Erotika és irodalom

58
hazánkfia,   Lenau   Miklós,   aki   meghasonlott   Istennel   és
az   egész   világgal.   Lelkének   betegsége   a   nőkkel   széni-
ben   is   érvényesült;   egymásután   öt   nőbe,   végül   egy
férjes   asszonyba   volt   szenvedélyesen   szerelmes   s   ez   a
költészetében   is   megnyilvánuló   beteges   viszony   dü-
höngő őrültségbe kergette.
Az   erotikus   líra   művelői   közé   tartozik   még   ez
időszakban Bodenstedt Frigyes (1819............92),   aki   hír-
nevét   «Lieder   des   Mirza-Schafíy»   (Berlin,   1850.   139.   ki-
adása   1891)   c.   verskötetével   alapította   meg,   mely
Sziklai   Soma   fordításában   (1881)   nálunk   is   ismeretes.
Bár   az   irodalomtörténetek   nem   szólnak   róla   s   noha
művészi   szempontból   tehetségtelen,   erotika   tekinteté-
ben   megemlíthető   még   a   hírhedt   bécsi   írónő:   Breden
Krisztina   (írói   nevén   Ada   Christen,   szül.   1844),   aki
«Lieder   einer   Verlorenen»   (1869)   c.   verskötetével   divatba
hozta   a   perdita-dalokat.   «Faustina»   c.   drámájának   (1871)
és   «Ella»   c.   regényének   (1872)   hősnője   is   egy-egy
kirívóan   erotikus   színekkel   megrajzolt   bukott   nő.
Hasonló   perdita-alakok   egyidejűleg   —   anélkül   azon-
ban,   hogy   Ada   Christen   közvetlen   hatása   kimutatható
lenne   róluk   —   a   mi   költészetünkben   is   fölbukkannak,
névszerint   Vajda   János   «Alfréd   regénye»   e.   verses   el-
beszélésében   (1876),   melynek   hősnője   egy   rejtélyes
demi-monde;   továbbá   Koróda   Pál   Költői   elbeszélései-
ben   (1877),   mégpedig   nevezet   szerint   a   «Démon»
címűben   (főhőse   Adél),   «Világok   alkotója»   (a   ledér
Alice-szal   mint   főhőssel)   s   az   «Arthur»   c.   verses   novellá-
ban,   melynek   kicsapongó   hőse   végül   megőrül;   Reviczky
Gyulánál   a   részvét   hangján   szóló   perdita-ciklusban
(1877-től,   1.   összes   költeményei,   1902,   93—99.  1.);
Ábrányi  Emilnek   a   főhőst      szintén     részvéttel    rajzoló

---

 59
«Teréz»   c.   elbeszélésében   (1884);   Kacziány   Géza   «Alisz»
c.   öténekes   lírai   regényében   (1884);   Szomory   Trautsch
Károly   «Verses   beszélyek»   (1894)   c.   kötetének   némely
darabjában,   különösen   a   «Pál   Pál»   c.   befejezetlen   verses
regényében   s   Kiss   József   «De   profundis»,   valamint
Rudnyánszky   Gyula   «Izabel»   c.   költeményében.   Mind-
ezen   fölsorolt   magyar   költői   művek   azonban   nem   az
érzékiség   fölgerjesztésére   irányulnak   s   nagyon   távol
állanak   az   újabb   magyar   naturalista   irodalom   termékei-
től.   Vajda   Jánost   is   egyéb   művei   alapján   sorozhatni
az   erotikus   költők   közé,   mint   ezt   a   maga   helyén   látni
fogjuk.
A   nyolcvanas   évek   elején   indul   meg   a   XIX.   szá-
zadi   német   irodalomnak   utolsó   korszaka,   a   naturaliz-
mus   kora,   idegen   áramlat,   főleg   a   francia   Flaubert   és
Zola   hatása   alatt.   Megindítói   ez   iránynak   Heinrich   és
Julius   Hart.   A   naturalizmus   csakhamar   hatalmába
kerítette   a   költészetnek   egész   tág   mezejét,   a   lírát,
epikát   és   drámát,   de   leginkább   ez   utóbbi   münemben
érvényesült,   noha   a   dráma   legalkalmatlanabb   talaj   a
naturalizmus   számára,   mint   ezt   Zolának,   a   naturalista
regény   nagymesterének   példája   is   mutatja,   aki   a   szín-
padon   nem   tudott   sikert   aratni.   Nagy   hatással   voltak
a   német   naturalizmusra   az   idegen   naturalista   írókon
kívül   a   szocializmus   áramlata,   továbbá   Schopenhauer   és
Nietzsche   filozófiája,   különösen   ez   utóbbi,   mely   azt
hirdette,   hogy   csak   a   kiváló,   a   közönséges   tömegből
messze   kiemelkedő   egyén   (Übermensch,   Herrennatur)
jó   és   erkölcsös,   s   az   ilyen   számára   nincs   erkölcsi   tör-
vény,   mely   őt   korlátozná.   A   német   naturalizmus   élet-
fölfogása   és   erkölcstana   jórészt   Nietzschének   ezen
beteges ötletein alapul.

