetség sportágában tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz – versenyengedéllyel rendelkező – versenyző vesz részt, de egyébként nem felel meg az országos sportági szakszövetség kritériumainak. Sportági szövetség csak olyan sportágban működhet, melynek nincs országos sportági szakszövetsége.

A sportági szövetséget megilletik és terhelik a szakszövetségekre meghatározott jogok és kötelezettségek. A Nemzeti Sportszövetségi tagság nem jár számukra alanyi jogon, de felvételüket kérhetik ebbe a szervezetbe.

12.1.3. Szabadidősport szövetség és fogyatékosok sportszövetsége

A szabadidősport szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szerveződő, a szabadidős sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek.

A fogyatékosok sportszövetségei alapvetően a fogyatékossági ágak szerint specifikusan szerveződő, a fogyatékosok verseny- és szabadidősportját szolgáló, sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. Elláthatják mindazon feladatokat, és gyakorolhatják mindazon jogköröket, amelyeket a szakszövetségek ellátnak és gyakorolnak. Ma már a fogyatékkal élők közt is találkozhatunk szabadidő-, amatőr-, vagy akár hivatásos sportolókkal.

12.1.4. Diák és főiskolai-egyetemi sport sportszövetség

A diák és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei a diák és főiskolai-egyetemi sport szervezésére, illetve az abban való közreműködésre létrehozott országos sportszövetségek. A diáksport versenyeket a diák és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei önállóan – az adott sportág szövetségével egyeztetve – írják ki. Azok a sportolók, akik ezeken a versenyeken részt vesznek, azok diáksportolónak számítanak, függetlenül attól, hogy egyébként versenyzők, vagy szabadidő-sportolók. A diák és egyetemi sport fellendítése alapvető feladat a sport egésze számára. Az iskolarendszerben (köz- és felsőoktatásban egyaránt) a sportolók számának növekedése a magyar sport számára széles és tartós alapot biztosíthatna.

12.2. A sport köztestületek

A Ptk. megfogalmazása szerint a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. Tehát a köztestület az egyesülettől csak annyiban különbözik, hogy nem önkéntesen jön létre és a célja közfeladat ellátása. A köztestületekre éppen ezért – ha a törvény másképp nem rendeli – az egyesületekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

12.2.1. A Magyar Olimpiai Bizottság

A MOB-bal kapcsolatos fejtegetéseket azzal kell kezdeni, hogy bár a törvény ide sorolja, a MOB nem köztestület, hiszen létrehozását nem törvény rendelte el, és a szó jogi értelmében nem lát el közfeladatot sem. Így azt kell mondanunk, hogy esetében a köztestületi jogállás leginkább egy állam általi elismertséget jelent. A MOB feladatainak egyrészt a NOB-tól származnak (azzal kapcsolatosak), másrészt a magyar jogszabályokban (elsősorban a Sporttörvényben) szerepelnek.

A NOB-hoz kapcsolódó feladatai többek közt: a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzések és feladatok végrehajtása. A versenyzők olimpiai játékokra való felkészülésének, illetve részvételének szakmai elősegítése, az olimpiai mozgalom fejlesztése, olimpiai játékok jelképeinek védelme. Az olimpiai mozgalom eszményének jegyében az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen. A NOB előírásaival összhangban kizárólagosan jogosult a sportágak és a sportolók nevezésére a téli és nyári olimpiai játékokra, valamint a téli és nyári európai ifjúsági olimpiai bajnokságokra. A az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az „olimpia” és az „olimpiai” elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú felhasználására, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlására, illetve az ezekkel való rendelkezésre.

A NOB-tól függetlenül részt vesz a sportösztöndíj-rendszer működtetésében, együttműködik az állami szervekkel, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában, illetve megvalósításában. Véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket és kezdeményezi a sporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések megtételét.

A költségvetésből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben az olimpiai mozgalmat képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában. Javaslatot dolgoz ki – Nemzeti Sportszövetséggel és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen – a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására. Dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.

A MOB tagjait nem választják, hanem vagy az arra az alapszabályban jogosultságot kapott szervezetek delegálják őket, vagy szintén az alapszabály alapján személyes jogosultságra tesznek szert. A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll és elfogadja, módosítja az alapszabályt, megválasztja az elnökséget és kizárólagos jogkörrel dönt a rendelkezésére bocsájtott állami támogatás felhasználásáról.

A sport finanszírozásának új rendszerében a MOB jelentősebb szerepet kap, hiszen a sporttal kapcsolatos állami kiadások egyre inkább egycsatornássá válik, és ez az egy csatorna a MOB lesz. Ezzel kapcsolatban a törvényi szabályozás feltehetőleg 2011 szeptembere környékén az új sporttörvény elfogadásakor jelenik meg.

