Búzaszem Nyugati Óvoda 4400 Nyíregyháza
II.1.6.2. Tevékenységben megvalósuló tanulás
Yüklə 8,1 Mb.
|
II.1.6.2. Tevékenységben megvalósuló tanulásCél A gyermekek találják meg az érdekes, ösztönző körülmények között a számukra a legmegfelelőbb tevékenységi tanulási helyzeteket a felnőtt hozzáigazodó, megértő, befogadó támogatásával. Ennek elsődleges célja attitűdök erősítése, képességek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus feladata
A tevékenység tartalmi megvalósítása A gyermekek utánzásos, minta - és modellkövetéses magatartás és viselkedés - tanulással szokásokat sajátítsanak el. Vegyenek részt játékos kísérletezésekben, megfigyelésekben, szerezzenek ismereteket és tapasztalatokat szűkebb és tágabb természeti- és társadalmi környezetüktől önállóan, vagy közösen. Emlékezetből idézzenek fel élményeket, tapasztalatokat. Kreatív gondolkodást, képzeletet, probléma- és feladatmegoldást fejlesztő tevékenységekben vegyenek részt. Teljesítsenek megbízásokat. Figyeljék meg a jelenségek változásait, azok összefüggéseit, végezzenek összehasonlításokat és megkülönböztetéseket, keressék a megoldásokat. Tevékenységek biztosítása által fejlődjön szókincsük, beszédük, mondatalkotásuk, kifejezőkészségük.
Gyűjtőmunka által megismert tárgyak, anyagok, képességfejlesztő eszközök, játékok, társasjátékok, barkácsolt eszközök kellékei, kiegészítők, tornaszerek stb. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermekek képesek a hatékony kommunikációra és kifejezőkészségre, versenyszellemre és az együttműködésre. Tudnak alkalmazkodni, képesek önértékelésre és önbecsülésre, kapcsolatokat tudnak építeni, az érzelmeket fel tudják dolgozni. Képessé válnak a stressz kezelésére, a problémamegoldásra. Aktívan kapcsolódnak be minden tevékenységbe, döntéseket tudnak hozni, célkitűzéseket megfogalmazni. A három éves kortól óvodába járó, lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodás kor végére nyitott, érdeklődő, a tanuláshoz szükséges képességei kialakultak, készen áll az iskolába lépéshez. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés folyamatának eredményeként a kisgyermekek többsége 6-7 éves korra belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá szocializálódik. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelési programja /részprogram/ A sajátos nevelési igényű gyermekek általános jellemzői
Sajátos nevelési igényű gyermekek általános jellemzői Az intellektuális sérülés, mint vezető tünet, más területek sérülésével együtt az egész személyiséget átfogó tünet együttesben jelenik meg.
Az óvodai nevelés célja A sokoldalú, tudatos fejlesztés hatására valamennyi érzékszerv bevonásával tanulják meg a helyes érzékelést, észlelést, mint a magasabb mentális folyamatok kialakulásának első lépcső fokát. A sérülés arányában alakuljon ki, fejlődjön alkalmazkodó, együttműködő készségük akaraterejük, önállóságuk, érzelmi életük. Kis lépésekkel sok-sok gyakorlás útján érjék el, saját lehetőségeik csúcsát a mozgás a beszéd, a játék, kognitív funkciók, valamint az önkiszolgálás terén. A gyógypedagógus feladata Testi, lelki, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztásával, alkalmazásával. A gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe véve olyan képességek fejlesztése, mely kellő időt és alkalmat biztosít minimális kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a beszéd indítására, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére. A napirend folyamán csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.
A gyermekek felvétele Nyíregyháza város és vonzáskörzetéből. Az óvoda speciális csoportjába a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján kerülhet a gyermek, aki megfelel a következő követelményeknek:
Fejlesztendő területek
A közösségi és az egészséges életmódra nevelés szokásainak kialakítása
Minden ember életében vannak szokások, amelyek nagymértékben befolyásolják a személyiség fejlődést. A kialakult szokásnál nincs szüksége a gyermeknek a figyelem koncentrációjára, nincs szükség akarati erőkifejtésre, ez különösen fontos az értelmükben akadályozott gyermekeknél. A szokások kialakításánál a már kialakult szokásokra építünk, ezeket megerősítjük, új szokásokat alakítunk ki úgy, hogy a rossz szokásokat megpróbáljuk kioltani. Fontos a szokások kialakításánál, hogy a már kialakult szokásokat mindig azonos módon követeljük meg a gyermekektől. Mivel a sajátos nevelési igényű gyermek nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményét, nagy jelentősége van az utánzásnak, a modellkövetésnek. Ezért rendkívül fontos a mintaadás a felnőttek és a gyermekek részéről, azaz a pozitív példa. Fontos, hogy olyan szabályokat állítsunk fel, amelyek könnyen érthetők, világosak, egyszerűek a sajátos nevelési igényű kisgyermek számára is. A szokások kialakításánál nagy segítséget nyújt a jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés. Ahhoz, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek odafigyeljen a felnőttre, meg kell, hogy bízzon benne. A felnőtt és a gyermek közötti pozitív érzelmi kapcsolat, a szereteten, bizalmon alapuló nevelés segíti a fejlesztést.
Esztétikus, barátságos, szeretetteljes környezetben várjuk gyermekeinket. Igyekszünk elérni, hogy az óvodai közösség természetes közeg legyen számukra, és jól érezzék magukat. A hatékony fejlesztőmunka érdekében intenzíven tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel, mindenkori partnernek tekintjük őket.
A helyes életritmus kialakításának elengedhetetlen feltétele a mozgás, a tanulás, pihenés aktív-passzív szakasza. Gazdag változatos tevékenységet nyújtunk számukra, melynél figyelembe vesszük az egyéni fejlettségi szintjüket, életsajátosságaikat, élettempójukat, s az otthoni neveltetésből adódó eltéréseket.
A sajátos nevelési igényű gyermekek már külső megjelenésükben is eltérnek ép társaiktól, ezért is fontosnak tartjuk, hogy mindig ápoltak, gondozottak legyenek. Ahhoz, hogy a gyermekek a higiénés szokásokat elsajátítsák, alapvető fogalmakkal kell tisztába lenniük. Ilyenek például: fürdőszoba, wc, mosdó, saját jelük. A higiénés szokások kialakításának területei: testápolás, étkezés, öltözés-vetkőzés, pihenés, mozgás, a környezet rendjének megőrzése
Célunk a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság kialakítása. Az egyes feladatokat részfeladatokra lebontva végezzük. Ki kell alakítani gyermekeinkben, hogy igényeljék bizonyos cselekvésekhez kötötten is a tisztálkodást.
Esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak, ki az étkezési szokások az etetéstől az önálló kanalazáson át megtanulják a szalvéta használatát, a pohárból való önálló ivást, a rágást. Az ügyesebb gyermek naposi feladatot is végezhet (pl. terítésben segítés) Az étkezésnél fontos a tempó és a helyes mérték megtanulása is.
A sajátos nevelési igényű gyermek nagy részét öltöztetik, ezért fontos feladat az önállóságra nevelés ezen a téren is. A fokozatosság elvét betartva tanulja meg a gyermek az egyes ruhadarabok levételét és kis segítséggel az öltözködés fázisait. Fontos, hogy saját ruhadarabjaikat ismerjék fel.
Rendszeres ültetés mellett, nappal a száraz maradjon állapottól el kell jutni az utánjelzés, majd a szükséglet jelzéséig.
Az egészséges életritmushoz hozzátartozik a pihenés, alvás is. Gyermekeink nyugodt környezetben, kényelmesen pihenhetnek az erre a célra külön kialakított helyiségben. A pihenéshez is megfelelő higiénés szokásokat alakítunk ki – ágyhuzattal ellátott ágyneműben és pizsamában alszanak gyermekeink.
