Tudomány kontra evolúcióelmélet (Tudósok az evolúcióról) Dr. Holovács József

Agassiz Jean L. (1807–1873), híres svájci zoológus, természettudós:

„A tudomány a Teremtő gondolatainak az emberi nyelvre való fordítása. A Teremtő létezésének leglátványosabb bizonyítéka: a Világegyetem.”

Amper A. M. (1775–1836) fizikus, az elektrodinamika egyik felfedezője:

„A természetben megfigyelhetjük a Teremtő műveit, melyektől felemelkedhetünk a Teremtő megismeréséhez.”

Anderson E. Genetikai Intézet igazgatója (USA):

„A genetikai felfedezések káros célokra is alkalmazhatók. Ezért fontos e téren figyelembe venni a Bibliai elveket... Mint keresztény én hiszek abba, hogy az ember több mint fizikai és kémiai elemek kombinációja. Az ember – szellemi teremtmény, és felelősége van Istene előtt!”

Autrum Hanyohem, Müncheni Egyetem, Természettudományi Kar dékánja:

"Az utolsó évszázadban a tudomány szerényebb lett. A modern tudománynak a véleménye akkor változott meg, amikor megértette, hogy az ember a tudásából nem képes levonni a végleges és tökéletes következtetéseket. Az ember az ismereteiben korlátozott. Miután a tudomány felismerte a határait, a tudósoknak sokkal több alapjuk van hinni Istenbe, mint 50 évvel ezelőtt."

Bacon Francis (1561 – 1626), angol filozófus:

„Ha mélyen kutatunk, akkor a tudomány által megtalálhatjuk Istenbe való hitet… Ha betekintünk az élet alapjaiba, akkor a tudomány megmutatja a Teremtőt.”
Becquerel Antoine Henri (1852–1908) francia fizikus, a rádióaktivitás egyik felfedezője, Nobel-díjas:

„A kísérleteim engem Istenhez és a hitemhez vezettek.”

Berzelius J. (1779–1848) svéd kémikus:

„Az egész szerves természet a bölcs cél létezését bizonyítja, ami a Felsőbb Elme produktuma…”

Born Max (1882 – 1970) híres fizikus, Nobel-díjas:

"A tudomány nyitva hagyta Isten létezésének kérdését. A tudománynak nincs joga erről dönteni."

”Akik azt mondják, hogy a tudomány ateistává teszi az embereket, azok furcsa emberek."

"A materializmus korszaka befejeződött. Biztosak vagyunk, hogy a fizika-kémiai aspektusok nem elegendőek az élet leírására, nem is beszélve az ember elméjéről."

von Braun Wernher (1912–1977) fizikus, az űrkutatás egyik alapítója, az amerikai űrhajós program vezetője:

„Én nem értem azt a tudóst, aki nem képes elfogadni a Felsőbb Elmét, mint a Világegyetem okát, és ugyanúgy nem értem azt a teológust, aki nem fogadja el a tudomány haladását. A vallás és tudomány „testvérek”.”

Burke Walter Amerikai Rakéta- és Űrhajók Laboratórium vezetője, az űrhajózás kiváló szakértője:

„Az utolsó időben a kozmikus kutatásokkal foglalkozó tudósok között megfigyelhető egy szellemi fellendülés. Ritka az a nap, amikor a munkahelyemen nem hallanék beszélgetést valamilyen szellemi témáról. Egyes mérnökök és tudósok nyíltan tanúsítják a keresztény hitüket…”

Compton Arthur Holly (1892–1962) amerikai fizikus, Nobel-díjas:

„Nekem az a véleményem, hogy a hit akkor kezdődik, amikor megértjük, hogy a Világegyetemet és az embert egy Felső Elme hozta létre. Ebben nem nehéz hinni, mivel az Elme létezése a terv létezéséből következik. Erről szól a rendezett kibontakozott Világegyetem.”

