Tudomány kontra evolúcióelmélet (Tudósok az evolúcióról) Dr. Holovács József



Yüklə 1 Mb.
səhifə8/10
tarix15.08.2018
ölçüsü1 Mb.
#62575
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10

Popper Karl (1902 – 1994), osztrák filozófus, a 20. század egyik leghíresebb filozófusa:

„Arra a következésre jutottam, hogy a darwinizmus nem tudományos elmélet, amelyet ellenőrizni lehetne, hanem egy metafizikai program, amely elvileg lehet a tudományos elméletek alapja… Nem gondolom, hogy a darwinizmus képes megmagyarázni az élet keletkezését. Lehetséges, hogy az élet keletkezését egyáltalán nem lehet kideríteni.”

[Karl Popper, Unended Quest: An Intellectual Autobiography, London: Fontana/Collins, 1976]
Provine Will, biológus, evolucionista, Cornell Egyetem:

„Az evolúcióelmélet az ateizmusnak, mint vallásnak az áltudományos alapja… A kreácionisták azt állítják, hogy hit a modern evolúcióelméletbe ateistákká formálja az embert. Az embernek csak akkor lehetnek olyan vallási nézetei, amelyek összhangban vannak az evolúcióelmélettel, ha azok megegyeznek az ateizmussal.”

[Provine Will, No Free Will, in Catching Up with the Vision, Ed. by Margaret W. Rossiter (Chicago: University of Chicago Press, 1999)]
Rensberger Boys, amerikai biológus, evolucionista:

„Jelenleg az utolsó 50 év után az evolúció átéli a legmélyebb, legszélesebb forradalmat… A biológusok között még ma is heves vita tárgya, hogy hogyan történt az evolúció… És nincs remény, hogy ez a vita hamar befejeződik.”

[Makroevolution theory stirs hottest debate since Darwin, Riverside, Kalifornia, 1980]
Rosen Donn (1929 - 1986), biológus, Museum of Natural History (Amerikai Természettörténelmi Múzeum), New York:

„A két millió faj keletkezéséről, melyek jelenleg élnek a Földön, és nyolc millió kihalt fajról az evolúcióelmélet nem képes tudományos tényeket előállítani.”


Roxburgh I. asztrofizikus:

„A tudományt nem csak a valóság érdekli. A tudományban nagy a bürokrácia, és vak hit is található. Vannak hatalomra vágyók és karrieristák, és aki szembeszáll ezzel a bürokráciával, az egy kőfalba ütközik. A mai tudományhoz kényelmes beosztások is tartoznak, és jaj annak, aki megpróbálja azt megzavarni.


Rudij Bogdan ukrán informatikus, filozófus, Kijev:

„…Ez az elmélet abszolút nem logikus, mivel egy a priori mítosz jellegű elven alapszik… Az evolúcióelmélet lényegében nem különbözik a vallástól, és gyakorlatilag állami vallássá vált.”

„A műszaki információs rendszerek tulajdonságai alapján a sejt – egy automatizált információs rendszer. Az információnak egyetlen ismert erőforrása (oka) van – az intelligencia, ezért a DNS szerkezete – tudományos bizonyítéka, hogy annak az oka az Elme.”
Ruse Michael, híres kanadai darwinista biológus, tudományfilozófiával foglalkozó professzor, Ontário:

Az evolucionisták számára az evolúcióelmélet – ideológia, világi vallás saját értelemmel és erkölccsel, amely a kereszténység alternatívája. Az evolúcióelmélet – vallás. Ez kezdettől fogva így volt, és a mai napig is így marad.”

[Ruse Michael, Saving Darwinism from the Darwinians, National Post (May 13, 2000)]

„Jelenleg több és több tudós, köztük evolucionisták is, kijelenti, hogy a darwini evolúcióelmélet egyáltalán nem igazi tudományos elmélet. A kritikusok közt olyanok is vannak, akik a legmagasabb tudományos címekkel rendelkeznek.”

[Ruse Michael, An Exercise in science, Scientist 1981.06.25]

Saunders P.T. angol biokémikus, Ho Mae-Wan (sz. 1941) Hong Kong-i születésű angol biokémikus, genetikus, The Institute of Science in Society (ISIS) igazgatója:

„Azok a kijelentések alapján, melyeket a neodarwinistáktól hallhatjuk, az ember azt gondolhatja, hogy a neodarwinizmus nagy sikereket ért el az evolúció magyarázatában… A valóságban inkább a fordítottja igaz.”

[Saunders P.T., Ho M.-W., Is Neo-Darwinism Falsifiable? And Does It matter?, Nat.& Syst., 1982, 4]
Schwaben K., Warre G.:

„… amikor az élet a Földön keletkezett, a géneknek már létezniük kellett…”


Scott M. Huse angol tudós:

„A tudósok elmélkedhetnek a múltról vagy jövőről, de csak a jelent képesek megfigyelni. Tehát abszolút hamis az az elterjedt vélemény, hogy az evolúcióelmélet tudományosan megalapozott. Az evolúció helyes meghatározása – hit, az élet kezdetének szubjektív filozófiája, mely sok természettudós számára vallásává vált.”

[Scott M. Huse., The Collapse of Evolution, Baker Books, · 1997]
Scott Todd C. biológus professzor, Kansas State University:

Ha minden adat egy bölcs Teremtőre fog mutatni, ez a hipotézis akkor sem kerülhet be a tudományba, mert nem természetalapú.”

[Todd Scott C., A View from Kansas on the Evolution Debates, Nature, vol. 401. September 30, 1999]
Sermonti G., genetikus, Perugiai Egyetem professzora, a 14-ik Nemzetközi Genetikus Konferencia alelnöke és kollégája R. Fondi paleontológus:

"... amikor a biológia követi a darwini és a modern darwinista elveket, akkor nem kap semmilyen előnyt. Tényleg, szükséges, hogy a biológia minél hamarabb elhagyja az evolúciós mítosz szűk ösvényeit, zsákutcáját, és haladjon a nyílt, kivilágított hagyományos utakon.”



Szirin Igor (Сирин Игорь) orosz professzor, orvos- és történelemtudományok doktora. 1988-ban Londonban megjelent Darwin: a nagy hazugság mechanizmusa könyvében (később lefordították spanyol, német és dán nyelvekre) írja:

„a szakemberek véleménye szerint az utóbbi 200 évben talált leletek fele egyértelműen ellentmond Darwin elméletének. A másik fele, amelyre a darwinisták támaszkodnak, a józanul gondolkodó tudósok szerint nem más, mint egy blöff.”


Szkvorcov A. K. (Скворцов А. К.) orosz biológus:

„Mindenki természetesen egyetért azzal, hogy a logikának nagy szerepe van a tudományban. De a gyakorlatban, különösen az evolúcióelmélet terén nehezen kapnak elismerést a nyilvánvaló és logikailag egyértelmű következtetések. Alogikus gondolatok pedig sokáig a felszínen maradnak. Ez azt jelenti, hogy a logika és analógia alkalmazása a biológiai elméletben egyáltalán nem olyan egyszerű dolog.”



Smith Wolfgang matematikus, fizikus a 80-as években írta:

"Jelenleg (128 éve, hogy megjelent), olyan támadások érik a darwini evolúcióelméletet, amilyenek még eddig nem voltak."


Stanley Steven híres amerikai paleontológus, Baltimore Egyetem, Föld és Bolygok kutatócsoport munkatársa:

„A létező fajokon belül a természetes kiválasztódás által a fokozatos evolúciós változások annyira lassan történnek, hogy azokat nem lehet az evolúció megnyilvánulásának tekinteni.”

„Azokról a fajokról, amelyekről úgy gondolták, hogy más fajokká alakultak át, kiderült, hogy egy időben éltek az állítólagos elődeikkel. Valójában az ősmaradvány-anyag meggyőzően nem dokumentál egyetlen egy fajok közti átmenetet sem.”
[Stanley S.M., The New Evolutionary Timetable: Fossils, Genes, and the Origin of Species, 1981]
Stebbins G. Ledyard világhírű genetikus:

„Egyetlen biológus sem látott evolúció által létrejött magasabb rendű állatot.”
Smith J.W.:

“Több és több híres tudós hagyja el az evolúciós tábort. Erre a jelenségre jellemző, hogy nem vallási vagy bibliai okokból, hanem szigorú tudományos megfontolásból változtatják meg a nézetüket, egyesek sajnálkozása mellet…”

[Smith J.W., Teilhardism and the New religion: A Thorough Analysis…, Illinois, 1988]
Sullivan W. fizikus:

„Az a hipotézis, mely szerint az élet az élettelen anyagból fejlődött ki, a mai napig a hit tárgya.”


Tahmisian T. N. (Тагмисян Т.) fiziológus, Amerikai Atomenergiai Bizottság tagja:

„Azok a tudósok, akik kijelentik, hogy az evolúció – bizonyított tény, szélhámosak. Lehetséges, hogy általuk előadott történetek, minden idők legnagyobb csalása. Egyetlen olyan tény sincs a birtokukban, amely által lehetne megmagyarázni az evolúciót… Az evolúció magyarázata egyetlen ténnyel sem rendelkezik.”