A MOB-ról bővebben: http://www.mob.hu/Engine.aspx

12.2.2. A Magyar Paralimpiai Bizottság

Gyakorlatilag a MOB párja, jogállása nagymértékben hasonlít hozzá. A legfőbb különbség az, hogy a MPB tagjai nem magánszemélyek, hanem azok a szakszövetségek, országos sportági szövetségek és a fogyatékosok azon országos sportszövetségei, amelyek sportága szerepel a Paralimpia programjában.

Az MPB feladatai a Nemzetközi Paralimpiai Bizottsághoz kötődően: a NPB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti paralimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzések és feladatok végrehajtása. A sportolók paralimpiai játékokra történő felkészülésének, illetve részvételének szakmai elősegítése. A paralimpiai mozgalom fejlesztése, a paralimpiai mozgalom érdekében a paralimpiai játékok jelképeinek védelme. A paralimpiai mozgalom eszményének jegyében az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen.

A MOB-hoz hasonlóan az MPB kizárólagosan jogosult a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság előírásaival összhangban sportágak és a sportolók nevezésére a paralimpiai játékokra,a paralimpiai zászló, jelvény, jelmondat kereskedelmi vagy egyéb célú használatára, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére

A NPB-tól függetlenül együttműködés az állami szervekkel, a MOB-bal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak megvalósításában.

A költségvetésből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben a MPB a paralimpiai mozgalmat képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában. A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok versenysportjára vonatkozó feladatokra, valamint a fogyatékosok versenysportja pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására. Dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.

A MPB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll és elfogadja, módosítja az alapszabályt, megválasztja az elnökséget és kizárólagos jogkörrel dönt a rendelkezésére bocsájtott állami támogatás felhasználásáról.

A MPB-ről bővebben: http://www.hparalimpia.hu/

12.2.3. A Nemzeti Sportszövetség

A Nemzeti Sportszövetség a szakszövetségek, illetve az országos sportági szövetségek önkéntes részvételével működő köztestület, amely jellemzően a versenysportot reprezentálja. „Az NSSZ célja a magyar sport érdekeinek védelme, egységes sport lobbi kialakítása, a sport egységének megteremtése, a hazai sport sokszínűségének megőrzése. A szövetség célja továbbá tagjai tevékenységének összehangolása, céljaik és feladataik könnyebb megvalósítása, közös érdekeik védelme érdekében.”¹⁰ A NSSZ-nek alanyi jogon tagjai a szakszövetségek. A sportági szövetségek is kérhetik felvételüket, amiről a közgyűlés (a taglétszám kétharmados többségével) dönt.

Az NSSZ képviseli tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a MOB, és más szervek, szervezetek előtt. Összehangolja tagjai tevékenységét, illetve versenyrendszerét, összeállítja az országos összesített versenynaptárt, valamint sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt, és pályázatokat ír ki tagjai részére. Együttműködik a sportigazgatási szervvel, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében. Véleményt nyilvánít sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket. Működteti a Sport Állandó Választottbíróságot. Segíti az utánpótlás-nevelést. Szervezi az AGFIS világjátékokon való magyar részvételt, illetve az arra való felkészülést.

A sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában. A MOB-bal és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására. Dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.

A NSSZ-ről bővebben: http://www.nssz.hu/

12.2.4. Nemzeti Szabadidősport Szövetség

A Nemzeti Szabadidősport Szövetség az országos szabadidősport szövetségek önkéntes részvételével működő köztestület. A szövetség alapvetően a szabadidő-, diák-, és más rétegsportok területén tevékenykedik. Tagjai – alanyi jogon – a szabadidősport szövetségek. Feladatai a szabadidősport területén gyakorlatilag megegyeznek a NSSZ-ével. Tehát képviseli a szabadidősport, illetve tagjai közös érdekeit. Összehangolja tagjai tevékenységét, sportszakmai-, gazdasági-, jogi- és más szolgáltatásokat nyújt, pályázatokat ír ki részükre. Véleményt nyilvánít sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket. Együttműködik a különböző szervekkel, szervezetekkel a magyar sport fejlesztésében, segíti az utánpótlás-nevelést.

A szabadidősportra, a diáksportra és a főiskolai-egyetemi sportra nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában. Javaslatot dolgoz ki a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport feladataira, valamint a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására. Dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.

A NSZSZ-ről bővebben: http://www.nszsz.hu/nszsz/a+szovetsegrol+1.html