Dyushezn Jules S. Atom- és Molekuláris Fizikai Intézet igazgatója (Belgium):

„A tudomány és a vallás közti kapcsolat soha nem volt annyira szoros, mint most. Azok a tudósok, akik a világűrt tanulmányozzák, annyi szép dolgot fedeztek fel, hogy őket most már nehéz meggyőzni arról, hogy nincs Isten...”

Dzhaunsi James ausztrál természettudós, matematikus, a vezérelt rakéták elméletéről szóló két könyv szerzője:

"A tudósoknak nincs semmi okuk, hogy ne higgyenek Istenbe és a Bibliába…"

Sir Eccles John (1903–1997) ausztrál neurofiziológus, Nobel-díjas:

„...Öntudattal rendelkező elmének bizonyos természetfeletti alapja van. A természetfeletti teremtés elve által elkerülhetjük azt az ostoba következtetést, hogy az egyedi „Énemnek” csak genetikai származása van.”

Edison Thomas Alva (1879–1907) világhírű amerikai feltaláló, fizikus:

„Az ember szervezetét alkotó atomok teljes harmóniát képeznek. Ennek az értelmességnek az elsődleges forrása – egy Erő, mely nagyobb nálunk… Még kémiai úton is bizonyítható Isten létezése.”

Engstrom Elmer (1901–1984) ismert amerikai tudós, a színes televíziózás úttörője, a «Radio Cоrp.» (USA) vezetője:

„Én egy jól átgondolt, kidolgozott tervet látok, mely alapján a teremtés megtörtént...”

Erenberger Friedrich német analitikus kémikus:

"Nem hiszem, hogy egy igazi tudós lehet ateista."

Ersted H. (1777–1851) dán fizikus:

„Az alapos tudás Istenhez vezet. Minden Isten teremtménye, mindenütt látható a végtelen Elmének a tökéletes műve.”

Euler Leonhard (1707–1783) világhírű svájci (német) matematikus:

„A Biblia semmit sem veszít a hitetlenek ellenvetéseitől, ugyanúgy, mint a geometria, melyet egyesek elvetnek.”

Fabre Jean Henri (1879–1907) francia entomológus, író, a tízkötetes «Entomológiai emlékiratok» kiadvány szerzője:

„A Világegyetemet a végtelen Teremtő irányítja… Nekem nem kell hinni Istenbe, én látom Őt.”

Faraday Мichael (1791 – 1867) világhírű angol fizikus (áramfejlesztő, transzformátor feltalálója), vegyész, a XIX. század egyik legnagyobb tudósa:

„Mivel a Világegyetemet egy Teremtő teremtette, ezért a természetben minden az egységes Elméről szól.”
Feynman Richard Phillips (1918–1988) a 20 század egyik legnagyobb hatású amerikai fizikusa:

„Isten nekünk csodálatos világot adott, hogy benne élhessünk, és azt megértsük.”
Flammarion Camille (1842–1925) híres francia csillagász (tanulmányozta a Holdat, a Marst):

„A Világegyetem szerkezetének matematikai rendjének az oka – a Felső Elme, mely nagyobb, mint a csillagászok elméje, akik ezeket a törvényeket felfedezték. A természet nemcsak Istenre mutat, hanem bizonyítja is Őt.”

Fleming D. angol fizikus, az elektronika úttörője:

„Bár a Bibliát az emberek írták, sok bizonyíték van arra, hogy az nem az emberi elme terméke. Az emberek sokasága mindig is úgy tisztelte azt, mint a Világegyetem Teremtőjének hozzánk intézett üzenetét.”

