Vezetői tulajdonságok, vezetői készségek, ÉS A vezetői hatékonyság elemzéSE



Yüklə 292 Kb.
səhifə2/8
tarix08.08.2018
ölçüsü292 Kb.
#61737
1   2   3   4   5   6   7   8

1.2. Vezetői alapviselkedések


Egy elterjedt felfogás szerint két fő vezetői viselkedést különböztetünk meg; az egyik a tradicio­nális (direktív/utasító, un. feladatcentrikus) és a humán erőforrás szemléletű (participatív/együtt­működő, un. empatikus).

A két klasszikus vezetői viselkedés között nagy különbségek lehetnek, és természetesen nagyon sok átfedést, egybemosódást találunk.


1.2.1. Utasító vezető alaptulajdonságai


A tradicionális vezető kiosztja a feladatot, és a beosztottat később ellenőrzi. A vezetettek saját véleménye, ötletei elkallódnak, ezeket szinte figyelmen kívül hagyja a vezető.

A direktív vezető a feladatra fókuszál, a munkavégzésben is csak az az érdekes számára, hogy az elérendő cél megvalósításra kerüljön, a hasznosság másodlagos.

Két fő csoport szerint osztja fel a munkát: fontos és nem fontos. A munkakörök értékelése is eszerint történik.

Az ilyen stílusú vezető igyekszik beosztottjait a saját meggyőződésének megfelelő utasítá­sokkal ellátni. Fenntartja magának a tervezés, szervezés és irányítás felelősségét és a döntés jogát. Általában előre megtervezi a feladatokat, ő osztja ki őket. Igyekszik a beosztottak munká­ját minél jobban ellenőrizni, s szigorúan veszi a határidők betartását.

Általában szeretik, ha beosztottjaik „főnöknek” titulálják őket, így is viselkednek, megfelel­nek a klasszikus szerepüknek. Éreztetik, hogy vezetők, mindenki más a beosztott. Döntés­ho­za­talukra az autokratizmus, kommunikációjukra az egyirányú, fentről lefelé-típusú jellemző.

Közülük kerül ki a legtöbb stratéga, a feladatra koncentrálnak, és részleteiben határozzák meg, elemzik a feladatokat. Tervező, előrelátó vezetők.


1.2.2. Humán erőforrás szemléletű vezető alaptulajdonságai


Napjainkban szerencsére ez a szemlélet az elfogadottabb és kívánatosabb a vezetői visel­ke­désre nézve. Fontos az együttműködő vezetőnek az alkalmazottak oktatása, tréningezése illetve képességeik fejlesztése. Szeretik a kihívásokat és az önálló feladatokat, önmaguk képességeit is folyamatosan fejlesztik.

A teljesítmény maximalizálása helyett/mellett a teljesítmény optimalizálása a fő célkitűzésük. A változó környezethez igyekszenek igazodni, alkalmazkodni.

Itt is fontos a stratégiai gondolkodás, viszont a beosztottak aktív bevonásával operatív módon. Közvetlenül a munkával kapcsolatos, hosszú távú stratégiát terveznek. Igazi csapatjátékosok, a team munka hívei, konzultatív, participatív a munkatársak bevonása.

Kommunikációjukra jellemző a kétoldaliság, meghallgatják dolgozóik felvetését és a jó ötle­teket rögtön alkalmazzák. A beosztottakra plusz feladatokat osztanak ki, és munkájukat érté­kelik. Fontos momentum az ilyen típusú vezető viselkedésében, hogy szociálisan érzékenyen reagálnak és bevezetik a mentori funkciókat a munkavégzésbe.

A humán erőforrás szemléletű vezető, mint jó tanácsadó is funkcionál, és legalább évente egyszer értékeli a beosztottak munkáját. Léteznek a teljesítményértékelésnek külön prog­ramjai is (TÉR, PEL), amelyeket egyre több cég használ és alkalmaz már.

Az értékelés után az eredményeket megbeszélik, kielemzik. Először alsóbb szinteken a dolgozóval, később felsőbb szinteken a vezetők szintjén is.

Az esetleges problémák így napvilágra kerülhetnek időben, és rögtön felvethetik a lehetséges megoldásokat. Ha pedig pozitív a teljesítményértékelés, azt a munkatárs felé tovább erősíti az együttműködő vezető. Hiszen a cél, hogy a dolgozók eredményesek legyenek és sikeresnek, megbecsültnek érezzék magukat a vállalatnál.

1.2.3. Formális és informális hatalom


A pozícióból eredő hatalom szervezeti jellegű. Általában ezt hívjuk formális hatalomnak. Az ilyen jellegű hatalmat a vezető megkapja, vagy beleszületik. Jutalmazást illetve büntetést alkalmaz beosztottaival szemben.

A személyiségből eredő hatalmat általában a vezető kiérdemli. Hatalomgyakorlása a meg­becsülésen és bizalmon alapul, a vezetetteket partnernek tekinti.

Képes arra, hogy másokat mozgósítson, együttműködjön minden lényeges helyzetben beosz­tottjaival. Képesnek kell lennie a beosztottakat magához vonzani, tevékenységéhez követőket találni. A társas hatás és a többi emberre gyakorolt hatás fontos az informális hatalom kép­viselőitől.