---

60
A   lírában   ezen   irány   képviselői:   Detlev   v.   Lilien-
cron,   volt   porosz   katonatiszt,   aki   szabados   szellemű
dalaiban   és   balladáiban   erotikus   húrokat   is   penget.
Mellette   Gustav   Falke,   Ottó   Bierbaum   és   Richárd
Dehmel   (a   Zwei   Menschen   szerzője)   mind   a   legpiszko-
sabb   erotikus   líra   mívelői.   (Dehmel   erotikájáról   nagyon
elítélően szól Volkelt: a repert. i. m. 86. 1.)
A   regényköltészet   körében   durván   erotikus   írók:
Sacher-Masoch   Lipót,   lembergi   születésű   zsidó   író,   ki
ki   egyideig   (1874—81)   Budapesten   élt,   mint   a   Belle-
tristische   Blátter   szerkesztője,   később   külföldre   költö-
zött   (f   1895).   Betegesen   erotikus   művei   közül   említ-
hetők:   Eine   galizische   Geschichte,   Falscher   Hermelin,
Die   Schlange   im   Paradies,   Naturalistische   Kabinettstücke.
Hitsorsosa   Áron   Bernstein   (†   1884)   természettudo-
mányi   író,   de   erotikus   novellákat   is   írt   a   zsidó   élet
köréből   (Vögele   der   Maggid,   Mendel   Gibbor   stb.).
Kiválóbb   tehetségű:   Kari   Bleibtreu,   az   ú.   n.   «Jüngst-
deutsch»   irodalmi   irány   egyik   fő   képviselője   s   a   berlini
szabados   irányú   Deutsche   Bühne   alapítója.   Említendők
még:   Konrád   Alberti   és   főleg   Heinz   Tovote,   aki
nyakig   úszik   a   piszokban.   (Hírhedt   regénye:   lm
Liebesrausch,   1890.)   Ezek   mind   azt   hirdetik   regényeik-
ben,   hogy   a   szerelem   csupán   állati   érzékiség.   Hasonló
irányú   Georg   Conrad,   ezen   naturalista   irányzat   folyó-
iratának   (Die   Gesellschaft,   1885   óta)   szerkesztője,   aki
a   müncheni   társadalmi   életet   rajzolja   (Was   die   Isar
rauscht,   1888),   de   hiába   igyekezett   mesterét,   akinek
dicsőségét   oly     lelkesen   terjesztette,   Zolát   népszerű-
ségben   elérni.   Újabb   nevesebb   erotikus   regényíró   még
Hermann   Bahr,   osztrák   költő,   a   »Jüngstes   Oesterreich»
és a «Jung Wien»     néven     ismert     irodalmi     csoportok

---