"A modern tudományos felfedezések teljesen megsemmisítették a régi materialista elképzeléseket. A Világegyetem megjelenik előttünk, mint egy gondolat. De a gondolat feltételez egy Elmét.”
Friedrich John amerikai kémikus:

"A tudomány bizonyos értelemben – „szent tehén”, melynek sok ember szolgál. Az emberek nem tudják, hogy hová és miért mennek. Ezekre a kérdésekre a tudománynak nincs válasza. Az embernek a tudomány adhat autót, elviheti a Holdra, de nem képes megmagyarázni, hogy miért él az ember a Földön, mi a célja…”

Galileo Galilei (1564–1642) híres fizikus, csillagász, mechanikus, az inercia törvényei és a szabadesés, a teleszkóp feltalálója:

„Az Isten nem kevésbé nyilvánul meg a természetben, mint az Ige verseiben.”

Gauss Carl F. (1777 – 1855) világhírű német matematikus:

„Léteznek olyan problémák, melyek lényegesen fontosabbak, mint a matematikai problémák. Például azok, melyek foglalkoznak a sorsunkkal, az etikával vagy Istennel való kapcsolattal. De a megoldások a tudomány határain kívül van.”

Herschel John (1792–1871) angol csillagász, fizikus:

“Minél fejlettebb a tudomány, annál jobban látható annak a bizonyítéka, hogy létezik egy örök kreatív és mindenható Elme.”

Hertz Heinrich Rudolf (1857 – 1894) német fizikus, a rádió egyik felfedezője:

„Mi felfedeztük azt a szöveget, amelyet Isten írt.”

Heisenberg Werner (1901–1976) német fizikus, a kvantummechanika egyik alapítója, Nobel-díjas:

„Ezek a matematikai törvények Isten akaratának látható megnyilvánulásai… Kepler lelkesedést érzett, amikor általuk elsőnként felfedezte a teremtés szépségét… A vallás az etika alapja, az etika pedig az életünk feltétele.”

„A természettudósoknak is figyelembe kell venni a vallás jelentőségét az emberi társadalomban.”
Sir Houghton John, ismert angol keresztény fizikus:

„Az a tény, hogy mi megértjük a Világegyetem vagy az élővilág működésének mechanizmusait, nem zavarhat minket abban, hogy higgyünk a Teremtőbe, ugyan úgy, mint az óra készítésének megértése, nem jelenti azt, hogy elvetjük az óramestert.”

[Houghton J. The Search for God – Can Science Help? Oxford, 1995. ]
Humphry Davy (1778–1829) angol fizikus és kémikus, az elektrokémia egyik alapítója:

„Számomra a materializmus mindig undorító volt. Miután az előadóteremben befejeződtek az evolucionista fiziológusok előadásai arról, hogy hogyan fejlődött fokozatosan az anyag a gondolkodó emberig, én a zöld mezőkre, a folyópartra menekültem. Menekültem a természetbe, mely hangtalanul a szívemhez szolt az Istenről, és ott láttam Isten műveit.”

Hynek Josef Allen (1910 – 1986) amerikai csillagász:

"Kevés tudóst ismerek, aki azt mondaná, hogy ő ateista. Sok csillagászt ismerek, akik egyértelműen vallásosak. Ők mélyen tisztelik azt, aki teremtette a világot. A vallás nem jelent semmit, ha nem nyilvánul meg az emberek mindennapi életükben."

Inglis David R. a Nemzeti Fizikai Laboratórium (NPL), USA igazgatója:

„Mi, fizikusok ebben a világban látjuk a Teremtő műveit, amelyek más emberek számára ismeretlenek... Ez olyan érzést ad nekünk, hogy létezik a Világegyetem hatalmas, gyönyörű Oka…”

Jeans J.H. (1977–1946) híres fizikus, asztrofizikus, kozmológus:

„A modern tudományos elméletek minket a Teremtő gondolatához vezetnek, aki a tér és időn kívül tevékenykedik ugyanúgy, mint a festő a képvásznon kívül van. Ezek az elméletek az Ő alkotásainak részei.”