Érdemes megemlíteni az un. szakértői hatalmat, melyet a vezető akkor birtokol, amikor olyan információs előnyökkel rendelkezik, amelyekkel szakértővé válik egy adott területen. Munka­társait meggyőzi, hogy csak az ő irányítása alatt tudják ellátni feladatukat, elérni céljukat.1

A szakértői hatalom nem egyértelmű hatalom abban az értelemben, hogy az információ változhat, így előfordulhat, hogy nem lesz annyira értékes és időszerű az információ, mint a kezdetekkor. Ilyenkor a szakértői hatalommal felruházott vezető befolyása is csökkenhet.

Létezik az autokrata, a demokrata és a liberális vezetői stílus, melyeket korábban élesen elhatá­roltak egymástól. Manapság viszont a három stílusnak a „vegyítéséből” áll össze a döntési-végrehajtási tevékenységsor.

Ha probléma adódik, a menedzsernek elő kell adnia a megoldásra vonatkozó észrevételeit – ami az autokrata vezetési stílusra jellemző.

Majd megbeszéli javaslatait munkatársaival, hogy megismerhesse egyetértő vagy ellenző meglátásaikat – ez inkább demokratikus elem a döntési folyamatban.

Végül a vezetőnek döntenie kell – ami szintén az autokrata vezetői stílushoz áll közelebb. Ajánlatos, hogy részletesen megindokolja döntését, így érzékeltetheti, hogy elfogadta, vagy esetleg elvetette kollégái ötleteit.

Az is fontos szempont, hogy a döntéseivel éreztesse munkatársaival, hogy beépíti javas­la­taikat a végső döntésekbe, meghallgatja kezdeményezéseiket. Ez a vezetési hozzáállás pedig a liberális stílus sajátja.


2. A hatékony vezető általános jellemzői


A vezetői hatékonyság kulcsa, hogy a vezető hogyan tudja motiválni a kollegáit, milyen módon tudja befolyásolni őket?

A következő tulajdonságoknak, törekvéseknek nagy szerepe van abban, hogy hatékonnyá váljon a vezetői munka. Ezeknek a hiánya komoly hatékonyságcsökkenést jelent és ha egy menedzser nem rendelkezik ezekkel, vagy nem így cselekszik, magát a vezetőséget kérdő­jelezi meg.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy eredményesen tudjon kommunikálni a csapattagokkal, akik szabad akaratukból maguk is követni akarják. Egy ideális team munkában mindenki tudja mi a dolga, a feladatokat a vezető helyesen képességek, kvalitások szerint kiosztja.

A menedzsernek pontos célja, terve van, felépít egy megvalósítható jövőképet, amelyet sike­resen adaptál másoknak. Folyamatosan képzi magát, vezér elve az élethosszig tartó tanulás. Úgy viselkedik beosztottjaival, ahogy ő is szeretné, hogy azok viselkedjenek vele, tehát jó példát mutat. Ez egyébként más tudományterületeken is hasznos stratégia, pl. a pedagógiában.

A mai teljesítmény-centrikus világban a siker és eredményesség nyomásának kell megfelelni a szervezeteknek, s így természetesen az egyéneknek is. A vezetőknek gondoskodniuk kell az egyéni teljesítmények maximalizálásáról, a beosztottakban kialakult bizonytalanság érzet fel­oldásáról.

Közhelyesen hangzik, de ebben a felgyorsult, esetenként akciófilmbe illő gazdasági világban szükséges, hogy a munkatársakban meglegyen az elismertség és megelégedettség érzése.

Az egyéni tehetség, a képességek, készségek és szaktudás kibontakoztatása valamint ezek együttes működésének szerepe nagyon fontos a vállalatok működése során.

A sikeres vezetőre a következő tulajdonságok, képességek rímelnek (a teljesség igénye nélkül):

– következetes és elkötelezett a céljai megvalósításában, munka elosztá­sában


– határozottságot és bizalmat sugároz
– kreatív, előrelátó
– összefüggésekben képes gondolkodni
– energikus, becsületes
– intelligens, diplomatikus
– lojális a vállalathoz és munkatársaihoz
– rugalmas, barátságos, ugyanakkor objektív
– gyorsan, eredményesen dönt
– igazságos, humorérzékkel megáldott
– jó fellépésű, magabiztos
– eredményességre törekvő
– stressz-tűrő
– érzékeny a környezet változásaira és a feladataira, problémáira
– demokratikus stílusú
– élethosszig tanulás híve, fejlődőképes
– motiváltság
– kreatív
– helyzetfelismerő
– csoportdinamikában jártas
– jó szervező, jó kommunikátor
– stratégiai gondolkodó
– kezdeményező
– jövőbetekintő
– elemző
– célorientált
– alkalmazkodó

Ilyen és ezekhez hasonló tulajdonságot várnak el a munkatársak a vezetőktől. Ismerőseim, barátaim körében végzett rövid közvélemény kutatásom során jutottam a fenti eredményre, a felmérés nem reprezentatív jellegű.

A vezetésmódszertanban, vezetéstudományban is megfogalmazták többen, hogy milyen a sikeres, eredményes vezető.

A legtöbb szakember egyetért abban, hogy az eredményes vezetőknek diplomáciai érzékkel, a konfliktuskezelési képességgel, a motiváló képességgel és a csapatban dolgozás készségével kell rendelkeznie. Ugyanakkor nagyon fontos a megfelelő döntésképesség, a feladatok jó leosztása, kockázatvállalás, stratégiai gondolkodás és önbizalom.



Yüklə 292 Kb.

Dostları ilə paylaş:
1   2   3   4   5   6   7   8




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə