Erotika és irodalom
Yüklə 2,82 Mb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- II. Erotika a görög és római költészetben.
10 szembeszökő célzattal sérti a szemérem érzetét s egye- nesen ingerli a fantáziát kicsapongó képzetekre s a legaljasabb ösztön mozgalmasságát idézi elő. Erotikum és pornográfia között egyébként olykor nehéz a határ- vonalat meghúzni. Például Boccaccio rosszhiszemű ki- vonatban pornográf íróvá vedlik, pedig valójában, mint látni fogjuk, nem mondható annak. Mivel a porno- gráfia, magyarán nevezve, a szennyirodalom, különösen az éretlen ifjúságra nézve fölötte romboló hatású, azért minden művelt államban szigorú büntetések várakoznak a pornográf könyvek íróira, kiadóira és terjesztőire. Mi itt a rendszerint minden művészi elem híjával levő pornográfia mellőzésével csak az erotikus irodalommal foglalkozunk. Volkelt, a neves esztétikus, aki katholikus-ellenes érzületét többször nyíltan is kifejezi s aki éppen nem mondható elfogult moralistának, egyik művében (1. a repert. i. m. 103—4. 1.) így nyilatkozik: «Csak a teljes vakság vonhatja kétségbe, hogy mai kulturális életünk erotikus dolgokban a legközelebb múlt év- tizedekkel összehasonlítva, valósággal elrettentő fokozó- dását mutatja a romlottságnak és elfajultságnak. S ami különösen sajnálatos, az ennek az erotikus méregnek napjainkban a művészet terén való fölötte veszedelmes fölburjánzása. A művészetnek némely ága, főleg a színház számára termelő művészetek, manapság igazi erotikus járványt mutatnak, annyira, hogy a drámai műágak szolgálatában álló művészek találékonyságuk, leleményük erejét a végsőkig megfeszítik, csakhogy a közönségbe mindig új meg új s egyre maróbb ero- tikus méreganyagot oltsanak bele és idegeit mind- inkább ingerlő fogásokkal izgassák.» 11 Payot is ezt mondja: «A mai irodalom nagy- részt a nemi szerelem dicsőítése. Ha regényíróink, költőink nagy részének hinni akarunk, a legmagasabb, legnemesebb cél, melyet az emberi élet számára ki- tűzhetünk, oly ösztön kielégítése, mely közös az álla- tokéval. (Az akarat nevelése, ford. Weszely Ödön, Bp. 1905., 210. 1.) A magunk irodalmára, az újabb magyar költészet termékeinek nagy részére gondolva, hasonló egybe- foglaló ítéletet mondhatunk. Nálunk is az utóbbi év- tizedekben — mint alább látni fogjuk — rendkívül nagy mértékben elharapódzott költőinknél egyrészt az erkölcsiségnek a Nietzsche-féle bölcselet értelmében vett vitalisztikus föl fogásmódja, mely az életet mint életet s ennek teljes kiélvezését hirdeti a legfőbb jónak, másrészt a költészet újszerű s hatásos kifejezésbe!! eszközeinek segítségével igen széles körben terjedt el s régebben nem ismert nagy fokban fejlődött ki az ero- tika, nem is legenyhébb formájában. A költészetben erotika fejlődését előzően törté- neti nyomon végig kísérjük a legrégibb időktől nap- jainkig s megismerkedve az e körbe tartozó irodalmi jelenségekkel, végül etikai és esztétikai alapon meg- állapítjuk azokat az elveket, amelyek e kérdésekben irányadók lehetnek. II. Erotika a görög és római költészetben. GÖRÖG Eros (a szerelem istene) után erotikus költőknek régente általában a szerelmi költő- iket nevezték, akik könnyed, dalformájú versek- benzengték meg a szerelmet. A régi erotikus költők közül már Mimnermos (VII. sz. Kr. e.), Kallimachos, Philetas, Hermesianax és más lírikusoknak többnyire töredékes alakban fönnmaradt verseiben (egybeszedve Th. Bergk gyűjteményében: Poétae lyrici graeci Lipcse, 1882) azt látjuk, hogy a szerelemnek fennköltebb, eszményié- sebb fölfogása helyett érzékies oldala szerepelt náluk. Ezt a fölfogásmódot világnézleti szempontból epikureiz- musnak szokás nevezni, noha az epikureus bölcselők etikája szerint a boldogság, mint az ember legfőbb java, nem a testi kéjben van, hanem a szellemi élve- zetben. Ez az etika mindamellett az egoizmus rend- szere, mert mindig csak az egyéni élvezetet tekinti döntő szempontnak s azért a testiség kultuszára vezet. Hedonizmusnak is nevezzük az élvezetnek eme pogányszellemű tanítását, mely a görög lírikus költők életfölfogásában is megnyilvánul. Így Mimnermos szerint a szerelem az egyedüli élvezet, melyet az istenek az emberi fáradságos élet- pályákon megengednek; azért, míg ifjúságunk tart, 13 ne vessük meg Aphrodité ajándékait. Anakreonnál sem találkozunk az élet komolyabb fölfogásával. Neki a szerelmi gyönyör nem eszköz az élet nyomorának enyhítésére, hanem már egyenesen életcél. Alkmann költészetének is csaknem kizárólagos tárgyai a bor és a hetairák. A többi említett görög lírikusnál még alantasabb fölfogást találunk, sot maradtak gyér nyo- mok arra nézve, hogy a régi görögöknél akadt több, ma már névtelen verselő, aki a görög hitregében elő- forduló Priapos, durván ábrázolt kerti istenség tisztele- tével kapcsolatosan trágár hangon egyenesen dicsőítette az érzéki szerelmet. Ellenben már nem ily durva föl- fogás tükröződik vissza Sapphónak, e különben nagyon rejtélyes lelkű nőnek reánk maradt töredékes szerelmi költeményeiben. Sappho dalaiban váltakozva majd a férfiúi szépséget és erőt zengi meg, majd pedig barát- nőihez és tanítványaihoz, Lesbos legszebb leányaihoz intézi szerelmi énekeit. Költészete eme legfőbb motí- vumainak magyarázatát a művészlelkű görög népszellem őseredeti hajlamában, a testi szépségért való szenve- délyes rajongásban találhatjuk meg. (L. Némethy Géza értekezését: Egyet. Philolog. Közi.. 1896., 12. 1.) A nevesebb görög epikus költők műveiben már sokkal emelkedettebb fölfogást találhatunk, semmint a lírikusoknál. A női szépségnek itt-ott érzékies színe- zetű magasztalása mellett, még a mithoszi idők ábrá- zolásában is tartózkodtak attól, hogy hallgatóik vagy olvasóik alantasabb ösztöneit izgassák. Homeros derült világában még csak nyomát sem találjuk az érzékiesen rajzolt modern szerelmi szenvedélynek. Ő a hitvesi hűséget festi az Odysseia főhősében, kinek jellemében egyébként a honvágy és az atyai szeretet az uralkodó Yüklə 2,82 Mb. Dostları ilə paylaş:
|