Thompson W. R., híres biológus a Darwin A fajok eredete 1967-es kiadványának előszójában azt írta, hogy a darwinizmusnak káros hatása van a tudományra, elsősorban a biológiára, genetikára, szisztematikára, embriológiára. Véleménye szerint ez azért van, mert az evolúcióelmélet bizonyíthatatlan dogmává vált, azt mindenáron védeni kell, és ezt meg is szenvedi a tudomány.

"Ez a helyzet mára sem változott figyelemreméltó mértékben. A mai darwini paleontológusok – elődeikhez és Darwinhoz hasonlóan – kötelességüknek érzik, hogy a tényeket felhígítsák, és elméletekkel pótolják, amelyek akármilyen hihetőnek tűnnek is, de a természet dolgaival igazolhatatlanok".

„Amikor a tudósok védenek egy doktrínát, melyet nem képesek tudományosan megfogalmazni, és annál inkább bemutatni, úgy próbálják fenntartani a bizalmat, hogy bezárják a kritikusok száját, elkerülik az éles helyzeteket – ez a tudományban nem elfogadott, és egyáltalán nem kívánt helyzet.”

„Jelenleg a biológusok között nagy nézeteltérések vannak nemcsak az evolúcióelmélet okai terén, hanem annak a folyamata kapcsán is. Ez azért van így, mert a bizonyítékok nem kielégítők, és nincs lehetőség megfelelő következtetéseket levonni. Ezért igazságos és célszerű lenne a társadalmat tájékoztatni azokról a nézeteltérésekről, melyek az evolúció kapcsán léteznek.”

[W. R. Thompson, introduction to Charles Darwin, The Origin of Species by Means of Natural Selection, New York: Dutton, 1967]


Thorp William, zoológus, Cambridge Egyetem professzora:

„Az élet keletkezéséről való érvelések és elemzések, amelyek a tudományos irodalomban az utolsó tíz-tizenöt évben megjelentek, nagyon naivak és felületesek. Úgy tűnik, hogy a probléma ugyanolyan távol van a megoldástól, mint azelőtt.”


Trosztnikov Viktor (Виктор Тростников) orosz matematikus, filozófus:

„A biológia előtt megnyílt az evolúció hazugsága. A modern biológiai adatok birtokában az evolúció képtelennek tűnik…

Már a Darwin elméletének megjelenése óta, 1859-től a legismertebb tudósok (Jean L. Agassiz, Rudolf L. Virchow, Hans Driesch) azt megsemmisítő kritika alá vetették. De a kisebb kaliberű tudósok azt könnyen elfogadták, mert a bonyolult problémákat ez az elmélet „könnyen meg tudta magyarázni”. A széleskörű olvasópublikum az elméletet lelkesedéssel fogadta. Ez a törvényszerűsség később is megfigyelhető volt: minél kevesebbet tud valaki a biológiáról, annál erősebben hisz az evolúcióba. A leghűségesebb támogatói, pedig a biológiához egyáltalán nem értenek. Nekik elegendő megtekinteni egy galamb vagy egy dinoszaurusz csontmaradványainak képét, és már is egyértelmű számukra, hogy az ember a majomtól származik… Nem gyanús-e egy elmélet, amely fél a tényektől éppen abban a tudományágban, melyet igyekszik általánosítani? A múlt században az akkorára ismert tények az elmélet csak egyes hiányosságaira mutattak rá, jelenleg az elmélet képtelensége olyan szintre jutott, hogy az már nemcsak a tudósok közt, hanem még az egyszerű emberek közt is abszurdumnak számít.

Egy elméletnek két alapja kell, hogy legyen: a logika és a tények. A darwinizmus logikai sémája egyszerű. Az élővilágban megfigyelhető a változékonyság – a gyerekek tulajdonságai egy kicsit eltérnek a szülők tulajdonságaitól, és azok az egyének, melyek legjobban alkalmazkodnak a körülményekhez, megelőzik a testvéreiket az életért való harcban. Millió évek alatt az alkalmazkodottság magas szintre jutott. Ezt a gondolatot Darwin az alapján fejtette ki, hogy megfigyelte a tenyésztők munkáját az új fajták létrehozása terén. Az okfejtés elragadtat, és az analógia valószínűnek tűnik. De mélyebb elemzésekből kiderül, hogy ez a megfontolás tudatlan, és az analógia hamis…

Az evolúcióelmélet hiányossága abban nyilvánul meg, hogy az úgy tanulmányozza az állatot, mint bizonyos tulajdonságok halmazát, de a valóságban az többszintű rendszert képez. Ha az alsó szinten tényleg megfigyelhető a változékonyság, mely által egy fajon belül új fajták jöhetnek létre, akkor a felsőbb szinteket a változékonyság egyszerűen megengedetlen, mert az rögtön lerombolná a precízen egymáshoz illesztett funkcionális és strukturális mechanizmusokat. A tények teljesen alátámasztják ezt az elméleti érvelést. A kísérletek megmutatták, hogy kiválasztódás által nem lehet új fajt létrehozni…

Nemrég az evolúciós koncepció kapott még egy „pofont”. Vojlocsnikov A.T. (Войлочников А.Т.) orosz kutyatenyésztő kísérletezett a kutyák és a farkasok keresztezésével. A kísérletet úgy folytatta, hogy a hibridutódokat egymással keresztezte. Kiderült, hogy a következő nemzedékekben csak tiszta kutyák vagy tiszta farkasok születtek. Ez azt jelenti, hogy amikor az irányított kevert gének magukra maradtak, akkor a „beprogramozott” állapotukhoz visszatértek. Ennek a kísérletnek az eredményét a tudománynépszerűsítők nem közlik...

Ha a darwinizmus tényleg igazi tudományos elmélet lenne, akkor már régen elfogadná az ellenérveket, és önkéntesen lemenne a „színpadról”. Azóta, amikor 1953-ban F.Crick, J.Watson és M.Wilkin felfedezték a DNS vezérelt fehérje szintézisét, a természetes kiválasztódás elmélete még abszurdabbá vált, mint az a kijelentés, hogy a Föld lapos, és három bálna hátán áll. Ez a nagy felfedezés véget vetett a biológia tudományelőtti korszakának, és megmutatta, hogy az élet egészen más, mint azelőtt gondolták. Kiderült, hogy az élet nem kémiai laboratórium, hanem egy kiadó, ahol a szövegek szerkesztése és nyomtatása folytonos, az egyik nyelvről a másikra való fordítása történt, és azt különböző helyekre küldik... Ezek az új felfedezések teljesen megsemmisítették a darwinizmust.”
Urey H. C. Nobel-díjas amerikai fizikus és kémikus:

„Mi, akik tanulmányozzuk az élet eredetét, minél többet kutatunk, annál inkább úgy érezzük, hogy az túlságosan is összetett ahhoz, hogy bárhol is kifejlődhetett volna. Valamennyien hitként valljuk, hogy ezen a bolygón az élet az élettelen anyagból fejlődött ki. Azonban a komplexitása olyan magas fokú, hogy nehezen képzelhető el, hogy valóban így is történt.”


[Bird, W. R., The Origin of Species Revisited, Thomas Nelson Co. Nashwille, 1991]
Volmert Bruno német makromolekuláris kémikus:

„Az összes eddig nyilvánosságra hozott nukleotidok vagy aminosavak polikondenzációjára végzett kísérlet molekuláris szinten irreleváns az evolúció problémája szempontjából... Ezek a kísérletek éppolyan fölöslegesek, mint az örökmozgó szerkesztésére történő próbálkozások.”


Wald George amerikai biológus, Harvard Egyetem, Nobel-díjas:

„Nem marad más, hogy egyetértsünk azzal, hogy a probléma rendkívül bonyolult. Be kell ismernünk, hogy az élő szervezetek önkeletkezése lehetetlen. De emellett mi itt vagyunk – mint az önkeletkezés eredménye.”



George Wald továbbra is azt hiszi, hogy „az idő csodákat teremt“, amelyek az evolúció szempontjából szükségesek.
Walker George atomfizikus professzor, Harvard Egyetem:

„Sok tudós csak azért hódol a darwini elméletnek, mert az még egy szférából kiküszöböli a Teremtőt. Egyáltalán nem azért, hogy ez az elmélet a kutatók részére létrehozott egy harmonikus paradigmát az élet és a Föld tudományaiban.”


Weiss Paul В. biológus, Bostoni Egyetem:

“Az állatok evolúciójának első és legfontosabb szakaszai még homályosabbak, mint a növények evolúciójának forrásai.”

[Paul B. Weiss, The Science of Biology, New York: McGraw-Hill, 1963]
Whitehead Alfred North (18611947) angol matematikus, filozófus:

„Aki az életét arra áldozta, hogy bebizonyítsa, hogy a természetben nem létezik célszerűség, az önmaga is a kutatások érdekes objektuma lehet.”



