Erotika és irodalom

68
elvétve   néhány   más   későbbi   kódex   is.   Így   a   bécsi
udvari   könyvtár   egyik   török   kódexében   fönnmaradt
egy   XVI.   századi   magyar   renegátnak,   Divényi   Mehmed-
nek   «Madsar   Türki»   című,   török   betűkkel   írt   szerelmi
éneke,   melyben   igen   ügyesen   eltalált   dalformában   egy
«feketeszemű,   szemöldökű,   keskeny   derekú   »   leányzót
énekel   meg.   Ezen   kizárólag   érzéki   motívumokat   tar-
talmazó   dalban   az   erotika   épp   oly   heves   hangon   szólal
meg,   mint   a   már   említett   Vásárhelyi   daloskönyv   több
darabjában.
"'   De   ezek   mégis   csak   kivételek.   A   XVI.   századból
fönnmaradt   epithafamiumok   vagyis   nászénekek   épp   oly
tisztességes   hangúak,   mint   a   mai   népies   menyegzői
versek.   A   családi   életről   akkor   még   mindenki   komoly-
sággal   beszélt   s   az   irodalomban   ismeretlen   az   erkölcs-
telenség kultusza.
A   reformáció   korának   epikájában   a   verses   szép-
históriák   körében,   melyek   legnagyobbrészt   közvetlen
forrásul   középkori   latin   nyelvű   elbeszéléseknek   csupán
többé-kevésbbé   sikerült   átdolgozásai,   föl-fölbukkan
egy-egy   erotikus   részlet   (mint   pl.   az   Argirus   histó-
riájában,   I.   rész,   48—66.  v.),   mivel   azonban   ezek   nem
eredeti   művek,   nem   vetünk   ügyet   reájuk.   Ugyanilyen
megítélés   alá   esik   a   szépprózai   elbeszélések   közül   a
középkor   egyik   rendkívül   népszerű,   indiai   eredetű
meséjének   magyar   fordítása:   a   Ponciánus   históriája
(1773),   mely   furcsa   ellentétül   még   a   bibliai   elbeszélé-
sek   és   prédikációk   hagyományos,   kenetes   nyelvén
beszél   el   durva   érzéki   történeteket.   Annyi   bizonyos,
hogy   ez   az   erotikus   könyv   éppen   nem   volt   alkalmas
nászajándékul,   mert   mint   a   könyvnyomtató   latin
ajánlóleveléből   megtudjuk,   e   kiadás   gróf   Salm-Neuburg

---

 69
Elek,   győri   főkapitány,   pozsonyi   főispán   és   neje   Gúthi
Ország   Borbála   nászünnepélyének   tiszteletére   készült.
Az   egész   XVII.   század   íróinak   sorozatából   csupán
Gyöngyösi   Istvánt   nevezhetjük   némi   részben   erotikus
költőnek.   Gyöngyösi   elsősorban   a   szerelem,   még   pedig
kötés   költője:   Murányi   Vénus,   Kemény   János
emlékezete,   Thököly   házassága   —   mind   egy-egy
hymen   megéneklése.   Már   ezen   műveiben   is   akad   több
sikamlós   részlet,   de   különös   kedvvel   festi   az   érzéki
szerelem   jeleneteit   Csalárd   Cupidó-jában.   E   művével
hosszabb   eredeti   címe   szerint   a   tiszta   életre   akart
ugyan   buzdítani   s   ostromolni   akarta   a   bűnt,   de   valójá-
ban   ennek   terjesztőjévé   vált   ocsmányságaival.   A   sze-
relmi   kicsapongások   jeleneteinek,   kedvelt   költője,   Ovi-
dius   nyomán   olyan   buja   sorozatát   vonultatja   föl,   hogy
nagyon   is   érthető,   ha   az   érzékiségtől   duzzadó   műre
Kohári   István,   a   vallásos   érzületű   főúr,   akinek   ajánlotta
művét, nem adott nyomdaköltséget.
A   XVIII.   század   költői   közül   Amadé   László   életé-
ben   és   költészetében   egyaránt   érzékiességre   hajló   volt,
Hadi   pályára   lépve,   megjelenik   Pozsonyban   és   bele-
sodródik   az   udvari   élet   léha   áramlatába   s   őt   is   elkapja
az   élvezetvágy.   Egyébként   csiszolt   modorú   világfi   volt,
s   a   társaságok   kedvelt   embere.   Amadé   idejében   a
német   irodalomban   még   mindig   az   erotikus   második
sziléziai   iskola   ízlése   volt   uralkodó,   melynek   hullámai
kétségtelenül   Bécsbe   is   eljutottak.   Ez   az   áramlat   hatott
némileg   Amadéra   is.   (L.   Egyet.   Philalog.   Közl,   1922.
56.   1.)   Egyébként   szerelmi   költeményei   kéziratban
forogtak   közkézen.   A   házasság   intézményét   gúnyoló
szatírái   s   több   léha   dala   erkölcsi   fölfogását   kétségte-
lenül nem a legjobb színben tüntetik föl.

---

70
Általában   a   XVIII.   század   vége   felé   több   költőnk
művében   idegen   hatások   nyomán   meg-megszólal
erkölcsi   fölfogás   tekintetében   egy-egy   szabadosabb   hang,
sőt   a   század   két   utolsó   évtizede   a   francia   enciklopé-
disták   hatása   alatt   nálunk   is   mintegy   háromszáz   műre
terjedő   ú.   n.   fölvilágosodott   irodalmat   termelt.   De   nálunk
ez   egyelőre   múló   jelenség   volt   s   kiválóbb   íróink   mü-
veiben   romboló   szellem   nem   mutatkozik.   Erotika   szem-
pontjából   a   XVIII.   századból   csak   két   adatot   jegyez-
hetünk   föl.   Hogy   verses   dolgozatokban,   különösen
kézirati   munkákban   a   pajkosabb   jókedv   olykor   nálunk
is   túlment   az   illendőség   határán,   erre   nézve   Beöthy
Zsolt   nyomán   (A   szépprózai   elbeszélés.   Bp.   1887.   II.
50.)   idézhetjük   gróf   Teleky   Józsefet,   aki   egy   1792-ben
írt   költői   levelében   megfeddi   ilyesmiért   Aranka   Györ-
gyöt,   marosvásárhelyi   táblabírót,   s   azt   mondja,   hogy
nem   talál   kedvet   a   szemérmetlenben   s   elhányja   az
olyan   könyvet,   melyet   fia   vagy   leánya   nem   olvashat.
Ugyancsak   ezidétt   Sándor   István   Sokfélé-jének   1791-iki
folyamában   jelent   meg   egy   Istók   és   Kata   című   ocsmány
novella,   mely   félig   versben,   félig   prózában   írva   oly
erkölcsi   cinizmussal   meséli   el   durva   történetét,   aminőre
az időtájt irodalmunkban nem volt példa.
p   A   XVIII.   század   legtehetségesebb   s   a   sokféle   idegen
hatás   mellett   is   legeredetibb   költőjének,   Csokonai   Vitéz
Mihálynak   költészete   világnézletileg   hívő   keresztényi.
Egyes   kisebb   költeményeiben   Bürger   nyomán   föltűnik
ugyan   helyenként   némi   durvaság,   sőt   első   színdarabjai-
ban   Rousseau   tanításainak   hatása   alatt   bizonyos   szaba-
dosabb   szellem   is   észlelhető,   de   azért   nem   lett   a
szkeptikus   bölcselet   híve.   Elbeszélő   nagyobb   költemé-
nyeiben   (Békaegérharc,   Mennyei       diéta,   Dorottya   s   az

---