A sajátos nevelési igényű gyermek is szívesen tevékenykedik, segít, dolgozik. A túlféltő környezet azonban gyakran gátolja, megakadályozza próbálkozásaikat. Ha a gyermek érzi munkája fontosságát, szívesen hajt végre feladatokat:
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
Tevékenységek, fejlesztések a csoportban Tevékenységek, fejlesztések a heti rendje:
Kiegészítő terápiák: gyógytorna logopédia
Óvodába kerüléskor a gyermekek játékfejlettségi szintje más-más, attól függően, hogy milyen volt a családi nevelés, illetve szakember segítette-e fejlesztésüket. A játékra nevelés célja:
A játékra nevelés feladatai:
A játékra nevelés ideje: 10-15 perc Szabad játék ideje: folyamatosan egész nap A játékra nevelés formája: mikrocsoportos, csoportos, egyéni A játékra nevelés tartalma:
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
Színpadi kifejezés (beszédfejlesztés) A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédfejlődési sajátosságai: Az értelmi fejlődési zavar egyik fő társuló tünete a különböző mértékű beszédfejlődésbeni elmaradás. A beszédfejlődési rendellenességeket befolyásolja az idegrendszert ért károsodások formája. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél késnek a beszédfejlődés egyes fokozatai, a nyelvi differenciáltság tökéletlen marad, jellemző az artikulációs hibák nagy száma. Gondolkodási képességük sérülése olyan fokú, hogy szavaik nélkülözik az általános jelentéstartalmat. A sajátos nevelési igényű gyermekek legtöbbjénél nagyon megkésik a beszédfejlődés, sokuknál pöszeség található jellemző, hogy kognitív, emocionális területen oly mértékben gátoltak, hogy nehéz őket motiválni. Beszédük tartalmilag szegényes, szókincsük lassan bővül.
Az óvodába kerülő gyermekek beszédfejlettsége igen eltérő. Beszédállapotuk összefügg a sérülés súlyosságával. Óvodába kerüléskor jellemző:
A beszédfejlesztés célja:
A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális beszédfejlesztését az teszi szükségessé, hogy beszédük minőségileg és mennyiségileg is eltér ép társaikétól. Később indul és lassúbb ütemben fejlődik. Beszédfejlesztésükhöz olyan módszer szükséges, amely számol azzal, hogy az egyes funkciók terén sajátos elmaradások vannak. A beszédfejlesztés feladatai: A beszédfejlesztés jelen van a gyermek egésznapi tevékenységében, ezért nem tekinthető egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatának. A beszédfejlesztés szorosan kapcsolódik más fejlesztendő területekhez, mint a mentális képességek, szocializáció, mozgás, játék fejlesztéséhez. A pozitív példa nagymértékben elősegíti a gyermekek fejlődését, ezért a környezetükben lévők legyenek modellértékűek. Fontos a pedagógus és a gyermekkel foglalkozók empátiás készsége, a pedagógus színes egyénisége, amely a jó érzelmi kapcsolatot biztosítja. Fontos a gyermeket körülvevő társak pozitív példája, ezért törekszünk arra, hogy minél több időt töltsenek gyermekeink normál közösségbe, de mindig kiemelve a speciális megsegítés fontosságát. Speciális feladatok:
A beszédfejlesztés ideje: 5-30perc A beszédfejlesztés formája: csoportos, egyéni A beszédfejlesztés tartalma:
Színpadi kifejezések célja
Színpadi kifejezés feladata
A színpadi kifejezés tartalma
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
Technikák a környezet tanulmányozására: A sajátos nevelési igényű kisgyermekek ismeretei óvodába kerüléskor jóval elmaradnak ép társaikétól mivel megismerési folyamataik lassúbbak, sérült az emlékezetük, figyelmük, gondolkodásuk. Csak a konkrét cselekvésbe ágyazott gondolkodásig jutnak el. A környezetismeret-foglalkozás feladata, hogy a gyermeket megismertesse a közvetlen környezetük tárgyaival, élőlényeivel, az őket körülvevő emberekkel és önmagukkal, azaz saját testükkel. Célja
Feladatai
A foglalkoztatás ideje: 10-20 perc A foglalkoztatás formája: csoportos, mikrocsoportos Témakörök a környezet megismerésére:
őszi időjárás, gyümölcsök, zöldségek őszi öltözködés, testséma fejlesztés
téli időjárás, téli öltözködés, téli ünnepek
tavaszi időjárás tavaszi virágok, gyümölcsök, zöldségek tavaszi öltözködés a tavasz ünnepei
közlekedés az utcán közlekedés járműveken
állatkertben élő állatok
udvari játékok A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére
Mozgásos önkifejezés A sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásának jellemzői: A sajátos nevelési igényű gyermeket jellemez egy sajátos mozgáskép mivel a mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek. Ez az eltérés megmutatkozik a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék zavarában, a mozgás folyamatainak, kivitelezésének (pontosságában) pontatlanságában, a testséma, a térorientáció fejlődésének elmaradásában, ügyetlen, lassú mozgásban vagy hipermobilitásban. Az óvodába kerülő sajátos nevelési igényű kisgyermek mozgása bizonytalan, ügyetlen. Járása széles alapú. Jellemző a nagymozgások és a finommotorika koordinálatlansága. Nem ismeri fel a tárgyak, személyek önmagához, illetve egymáshoz való viszonyát. Gyakran megfigyelhetők mozgásos sztereotípiák.