Whitten genetikus professzor, Melbourne Egyetem, Ausztrália:

„Azok a biológusok naivak, akik beszélnek a kísérletekről az evolúció ellenőrzése céljából. Az evolúciót lehetetlen ellenőrizni. Amikor a tudósok olyan tényekhez jutnak, melyek ellentmondanak a feltételezésüknek, akkor ők ignorálják azokat, mert ilyen tények létezése elvonna tőlük a kutatásokra szánt támogatást.”


Willey E. evolucionista:

„Mi sok esetben meghátrálunk. De úgy ragaszkodunk a szintetikus elmélethez, hogy nem vagyunk képesek elvetni azt, és más alternatívákat keresni.”


Williamson Peter G.:

„A legalapvetőbb problémát a morfológiai nyugalmi állapot jelenti. Egy elmélet annyira jó, amennyire jó az általa javasolt előrejelzés. A hagyományos neodarwinizmus, mely arra tart igényt, hogy az evolúciós folyamatnak egy átfogó magyarázatát adjon, képtelen előre jelezni a széleskörű, hosszú távú morfológiai nyugalmi állapotokat, melyeket az ősmaradvány-anyag egyik legszembetűnőbb aspektusának tekintik.”

[Williamson Peter G., Morphological Stasis and Developmental Constraint: Real Problems for Neo-Darwinism, Nature, Vol. 294, 19 November 1981]
Wysong R. L., amerikai biológus, kémikus:

„Az evolúció megköveteli a hitet, de még mennyire is!

Hit a L-fehérjék és a DNS-kódok spontán keletkezésébe, mely abszolút lehetetlen;

hit az ősi környezetbe, mely a valóságban megsemmisítette volna az élet bármilyen kémiai feltételeit;

hit az olyan kísérletekbe, melyek csak azt bizonyítják, hogy az élet nem keletkezhetett az elme nélkül;

hit az ősóceánba, mely nemcsak hogy nem sűrítette volna, hanem reménytelenül feloldotta volna a kémiai vegyületeket;

hit a természetes törvényekbe, a termodinamika második főtételébe is és a biogenezisbe, melyek a valóságban cáfolják az élet önkeletkezésének lehetőségét;

hit a jövőbeli tudományos találmányokba, melyek csak újabb és újabb dilemmákat tárnak fel;

hit a lehetőségekbe, melyek árulóan viselkednek: tagadják az evolúciót, és bizonyítják a Teremtő létezését;

hit a transzformálásokba, melyek nem léteztek;

hit a mutációba és a természetes kiválasztódásba, melyek az evolúciót cáfolják;

hit a kövületekbe, melyek csak a stabilitást és az átmeneti formák hiányát bizonyítják.”

[The Creation-Evolution Controversy: Implications, Methodology and Surveys of Evidence, East Lansing, 1976]
Yockey Hubert P. ismert amerikai bio-informatikus, fizikus, Kaliforniai Egyetem:

„Mivel a tudománynak halvány sejtelme sincs arról, hogy hogyan keletkezett az élet a Földön, az lenne a becsületes hozzáállás, ha a tudósok azt a nyilvánosság, a szponzorok előtt is beismernék. Az ex cathedra nyilatkozó vezető tudósoknak fel kellene hagyni vele, hogy kizárólag hiten alapuló állításokkal polarizálják a diákokat és a fiatal, a produktív tudósokat.”

„A modern tudomány eredményei ellenére nincs olyan forgatókönyv, mely a véletlen és természetes okok alapján leírná az élet keletkezését a Földön, és melyet a tények, és nem pedig a hit alapján tudnánk elfogadni.”

[Yockey H.P., Journal of Theoretical Biology 67:377 (1977).]

„…egy genom, mely 109 év alatt 95%-os valószínűséggel keletkezhetett volna, csak 49 aminosavat tartalmazna. Ez nagyon kevés egy élő rendszer kódolására. Tehát, az életformák evolúciója ezért még nem lenne képes elindulni. Semmilyen geológiai bizonyítékok nem léteznek arra, hogy valaha is léteztek „kis meleg tavak”. Arra a következésre juthatunk, hogy a spontán biogenezisbe való hit ellentmond a józanésznek.”

[Yockey H.P., Information Theory and Biology, Cambridge University Press, 1992]


Zuckerman Solly (1904 -1993), ismert angol biológus:

„Egy tudós sem képes logikailag megalapozni azt a feltételezést, hogy az ember evolúciós úton létrejött volna valamilyen majomalakú fajból (geológiai mércével mérve nagyon rövid idő alatt). Ez a feltételezett folyamat semmilyen nyomot nem hagyott a kövületekben… A következtetések annyira megalapozatlanok, hogy felmerül a kérdés, hogy azoknak mi köze van a tudományhoz.”

[Zuckerman S., Bezond the Ivorz Tower, London, 1970]
1959-ben kiadott Darwin A fajok eredete könyvének előszójából:

„A evolúciós nézetpont végre lehetőséget ad nekünk felismerni (habár nem teljesen tisztán) az új vallást, amely létrejön természetes módon, hogy szolgálja az új korszak szükségleteit.”

Az evolucionisták végeredményben a redukcióizmus elvét vallják, mely szerint:

a kémiát lehet megmagyarázni a fizika alapján,

a biokémiát lehet megmagyarázni a kémia alapján,

a biológiát lehet megmagyarázni a biokémia alapján,

a pszichológiát lehet megmagyarázni a biológia alapján…

Például, F. Crick és R. Dawkins a kutatásaiban a redukcióizmust próbálják alkalmazni.




Francis Crick (1916–2004), angol biológus, orvos, neurobiológus. A DNS struktúra felfedezéséért 1962-ben megkapta a Nobel-díjat:

„A modern biológiai tudománynak az a végleges célja, hogy megmagyarázza a biológiát a fizika és kémia fogalmai alapján.”

[Crick F. Of Molecules and Man. University of Washington Pess, 1966]

Richard Dawkins (sz. 1941) híres angol neodarwinista zoológus, Oxfordi Egyetem:

„Az én feladatom – megmagyarázni az elefántok és más bonyolult objektumok világát olyan egyszerű dolgok alapján, melyeket értik a fizikusok, vagy próbálják azokat megérteni.”

[Dawkins R. The Blind Watchmaker. L: Longman, 1986]


7. A tudomány alátámasztja az intelligenstervezést
Alfvén Hannes O.G. (1908 – 1995) svéd fizikus, Nobel-díjas:

„A modern kozmológiai elmélet, amely kijelenti, hogy a Világegyetem egy pillanat alatt atombomba típusú robbanás által jött létre – az abszurdum csúcsa. Úgy tűnik, a modern intellektuális légkör egy olyan környezet, mely lehetővé teszi a józanész elvetését: credo quia absurdum est (hiszek, mert az abszurdum), és ami a legnagyobb előnnyé vált.”


Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből:

A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos. Az élet a Földön a legegyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.”

M. Behe egy későbbi interjújából:

„… Ha olvassuk a tudományos kiadványokat, akkor láthatjuk, hogy senkinek eddig nem sikerült megmagyarázni, hogyan jöttek létre ezek a molekuláris gépezetek… Pedig azóta, hogy tíz évvel ezelőtt megjelent a könyvem, sok tudományos szervezet, köztük az Amerikai Tudományos Akadémia is felszólította tagjait: sürgősen tegyenek meg mindent, hogy cáfolják meg azt a nézetet, mely szerint az élővilág az intelligens tervezésről tanúskodik.”

„Az utolsó 40 évben a biokémia „megnyitotta” a sejtek titkait. Több tízezer ember annak szentelte életét, hogy felderítse ezeket a titkokat. Ezeknek a kutatásoknak az egyértelmű eredménye – a teremtés. Nem létezik semmilyen ésszerű elmélet, mely képes lenne cáfolni azt a tényt, hogy az élő és élettelen világot egy olyan Erő teremtette, mely hatalmas Intelligenciával rendelkezik.”

„Sokan, még ismert és tiszteletre méltó tudósok is, egyszerűen nem akarják, hogy létezzen „valami”, ami nagyobb, mint az anyagi világ. Nem akarják, hogy egy természetfeletti erő befolyásolja a Világot, függetlenül attól, hogy milyen a hatása. Másképpen fogalmazva: ők az elsődleges filozófiai nézetüket behozzák a tudományba, amely korlátozza őket a fizikai világ magyarázatában. Időnként ez furcsa helyzethez vezethet.”

[Michael J. Behe, Darwin”s Black Box, The Free Press, New York, 1996].
Carr Bernard evolucionista kozmológus:

„El kell dönteni, hogy a paraméterek, melyek összhangban vannak az „antropológiai elvvel”, vagy a véletlen műve, vagy tényleg a Világegyetem speciálisan az ember részére volt teremtve. Azt a kérdést, hogy a Világegyetemet ki teremtette, átruházom a teológusokra.”


Carr Bernard, Rees Martin evolucionista kozmológusok a Nature folyóiratban az „antropológiai elvről” így írnak:

„A természet tényleg csodálatos egybeeséseket tartalmaz, és azok magyarázatot igényelnek.”


Davies Paul (sz. 1946), híres angol elméleti fizikus, csillagász, 1983-an még agresszív ateista volt, de már 1984-ben kijelentette:

„Úgy tűnik, hogy a fizikai törvények egy rendkívül zseniális terv eredménye… Komoly bizonyítékok vannak arra, hogy azok mögött van valaki. A teremtés ténye mély hatással volt ránk.”

„Nehéz ellenállni annak a benyomásnak, hogy a Világegyetemet struktúrája, mely rendkívül érzékeny a paramétereinek legcsekélyebb változásaira, egy felsőbb Elmének a precíz tervezte… A Világegyetem fundamentális konstansainak összhangja fantasztikus, ami a Világegyetem Nagy Tervének létezésének legmeggyőzőbb bizonyítéka… Számomra nyilvánvaló, hogy valaki mindent kitűnően megtervezett, mielőtt megteremtette volna a Világegyetemet. A tervezés érzékelése megdöbbentő.”

Paul Davies a Kozmikus terv könyvében írja:

„… be kell ismernünk egy tökéletes, pontos terv, projekt létezését”

Amikor Paul Davies befejezte a Világegyetem kitágulásának sebességének számításait, kijelentette, hogy emberi szempontból ez a sebesség felfoghatatlan pontossággal van kiválasztva:

„A Világegyetem kitáguláságának sebességének precíz számításai kritikus értéket adnak. Nagyobb értékeknél a Világegyetem megszabadulna a saját gravitációjától, és szétszóródna az űrben. Kisebb értékeknél a gravitáció visszaállítaná a Világegyetemet az eredeti állapotába. A robbanás mindegyik pillanata rendkívül precízen volt beprogramozva.”

[Paul Davies, God and the New Physics, New York: Simon & Schuster, 1983,

Superforce, New York: Simon & Schuster, 1984,

The Cosmic Blueprint, New York: Simon & Schuster, 1988]
Einstein Albert (1879–1955), világhírű elméleti fizikus, a modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”



"Minél több felfedezés történik a fizikai világ tudományában, annál több következetés jelenik meg, melyet csak a hit alapján lehet értelmezni."

„Mindegyik komoly természettudós kell, hogy valamilyen formában vallásos legyen. Különben nem képes elképzelni azokat a hihetetlenül pontos kölcsönhatásokat, melyeket megfigyel, és melyeket nem mi találtunk ki. A végtelen Univerzumban megtalálható a végtelenül tökéletes Elme működése…

Látva a 20. századi katasztrófákat sokan kérdezik: «Miért engedi meg ezt az Isten?”

Igen. Ő megengedte a mi szabadságunkat, de nem hagyott minket a tudatlanság sötétségében. Nekünk megadta a lehetőséget, hogy megismerhessük a jót és a rosszat. És az embernek fizetni kell azért, hogy a hamis utat választotta.”

„Nehéz elképzelni egy tudóst szilárd hite nélkül… Nem lehet hinni az istentelen tudományban…

Mindenki, aki tudománnyal komolyan foglalkozik, meggyőződhet arról, hogy a természet törvényeiben jelen van bizonyos elme, mely magasabb szintű, mint az ember elméje. Ezért a tudománnyal való foglalkozás az embert a valláshoz vezeti.”

“Mindenkiben, aki tanulmányozza a természetet, kell, hogy keletkezzen egy bizonyos vallási áhítatosság.”

„Nyugodtan kijelenthetem, hogy a vallási érzelmek mint bizonyos kozmikus forrás különösen a tudományos kutatásokban élhető át. Kétségtelenül, ezt legerősebben az első tudományos koncepciók felfedezői érezték. A Világegyetem struktúrájának tudományos, racionális megértése az embernek a hit legmélyebb érzéseit adja…

Az intuíció és az ihlet csak annak a szívét érinti, aki az egész életét odaadta a tudománynak, és csak ilyen emberek képesek folytatni a kutatásaikat a nehézségek ellenére. Ezt az erőt ők a vallási érzelmekből kapják. Egy kortársunk helyesen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a mi materialista világunkban a legnagyobb vallási érzelmeket azok élik át, akik elsőként teszik meg az utat a pozitív tudományban.”

Albert Einstein a termodinamika második főtételéről úgy fogalmazott, hogy az „az összes tudományok első törvénye”.

Ellis George F. R. a 2-ik Velencei kozmológiai és filozófiai konferencián tartott előadásából:

„Mi tapasztalhatjuk a fizikai törvények hihetetlen harmóniáját, melyek biztosítják a Világegyetem sokszínűségét. A Világegyetem sokszínűségének és bonyolult szervezésének megértése ahhoz vezet, hogy a „csodálatos” kifejezést nehéz nem az eredeti ontológiai értelmében használni.”


Fang Li Shi híres kínai asztrofizikus, Li Shu Xian kínai fizikus:

„A Világegyetem teremtésének kérdése, mely mindig a metafizika vagy teológia kérdésének számítódott, jelenleg az a fizika aktív kutatási területévé vált.”

[Fang Li Shi, Li Shu Xian, Creation of the Universe, Singapore: World Scientific, 1989]

Flew Anthony (sz. 1923) ateista filozófus, Atheistic Humanism ( Аteista humanizmus) című könyv szerzője, Riding Egyetem:

„... A kozmológiai kutatások nyugtalanná teszik az ateistákat. Úgy tűnik, a kutatók olyan tudományos bizonyítékokat mutatnak be, hogy a Világegyetemnek volt kezdete. Én továbbra is ateista maradok, de bevallom, hogy ilyen egyértelmű tudományos eredmények tudatában nekem nehéz védeni a nézeteimet...”


Freeman Dyson fizikus az „antropológiai elvről”:

„Az a feladatunk, hogy bizonyos téziseket fogalmazzunk a Világegyetem keletkezésének értelméről és céljáról. Vagy is az a célunk, hogy elolvassuk az Isten gondolatait.”

[Freeman D. Infinite in All Directions, New York, Harper and Row, 1988]
Glynn Patrick ismert amerikai író, 1997 irt könyvében God : The Evidence , The Reconciliation of Faith and Reason in a Postsecular World írja:

„Az utolsó évek tudományos eredményei megcáfolták a materialisták hipotéziseit és Istennel kapcsolatos kijelentéseit...

A tudomány egyértelműen megmutatta, hogy a Világegyetemben olyan rend van, melyet az emberi elme nem képes felfogni, egy olyan terv, mely szerint az életünk csak azért létezik, mert a Világegyetemben megfigyelhető törvények rendkívül precíz egyensúlyban vannak egymással.

A hit sok modern pszichológus szerint a neurózis vagy agynak más pszichikai betegségének a jele. De az utolsó 25 évi kísérletek megmutatták, hogy Istenbe való hit nemcsak nem vezet neurózishoz (ahogyan azt Freud és követői állítottak), hanem ellenkezőleg, az a szellemi egészségnek és az emberi boldogságnak fontos szükséges tényezője...



Darwin elméletének megjelenése óta az ateisták, mint például Huxley vagy Russell, azt a tézist hirdetik, hogy a Világegyetem és az élet teljesen spontán keletkezett. Sok tudós és értelmiségi még mindig hisz ebben a tézisben. De mivel ők makacsul ragaszkodnak ehhez, kénytelenek javasolni újabb és újabb abszurd, értelmetlen érveket. A mai tudomány konkrét eredményi egyértelműen bizonyítják a Mindenható Teremtőben való hit igazságát...”
Greenstein George аmerikai csillagász a Szimbiotikus Világegyetem könyvéből:

„Amikor megismerjük a bizonyítékokat, akkor az a gondolat támad, hogy egy természetfeletti Erő van a Világegyetem keletkezése mögött. Lehetséges, hogy akaratunk ellenére hirtelen rátaláltunk annak a tudományos bizonyítékára, hogy létezik egy Felsőbb Elme? Nem-e az Isten ilyen ügyesen és átgondoltan a Világegyetemet nekünk teremtette?”

[Greenstein G. The Symbiotic Universe, New York: William Morrow, 1988]
Griffith Robert аmerikai matematikus (matematikai fizika):

„Ha egy vitához egy ateistát akarunk találni, akkor az Egyetemünk Filozófiai Karán kell őket keresni, mivel a fizikusok között ateistákat már nem találunk.”


Harrison Edward kozmológus:

„Isten létezésének kozmológiai bizonyítása megfelel a Paley-féle megújult és tökéletesebb koncepciójának. A Világegyetem tökéletes harmóniája – Isten tervének direkt bizonyításának az alapja. Választhatunk: vagy vak eset, amely végtelen számú világegyetemek létezését feltételez, vagy tervezés, amikor csak egy Világegyetemre van szükség… Amikor ezt a tudósok beismerik, akkor elfogadják a teológiai koncepciót – az értelmes tervezést.