„A Világegyetem kutatásainak eredményét egy mondatban úgy összegezhetjük: a Világegyetemet csak az hozhatta létre, aki végtelen tudással rendelkezik... A Világegyetem inkább úgy bontakozik ki, mint egy nagy Gondolat, és nem mint egy nagy gépezet.”
Joule James (1818–1889) angol fizikus (hő-mechanikai energia kapcsolata, Joule-törvény, termadinamika első törvénye). Joule sok tudóstársával együtt elutasította a darwinizmust (erről 1864-ben, Londonban 717 tudós aláírt egy kiáltványt):

„Isten akaratának ismerete és a neki való engedelmesség után az a következő célom, hogy valamit megtudjak a bölcsességéről, hatalmáról és jóságáról, ahogyan arról az alkotásai tanúskodnak.”

Keaton Jonathan D. (sz. 1946) ismert amerikai biokémikus, volt evolucionista:

„Az élet egyszerűen csodálatos jelenség – annyira mesterszerű és egyidejűleg miniatűr mechanizmusa van. Ez nem annak a bizonyítéka-e, hogy az életnek bölcs Tervezője és Teremtője van?”
Kepler Johannes (1571–1630) német matematikus, csillagász, a modern csillagászat három alapvető törvényének felfedezője (a bolygók mozgásának törvényeit a Naprendszerben), a Világ harmóniája könyvét így fejezte be:

„Köszönöm Neked, Teremtőm és Istenem, hogy megengedted, hogy csodálhassam és szerethessem a teremtményedet. Biztos vagyok benne, hogy Te adtad az erőt, hogy befejezhessem az életem művét. Az embereknek elmondtam a Te teremtményeid dicsőségét, amennyire az elmém fel tudta fogni a magasztos végtelenséget.”

„Mielőtt elhagynám ezt az asztalt, ahol a kutatásaimat végeztem, nekem nem marad más, mint hogy megköszönjem a Világegyetem Teremtőjének az irgalmát. Köszönöm Neked azt az örömöt, melyet átéreztem, amikor szemléltem a Te alkotásaidat!”
von Liebig Justus (1803–1873) német kémikus, az agrárkémia egyik megalapítója:

„A természet megismerése egy olyan út, amely a Teremtőhöz vezet.”

Lihacsov Dmitrij Sz. (1906–1999) szovjet akadémikus, nyelvész, művészettörténész:

„Az elme megelőzi az eszmék megvalósítását, és Isten – hatalmas építész.”

Linnaeus Carolus (1707–1778) svéd biológus és orvos, amikor befejezte a növények tanulmányozását és osztályozását, azt mondta:

„Mindenütt Isten teremtményeit láttam, még a legkisebbekben is. Milyen nagy erőről és bölcsességről beszélnek az Ő alkotásai!”

„Láttam a Teremtőt az Ő alkotásaiban, melyek kimondhatatlan tökéletességre utalnak!”
Lomonoszov Mihail (1711–1765) híres orosz természettudós:

„Bizonyos értelemben a természet maga az Evangélium, és hirdeti Isten bölcsességét, kreatív erejét, nagyságát. Nemcsak az egekben, hanem a Föld mélyén is hirdeti a Teremtő dicsőségét.”

„Az embernek a Teremtő két könyvet adott. Az egyikben megmutatta a dicsőségét, a másikban az akaratát. Az első szép, harmonikus, látható világ, hogy az ember elismerje Isten hatalmát. A másik könyv a Szentírás, melyben Ő megmutatta az áldását és az utat az üdvözüléshez.”

Lonso Ole M. fizikus, Oszlói Egyetem professzora:

"Azon a környéken, ahol én élek, azoknak a fizikusoknak, akik részt vesznek az egyházi tevékenységben, százalékban ugyanolyan magas a számuk, mint a többi hivőkké…”

Sir Lyell Charles (1797–1875) a modern geológia alapítója:

„Bármilyen irányban is végezzük a kutatásokat, előttünk mindenütt megnyílik egy kreatív Felső Elmének a bizonyítéka, és Isten terveinek hatása a természetre.”

Мädler Johann (1794–1874) német csillagász, létrehozta a Hold első térképét:

„Aki ebben a harmóniában csak a véletlent látja, az téved, mert azt Isten bölcsességének kell tulajdonítani… Az igazi tudós nem lehet ateista, mivel a természeti törvények és Isten törvényei ugyanazt jelentik.”

Maury Matthew (1806–1873) oceanográfus, hidrográfia, a legnépszerűbb tankönyvek szerzője:

„A Biblia is, a tudomány is igaz, ezért, ha helyesen olvassuk – mindegyik a másik igazságát bizonyítja.”

Martius Karl-Friedrich-Philipp (1798—1868) ismert botanikus, geológus:

„Az Úr, akinek a bölcsessége és igazsága előtt én hódolok, létrehozott minket az anyagból és a szellemből...”

Maxwell James C. (1831–1879) angol (skót) fizikus (elektromágneses elmélet, téregyenletei megalapozták a 20. század fizikáját) aktív keresztény hivő volt, mélyen tanulmányozta a Bibliát, az egyházában pedig presbiter volt. A Cambrige Egyetem laboratóriumának ajtaja felett elhelyezett a 111. zsoltárból egy verset: „Nagyok az Úr tettei…”, amely még most is ott van.
Millikan Robert (1868–1953) amerikai kísérleti fizikus, egyik legismertebb tudós, Nobel-díjas:

„Minden, amit látok, segít nekem bízni az Istenbe. Még akkor is, ha valamit nem látok. Mindegyik óra szerkezete mögött egy óramester áll. Ugyanúgy a Világegyetem bonyolult szerkezete mögött lennie kell egy Tervezőnek és Teremtőnek!”

„Létezik egy Istenség, mely vezérli a sorsunkat… Az a véleményem, hogy a materialista filozófia a tudatlanság csúcsa.”
Morisson K. a New York-i Tudományos Akadémia elnöke Az ember nincs egyedül c. könyvéből:

„Mindegyik új felfedezés nagy erővel megmutatja nekünk a bölcs Teremtő dolgait... Matematikai törvények alapján bebizonyítható, hogy a Világegyetemünket egy nagy konstruktív Elme tervezte és létrehozta...

Az élő szervezetek létezése a bolygónkon rengeteg feltételt igényel, melyeknek a harmóniája nem lehet a véletlen eredménye.”
Morse Samuel (1791 – 1872) amerikai feltaláló és festő (távíró, Morse-kód):

„Ahogyan növekszik a tudásom, úgy érthetőbbé válnak a vallási posztulátumok, és tisztábban látom az Isten nagysággát.”
Newton Isaac (1642-1727) világhírű fizikus és matematikus:

„A Világegyetem szerkezete és harmóniája csak úgy magyarázható, hogy az a Teremtő bölcs terve alapján jött létre. Ez az én első és utolsó szavam.”

„Minél mélyebben megismeri az ember a természet titkait, annál világosabban látja az Isten egységes tervét.”

„Olyan rendkívül bonyolult szervek, mint a szem, fül, szív, agy, izmok stb. és az állatok ösztönei, nem lehet más, mint a bölcs Teremtő alkotásai… A teremtés az egyetlen tudományos magyarázata ennek.”

Pasсal Blaise (1623—1662 г.) francia matematikus, fizikus, filozófus:

„Mindennek a teremtője az Isten – a matematikától az anyagi világig.”
Pavlov Iván (1849–1936) híres orosz fiziológus, orvos, akadémikus, Nobel-díjas:

„Amikor már nem él a test, akkor az ember érzelmei és gondolatai, elszakadva a holt agysejtektől, a halhatatlan lelket képezik.”

Phillips William D. (sz. 1948) amerikai lézerekkel foglalkozó аtomfizikus, Nobel-díjas:

„Az Isten létrehozott egy gyönyörű világot, amelyben mi élünk és azt tanulmányozhatjuk. A Világegyetem szerkezetében látom a Teremtő kezét... Megjegyzem, hogy a legtöbb tudós komolyan viszonyul a Bibliához.”

Pirogov N. I. (1810–1881) híres orosz sebész:

„Az Istenbe, mint az élet forrásába, való hit nem mond ellent a tudományos nézeteimnek. Ha elfogadtam volna, hogy nincs Isten, akkor nem tudtam volna azt másképpen megtenni, hogy ne bolonduljak bele...”

Ramsay W. (1852–1916), angol fizikus és kémikus, az argon, kripton, xenon, neon felfedezője, Nobel-díjas:

„Nekem az a véleményem, hogy nincs tényleges ellentét a tudományos tények és a keresztényi tanok között.”

Rejnio Johan (1849–1931) botanikus, Göttingen Egyetem:

„Én mint természettudós nem tagadhatom az Istent, mivel mindenütt A természetben Őt látom. Az én számomra a természet Istenséggel „lélegzik”.

Reynolds Osborne (1842–1912) híres ír fizikus-mérnök, a folyadékok folyását, a turbulens mozgást tanulmányozta:

„A tudományos munkám eredményként nem látok semmit, ami által kételkednék az Isten közvetlen megnyilvánulásában... A kereszténység pedig ezen a hiten alapszik.”

Sabatier Paul (1854–1941) francia kémikus, Nobel-díjas:

„Csak azok állítják egymás ellen a természettudományt és a vallást, akik mind az egyik, mind a másik téren hiányos tudással rendelkeznek.”

Safer H. kvantum-kémikus:

„A kutatásaimnak örömöt és jelentőséget azok a ritka pillanatok adták, amikor felfedeztem valami újat és mondtam magamban: tehát ilyen az Isten teremtménye. Az én célom megérteni az Isten tervének egy kis részét.”

Schieiden M. (1804–1881) német botanikus, a sejt elméletének egyik alapítója:

„Egy igazi természettudós nem lehet materialista, és nem tagadhatja a lelket, a szabadságot és az Istent.”

Szentágothai János orvos, akadémikus, A tudományok rangja, Élet és tudomány, 1991, XII. 6

„Tudományistenítés olyan nézet, amely szerint „a tudomány segítségével az emberiség minden problémája megoldható, a társadalmi probléma is. Ezt ígérte a marxizmus-leninizmus, mint világnézet, ami lényegét tekintve vallás. … A vallások… arra a kérdésre próbálnak választ adni, hogy mi az értelme, mi a célja az ember létének. A tudomány ezekkel a kérdésekkel eleve nem tud mit kezdeni. Nemhogy nem tudja megválaszolni, de feltenni sem tudja őket.”

Spencer Herbert (1820–1903) аngol filozófus, szociológus:

„A természettudomány nincs ellentétben a vallással... Az Isten tisztelete nem deklaratív jellegű, hanem hosszadalmas kutatómunka és okfejtések eredménye.”

Stokes George (1819–1903) híres brit fizikus és matematikus:

„Arra a kijelentésre, hogy az utolsó kutatásoknak az az eredménye, hogy a Biblia és a vallás hamisak, az én egyértelmű válaszom: ez a nézet teljesen hamis! Én nem ismerek semmilyen józan következtetést, mely ellentmondana a keresztény vallásnak.”

Szaharov Andrej D. (1921–1989) szovjet fizikus, akadémikus, Nobel-díjas:

„....Én nem tudom elképzelni a Világegyetemet és az emberi életet bizonyos értelmes, szellemi forrás nélkül, mely az anyag és annak törvényein kívül van.”

Szolovjov V. Sz. (1853–1900) orosz költő, filozófus:

„...Az élet és halál problémái, a világ és az ember sorsa még mindig nincsenek megoldva. Csak az derült ki: az elméleti materializmus egyértelmű hanyatlása. Olyan elképzelések, mint a Világegyetem, a „táncoló” atomok rendszere, és az élet, mint az anyag mechanikai apró változásainak eredménye – egy gondolkodó embert nem képesek kielégíteni. Az emberiség már kinőtte ennek a filozófiának a csecsemőkorát.”