A mozgásos önkifejezés feladatai:
A mozgásos önkifejezés ideje: 10-30 perc A mozgásos önkifejezés formája: csoportos, egyéni A mozgásos önkifejezés gyakorlatai: „Sajátos nevelési igényű gyermekek speciális mozgásfejlesztése” című alternatív programunkban. Várható eredmény óvodáskor végére
Zenei alkotások A zenei alkotások helye a gyógypedagógiai óvodában: Az éneklés a felnőtt és gyermek közötti közös öröm forrása lehet, elmélyíti a személyes kapcsolatot. Az sajátos nevelési igényű óvodások esetében a lovagoltató, höcögtető mondókák, dalocskák jelennek meg először, mivel ezeket mozgás kíséri, s így érezhetik a dalok ritmusát, tempóját. A testi kapcsolat, pedig érzelmi összetartozást eredményezhet. A mondókák, egyszerű dalok, dalos játékok éneklése, játszása mellett mód nyílik hangszerek megszólaltatására is. Az éneklés, a zene nyugtatóan hat a sajátos nevelési igényű gyermekre is, ezentúl azonban fontos szerepe van a mozgásfejlesztésben, finommotoros fejlesztésben, beszédfejlesztésben. A zenei nevelés célja:
A zenei nevelés feladatai:
A zenei nevelés időtartama: 10-20 perc A zenei nevelés formája: csoportos, mikrocsoportos, egyéni A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
Szabad rajz és vizuális alkotások Az értelmileg sérült sajátos nevelési igényű gyermekek vizuomotoros készségének jellemzői: Az értelmi fogyatékos gyermek, mozgásos ügyetlensége a manualitásban is megjelenik. Mozgásos tanulás közben vizuális, akusztikus, kinesztétikus, taktilis ingerek fejlesztik a percepciót, hatnak a megismerő funkciókra, a beszédre és segítik a manipulációt. Az ujjak és a kéz ügyesedésével, kialakul a szem-kéz koordináció. Az értelmi fogyatékos gyermek kéz fejlődési üteme lassúbb. A két kéz együttes mozgása, a test középvonalénak átlépése nehézséget jelent. A finommozgást igénylő feladatokat erőtlen, pontatlan mozgáskoordinációval oldják meg. A vizuális alkotások fejlesztésének célja:
A vizuális alkotások fejlesztésének feladatai:
A vizuális alkotások fejlesztésének ideje: 20-30 perc A vizuális alkotások fejlesztésének formája: mikrocsoportos, egyéni A vizuális alkotások fejlesztésének tartalma:
A fejlesztés várható eredménye:
Egyéni fejlesztés Az egyéni fejlesztés a gyermek speciális nevelési szükségletéhez, a képesség-struktúra egyenetlenségéhez igazodó, sérülésspecifikus fejlesztés. Gyakorisága: naponta Időtartama: 5-15 perc a gyermek állapotától és az adott tevékenységtől függően Célja: hatásfokozó, erősítő, támogató, esetleg tehetséggondozó tevékenység, munkatevékenység illetve a közösségi élet nehézségeinek leküzdése. Társuló sérülésekből adódó problémák kiküszöbölése Feladata:
A fejlesztés tartalma: Mozgásfejlesztésre irányuló gyakorlatok
Beszédfejlesztő gyakorlatok
A megismerő-tevékenység fejlesztését szolgáló gyakorlatok
Vizumotoros koordinációt fejlesztő gyakorlatok
A fejlődés várható eredménye
Integrált nevelés inkluzív környezetben A sajátos nevelési igényű gyermekek csoportja a normál 8 csoportos óvoda épülete melletti külön épületben helyezkedik el. A normál csoportok szemlélete a befogadáson alapszik, ezért az eltérés nem akadálya az együttnevelésnek. A gyermekek fejlettségétől függően a részleges integráció gyakorlata valósul meg. Integrált nevelésünk alapelvei:
Integrált nevelésünk célja:
Integrált nevelés feladata:
A fejlődés várható eredménye:
Szervezeti és időkeretek Speciális csoportunkba a gyermekek a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kerülnek. Csoportunk vegyes ahol a gyermekek korcsoportba sorolását nem az életkor, hanem a fejlettségi szint határozza meg, mely az év eleji megfigyelésen és szintfelmérésen alapul. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlődésére jellemző az egyenetlen fejlődés. Önmagukhoz képest fejlődésük lehet lassúbb, vagy gyorsabb ütemű, ez a fejlesztőprogram aránybeli eltolódását is szükségessé teheti. Gyermekeink spontán tanulása is sérült, ezért a fejlesztő programok egy részét kötött formában szervezzük. Fejlesztő munkánkban kiemelt szerepe van az önállóságra nevelésnek, ezért ez a terület fejlesztése óvodába kerüléskor nagyobb időkeretet kap, mint az értelmi nevelés, de az arány a későbbiekben változik. Nagy hangsúlyt fektetünk a mozgás-fejlesztésre, amely nemcsak a fejlesztő foglalkozást, hanem az udvari játékokat, sétákat, kirándulást is magába foglalja. Tág időkeretet biztosítunk a gyermek alapvető tevékenységére a szabad játékra is. Mivel a sérült gyermekek életében nagy jelentősége van a napi ritmusnak, ezért fontos a napirend. A csoport napirendje: 07.00 – 8.00 Gyülekezés – szabad játék 08.00 – 8.30 Beszélgetés, reggeli torna, mosakodás 08.30 – 9.00 Tízórai 09.00 – 10.30 Irányított egyéni és kötelező foglalkozás 10.30 – 11.30 Séta, levegőzés, játék, mozgás a szabadban 11.30 – 12.00 Öltözködés, mosakodás, készülődés az ebédhez 12.00 – 13.00 Ebéd, készülődés a lefekvéshez 13.00 – 15.00 Délutáni pihenés 15.00 – 17.00 Készülődés uzsonnához, uzsonna, játék, hazabocsátás
Csoportunkban a gyermek fejlődési szintjének megállapítása 8 hetes megfigyelés után történik. A fejlettségi szint megállapításához a Walter Straszmeier féle készségszint-felmérőlapokat használjuk, mely méri a gyermek:
A mérést évente három alkalommal végezzük el és az összesítő lapon értékeljük. Az összesítő lap grafikonja pontos képet ad arról, hogy a gyermek a mérési időközök alatt mennyit fejlődött egyes területeken. A csoport dokumentumai:
Képesség kibontakoztató tevékenységek, speciális fejlesztő munka Beilleszkedési zavarokkal, magatartási rendellenességekkel, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek terápiája Cél: Minta adással, tanácsadással, fejlesztő terápiával segíteni a nehezen kezelhető gyermekeknél felmerülő nevelési és tanulási problémák megoldását. A fejlesztőpedagógus feladata
A fejlesztésbe való bekerülés A fejlesztő terápiában azon gyermekek vehetnek részt, akiket a szülő vagy pedagógus kérésére az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vizsgál és a szakvélemény részképesség gyengeséget vagy magatartási zavart állapít meg.
A fejlesztés területei
Mozgásfejlesztő program területei A testtudat fejlesztése Módszertani szempontból három részre osztjuk, mint testkép, testfogalom és testséma fejlesztés. A testkép fejlesztésének első számú segédeszköze a tükör, fejlesztő gyakorlat a tükörkép játék. A testkép kialakulásához a különböző izometriás gyakorlatokat használjuk, mint tolás, húzás, feszítés. A testkép kialakulását segítik még a relaxációs gyakorlatok is. A testfogalom kialakító gyakorlatok során tulajdonképpen a testrészek elhelyezkedését, nevét és funkcióját tanítjuk meg a gyermekeknek. Erre szolgálnak a következő gyakorlatok: festékkel, habbal stb. megjelölt testrészek, egymás testrészeinek megnevezése, felnőtt vagy baba testrészeinek megnevezése. A testséma a test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának megélése. Gyakorlatai a növények, állátok mozgásának utánzása, emberi arcjátékok utánzása, emberi járásmódok utánzása. A vesztibuláris rendszer fejlesztése Ayris terápiával, statikus egyensúly gyakorlatokkal, dinamikus egyensúlyt fejlesztő gyakorlatokkal (Bady-roll) történik. A két testfél mozgásának összerendezése A páros testrészek egyidejű, egyforma mozgatása. Négy végtag egyidejű mozgatása.
(gurulás, kúszás, mászás, járás, futás. ugrás) A téri tájékozódás fejlesztése Alapvető téri irányok gyakorlása: előre, hátra stb. különböző akadálypályák. Anyanyelvi fejlesztés Fújási gyakorlatok. Szívás- fújás differenciálása. Orr és szájlégzés differenciálása. Légzőgyakorlatok. Artikulációs izmok ügyesítése. Ciklizálás. Hallási differenciáló képesség fejlesztése. Beszédmegértés fejlesztése, instrukciók megértése. Folyamatos beszéd fejlesztése lábbal, szólásokkal, közmondásokkal, megkezdett történetek befejezése. Szókincsfejlesztés után mondással, analógiás sorok kirakásával dramatizálással. Passzív szókincs fejlesztés rövididejű verbális emlékezet fejlesztéssel. Aktív szókincs fejlesztés közvetlen verbális emlékezettel, valamint egyeztetéssel. Azonos ábrák egyeztetése, azonos fogalom eltérő ábra, tárgykép - sziluettkép egyeztetése. Igék tanítása. Utasítások megértése. Egyszerű mondatalkotás. Analógiás sorozatok kirakása. Melléknevek tanítása színekkel. Mozgás, beszéd, ritmus koordinálása. Megismerő funkciók fejlesztése A megismerő funkciókhoz tartoznak az érzékelés, észlelés, figyelem, megfigyelő-képesség, emlékezet, gondolkodási funkciók. A fejlesztés tartalma
A feladatsor része még a részekre bontás, részekről egész összerakása, főfogalom alá rendelés. Grafopercepció fejlesztése Ujjtornával, kézügyességet fejlesztő játékokkal, gyurmázással, magvak válogatásával. Ide tartoznak a fixációs gyakorlatok, valamint a szem - kéz koordinációs gyakorlatok.
Gyógytestnevelés Cél: Az óvodáskorú gyermekek szervezett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapotának javítása, mozgásuk fejlesztése. A testnevelés és a sport mozgásanyagának felhasználásával a gyermeki személyiség alakítása, testi- lelki rehabilitációja. A gyógytestnevelő feladata A gyógytestnevelő az óvodapedagógusok és a gyógypedagógus segítségével ismerkedjen meg a gyermekek aktuális egészségi állapotával, mozgásfejlettségével. Mérlegelje minden gyermeknél, hogy a gyermek elváltozásához és állapotához mérten mely képességei gyengék, melyeket kell erősíteni, illetve fejleszteni. Mindezekről írásos fejlesztési tervet készítsen. Balesetmentes körülményeket teremtsen a mozgásfejlesztéshez. A sokféle változatos mozgástevékenységgel biztosítsa a gyermekek számára az önálló mozgástapasztalatok szervezését, képesség és készség fejlesztését, ezáltal javítsa a betegség következtében kialakult egészségi állapotot, járuljon hozzá a gyermekek rehabilitációjához. Prevenciós gyakorlatok végeztetésével akadályozza meg az egészségi állapot romlását. A gyógytestnevelésre járó gyermekek jellemzői A gyógytestnevelésre utalt gyermekek szomatikus egészségi állapota eltér a többi gyermekétől. Különbségek mutatkoznak mórfonológiai és funkcionális vonatkozásban is. Testformájuk, testi felépítésük, külső megjelenésük más, mint egészséges társaiké: Down-szindróma, alkohol szindróma stb. Mozgásukban, cselekvésükben egészséges társaikhoz viszonyítva bizonyos mértékig korlátozottak: szívbetegség, labilis egyensúlyérzék stb. Gyakran előfordul, hogy a fogyatékos gyermekek túl mozgékonyak, mozgásuk összerendezetlen. Vannak közöttük, akik éppen ellenkezőleg viselkednek, félénkek, csak nehezen vehetők rá a mozgásra. A mozgásfejlesztésen túl a pszichés kiegyensúlyozottság kialakítása is szükséges számukra. A gyógytestnevelés feladata
A gyógytestnevelés mozgásanyaga
A fejlődés várható eredménye:
Képesség kibontakoztató, tehetségfejlesztő munka A gyermekek egyéni fejlettségét figyelembe véve Tehetségfejlesztő foglalkozásokat is szervezünk, ahol az egy-egy részterületen kiemelkedően tehetséges gyermekeket is továbbfejleszthetjük. A tehetségfejlesztő foglalkozások vezetéséhez az óvodapedagógusok megfelelő képesítéssel rendelkeznek. Gyermektorna – úszás – Cél: A gyermekek edzettebbé, ellenállóbbá, egészségesebbé váljanak. A mozgás örömének biztosítása. Testi képességek erő-, ügyesség-, gyorsaság- , állóképesség fejlesztése. Térben való tájékozódás, finommotorika fejlesztése. Az úszással a gyermekek egészségi, edzettségi állapotának javítása, a tartási rendellenességek kialakulásának megelőzése. Sportversenyeken való részvétellel a versenyszellem megéreztetése. Népi- gyermektánc – Cél: A népi gyermekjátékdalok, a nemzeti mozgáskincs alapjainak megismertetése, amely a személyiség sokoldalú fejlesztését szolgálja. Az óvodás gyermekek személyiségfejlesztése - énekes - táncos játékokkal, daltanulással, gyakorlással, és ismétléssel az értelmi képességek kibontakoztatása. A mozgáskultúra és a tánckultúra fejlődését elősegítő legfontosabb célunk a gyermekek életkorának megfelelő művészi értékű anyag felhasználásával a gyermekek mozgásigényének kielégítése, a ritmusérzék fejlesztése, harmonikus mozgásuk elősegítése. Előadásukkal színesítsék az óvodai ünnepségeket. Kézműves műhely – Cél: Tehetséges, érdeklődő nagycsoportos korú, jó kézügyességű, fantáziadús, alkotószellemű gyermekek vizuális alkotótevékenységének, esztétikai érzékének fejlesztése. A gyermekek fantáziájának, kreatív gondolkodás módjának intenzívebb kibontakoztatása. Ismerkedjenek meg a népi kismesterségek technikáival, a csuhézással, vesszőfonással, agyagozással, és a batikolással. Rajzversenyeken való részvétellel juttassuk sikerélményhez a gyerekeket. Idegen nyelv – Cél: Játékos tevékenységek közben az anyanyelvi neveléshez hasonló módon, az idegen nyelv alapjainak elsajátítása, a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével. A korai nyelvtanulás pozitív hatással van a gyermekek nyelvi kompetenciáira, növeli önbizalmukat, jótékony hatással van a beszélőszervek ügyesítésére. Furulyázás – Cél: Kiemelkedő zenei képességű és jó hallású nagycsoportos korú gyermekek ismerjék meg a fúvóhangszerek megszólaltatását. Barátkozzanak meg a furulyával, egy oktávon belül kis terjedelmű dalok utánzásos elsajátítása, a zenei műveltségük fejlesztése. Gyermekjátékdalok, műzenei szemelvények: művészi igényű megkomponált gyermekdalok megtanulása, furulyázása. Önálló és csoportos előadásukkal az ünnepségeket hangulatosabbá teszik. Zeneovi – Cél: Kiemelkedő zenei képességű, jó hallású nagycsoportos korú gyermekek zenei képesség-, készségfejlesztése. (Ritmus, tempóérzék, egyenletes lüktetés, belső hallás, zenei emlékezetük fejlesztése.) Zenei ízlésük, mozgáskultúrájuk formálása. Hittan – Cél: Az emberi kapcsolatokban a szeretet, a bizalom, a türelem, igazságosság, szelídség, a szolgálat megismertetése a gyermekekkel. Részvétel érdeklődő óvodásaink köréből. Szeretetteljes légkörben hallgassanak bibliai történeteket, irodalmi és zenei művekkel hitük erősítése, bővítése, érzelmi biztonságuk fokozása. Ismerkedjenek meg az egyházi ünnepek jelentőségével, tartalmával. Yüklə 8,1 Mb. Dostları ilə paylaş:
|