[ Edward Harrison, "Masks of the Universe", New York: Collier Books: Macmillan, 1985]
Hawking Stephen (sz. 1942) híres angol elméleti fizikus Az idő rövid története könyvében írja, hogy a Világegyetem olyan pontos számításokon és egyensúlyokon alapszik, hogy ezt nem vagyunk képesek elképzelni.

„Ha az Ősrobbanás első percében a Világegyetem kitágulásának sebessége csak egy százezer billiónyival lett volna kisebb, akkor a Világegyetem megsemmisítette volna önmagát.”


Jastrow Robert asztrofizikus, Amerikai Kozmikus Intézet igazgatója:

„Az „antropológiai elv” – a legnagyobb teisztikus elv, melyet valaha is előállított a tudomány. Számomra az „antropológiai elv” abszolút meggyőző.”



Robert Jastrow egy interjúban megjegyezte, hogy a Világegyetem hirtelen keletkezett, ami nem felel meg a naturalisták várakozásainak, és amibe hisznek a teisták. Robert Jastrow Isten és csillagászok könyvében ebben a témakörben sok ismert tudóssal szállt vitába. A könyvében elemzi az ok-következtetés kapcsolatokat, az „Elsődleges Ok” szükségszerű létezését, amelyet nem fogadják el a naturalisták.

"A Világegyetem keletkezésének okát nem lehet úgy tanulmányozni, hogy az okot csak a Világegyetemen belül keressük. Ez még egy érv, hogy nem lehet reménykedni a Világegyetem keletkezésének felderítésében, ha csak annak a működését tanulmányozzuk.”

„A csillagászok már megértették, hogy önmagukat sarokba szorították, mivel saját módszerükkel bebizonyították, hogy a Világegyetem egy teremtés eredményeként hirtelen keletkezett… Azt is megállapították, hogy ez olyan erők révén történt, melyeket nem vagyunk képesek felismerni.”

[Jastrow R. God and the Astronomers, New York: W. W. Norton 1978]



Kisthjakovski Vera fizikus, Massachusetts Institute of Technology, a Nők a tudományban egyesület volt elnöke:

„A kifogástalan rendezettség, melyet a tudomány felfedezett a fizikai világban, sugalmazza az Isten jelenlétét.”


Maddox John a Nature, egyik legismertebb ateizmust terjesztő folyóirat főszeretője 1989-ben a Le az Ősrobbanással cikkében írta:

„Az ősrobbanás elmélete nem fogadható el a filozófia szempontjából, mivel az elfogadása azt a gondolatot támasztja alá, hogy az életet a Földön Isten teremtette.”



Margenau Henry (tudományfilozófus, Yale University) , azt mondja azoknak, akik a tudományt, mint eszközt akarják arra felhasználni, hogy a hitetlenségüket hirdessék:

„Abszolút ostobaság a tudományra hivatkozva elvetni a Teremtő elvét. A tudomány egyértelműen bebizonyította, hogy a „teremtés semmiből” koncepció nem ellentmondásos.”


Moody Paul A. zoológus, a Vermont Egyetem tiszteletbeli professzora:

„Tudom, hogy majd milyen kérdés jelenik meg azoknak az agyában, akik ezt elolvasták: „Lehetséges, hogy a tudomány nem bizonyította be, hogy nincs Isten?”. Éppen az az igazság, hogy ezt a tudomány nem bizonyította be.”

„Amennyire a geológia eredményei alapján meg tudjuk ítélni, úgy tűnik, hogy a - geológiai időfogalom szerint - nagy változások többnyire hirtelen történtek… ritkán találtak köztes kövült létformákat az osztályozás nagy alegységei, mint például a rendek és a családok között.”

[Moody P. A., Introduction to Evolution, New-York, Harper and Row, 1962.]


Parker Gery az egyik könyvének What is Creation Science? című fejezetében írja:

„A teremtés elve a tudományos megfigyelések logikai okfejtésein alapszik, és a tudósok és az egyszerű emberek is értik, hogy a teremtés mindig feltételez egy tervezést… A tervezés létrehozza a rendet, a szervezési szinteket, melyek lényegesen gazdagítják a tanulmányozható hipotézisek körét… Ha számomra az élet teremtésének érvelései annyira egyértelműek, akkor kell, hogy más tudósok, még evolucionisták is, lássák azokat az érveléseket, és ők biztos látják azokat.”



Pasteur Louis (1822–1895), híres francia biológus és kémikus, a modern mikrobiológia és immunológia atyja:

Minél tovább tanulmányozom a természetet, annál erősebb a hitem a Teremtőbe… A tudomány az embert Istenhez vezeti.”

„Egyszer eljön az a nap, amikor az emberek kinevetik a materialista filozófia ostoba állításait. Minél többet tanulmányozom a természetet, annál áhítatosabban csodálom a Teremtő teremtményeit. Amikor a laboratóriumban dolgozom, akkor imádkozom… Én sokat kutattam, és éppen ezért ugyanúgy hiszek, mint egy egyszerű paraszt.”



L. Pasteur kutatásainak eredményeit így összegezte –

a biogenezis Pasteur féle törvénye: „Az élet csak életből keletkezhet”,

melyet eddig senkinek sem sikerült megcáfolni.
Penrose Roger híres matematikus:

„… Én úgy fogalmaznék: a Világegyetemnek van célja. Az nem keletkezhetett csak úgy, véletlenül.”


Penzias Arno német származású, amerikai Nobel-díjas fizikus:

„A csillagászat minket ahhoz a váratlan felfedezéshez vezet, hogy egy olyan Világegyetemben élünk, amely semmiből keletkezett, és amelyben olyan finom egyensúly tapasztalható, hogy az biztosítsa az élet létezésének feltételeit. Ez a felfedezés olyan Világegyetemről szól, amelynek az alapjában „természetfeletti” terv van.”


Planck Max (1858–1947), a Berlini Egyetem professzora, a kvantumelmélet alapítója, Nobel díjas:

Az anyag per se (magától) nem létezik. Bármilyen anyag csak olyan erők kölcsönhatása alapján keletkezik és létezik, amelyek az atomrendszerek struktúráiban támogatják a részecskék állapotát és a állandó mozgását. A rend és az erők célszerűsége azt mutatja, hogy mögöttük egy céltudatos Felsőbb Elme áll. Ezt a titokzatos Teremtőt én nem félek úgy nevezni, ahogyan az emberek a civilizált világban nevezik – Isten.”

„A vallásnak és a természettudománynak egyaránt szüksége van Istenbe való hitre. A vallás szempontjából Isten az elemzések elején van, a természettudományban pedig a végén. Az első esetben Ő az alap, a másodikban – az eredmény csúcsa.”

„Bárhová is vetjük a pillantásunkat, bármi is legyen a megfigyelésünk tárgya, a vallás és a tudomány közt sehol sem találunk ellenmondást. Inkább abszolút harmóniát találunk, különösen a természettudományban.”



"A népek történelme meggyőzően bizonyítja, hogy a közvetlen, nem elferdített hitből, melyet a vallás hirdet, legerősebb ösztönzés áramlott, és a tudományban, művészetben, és szociális életben jelentős alkotó eredmények születtek."

A legnagyobb bizonyítéka annak, hogy a vallás összeférhető a természettudománnyal, az hogy a minden idők legnagyobb természetkutatói – Kepler, Newton, Leibniz – mélyen vallásosak voltak.”
Polyakov Alekszandr (Александр Поляков) elméleti fizikus, Moszkvai Landau Kutatóintézet:

„Mint tudjuk, a természet a legkiválóbb matematika alapján van leírva, mert azt az Isten teremtette. Ezért esélyünk van arra, hogy a fizikusok a természet tanulmányozása eredményként egy ilyen matematika létre lesz hozva.”


Press V. fizikus, csillagász a Nature folyóiratban megjelent cikkében írja:

„A Világegyetemben egy átfogó tervezés eredménye látható, ami alátámasztja az intelligens tervezés elvét.”


Rifkin Jeremy (sz. 1943), ismert amerikai evolucionista közgazdász, író, publicista:

„A kozmológia a fizikai valóság több apró darabkájából van összeszedve, és amely a társadalom által széleskörű kozmikus csalássá vált.”

[Rifkin Jeremy, Reinventing Nature, The Humanist, vol. 58, March/April 1998]
Rothman Tony elméleti fizikus az „antropológiai elvről” írt cikkéből (az „antropológiai elv” alapján a Világegyetem paraméterei olyan összhangban vannak, hogy azok biztosítják az ember életére szükséges természetes feltételeit):

„Amikor szembesülünk azzal a renddel és szépséggel, mely a Világegyetemben uralkodik, és furcsa egybeesésekkel a természetben, akkor nagy annak a csábítása, hogy a tudományba való hittől áttérjünk a vallásba való hithez. Biztos vagyok abban, hogy sok fizikus ezt akarná. Kívánok nekik merészséget, hogy azt beismerjék.”

