Tudomány kontra evolúcióelmélet (Tudósok az evolúcióról) Dr. Holovács József

Monod Jacques Lucien (1910–1976) híres francia biokémikus és mikrobiológus, evolucionista, Nobel-díjas:

„Ha elképzeljük azt a hatalmas utat, melyet az evolúció megtett az utolsó három milliárd év alatt, és az általa létrehozott struktúrák felfoghatatlan sokszínűségét, és az élő szervezetek (a baktériumtól az emberig) rendkívül hatásos, végső cél alapján meghatározott folyamatait, akkor akaratlanul is kételkedni kezdünk abban, hogy ez csak egy hatalmas lottó eredménye, melyet a természetes kiválasztódás hajtott végre, és a számokat pedig vakon, véletlenszerűen húzta ki, és időnként kikiáltották a nyertest… Úgy számítják, hogy ez a csoda „meg van magyarázva”, de számunkra ez továbbra is csoda. Ahogyan Fransua Moriak írta: „Amiről beszél ez a professzor, az jóval valószínűtlenebb, mint az, amibe mi, szegény keresztények hiszünk.”

[Jacques Monod, Chance and Necessity: An Essay on the Natural Philosophy of Modern Biology, New York: Vintage, 1971]
Rosevear David, kémikus:

„A sejtek hihetetlenül bonyolult felépítésűek. Nincs mód arra, hogy egy teljes sejt magától előálljon. Az első sejt létrejöttének befejeződéséig annak alkotórészei rendkívül instabilak voltak. Olyan biológiai mechanizmus sem létezett, amely hozzájárulhatott volna a sejt összeállításához. A természetes kiválasztódás nem lehetett egy működésben lévő folyamat mindaddig, amíg az első sejt nem volt képes önmaga reprodukálására. Képzeljünk el egy számítógépet, amely véletlenül összerakja magát! A legegyszerűbb sejt is nagyságrendekkel bonyolultabb, mint a legfejlettebb számítógép. Próbáljunk meg elképzelni egy számítógépet, amely képes összeszedni azokat a nyersanyagokat, amelyekből az alkatrészei készültek, és ezekből elkészít egy másik számítógépet, és mindezt puszta véletlenségből! Nem csoda, hogy Hoyle és Wickramashinghe, akik mindketten meggyőződéses evolucionisták, az 1970-es években úgy érveltek, hogy kell lennie egy intelligenciával rendelkező lénynek az univerzum mögött.”

[David Rosevear Teremtéstudomány, A Biblia igazságának megerősítése, MKKA, 1997]
Sarfati Jonathan (sz. 1964) ausztrál, amerikai kémikus:

„Sok fontos, az élethez szükséges molekula két formában létezik. Ezek a formák királisak (chirality) – úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a bal és jobb kéz (görög cheir – kéz). Ezt a két formát optikai izomereknek nevezik. Az egyik a fény polarizációs síkját jobbra forgatja, a másik – balra. Az összes biológiai polimerek gyakorlatilag homohirálisak, különben nem lennének működőképesek…

A proteinek összes aminosava „baloldali”, az összes cukrok a DNS-ben, az RNS-ben, enzimekben – „jobboldali”. Egy keverék, amelyben 50% jobboldali és 50% baloldali formákat tartalmaz, racém elegynek nevezik. Racém polipeptidek nem képesek létrehozni speciális formákat, melyekre az enzimeknek szükségük van. A racém polipeptidek esetén az oldalláncok rendezetlenül vannak elhelyezve. Egy „hibás” aminosav, amely bekerül a fehérjébe, megsemmisíti a stabilizációs -spirált. A DNS nem lenne képes stabil állapotban lenni, ha legalább egy királisan nem helyes monomert tartalmazna, mivel lehetetlen lenne hosszú láncokat szerkeszteni, és a DNS nem lenne képes sok információt tárolni, és támogatni az életet.”

„A szerves kémiai tankönyvben található egy általános kémiai szabály:

„A nem királis anyagokból királis vegyületek szintézise mindig racém állapothoz vezet… Optikailag nem aktív anyagokból csak optikailag nem aktív anyagok keletkezhetnek.”

Ez a termodinamika második főtételének következtetése…”

„Nemrég tartott „Homokirálitás és az élet” című nemzetközi konferencia eredményei egyértelműen kimutatták, hogy a királis anyagok keletkezése –az evolucionisták számára jelenleg is teljes titok”.

(Cohen J., Getting all turned ariund the origins of life on earth. Science, 1995, 267: 1265-1266.)

Egy homokirális polimer N monomerből spontán való keletkezésének valószínűsége 2^-N. Egy rövid 100 aminosavat tartalmazó fehérje esetén ez a valószínűség 2^-100 = 10^-30 . Ilyen számítás bármilyen homokirális polipeptid keletkezésére vonatkozik. De egy hasznos funkcionális homokirális polimer szintézisének valószínűsége rendkívül kicsi, mivel ebben az esetben pontosan be kell tartani az aminosavak megfelelő rendezettségét. Mivel az élet keletkezése sok homokirális polimerre van szükség, ezért a megfelelő valószínűségeket meg kell szorozni. Egyértelmű, hogy az élet spontán keletkezése lehetetlen...

Még egy nagy probléma – idővel a homokirális biológiai anyagok racém elegyekké válnak… Ez azt jelenti, hogy a nem élő kémiában olyan tendencia létezik, amely a kémiai folyamatokat a halálozáshoz, és nem, pedig az élethez irányija…

A királitás fontosságára egy tragikus emlék utal – a Thalidomide (Contergan) alkalmazása. 1960-as években az orvosok a talidomidot olyan állapotos asszonyoknak írták ki, akik a reggeli hányingerben, hányásban szenvedtek. A thalidomide baloldali formái gyógyító tulajdonsággal rendelkeztek, de a jobboldali formák komoly rendellenességeket okoztak a magzat fejlődésében. Sajnos, az orvosság szintézise során racemát keletkezet, és a jobboldali formák nem voltak abból eltávolítva.”

[Sarfati Jonathan www.origins.org.ua/page.php?id]

[Megjegyzés.

A Contergan-t (Thalidomide) az ötvenes évek végén nyugtatóként hozták forgalomba Németországban. Azok a nők, akik terhességük alatt a Contergan-t szedték, előfordult, hogy a gyerekük kéz vagy láb nélkül születet. Kiderült, hogy a gyógyszer gyártásakor keletkező molekulapár közül az egyik fájdalomcsillapító, a másik károsítja a magzatot. A gyógyszergyártok a királis molekulákat, a kép és a tükörkép racém keverékeként hozták forgalomba. A gyógyszergyártok a királis molekula két változatának elkülönítésére szigorú szabályok vezettek be. A királis molekulákat kötelező szétválasztani képre és tükörképre, és csak a hatékony változat forgalmazható. Nagyon drága lenne hagyományos eljárással a kép és tükörkép 1:1 arányú keverékét előállítani, és utána azokat egymástól szétválasztani. A kémikusok olyan eljárásokat keresnek, amelyben a kép és a tükörkép nem egyenlő arányban képződik. Ez aszimmetrikus szintézissel oldható meg.

A 2001. évi kémiai Nobel-díjat a királis molekulák katalitikus aszimmetrikus szintéziséért az amerikai William S. Knowles, és K. Barry Sharplessékapta és a japán Nojori Rjodzsi kapta.]
Schutzenberger Marcel P., a Párizsi Egyetem professzora az Algoritmusok és az evolúció neodarwinizmusi elmélete című előadásában közölte azokat a számításokat, melyek által megállapítható a mutációk és természetes kiválasztódás alapján történő evolúció valószínűsége. Schutzenberger más ismert tudósokkal közösen arra a következtetésre jutott, hogy az evolúció lehetetlen, mivel annak a valószínűsége nullával egyenlő. Azt írja:

„Legkisebb esélye sincs annak (< 10^-1000), hogy az evolúciós mechanizmusok spontán keletkezhettek, de ha keletkeztek is volna, akkor még kevesebb esélyük lett volna, hogy működjenek…Tehát a neodarwinizmusi elméletben olyan hatalmas a szakadék, hogy azt a modern biológia nem képes leküzdeni.”

[Marcel P. Schutzenberger, "Algorithms and the Neo-Darwinian Theory of Evolution", in Mathematical Challenges to the Neo-Darwinian Interpretation, p. 75]
Shapiro Robert kémikus, DNS-kutató, New York-i Egyetem. Kiszámította annak a valószínűségét, hogy egy egyszerű baktériumnak 2000 fajtájú fehérje spontán keletkezzen. Kiderült, hogy annak a valószínűsége: 1 a 10⁴⁰⁰⁰⁰ -hez.
Stokes William amerikai geológus az Essentials of Earth History könyvéből:

"Ha milliárd éveken át milliárdok bolygók felületei aminosavak folyékony koncentrátumával lennének ellepve, akkor sem keletkezne fehérje."

Tenney M. C.:

„Az a kijelentés, hogy a mi bonyolult világunk a káoszból véletlenül keletkezett, ugyanolyan mértékben valószínűtlen, mint az a feltételezés, hogy a Shakespeare műveit a nyomdában a majmok írták volna.”

Thorp William, zoológus, Cambridge Egyetem professzora:

„A legegyszerűbb élő sejt mechanizmusa lényegesen bomyolultabb, mint bármilyen szerkezet, amelyet az ember eddig létrehozott”

[W. R. Bird, The Origin of Species Revisited., Nashville: Thomas Nelson Co., 1991]
Wald George (1906 – 1997) amerikai biokémikus, Nobel-díjas:

„A spontán bomlás valószínűsége nagyobb, és ezért az (a bomlás) lényesen gyorsabb, mint a spontán szintézis… Az ősleves felhalmozódása lehetetlen. Ez a legmakacsabb probléma, mellyel mi (evolucionisták) szembesülünk.”

[The Origin of Life, Scientific American, 1954, 190, 2]
Wild G.:

„A folyamatok túlnyomó többsége inkább az egyensúlyi pont, a bomlás oldalához áll közelebb. Vagyis a spontán szétbomlásnak nagyobb a valószínűsége, és emiatt az sokkal gyorsabb, mint a spontán szintézis.”

6. 
   Az evolúcióelmélet, mint vallás, mítosz, áltudomány
   

Az evolúcióelmélet alapja – hit a csodába, a jelszava pedig: „Akarunk hinni Darwinban!”.

Abou-Rahme Farid, kreacionista tudós:

„Gyermekkorunkban mondtak nekünk egy mesét egy békáról, mely királyfivá változott. Ma az evolucionisták azt akarják velünk elhitetni, hogy 300 millió év alatt a béka tényleg királyfivá változik. A mese hirtelen tudománnyá komolyodik. Az a probléma, hogy a világban jelenleg nagyfokú tudományos fantasztikum miatt az emberek nem tudják meghúzni a vonalat a tények és a fikció között, és az evolucionisták kihasználják ezt a helyzetet. Láthatjuk, hogy a mutáció, mint az evolúció javasolt eszköze, valójában további bizonyíték, amely az evolúcióelmélet ellen szól.”

„Jól ismert, hogy az emberi agy magasabb rendű a világ legfejlettebb modern számítógépeinél is. Ma már tudjuk, hogy az emberi agy kb. 12 milliárd (12x10⁹) idegsejtből (neuronból) épül fel. Mindegyik neuron kb. tízezer másik neuronhoz kapcsolódik, ami összesen 120 billió (12x10¹³) kapcsolatot (szinapszist) jelent az emberi agyban – ez az ember által ismert legkifinomultabb, legbonyolultabb elrendezés.

És mi a helyzet a szemmel? Amikor Darwin az emberi szemmel foglalkozott, ezt írta: „Őszintén bevallom, hogy a legnagyobb mértékben abszurd dolog azt feltételezni, hogy a szem természetes kiválogatódás útján keletkezett.” Ez az evolúcióelmélet atyjának tanúbizonysága…

Összefoglalásul: az evolúcióelmélet ellentmond a tudománynak. Vallás – ám alsóbbrendű vallás és megkérdőjelezhető tudomány. A világ valójában olyan bizonyítékokat tár elénk, amelyek arra mutatnak, hogy létezik egy Teremtő…”

[Farid Abou-Rahme, Azt mondta Isten…, Hárfa Evangéliumi Kiadó, 2003]

Ager Derek V., angol evolucionista geológus:

„Majdnem mindegyik evolúciós történet, melyet a diákoknak elmondtam, az Ostrea/Gryphea-tól a Zapbrentis-ig, a mai napra már cáfolt. Hasonlóan több mint húsz éves kutatásaim, melyek a Brachipoda-iak evolúciós vonalainak keresésére irányultak, teljes kiábránduláshoz vezettek.”

„Sok evolúciós „felfedezés” nem más, mint egyes paleontológusok „agyuk szüleménye”… Ha megnézzük a kövületek krónikáját, akkor nem találunk fokozatos evolúciót, hanem a csoportok hirtelen megjelenését más csoportok helyet.”

[Derek V. Ager, The Nature of the Fossil Record, Proceedings of the Geological Association 1976, 2]

Bade Jeffrey, geokémikus, San Diego Scripps Intézet:

"Az élet keletkezése a mai napig nagy titok… Ma, amikor túl vagyunk a 20. századon, még mindig szemben állunk a legnagyobb megoldhatatlan problémával – hogyan keletkezett az élet a Földön?"

[Jeffrey Bade, Earth, February 1998]

Behe Michael J., biokémikus-professzor:

„A molekuláris evolúció nem alapszik semmilyen tudományos tényeken. A tudományos irodalomban egyetlenegy publikáció sem található, mely leírná, hogy hogyan történhetett egy reális bonyolult biokémiai rendszer molekuláris evolúciója. Csak kijelentések vannak arról, hogyan történhetett az evolúció, de azok nincsenek alátámasztva kísérletekkel vagy számításokkal.”

von Bertalanffy Ludwig (1901 – 1972) osztrák biológus (dolgozott Kanadában és USA-ban):

“Az, hogy egy ilyen szétmosódott, nem eléggé verifikálható és a tudomány komoly kritériumaitól messze álló elmélet dogmává váljon – azt csak szociológiai okokkal lehet megmagyarázni.”

Bethell Tom, amerikai újságíró:

„Darwin hibái elég komolyak voltak, és aláásták az elméletét. Ezeket a hibákat csak nemrég fedezték fel. Igaz, hogy az egyik szervezet „jobban alkalmazkodik”, mint a másik… De ez nem lehet az oka egy új faj keletkezésének… Egyértelmű, hogy már a kezdetétől fogva ez az elmélet hibás volt… Az a véleményem, hogy a következtetés megdöbbentő – Darwin elmélete a csőd szélén áll.”

[T. Bethell, Darwin’s Mistake, Harper’s 1978, 2]
Bird W. R.:

“Az evolúciós problémákat a mutáció, természetes kiválasztódás és az újabb elképzelések alapján nehéz megoldani, sőt a bonyolultsága miatt a modern tudomány állapota mellett azt lehetetlen megoldani”

Booker Christopher, a londoni Times újságírója, evolucionista:

„Az evolúcióelmélet egyszerű és vonzó. Az az egyetlen nehézsége, hogy hiányosságokkal van tele, amit maga Darwin is bizonyos mértékben elismerte…

Az a paradox, hogy a könyv (A fajok eredete), mely híressé vált, mert megmagyarázta a fajok eredetét, a valóságban semmilyen magyarázatot nem tartalmaz…

Száz évvel Darwin halála után semmilyen bizonyítékokkal vagy elhihető elképzelésekkel nem rendelkezünk az evolúciós mechanizmusokól, ami az utolsó években heves vitáknak volt a tárgya…

Jelenleg nincs semmilyen elképzelésünk az igazi okokról és mechanizmusokról, de lehetséges, hogy a jövőben sem lesz.”

[Booker Christopher, The evolution of a Theory, The Star, 1982.04.20]

Bounoure Louis Strastbourg-i Biológiai Társaság volt elnöke, Strastburg-i Zoológiai Múzeum igazgatója:

„Az evolúcióelmélet – mese a felnőttek számára. A tudomány fejlődése szempontjából ez az elmélet lényegtelen és teljesen használhatatlan.”

Brady Ron a "Natural selection and the criteria by which a theory is judged" Systematic Zoology, 1979 cikkében olyan megsemmisítő csapást mért a neodarwinizmusra, hogy Norman Macbeth állítása szerint az USA egyik leghíresebb egyetemének a Biológiai Tanszék tanszékvezetője ezt a cikket kivágta a Systematic Zoology folyóirat könyvtári példányából, hogy az ne kerüljön a diákok szeme elé!
Brod John W.:

„Húszévi erőfeszítések után nekik (a tudósoknak) még mindig viszonylag egyszerű műveletre kell betanítani a gépeket – felismerni az egyszerű tárgyakat és megkülönböztetni azokat. Ezért bennük kifejlődött az emberi látás iránti mély tisztelet. A számítástechnikai szakemberek irigységük tárgya – az ember recehártyája, mely 100 000 000 elemet és neuron réteget tartalmaz, melyek másodpercenként több mint 10 milliárd műveletet végeznek.”

[Computer scientists stymled in their quest to match human vision, The New Jork Times, 25.09.1984]
Bunur L. Zoológiai Múzeum igazgatója, a Stratsburg-i Biológiai Társaság volt elnöke:

„Az evolúcióelmélet – mese a felnőttek részére. Ez az elmélet használhatatlan, és a tudomány fejlődését egyáltalán nem segíti.”

[Rusch W.H., Analysis of So-called Evidences for Evolution, The Advocate, 1984, Mar.8]
Sir Chain Ernst Boris (1906 - 1979), világhírű angol (szülei – német és orosz) biokémikus, Nobel-díjas (a penicillin feltalálója):

„Én mindig mondtam, hogy az élet keletkezéséről szóló okfejtések zsákutcába vezetnek, mivel még a legegyszerűbb élőlények is annyira bonyolultak, hogy azokat primitív kémia reakciók által nem lehet megmagyarázni, a tudósok kísérleteikkel olyan eseményeket próbálnak megérteni, melyek milliárd éve történtek. Istent ilyen primitív gondolkodási mód által nem lehet megismerni.”

„A klasszikus evolúcióelmélet – hihetetlen bonyolult és rengeteg tény megengedetlenül leegyszerűsített magyarázata. Csodálatba ejt, hogy milyen könnyen és készséggel a tudósok „lenyelik” ezt az elméletet. És eddig egyetlen tiltakozás sem volt! De most több és több tudós belátja, hogy az evolúcióelmélettel valami nincs rendben és azt határozottan kell felülvizsgálni.”

[ E. Chain, Social Responsibility and the Scientist in Modern Western Society, London, 1970]

Chesterton G. (1874-1936), angol író, filozófus:

„Az evolucionisták kritizálják azt a feltételezést, hogy a nem létező Isten semmiből mindent létrehozott volna, mert az lehetetlen. De utána kijelentik, hogy a semmi önmagától mindenné alakult át.”

Cohen I. L., matematikus, kutató:

„Darwinnak nem volt igaza... Lehetséges, hogy az evolúcióelmélet a legveszélyesebb tévedés, amely valaha is megtörtént a tudomány terén."

Cohen P. J. így ír a tudomány és evolúcióelmélet, mint áltudomány viszonyáról:

„Ez a konfrontáció a tudományos objektivizmus és meghonosodott előítéletek, a logika és az érzelmek, a tények és a fikciók között… Végeredményben győzni fog az objektív tudományos logika, függetlenül attól, hogy közben hány híres bálványt kell majd ledobni…

Ha egy elmélet ellentmond a tényeknek, akkor az nem lehet tiszteletre méltó… Lényegtelen, hogy helyette jobb elméletet javasolnak-e vagy nem… Az „utolsó csepp vérig” védeni az evolúcióelméletet – nem a tudomány kötelessége. Ha az objektív tudományos okfejtések alapján a probléma megoldása a külső szuperintelligenciához vezet, akkor vágjuk el a köldökzsinórt, mely összeköt minket Darwinnal. Az fojtogat és visszatart minket.”

[Cohen I.L. Darwin Was Wrong – A Study in probabilities, NY, 1984]

Conklin Edwin Grant (1863 - 1952) amerikai biokémikus, embriológus:

„A biológusok olyan magasra emelték az evolúcióelméletet, hogy az szinte vallási kultusszá vált. Sok biológus benne látja mindennek az alapját… Arra, hogy megértsük az élet önkeletkezésének lehetetlenségét, elegendő csak megismerni a probléma bonyolultságát.”

Crick Francis (1916–2004), angol biológus, orvos, neurobiológus. A DNS struktúra felfedezéséért 1962-ben megkapta a Nobel-díjat:

„A modern tudássál felszerelt becsületes ember azt tudja konstatálni, hogy jelenleg az élet keletkezése bizonyos értelemben majdnem csodának tűnik – annyi sok feltételnek kell megfelelnie.”

[Francis Crick, Life Itself: Its Origin and Nature (New York: Simon and Schuster, 1981)]
Denton Michael ausztrál molekuláris biológus, volt evolucionista Nature's Destiny: How the Laws of Biology Reveal Purpose in the Universe, 1998:

„Senki sem tudja megmagyarázni, hogy az evolúció kaotikus folyamai hogyan voltak képesek új fajokat létrehozni… Az evolúcióelmélet hatása annyira erős, hogy az elvei, melyek a középkori asztrológiai elvekre hasonlítanak... az evolucionista biológusok számára vallássá váltak.”

„A 20. században a csillagászat által kialakult világkép komoly kihívást jelent az utolsó négy században elterjedt hipotéziseknek, melyek azt állították, hogy a Világegyetem és az élet keletkezése – véletlen és értelmetlen esemény....”

„Ellentétben az evolúciós biológusokkal az anti-evolucionisták szigorúbban bánnak a tényekkel, és igyekeznek az empirikus tényeket minél jobban követni.”

Denton „Evolution: A Theoty in Crisis”, (Evolúció: Egy válságban levő elmélet), Adler and Adler, Bethesda Maryland, 1985, könyvéből:

„Ha figyelembe vesszük azt, hogy a vitákban az élet spontán keletkezésére gyakran úgy hivatkoznak, mint egy bizonyított tényre, akkor sokkoló annak a felismerése, hogy egyáltalán nincsenek bizonyítékok.”

„Ez a könyv, amelyet egy molekuláris-biológus írt, rávilágít arra, hogy gyorsan halmozódó bizonyítékok milyen mértékben fenyegetik a darwinizmus alapfeltételezését.”

„Ha a komplex számítógépes programok nem módosíthatók spontán módon, akkor ez bizonnyal vonatkozik az élő szervezetek genetikai programjaira is. Véleményem szerint nagyon közel állunk az egész darwini paradigma formális cáfolatához. Vajon milyen különös képességük alapján az élő szervezetek dacolnak a valószínűség törvényeivel, amelyeknek nyilvánvalóan minden komplex rendszer engedelmeskedik?”

„A fehérjék aminosav-sorozatainak összehasonlítása azt a fontos eredményt hozta, hogy ezeket lehetetlen bármilyen evolúciós sorozatban elrendezni… Az élet kémiai evolúciója –

az értelem meggyalázása.”

„Ha figyelembe vesszük azt a zsenialítást és bonyolultságot, mely az élet molekuláris mechanizmusait jellemzi, akkor még a legfejlettebb modern technológiánk is durvának tűnnek… Amit jelenleg tudunk, az a teljes biológiai design egy kis részecskéje. Kutatások a biológia mindegyik területén gyakorlatilag állandóan növekvő designszinteket fedeznek fel, ahol láthatjuk azok bonyolultságának növekedése.”

„Vajon hihető-e, hogy a spontán folyamatok létrehozhattak egy olyan valóságot, melynek a legkisebb eleme – egy funkcionális fehérje vagy gén – olyan komplexitással bír, ami túlmutat saját kreatív képességeinken, hogy a spontán folyamatok létrehozhattak egy olyan valóságot, amely teljes antitézise a véletlennek, és amely minden tekintetben felülmúl bármit, amit az emberi intelligencia alkotott?”

„Hibás az a kijelentés, hogy a biológia fejlődése alátámasztja a hagyományos evolúciós modellt… 1859-től kezdve az evolúcióelmélet egyetlenegy empirikus ténnyel, egyetlenegy tudományos felfedezéssel sem volt alátámasztva.”

„…csupán egy filozófiai jellegű „akarunk hinni Darwinban” hit marad, amelynek semmi köze a tudományhoz. … A biológia újabb felfedezései a formális logika alapján igen közel visznek minket a darwini állítások cáfolatához.”

„Ebben a könyvben én radikális hozzáállást alkalmaztam. Összegyűjtöttem és rendeztem a darwini modellről szóló kritikus megjegyzéseket, melyek a paleontológiától a molekuláris biológiáig terjednek, és megpróbáltam leírni, hogy miért a problémák annyira komolyak, hogy a szokásos hozzáállások alapján lehetetlen valamilyen megoldást javasolni…”

„… A tiszta véletlen sosem lett volna képes azt a bonyolultságot és kreativitást elérni, mely annyira megfigyelhető a természetben. A fajok eredete megjelenése óta, ez volt a szkepticizmus állandó forrása. Az utolsó száz évben mindig voltak olyan kiváló biológusok, akik nem fogadták el Darwin állításait.”

„… Megértjük Darwint és együtt érzünk vele! Sok biológus időnként hasonló helyzetbe kerül, mivel a józanész szempontjából teljesen abszurd az a feltételezés, hogy a véletlen képes bonyolult tökéletességű miniatűr struktúrákat létrehozni… Még ha nem is vesszük figyelembe a számításokon alapuló érveléseket, az intuíció azt sugalmazza, hogy ilyen tökéletesség spontán nem keletkezhetett. Még ha feltételeznénk is, hogy a véletlen rátalált egy viszonylag bonyolult sorozatra, akkor is lehetetlen, hogy az egyszerre annyi célt képes lenne elérni, és még hozzá olyan felülmúlhatatlan tökéletességgel.”

„Annak a következtetései, hogy a darwini modell nem bírta ki a kipróbáltatást, a biológia határain túl is hatnak…A modern nyugati ember számára a tudomány természete és filozófiája nagymértékben Darwin elméletén alapszik, ami számára azt jelenti, hogy az ember nem az Isten terve alapján jött létre a Földön, hanem abszolút céltalanul, spontán a molekuláris struktúrák keletkezésének „próbák és hibák” elve révén. Ilyen értelemben az evolúcióelmélet kulturális jelentősége nagyon nagy – mivel az a materialista világnézet vívmánya és legnagyobb értéke.”

„Még senki sem látott funkcionális formák folytonos láncait, melyek összekötik a múltban ismert és jelen élő fajokat. A természet folytonosságának koncepciója csak az emberek agyában létezik, de nem a természetben.”

"Molekuláris szinten nincs olyan élő szervezet, amely rokonaihoz képest ősi, primitív, vagy fejlett lenne. Úgy tűnik, hogy a természet pontosan olyan, amilyennek azt régen, a tizenkilencedik században az összehasonlító anatómia nagyjai elképzelték: nincs evolúció, és a fajok élesen elhatárolódnak egymástól… Nem kétséges, hogy ha ez a molekuláris bizonyíték ismert lett volna egy évszázaddal ezelőtt, az hatalmas fegyvert adott volna az evolúciós elmélet ellenzői, mint például Agassiz és Owen kezébe, és az organikus evolúció ötlete soha nem terjed el.".