Tangen Roald (1912–1997) atomfizikus, Oslo:

"Az egyszerű emberek azt hiszik, hogy mi, tudósok ismerjük az igazságot… Amikor belátjuk, hogy a világ megismerésében léteznek korlátok, akkor közeledünk a vallási hozzáálláshoz."

Termier P. (1859–1930) geológus, a Francia Tudományos Akadémia tagja:

„A tudomány az embert az Istenhez vezeti. Úgy is mondhatjuk, hogy a fizikai világ, a természet az Isten megnyilvánulása.”

Thomson Charles (1859–1959) skót fizikus, az elektron felfedezője, Nobel-díjas:

„Ha valaki mélyebben elgondolkodik, akkor őt a tudománya elkerülhetetlenül elvezeti az Istenbe való hithez. A tudomány nem ellensége a válásnak, hanem a segítőtársa.”

Thomson George (1892–1975) angol fizikus, Nobel-díjas:

„A „tudomány vára” csúcsáról jól láthatjuk az Isten legnagyobb cselekedeteit.”
Török Tibor, fizikus, Természettudomány, Világkép, Világnézet, Istenhit. PRIMO, Bp, 1989:

„… világképünk fokozatos fejlődése semmiképpen sem tudja lerombolni Istenhiten alapuló világnézetünket. Ellenkezőleg messzemenően megerősíti azt. A természettudomány önmagába véve nem tud istenhitet adni, hiszen a két dolog különböző síkon mozog. Mégis sokkal inkább azt sugallja, hogy Isten van és semmiképpen azt, hogy nincs.”

Townes Charles Hard (sz. 1915) аmerikai fizikus, a kvantumgenerátorok egyik feltalálója, Nobel-díjas, (1964) – az a véleménye, hogy a jövőben a vallási tanok és a tudományos elméletek lényegesen közelebb kerülnek egymáshoz.
Tryon Edward P. ismert fizikus, New York Egyetem:

„1973-ban arra a következtetéshez jutottam, hogy a Világegyetemünk tényleg hirtelen semmiből (ex nihiio) volt teremtve...”

Vogt Carl (1817–1895) híres német természettudós, zoológus, paleontológus, orvos

A Világegyetem természetes története könyvében így ír az égitestekről:

„… menyire magasztos és egyidejűleg egyszerű ez a folyamat! Csak a Teremtő volt képes azt megtervezni és végrehajtani. Az ember azt csak tanulmányozhatja.”

Vojno-Jszenszkij Luka (1877–1961) szovjet sebész-professzor, keresztény író. Az 50-és évek végén egy hivatalos fogadáson a kommunista párt egyik vezetője gúnyosan szólt hozzá:

„Nemrég a szovjet űrhajók megjárták a világűrt, de Istent ott nem találtak. Hogy magyarázza meg ezt?”.

Vojno-Jszenszkij: „Én, mint sebész, sok koponyát nyitottam fel, de elmét ott nem találtam.”
Watson csillagász:

„A csillagok tanulmányozása megerősít minket a hitben a végtelenül tökéletes Mindenható és Élő Isten létezésében.”

Wallace Campbell William (1862–1938) amerikai csillagász:

„A Világegyetem rendkívül bonyolult szerkezet, ezért természetesen elfogadjuk az Isten, mint a Felső Értelmes Erő, létezését.”

Ziegler Karl W. (1898 – 1973) híres német kémikus, Max Planck Intézet volt igazgatója, Nobel-díjas:

"A tudományos munkám nem változtatta meg a vallási nézeteimet. Ha más szakmám lenne, akkor sem változna meg az én szolgálatom a templomban.”

2009-02-13