[Rothman T. A What You See Is What You Beget' Theory, Discover, May 1987]
Sandage Allan Craford-díjas csillagász:

„Véleményem szerint teljesen lehetetlen, hogy a káoszból ilyen rend keletkezett volna. Bizonyos alkotó elvnek kell léteznie. Isten számomra – egy titok, de Ö magyarázata annak a csodának, mely semmiből létrehozott mindent.”


Sir Stanley Arthur (18821944), angol asztrofizikus, materialista:

„Filozófiai szempontból engem nyugtalanít a gondolat a természet hirtelen kezdetéről.”


Thomson William (Lord Kelvin) (1824–1907), brit fizikus (termodinamika első és második főtételei, abszolút hőmérsékleti skála, 70 találmánya volt):

„Az élet keletkezése a Földön egyáltalán nem függött kémiai vagy elektromos folyamatoktól, és a molekulák kristályozódási csoportosításától. Nekünk el kell fogadunk ezt a titkot és az élő szervezetek teremtésének csodáját.”

„Az intelligens tervezésnek elsöprően erős bizonyítékai hevernek körülöttünk… Az ateista elképzelés olyannyira képtelen, hogy nem is lehet szavakba foglalni.”


Wickramasinghe Chandra alkalmazott matematikus, és csillagász, Каrdiff Egyetem:

„Mint tudós, én sok éven át alapos „agymosást” kaptam abban az értelemben, hogy a tudomány összeférhetetlen a céltudatos teremtés elvével. És ennek kellett ellenállni… De most már nem látok egyetlen érvelést sem Istenbe való hit ellen... Ha logikusan gondolkodunk, akkor meggyőződhetünk arról, hogy az élet keletkezésének kérdésére egyetlen logikus válasz van – a teremtés, és nem pedig a véletlen a káosz.”

(Interview in London Daily Express, 1981. 08. 14)
8. Az evolúcióelmélet társadalmi vonatkozásai
Chaim Kain, ausztrál író, a Creation folyóirat szerkesztője:

„A rasszizmus, természetesen Darwin előtt is sok kultúrában létezet, de, az hogy a darwini evolúcióelmélet serkentette a rasszizmust, az történelmi tény”.


Gergely Zsolt:

„Ha az evolúció igaz, az életnek nincs különösebb értelme, maximum a túlélés és a fajfenntartás... Az evolúció elméletének számos negatív hatása van az emberiségre nézve. Egy ilyen az emberi élet értékének drasztikus csökkenése...



Hitler meg volt győződve, hogy a német nép „evolvált” a legtovább az evolúció során, a négereket és zsidókat pedig a majmokhoz legközelebbállónak tekintette. Azt gondolta, hogy a természetes szelekciónak tesz szívességet azzal, hogy több mint hatmillió zsidót gyilkol meg a második világháborúban.

Az élet elértéktelenedésére fájdalmas példa Jacques Cousteau francia környezetvédő véleménye: „Ahhoz, hogy a népességnövekedést stabilizáljuk, naponta 350.000 embertől kell megszabadulnunk.”

Ilyen vélemények látnak napvilágot, ha az embert lélektelennek, egy rakás véletlenszerűen összegyűlt kémiai anyagnak tekintjük…

Azzal, hogy beleírjuk a tinédzserek tankönyvébe, hogy a véletlen hozott bennünket létre, az egyén nem fontos, amíg van utánpótlás, és az élet végével mindennek vége, megingatjuk őket biztonságérzetükben és életfilozófiájukban. Ennek messzemenő következményei vannak, ezek között egyik a megnövekvő agresszivitás, amely fajgyűlöletben, iskolai lövöldözésekben vagy, ha az agresszivitást a személy befele irányítja, depresszióban, drogvisszaélésben, öngyilkossági kísérletekben nyilvánul meg.

 

 



(forrás:Kent Hovind (2003) www.drdino.com )
Az öngyilkosságok alakulása amerikai fiatalok között miután 1963-ban az imát kivették a tankönyvekből…

  1999 április 20-án a coloradói Columbine Főiskolán Eric Harris és Dylan Kiebold diákok vérfürdőt rendeztek, ez volt Amerika legborzasztóbb iskolai lövöldözése. Mindkét diák erős evolúcióhívő volt. Eric pólóján ez állt: „Természetes szelekció.”

Isajah Shoelt azért ölték meg, mert fekete volt, két másik lányt, pedig amiért keresztyének voltak. Összesen 14 diák és egy tanár halt meg. A merényletet Hitler születésnapján követték el…

Darwin természetes szelekció elve és az evolúciós pszichológia hozzájárulnak napjainkban az agresszivitás legalizálásához a társadalomban. Sokan agresszív és törtető életstílusukat ezzel az elvvel szentesítik…
 

(forrás: Kent Hovind (2003) www.drdino.com )


Bűncselekmények alakulása amerikai mintán …

Az evolúció megjelenése okozta űrt a humanizmus tana próbálta betölteni megkísérelve a lét kérdéseinek alternatív megválaszolását. Eszerint az ember fő célja az önmegvalósítás. Ez eljuttatja az egyént a boldogsághoz, aminek kompenzálnia kellene a lét afelett érzett fájdalmát, hogy az élet után nincs semmi, és minden egyes nap a halál időzített bombájának egy kettyenése. Ennek kompenzálása a hedonista filozófia, ami azt hirdeti, hogy a legfőbb cél az örömszerzés, és minden, ami örömet okoz, az jó, az egyént nem kellene korlátozni az örömszerzés útján. Az örömszerzés viszont mindenkinek mást jelent, van, akit a virágkertészet vonz, másokat viszont a szexuális perverzitás, a gyilkosság vagy a szadizmus. Az ezeket elkövetőknek ez jelenti az örömszerzést, amit ha a törvények nem korlátoznának, elszabadulna a pokol.

[Gergely Zs., Az evolúció mellékhatásai, http://www.teizmus.extra.hu/GZsevoluciosmellekhatsok.htm]
Gould Steeven Jey, lelkes evolucionista az egyik könyvében írja:

„A rasszizmus biológia érvelései 1859 előtt is léteztek, de az evolúcióelmélet elfogadásával azok lényegesen megnövekedtek”.


Hickman R. történész:

Hitler az evolúcióelmélet következetes követője és hirdetője volt. …Ez a könyv (Mein Kampf) az evolúcióelmélet szellemében egyértelműen megfogalmazta a tézist a természetes szelekcióról, az elmaradott rasszok megsemmisítésének szükségszerűségéről, és hogy azoknak kell fennmaradni, akik a legjobban alkalmazkodtak, és a természetes kiválasztódás alapján „kitenyésszék” a jobb társadalmat.”


Hitler A. hitt az evolúcióelméletbe, és alkalmazta azt a politikában. Neki az volt a véleménye, hogy az evolúció során a germán faj magasabb szintre fejlődött, mint más népek, és ezért joga van megsemmisíteni az elmaradott népeket. A Második Világháború több mint 55 millió ember életét vitte el. Kevesen vannak, akik elgondolkodnak ennek a tragédiának a mélyebb okain, és összekapcsolják azt a darwini evolúcióelmélet eszméjével.

Hitler 1933-ban kijelentette:

„ …a felsőbb rasszának magának alá kell rendelni az összes alacsonyabb rasszt… Ez a törvény, melyet maga a természet határozott meg, és az életnek az egyetlen logikus törvénye a Földön.”




Sir Keith Arthur ismert evolucionista:

„Ahhoz, hogy megértsük, az evolúciós eszméknek milyen mély hatásuk volt a rasszista morálra egy nagy nemzet életében, tekintsünk a 1942-es Németországra. A. Hitler szentül hitt abba, hogy az evolúció a nemzetiségi politikának az egyetlen helyes alapja. Németország vezetője evolucionista volt, és tudatosan törekedett arra, hogy az ország politikáját az evolúció elmélethez igazítsa. Fegyverek által segítette a „természetet” abban, hogy megsemmisítse azt, amit selejtnek minősítet. Véleménye szerint ezek elsősorban a „genetikailag hibás” emberek voltak, a testi és a lelki fogyatékosok. Aztán ide tartoztak a cigányok, zsidók stb. Hitler kifejlesztette a rasszizmus sajátos formáját, melynek az evolúcióelmélet volt az alapja. Természetesen, ha egy ember hisz az evolúcióelméletben, akkor még nem biztos, hogy ő rasszista. De mivel az evolúció nem tudomány, hanem hit, akkor annak a segítségével bármilyen gaztettet lehet alátámasztani – ahogy ezt Hitler meg is tette.



Marx Károly úgy vélte, hogy a Darwin elmélete „az osztályharc megértésének a természettudományi alapja”.

Marx Károly és Friedrich Engels, a kommunizmus elmélet alapítói, el voltak ragadtatva, amikor elolvasták a Darwin művét és megértették, hogy az evolúcióelmélet összhangban van a „dialektikus materializmussal”. Marx K. és F. Engels támogatták Darwin elveit, melyek véleményük szerint tartalmazzák „a kommunizmus elvek megalapozása”. Marx Károly A tőke (Das Kapital) c. könyvének első német kiadását Darwinnak dedikálta. F. Engels A természet dialektikáját a Fajok eredete elvei hatása alatt írta. F. Engels Munka szerepe a majom emberréválásában című könyvében kidolgozta a darwinizmus szociális aspektusait.


Az oroszországi kommunisták Lenin, Sztálin, Trockij, Plehánov egyhangúan elfogadták az evolúcióelméletet. Plehánov a marxizmust úgy értékelte, mint „a darwinizmus alkalmazását a szociális tudományokban”. Trockij szerint „Darwin felfedezése – a dialektika nagy győzelme az élő anyag terén”.

Sztálin fiatal korában papjelölt volt, de a Darwin könyvének hatása alatt agresszív ateista lett. Még rablásoktól sem riadt el.
Mao Ce-tung:

„a kínai szocializmus Darwin elvein és az evolúcióelméleten alapszik.”


Pusey James R. történész, Harvard Egyetem, a Кína és Charles Darwin könyvében írja:

„… az evolúcióelmélet és a kommunizmus között szilárd kapcsolat létezik. Az elmélet, mely azt hirdeti, hogy az élővilág a Földön spontán keletkezett, létrehozta a hiányzó „tudományos” platformot az összes ateista nézetek számára. A kommunizmus – ateista filozófia. Azon kívül, az evolúcióelmélet kijelenti, hogy a haladásnak és az élővilág fejlődésének egyetlen „motorja” az állandó konfliktus és harc, ami alátámasztja a kommunista tudomány fundamentális koncepcióját – a dialektikát”.


Rosevear David, kémikus:

„Ha az ember valóban a fáról jött le, akkor bizonyos fajok közelebb állnak a majomhoz, mint mások. Az ilyen népek kevésbé fejlettek. Sir Arthur Keith rámutatott, hogy Hitler rasszista nézetei közvetlenül a darwinizmusból származnak. Mind Darwin, mind pedig Huxley közreadott levelezése rasszista nézeteket fejez ki, például a törökökkel és a négerekkel szemben. A náci rasszizmus szörnyű következményeinek lelepleződése után kialakult légkör kedvezett a polgárjogi mozgalmaknak, és a rasszista gyűlölködésre való felbujtás elleni törvények létrejöttének.”

[David Rosevear Teremtéstudomány, A Biblia igazságának megerősítése, MKKA, 1997]
Sedgwick Adam korának egyik legkiválóbb geológusa (Cambridge) még a 19-ik században így fogalmazott:

„…ha az emberek elfogadják az evolúcióelméletet, akkor az emberiség elállatiasodik, és olyan mértékben degradálhat, ami még nem volt a történelemben”.



A Fajok eredete elolvasása után 1861-ben azt írta:

„Nagy adag materializmus az elejétől a végéig, eszesen megfőzve és tálalva... És mindezt miért? Biztos vagyok benne, hogy nem egyéb célból, csupán csak azért, hogy függetlenné tegyen minket a Teremtőnktől.”

[Clark: The Survival of Charles Darwin. Random House, New York, 1984]
Utószó
Egyértelmű, hogy ezek az idézetek egyértelműen azt bizonyítják, hogy Dawkins R. és kollégái hazudnak, amikor kijelentik:

„Ha egy olyan emberrel találkozunk, aki nem hisz az evolúcióba, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez az ember tompa, műveletlen vagy elmebeteg”.

Igaz az ellenkezője: minél nagyobb, szélesebb egy ember tudása, annál valószínűbb, hogy elveti az evolúcióelméletet, és elfogadja a teremtés elvét. Dawkins-ékat meg lehet érteni: ha nincsenek tudományos érvek, tények, amelyek igazolnák az evolúcióelméletet, akkor kénytelenek ilyen stílusú kijelentésekhez folyamodni. A durvaság – a gyengeség jele.

A tudományos világban elfogadott az a gyakorlat: ha egy hipotézisről (elméletről) kiderül, hogy az hamis, akkor azt elvetik, és próbálkoznak helyette egy más, jobb hipotézist keresni. Ez a tudomány fejlődésének feltétele. Az evolúcióelmélet esetén ez nem működik. A tudományos közösség érti, hogy az „elmélet” ellentmond a természettudományoknak, de az evolúció hívei nem képesek vagy nem akarják azt beismerni, és lemondani az elméletről. „Akarunk hinni Darwinnak, és kész!” Az evolúcióelmélet dogmává vált, amelynek nem tudományos, hanem pszichológiai okai vannak. Az evolúcióelmélet alternatívája – az intelligens tervezés, amelyet az evolucionisták világnézeti okokból elutasítanak, mert nem képesek elfogadni egy Teremtő létezését. Az evolucionisták már 150 éve érvek, és tények hiánya dacára mégis hisznek az evolúcióba, és ez vallási hit. A 20. századi természettudományok eredményei teljesen cáfolják az evolúcióelméletet, és alátámasztják a céltudatos teremtés elvét. De a médiában továbbra is mítosz jellegű információ kering, amely félrevezetheti az embereket.

Nyugati országokban 1959-ben nagyszabású rendezvényeken ünnepelték Darwin A fajok eredetének megjelenésének száz éves jubileumát. Amikor az evolucionisták megértették, hogy a társadalomban nincs komoly ellenállás az elméletűkkel szemben, akkor az evolúcióelmélet gyorsan (már a 60-as években) betört a közoktatásba. Ez azt jelentette, hogy az állam gyakorlatilag támogatja, és előnybe helyezi az egyik lehetséges világnézetet – az ateizmust, ami káros lehet a fiatalság szellemi fejlődésében. Igaza volt Fjodor Dosztojevszkij (Федор Достоевский), híres 19-ik századbeli orosz írónak, amikor kijelentette: „ha nincs Isten, akkor mindent szabad”.

Egyetértünk Augustine Lombard svájci geológus professzorral, a Genfi Egyetem volt dékánjával:

„Az iskolának semmilyen materialista vagy vallási világnézetet nem szabad rákényszeríteni a diákokra. Az iskola feladata – tudást és képességet adni. Hogy milyen világnézetet kapjon a gyerek – az a szülők feladata, senki másé, és legkevésbé az államé.”
Még néhány vélemény.

Olyhovskij Vladislav (sz. 1938) ukrán fizikus professzor, Rudij Bogdan ukrán informatikus, filozófus, Kijev:

”Ha az élet keletkezésének evolúciós magyarázata annyira gyenge, és főleg hitre támaszkodik, akkor miért oktatják azt az iskolában? Ha az élet keletkezésének problémája annyira homályos, akkor hagyjuk azt az oktatási intézményeken kívül... Nem szabad privilégiumi helyzetbe helyezni zavaros, és bizonyítatlan történeteket az élővilág keletkezéséről, és a majom emberráválásáról.”


Singham Mark fizikus Teaching and propaganda c. cikkében írja:

„..:Ezt a bizalmat én a diákok „agymosására” használom… A mi oktatási módszerünk főlég propaganda jellegű… Csak olyan érveléseket és bizonyítékokat adunk elő, amelyek alátámasztják az elfogadott elméletet, a többit, pedig kihagyjuk.”


Corner E. J. botanikus professzor, Cambridge Egyetem:

„A tankönyvek szerzői becsapják az embereket, amikor demonstrálják a növények bonyolultabb és bonyolultabb sorozatát, hogy igazolhassák az evolúciót.”

[E. J. H. Corner, "Evolution", in Contemporary Botanical Thought, Chicago: Quadrangle Books, 1961]
Johnson Phillip E.:

“Az evolúciót az iskolában és a médiában nem úgy tanítják, mint egy elméletet, hanem mint egy bizonyított tényt – az “evolúció tényét”. De mégis sokan vannak, még tudósok is, akik másképp gondolkodnak, elvetik az evolúciót, és kijelentik, hogy az élővilágot bizonyos céllal egy bölcs Teremtő teremtette.”

[Phillip E. Johnson. Darwin on Trial, 2nd ed., InterVarsity Press, 1993]
Bowler Peter J. ismert evolucionista, amikor a diákjairól beszél, akik természetesen megbíznak a professzoraikban, kijeleni:

„Ezt a bizalmat arra használóm, hogy hatékony agymosást hajtsak végre a diákok elméjükben. A mi oktatási módszerünk főleg – propaganda. Szemléltetések nélkül olyan bizonyítékokat alkalmazunk, amelyek alátámasztják az álláspontunkat. Mi csak olyan érveléseket közlünk, amelyek megfelelnek az elfogadott elméletnek és kihagyjuk a többi tényeket.”

[Bowler Peter J., Review of In Search of Deep Time by Henry Gee (Free Press, 1999), American Scientist (vol. 88, March/April 2000)]
Az oktatásnak nincs joga monopolhelyzetbe hozni az ateizmust. Paradox helyzet alakult ki a közoktatásban – az egyetemek, iskolák mindent megtesznek azért, hogy a diákok elfogadják – az evolúció bizonyított tény és, hogy e téren bármilyen vita értelmetlen. A diákoknak nincs joguk kételkedni az evolúcióelméletben, és gyakorlatilag nem is lehet más véleményt nyilvánítani. Például, az ameikai National Association of Biology Teachers asszociációjának a „Statement on Teaching Evolution” memorandumában olvasható:

„Az oktatási intézmények vezetősége nem engedheti meg a kreatívizmus bármilyen irányzatának oktatását: az úgy nevezett „intelligens tervezés” elméletet, a „hirtelen keletkezés” elméletet, vagy „az evolúcióelmélet elleni érveléseket”.

[Collins C.John, Science and Faith: Friends or Foes? Illinois, Crossway Books, 2003]
Az a szülő, aki becsületes, istenfélő embert akar felnevelni a gyerekéből, nehéz helyzetbe van: akarata ellenére, mint adófizető az államot finanszírozza, hogy a gyerekei az oktatási intézményekben hamis, eltorzított világnézetet kapjanak, és nincs lehetősége ebbe beleszólni. Ezért fontos, hogy az állam kivonja a közoktatásból az evolúcióelméletet, mint a korunk legnagyobb áltudományát, és emberellenes, ateista világnézett alapját. Minél hamarabb ezt sikerül megvalósítani, annál kisebb lesz a társadalom szellemi és közvetve az anyagi vesztesége.

A mai ember nagyobb tudással rendelkezik, mint az előző nemzedékek. De a tudás etikai alapok nélkül időnként veszélyesebb lehet, mint a tudatlanság. Ezt az Orosz Tudományos Akadémia felismerte és 20. század 90-es éveitől kezdve az Orosz Ortodox egyházzal közösen néhány konferenciát rendezet, amelyeknek a célja volt megbeszélni az együttműködési lehetőségeket, a tudomány és vallás kapcsolatait.

A „fogyasztói” társadalomban az erkölcsi értékek fokozatosan devalválódtak, ami szellemi degradáláshoz vezet. Például, a Suicidal Tendencies (USA) együttes koncertjén ilyen dalt lehet hallani:
„Én láttam a te anyádat, ő halott volt.

És néztem, hogyan ő vérzett.

A levágott újjak a levágott lábakon.

Én ezt fényképeztem, mert úgy gondoltam, hogy ez kitűnő.

Én láttam a te anyádat, ő halott volt.

Láttam, hogy fekszik a véres pocsolyában.

Úgy tűnik, hogy ez legjobb, amit eddig láttam.

A te drága anyád halott és fekszik előttem.”
Az eltorzított szabadság fogalma a nyugati országokban olyan helyzethez vezetet, hogy a fiatalok erkölcsi világát szabad lerombolni, de nehéz megvédeni. Ebben a kérdésben még az államra sem lehet számítani. Például, amikor néhány éve ezelőtt Bolívia kormánya bezárt egy TV- és egy rádióállomást, amelyek erkölcstelen műsorokat sugároztak, akkor erre rögtön reagáltak az USA és EU vezetői – tiltakoztak, elítélték a döntést: Bolívia sérti a demokrácia alapelveit.

B. Wilkinson, amerikai szociológus összehasonlította az amerikai iskolák 1940-es és 1990-es években aktuális problémáit. 1940-es években következők voltak a legnagyobb problémák:

beszélgetés az órákon, rágógumi, zaj, szaladgálás a folyoson, nem megfelelő öltözködés, szemetelés.

A 1990-es években már sokkal komolyabb problémákról kellet beszélni:



erőszak, alkohol és kábítószer fogyasztás, nemi erőszak, állapotosság, öngyilkosság, lopás..

Egy másik kutatás eredménye. Összehasonlítottak Max Dnuks és Jonatan Edwars – két USA-ba bevándorolt leszármazottjainak sorsát.



Max Dnuks ateista volt, 560 utódjáról van adat. Közüllők 300-an szegénységben haltak meg, 150 bűnöző, 17 gyilkos, 100 alkoholista, több mint 50 prostituált volt. Ez a család az államnak több mint 1.250.000 dollárba került.

Jonatan Edwars protestáns prédikátor, 1394 utódjáról van adat. Közüllők 65 professzor, 1 állami kincstár igazgatója, 3 szenátor, 3 kormányzó volt, egyetemet, főiskolát 295-en végeztek, 30 bíró, 100 jogász, 2 dékán, 56 orvos, 75 tiszt, 100 ismert misszionárius, 80 hivatalnok. Több író, tanár volt a családban.
Még egy váratlan, figyelemre méltó tény. Természettudományi tantárgyakból diákok részére évente megszerveznek világversenyeket (olimpiákat). Összegyűjtöttem különböző országok diákjai által elért eredményt. Kiderült, hogy a győztesek közt nincsenek nyugat európai országok. Egyelőre még jó eredményt értek el az „új” uniós államok. Ezekből az adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de az okokról érdemes elgondolkodni.

Matematika, 1992-2006 évek

(az oszlopokban – arany, ezüst, bronz érmek, az utolsó oszlop: érmek összesen)




  1. Kína 72 11 1 =84

  2. Oroszország 54 27 9 =90

  3. USA 48 35 6 =89

  4. Bulgária 35 42 11 =84

  5. Románia 32 37 19 =88

  6. Vietnám 28 33 16 =77

  7. Irán 26 46 16 =88

  8. Korea 29 42 17 =88

  9. Magyarország 27 43 17 =83

  10. Tajvan 18 51 16 =85

  11. Japán 19 40 25 =84

  12. Németország 20 33 26 =79


Informatika, 1989-2006 évek. Arany érmek száma:

  • 11 Kína

  • 8 Oroszország

  • 7 Korea

  • 5 USA

  • 4 Ukrajna, Románia

  • 3 Csehország, Bulgária, Lengyelország, Belorusszia

  • 2 Svédország, Tájföld, Irán, Japán

  • 1 Anglia, Dél Afrika, Magyarország, Vietnám, Ausztrália, Hongkong, Tajvan, Kazahsztán, Indonézia, Görögorzság, Türkménia


Fizika 2002, 2004, 2005 évek.

(az oszlopokban – arany, ezüst, bronz érmek, az utolsó oszlop: érmek összesen)




  1. Kína 14 1 0 = 15

  2. Korea 10 1 4 = 15

  3. Irán 10 2 3 = 15

  4. Magyarország 8 3 3 =14

  5. Oroszország 7 7 1 = 15

  6. Tájföld 6 4 5 = 15

  7. Tajvan 6 3 1 = 10

  8. India 4 9 2 = 15

  9. USA 4 4 2 = 15

  10. Ukrajna 4 2 3 = 9

11. Indonézia 3 1 1 = 5

12. Szingapúr 3 0 2 = 5

13. Grúzia 2 2 1 = 5

14. Belorusszia 2 2 1 = 5

15. Indonézia 2 0 3 = 5

16. Románia 1 2 2 = 5

17. Hongkong 1 1 2 = 4

18. Ausztrália 1 1 2 = 4




Biológia, 2000-2003, 2005 évek.

(az oszlopokban – arany, ezüst, és érmek összesen)




  1. Kína 15 4 =19

  2. Korea 13 9 = 22

  3. Tajvan 11 6 =17

  4. Tájföld 9 9 =18

  5. Oroszország 7 7 =14

  6. Szingapúr 6 9 =15

  7. Belorusszia 5 11 =16

  8. Ausztrália 3 8 = 11

  9. India 3 7 = 10

  10. Anglia 2 5 = 7

11. USA 2 4 = 6

12. Németország 1 10 = 11




Kémia, 2003

(az oszlopokban – arany, ezüst érmek, és a részvevők helyezéseinek összege)


Kína 4, 0, 0 23 (3,5,6,9)

Irán 3, 1, 0 95 (11,16,27,41)

Tájföld 3, 1, 0 114 (23,29,30,32)

Korea 2, 2, 0 121 (8,15,40,58)

Belorusszia 1, 3, 0 147 (1,33,51,62)

Oroszország 1, 3, 0 148 (4,38,49,57)



Függelék 1. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének állásfoglalása…
Mint már láthattuk, a tudósok véleménye az evolúcióelméletről azt igazolja, hogy annak a kritikája tudományos, és nem vallási alapú. Az, hogy az evolúcióelmélet komoly válságban van, abból lehet következtetni, hogy maguk a becsületes evolucionisták is kritizálják azt. De erről hallgat a liberális „szabad” média. Léteznek bizonyos társadalmi körök, melyeknek érdekük az evolúcióelmélet valós helyzetének eltorzítása, elhallgatatása. Miután megismertük a tudósok véleményét az evolúcióelméletről, érdemes megismerni a MTA Elnökségének állfoglalását is.


Yüklə 1 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə