Magyarország fa- és cserjefajai dr. Bartha, Dénes Magyarország fa- és cserjefajai



Yüklə 1,53 Mb.
səhifə1/10
tarix02.05.2018
ölçüsü1,53 Mb.
#40921
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   10


Magyarország fa- és cserjefajai

dr. Bartha, Dénes

Magyarország fa- és cserjefajai

dr. Bartha, Dénes

Publication date 1999

Szerzői jog © 1999 dr. Bartha Dénes


Tartalom

Előszó Error: Reference source not found

1. Jelmagyarázat Error: Reference source not found

1. A fa- és cserjefajok bemutatásának szempontjai Error: Reference source not found

1. Nevezéktan Error: Reference source not found

2. Alaki jellemzők Error: Reference source not found

3. Biológiai jellemzők Error: Reference source not found

4. Ökológiai jellemzők Error: Reference source not found

5. Elterjedés Error: Reference source not found

6. Előfordulás Error: Reference source not found

7. Élőhely Error: Reference source not found

7.1. Bükkösök Error: Reference source not found

7.2. Gyertyános–tölgyesek Error: Reference source not found

7.3. Cseres–tölgyesek Error: Reference source not found

7.4. Mészkerülő tölgyesek Error: Reference source not found

7.5. Mészkedvelő tölgyesek Error: Reference source not found

7.6. Szikladomborzatú erdők Error: Reference source not found

7.7. Erdős-sztyepp erdők Error: Reference source not found

7.8. Ligeterdők Error: Reference source not found

7.9. Láperdők Error: Reference source not found

8. Egyéb Error: Reference source not found

2. A fajok ismertetése Error: Reference source not found

1. Pinaceae, Abies Error: Reference source not found

2. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found

3. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found

4. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found

5. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found

6. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found

7. Simaroubaceae, Ailanthus Error: Reference source not found

8. Betulaceae, Alnus Error: Reference source not found

9. Betulaceae, Alnus Error: Reference source not found

10. Betulaceae, Alnus Error: Reference source not found

11. Rosaceae, Amelanchier Error: Reference source not found

12. Fabaceae, Amorpha Error: Reference source not found

13. Rosaceae, Amygdalus Error: Reference source not found

14. Berberidaceae, Berberis Error: Reference source not found

15. Betulaceae, Betula Error: Reference source not found

16. Betulaceae, Betula Error: Reference source not found

17. Ericaceae, Calluna Error: Reference source not found

18. Corylaceae, Carpinus Error: Reference source not found

19. Corylaceae, Carpinus Error: Reference source not found

20. Fagaceae, Castanea Error: Reference source not found

21. Rosaceae, Cerasus Error: Reference source not found

22. Rosaceae, Cerasus Error: Reference source not found

23. Rosaceae, Cerasus Error: Reference source not found

24. Ranunculaceae, Clematis Error: Reference source not found

25. Ranunculaceae, Clematis Error: Reference source not found

26. Fabaceae, Colutea Error: Reference source not found

27. Cornaceae, Cornus Error: Reference source not found

28. Cornaceae, Cornus Error: Reference source not found

29. Fabaceae, Coronilla Error: Reference source not found

30. Corylaceae, Corylus Error: Reference source not found

31. Anacardiaceae, Cotinus Error: Reference source not found

32. Rosaceae, cotoneaster Error: Reference source not found

33. Rosaceae, Cotoneaster Error: Reference source not found

34. Rosaceae, Cotoneaster Error: Reference source not found

35. Rosaceae, Crataegus Error: Reference source not found

36. Rosaceae, Crataegus Error: Reference source not found

37. Rosaceae, Crataegus Error: Reference source not found

38. Thymelaeaceae, Daphne Error: Reference source not found

39. Thymelaeaceae, Daphne Error: Reference source not found

40. Thymelaeaceae, Daphne Error: Reference source not found

41. Elaeagnaceae, Elaeagnus Error: Reference source not found

42. Ephedraceae, Ephedra Error: Reference source not found

43. Celastraceae, Euonymus Error: Reference source not found

44. Celastraceae, Euonymus Error: Reference source not found

45. Fagaceae, Fagus Error: Reference source not found

46. Rhamnaceae, Frangula Error: Reference source not found

47. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found

48. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found

49. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found

50. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found

51. Araliaceae, Hedera Error: Reference source not found

52. Elaeagnaceae, Hippophaë Error: Reference source not found

53. Cupressaceae, Juniperus Error: Reference source not found

54. Fabaceae, Laburnum Error: Reference source not found

55. Pinaceae, Larix Error: Reference source not found

56. Oleaceae, Ligustrum Error: Reference source not found

57. Caprifoliaceae, Lonicera Error: Reference source not found

58. Caprifoliaceae, Lonicera Error: Reference source not found

59. Caprifoliaceae, Lonicera Error: Reference source not found

60. Loranthaceae, Loranthus Error: Reference source not found

61. Solanaceae, Lycium Error: Reference source not found

62. Rosaceae, Malus Error: Reference source not found

63. Tamaricaceae, Myricaria Error: Reference source not found

64. Rosaceae, Padus Error: Reference source not found

65. Rosaceae, Padus Error: Reference source not found

66. Pinaceae, Picea Error: Reference source not found

67. Pinaceae, Pinus Error: Reference source not found

68. Pinaceae, Pinus Error: Reference source not found

69. Salicaceae, Populus Error: Reference source not found

70. Salicaceae, Populus Error: Reference source not found

71. Salicaceae, Populus Error: Reference source not found

72. Rosaceae, Prunus Error: Reference source not found

73. Rosaceae, Pyrus Error: Reference source not found

74. Rosaceae, Pyrus Error: Reference source not found

75. Rosaceae, Pyrus Error: Reference source not found

76. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found

77. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found

78. Fagaceeae, Quercus Error: Reference source not found

79. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found

80. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found

81. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found

82. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found

83. Rhamnaceae, Rhamnus Error: Reference source not found

84. Rhamnaceae, Rhamnus Error: Reference source not found

85. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found

86. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found

87. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found

88. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found

89. Fabaceae, Robinia Error: Reference source not found

90. Rosaceae, Rosa Error: Reference source not found

91. Rosaceae, Rosa Error: Reference source not found

92. Rosaceae, Rosa Error: Reference source not found

93. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found

94. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found

95. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found

96. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found

97. Liliaceae, Ruscus Error: Reference source not found

98. Liliaceae, Ruscus Error: Reference source not found

99. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found

100. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found

101. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found

102. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found

103. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found

104. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found

105. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found

106. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found

107. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found

108. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found

109. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found

110. Caprifoliaceae, Sambucus Error: Reference source not found

111. Caprifoliaceae, Sambucus Error: Reference source not found

112. Fabaceae, Sarothamnus Error: Reference source not found

113. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found

114. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found

115. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found

116. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found

117. Rosaceae, Spiraea Error: Reference source not found

118. Rosaceae, Spiraea Error: Reference source not found

119. Staphyleaceae, Staphylea Error: Reference source not found

120. Taxaceae, Taxus Error: Reference source not found

121. Tiliaceae, Tilia Error: Reference source not found

122. Tiliaceae, Tilia Error: Reference source not found

123. Tiliaceae, Tilia Error: Reference source not found

124. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found

125. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found

126. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found

127. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found

128. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found

129. Ericaceae, Vaccinium Error: Reference source not found

130. Ericaceae, Vaccinium Error: Reference source not found

131. Ericaceae, Vaccinium Error: Reference source not found

132. Caprifoliaceae, Viburnum Error: Reference source not found

133. Caprifoliaceae, Viburnum Error: Reference source not found

134. Loranthaceae, Viscum Error: Reference source not found

135. Vitaceae, Vitis Error: Reference source not found

136. Vitaceae, Vitis Error: Reference source not found

3. Festő- és cserzőnövények Error: Reference source not found

4. Mérgező fa- és cserjefajok Error: Reference source not found

5. Pollenallergiát okozó fa- és cserjefajok Error: Reference source not found

Irodalomjegyzék Error: Reference source not found


Előszó

Az utóbbi években magyar nyelven több olyan illusztrált kiadvány látott napvilágot, melyek fa- és cserjefajokkal foglalkoztak. Ezek azonban valamely külföldi kiadónál megjelentetett művek magyar fordításai csupán, nincsenek hazai viszonyokra alkalmazva, jónéhány hazánkban élő faj hiányzik belőlük, ugyanakkor több olyan fajt is tartalmaznak, melyek a Kárpát-medencében nem élnek, s nem is ültetik itt őket. Ez a tény, s az ebből fakadó hiányérzet késztette e sorok íróját arra, hogy Magyarország fa- és cserjefajait az érdeklődőknek jelen könyv keretében bemutassa.

Bár teljességre törekedtem, néhány nehezen azonosítható, specialistát igénylő fajt összevontan, gyűjtőfaj keretében tárgyalok. Fölvettem minden, a hazai dendroflórára őshonosnak bizonyuló fajt, melyeket a gyakrabban termesztett vagy elvadult, nem őshonosokkal is kiegészítettem. Itt a határt nehéz volt megvonnom, így nem kerültek bemutatásra a nehezen azonosítható nemes nyárak sem. S kimaradtak a már kipusztult, de egykor őshonos állományokkal jelen lévő fajok is, mint a bérci ribiszke (Ribes petraeum), feketedő fűz (Salix nigricans), tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata), komlógyertyán (Ostrya carpinifolia).

A leírásoknál, jellemzéseknél tömörségre törekedtem, az ábrákon könnyen felismerhető bélyegekre külön nem tértem ki. Gyakorlatias okokból a fajokat tudományos nevük sorrendjében mutatom be.

A rajzok válogatásában Hóber Balázs volt segítségemre, Bókon Sándorné és dr. Csanády Eteléné a szöveges rész gépelését végezte. Bölöni János pedig értékes kiegészítéseket tett. Fogadják mindannyian hálás köszönetemet. Úgyszintén köszönet illeti a kötet lektorait, kik észrevételeikkel, kiegészítéseikkel, javításaikkal tették tökéletesebbé e munkát.

Ajánlom e könyvecskét a természet iránt érdeklődő és a természetért aggódó honfitársaimnak.

Sopron, 1998 szeptemberében

Bartha Dénes

1. Jelmagyarázat

♂– hímivarú

♀ – nőivarú

f. – forma (alak)

var. – varietas (változat)

ssp. – subspecies (alfaj)

agg. – aggregatum (gyűjtőfaj)

cv. – cultivar (fajta)

± – többé-kevésbé
1. fejezet - A fa- és cserjefajok bemutatásának szempontjai

1. Nevezéktan

Valamennyi fajnál megadjuk a rendszertani besorolást (család, nemzetség), a magyar nevet és a leggyakoribb társneveket, a tudományos nevet a szerzőnévvel együtt, szinoním nevet (ha van), az angol és német neveket. Kitérünk továbbá az eltérő rendszertani besorolásokra (pl. agg., ssp., cv.) is.

CSALÁDNÉV, NEMZETSÉGNÉV

Magyar név, társnév

Tudományos név Szerzőnév (Szinoním név)

a: angol név, n: német név

2. Alaki jellemzők

Az alaki jellemzők ismertetését a termettel kezdjük, amit a könnyebb elsajátíthatóság érdekében tipizálunk:

A. Fák – föld feletti részük ± fölálló törzsre és különböző magasságban szétágazó koronára oszlik

a) nagy termetű fa – 25 m-nél magasabb

b) közepes termetű fa – 10–25 m magas

c) kis termetű fa – 5–10 m magas

B. Cserjék – föld feletti részük a gyökfőnél közvetlenül vagy rövid, rendszerint görbe törzs után gazdagon szétágazik



d) nagyobb cserje – 2–5 m magas

e) kisebb cserje – 0,5–2 m magas

f) törpecserje – 0,5 m-nél alacsonyabb

C. Félcserjék – csak a szár alsó része fásodik el, a felső rész ősszel elhal. (Közülük e kötetben csak a Rubus-okat tárgyaljuk.)

D. Liánok – száruk hosszú, megnyúlt, kúszó, illetve támaszték (pl. fa, szikla) esetén fölkapaszkodó

E. Epifitonok – teljes életciklusukat fenn, a fán élik le, a hazai fajok a gazdanövénytől vizet és ásványi sókat vonnak el (félélősködők)

Az alaki jellemzők bemutatását a törzs, kéreg sajátosságainak ismertetésével folytatjuk, majd a vessző, rügy leírása következik. Fontos ismertető bélyeg a levél-(rügy-)állás, ahol három alaptípust különíthetünk el:

a) Szórt (spirális) állású levelek – egy csomón csak egy levél ered, az eredések egymástól bizonyos szöggel eltérnek.

b) Váltakozó állású levelek – egy csomón csak egy levél ered, de a levelek a hajtáson két, egymással szemközti sort alkotnak.

c) Keresztben átellenes állású levelek – egy csomón két levél ered egymással szemben, az egymás feletti levélpárok egymásra merőleges síkban állnak.

A levél bemutatása után a virág, virágzat és a termés ismertetése következik. Amenynyiben a szövegben nincs rá külön utalás, úgy kétivarú virágokról van szó. Az egyivarú virágoknál külön jelöltük az egylaki és kétlaki virágot hozó fajokat.

3. Biológiai jellemzők

Az életkor az átlagos termőhelyi viszonyok közt elérhető felső határt jelöli. Minél magasabb életkort érhet meg egy faj, annál nehezebb ezt a határt megadni. Az életkornál az alábbi tipizálást alkalmaztuk:

Fafajok

a) rövid életű fafajok (< 50 év)

b) rövidebb életű fafajok (50–100 év)

c) hosszabb életű fafajok (100–200 év)

d) hosszú életű fafajok (> 200 év)

Cserjefajok



a) rövid életű cserjefajok (< 30 év)

b) hosszú életű cserjefajok (> 30 év)

A virágzási idő kezdetét a lombfakadáshoz viszonyítjuk, majd hónapokra lebontva is megadjuk. Úgyszintén hónapokkal, vagy azon belüli bontással jelöljük a termésérést, s ha ettől eltér, a terméshullást is. Az őszi lombszín megadása után a vegetatív felújulóképességre térünk ki, ahol két típust lehet elkülöníteni:



a) Tő-(tuskó-)sarjak – rendszerint a föld feletti rész eltávolítása után törnek fel.

b) Gyökérsarjak – a gyökereken kialakuló járulékos rügyekből keletkeznek, s gyakran már a faj életében megjelennek. Gyökérsarjakkal az egyed nagyobb területeket hódíthat meg, s sarjtelepeket (polikormonokat) képezhet.

A fafajokat magassági és vastagsági növekedésmenetük alapján két fő kategóriába lehet sorolni:



a) gyorsan növő fafajok – intenzív magassági és vastagsági növekedési szakaszukat hamar, 50 éven belül befejezik;

b) lassan növő fafajok – intenzív magassági és vastagsági növekedési szakaszuk elhúzódik, 50 év fölötti.

A fa- és cserjefajoknál életstratégiájuk alapján kétféle elkülönítést lehet tenni:



a) pionír fajok – rövid életűek, gyors növekedésűek, kisebb méretűek, korán termőre fordulók, magvaik aprók, rendszerint repítőkészülékkel ellátottak és szélterjesztésűek, rendszeresen termők, tág ökológiai tűrőképességűek (generalisták), fényigényesek. A rendelkezésre álló, nyílt területeket gyorsan meghódítják, de később a zárterdei fajok előretörése miatt kiszorulnak;

b) zárterdei fajok – hosszú életűek, lassú növekedésűek, nagyobb méretűek, későn termőre fordulók, nagymagvúak, rendszertelenül termők, szűkebb ökológiai tűrőképességűek (specialisták). A rendelkezésre álló területet lassan hódítják meg, tartósan fennmaradnak.

Megj.: Átmeneti típusok lehetségesek.

4. Ökológiai jellemzők

Az ökológiai jellemzőket és az ezekkel kapcsolatos termőhelyi igényt – a generális ökológiai tényezők alapján – tipizálva adjuk meg:

A. Fény

a) fényigényes fajok – fejlődésükhöz és növekedésükhöz közvetlen fényre van szükségük;

b) mérsékelten fényigényes/mérsékelten árnytűrő fajok – fejlődésük és növekedésük mérsékelt árnyalásnál is kielégítően végbemegy;

c) árnytűrő fajok – szabályos fejlődésük és növekedésük szórt fényben, állandó árnyalásnál is végbemegy;

Megj.: A fás növények fiatal korukban általában jobban elviselik az árnyalást.

B. Hőmérséklet

a) melegigényes fajok – generatív szakaszukhoz (virágzás, termésérés) sok meleget kívánnak;

b) hidegtűrő fajok – csekély hőmennyiség esetén már kielégítő növekedést és fejlődést mutatnak;

c) fagyérzékeny fajok – a még nem egészen elfásodott hajtás, vagy a fiatal fejlődő hajtás a korai, illetve a kései fagyok miatt károsodik.

C. Víz


a) szárazságtűrő (xerofil) fajok – száraz talajon vagy száraz klímában élő, az aszálynak ellenálló, xeromorf felépítésű fajok;

b) közepes vízigényű (mezofil) fajok – alakilag és ökológiailag a két csoport (a, c) között vannak, kiegyenlített vízgazdálkodású, üde termőhelyeket kedvelnek;

c) vízigényes (higrofil) fajok – nedves talajon és/vagy állandó párás klímában élő, higromorf felépítésű fajok.

Megj.: További köztes kategóriák, így a xeromezofil és mezohigrofil fajoké is elkülöníthető.

D. Talajkémhatás

a) mészkerülő (acidofil) fajok – mészmentes, savanyú kémhatású talajon élnek;

b) inkább mészkerülő (acidoklin) fajok – elsősorban mészmentes, savanyú kémhatású talajon élnek, de előfordulhatnak semleges vagy ritkábban gyengén lúgos kémhatású talajokon is;

c) semleges (közömbös) kémhatást kedvelő (neutrofil) fajok – elsősorban a semleges kémhatású talajokon tenyésznek a legjobban, de előfordulhatnak a gyengén savanyú és gyengén lúgos kémhatású talajokon is;

d) inkább mészkedvelő (baziklin) fajok – elsősorban meszes, lúgos kémhatású talajokon élnek, de előfordulhatnak semleges vagy ritkábban gyengén savanyú kémhatású talajokon is;

e) mészkedvelő (bazifil) fajok – mésztartalmú, lúgos kémhatású talajon élnek.

Megj.: A talajkémhatás szoros kapcsolatban áll a talajok tápanyagtartalmával, illetve a tápanyagok felvehetőségével. A savanyú kémhatású talajok általában tápanyagokban szegények, s a rendelkezésre álló tápanyagokat is nehezebben veszik fel a növények.



f) sótűrő fajok – főleg a nátriumsókat elviselő, szikes talajokon is élő fajokat jelöljük így;

g) nitrogénkedvelő (nitrofil) fajok – bolygatott, nitrogénben dús talajokon találhatók.

5. Elterjedés

A fajok természetes elterjedési területét elsősorban a makroklíma határozza meg, ezen belül a fajt őshonosnak mondjuk. Az eredeti elterjedési területén kívül telepített vagy elvadult fajokat adventívnek nevezzük. Az elterjedési területet (areát) nagyobb természetföldrajzi egységekkel adjuk meg.

6. Előfordulás

A hazánkon belüli, horizontális előfordulást természetföldrajzi tájainkkal jellemezzük. A vertikális előfordulásnál (a Kárpát-medencére vonatkoztatva) az alábbi tipizálást alkalmazzuk:

a) sík vidéki (planicien) faj – 200 m tszfm. alatt fordul elő, alföldjeinkre jellemző;

b) dombvidéki (kollin) faj – 200-400 m tszfm. között fordul elő, dombvidékeinkre jellemző;

c) középhegységi (szubmontán) faj – 400-800 m tszfm. között fordul elő, középhegységeinkre jellemző;

d) magashegységi (montán) faj – 800 m tszfm. fölött fordul elő, középhegységeink magasabb régióira (Zempléni-hg., Bükk, Mátra, Börzsöny), illetve a környező magashegységekre (Alpok, Kárpátok) jellemző.

Megj.: A magashegységekben (Alpok, Kárpátok) elkülöníthetők még az alhavasi (szubalpin), illetve havasi (alpin) fajok is, melyek az 1200-1600 m tszf., illetve 1600-2000 m tszf. magassági régióikra jellemzők;



e) dealpin, ill. dekárpáti faj – az Alpokból, ill. a Kárpátokból, általában a patakok, folyók segítségével hozzánk leereszkedett faj.

7. Élőhely

A fajok élőhelyeit elsősorban a természetes-természetközeli erdőtársulás-csoportok szerint mutatjuk be. Az élőhely szerkezeti és termőhelyi viszonyainak érzékeltetésére a fontosabb fa- és cserjefajokat itt föl is soroljuk:

Jelmagyarázat:

A – lombkoronaszint

B – cserjeszint

E – előfordulás, termőhely

• – a vastagon kiemelt fajok állományalkotó szerepet töltenek be

7.1. Bükkösök

Bükkösök


A: bükk, gyertyán, hegyi juhar, magas kőris, hegyi szil, nagylevelű hárs, (korai juhar, kocsánytalan tölgy)

B: farkasboroszlán, babérboroszlán, borostyán, köszméte, csodabogyók, (vörös bodza, málna, borzas szedrek)

E: Északi- és Dunántúli-khg., Nyugat- és Dél-Dunántúl hegy- és dombvidékén kiegyenlített, üde termőhelyeken, főleg a magasabb régiókban

Mészkerülő bükkösök

A: bükk, kocsánytalan tölgy, bibircses nyír, rezgő nyár, madárberkenye

B: –


E: Északi-khg., Dunántúli-khg. (Bakony, Balaton-felvidék), Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl (Mecsek) üde, de mészmentes alapkőzetű termőhelyein, főleg a magasabb régiókban

7.2. Gyertyános–tölgyesek

Gyertyános–kocsánytalan tölgyesek

A: kocsánytalan tölgy, gyertyán, madárcseresznye, kislevelű hárs, mezei juhar, korai juhar, (cser, magas kőris)

B: cseregalagonya, vörösgyűrűsom, borostyán, farkasboroszlán, fagyal, mogyoró, csíkos kecskerágó

E: Északi- és Dunántúli-khg., Nyugat- és Dél-Dunántúl hegy- és dombvidékén üde, kiegyenlített termőhelyeken

Mészkerülő gyertyános–kocsánytalan tölgyesek

A: kocsánytalan tölgy, gyertyán, kislevelű hárs, rezgő nyár, bibircses nyír, madárberkenye, szelídgesztenye

B: –

E: Északi-középhegység, Nyugat-Dunántúl mészmentes alapkőzetű, üde termőhelyein



Gyertyános–kocsányos tölgyesek

A: kocsányos tölgy, gyertyán, madárcseresznye, magyar kőris, kislevelű hárs, korai juhar, mezei juhar, vadalma

B: cseregalagonya, borostyán, mogyoró, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, tatár juhar

E: az Alföld és Kisalföld, Belső-Somogy, Dráva-sík üde, elöntésmentes termőhelyei

7.3. Cseres–tölgyesek

Cseres–kocsánytalan tölgyesek

A: cser, kocsánytalan tölgy, mezei juhar, vadkörte, angol szil, kislevelű hárs, ezüst hárs, barkócaberkenye, (olasz tölgy)

B: egybibés galagonya, cseregalagonya, fagyal, ostorménbangita, varjútövisbenge, húsos som, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, bibircses kecskerágó, kökény, mogyoró, gyepűrózsa, molyhos szeder, tatár juhar, szúrós csodabogyó

E: Északi- és Dunántúli-khg., Dél-Dunántúl hegy- és dombvidékén félszáraz termőhelyeken

Cseres–kocsányos tölgyesek

A: cser, kocsányos tölgy, mezei juhar, vadkörte, angol szil, kislevelű hárs

B: egybibés galagonya, kökény, gyepűrózsa, fagyal, varjútövisbenge, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, mogyoró, boróka

E: Kisalföld, Bakonyalja, Somogy félszáraz termőhelyein

7.4. Mészkerülő tölgyesek

Fenyőelegyes tölgyesek

A: erdeifenyő, kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, rezgő nyár, bibircses nyír, gyertyán

B: közönséges boróka, kutyabenge, seprőzanót, füles fűz

E: Nyugat-Dunántúl (Vasi-hegyhát, Őrség, Vend-vidék, Göcsej, Hetés) mészmentes alapkőzetű, félszáraz-üde termőhelyein

Mészkerülő tölgyesek

A: kocsánytalan tölgy, rezgő nyár, bibircses nyír, madárberkenye, szelídgesztenye

B: kutyabenge, seprőzanót

E: Északi-khg., Dunántúli-khg. (Visegrádi-hg., Budai-hg., Bakony), Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl (Mecsek) mészmentes alapkőzetű, száraz termőhelyein

7.5. Mészkedvelő tölgyesek

Mészkedvelő tölgyesek

A: molyhos tölgy, olasz tölgy, cser, kocsánytalan tölgy, vadkörte, barkócaberkenye, házi berkenye, déli berkenye, angol szil, mezei juhar, virágos kőris

B: húsos som, fagyal, ostorménbangita, kökény, bibircses kecskerágó, egybibés galagonya, varjútövisbenge, ükörkelonc, pukkanó dudafürt, sóskaborbolya, csepleszmeggy, cserszömörce

E: Északi- és Dunántúli-khg., Soproni-dv., Mecsek, Villányi-hg. meszes alapkőzetű, sekély termőrétegű, száraz termőhelyein

Bokorerdők

A–B: molyhos tölgy, virágos kőris, sajmeggy, házi berkenye, déli berkenye, (kocsánytalan tölgy, magas kőris)

B: tatár juhar, sajmeggy, madárbirsek, csepleszmeggy, cserszömörce, kökény, húsos som, ostorménbangita, sóskaborbolya, egybibés galagonya, bibircses kecskerágó, pukkanó dudafürt, molyhos szeder, jajrózsa, aranyeső, bokros koronafürt, fanyarka, törpe mandula, szirti gyöngyvessző

E: Északi- és Dunántúli-khg., Mecsek, Villányi-hg. meszes alapkőzetű, nagyon sekély termőrétegű, nagyon száraz termőhelyein

7.6. Szikladomborzatú erdők

Sziklaerdők

A: magas kőris, kislevelű hárs, nagylevelű hárs, hegyi juhar, korai juhar, mezei juhar, bükk, lisztes berkenye, barkócaberkenye (kocsánytalan tölgy, gyertyán, virágos kőris)

B: szirti gyöngyvessző, madárbirsek, köszméte, ükörkelonc, bibircses kecskerágó, húsos som, mogyoró, pukkanó dudafürt

E: Északi- és Dunántúli-khg. csúcsain, gerincein, sziklás részein, félszáraz-üde, sekély termőrétegű termőhelyein

Törmeléklejtő-erdők

A: nagylevelű hárs, kislevelű hárs, hegyi juhar, korai juhar, magas kőris, madárcseresznye, bükk, gyertyán, lisztes berkenye

B: mogyorós hólyagfa, mogyoró, húsos som, vörösgyűrű som, fekete bodza, borostyán, erdei iszalag

E: Északi- és Dunántúli-khg., Mecsek, Villányi-hg. kőzettörmelékes, üde lejtőin

Szurdokerdők

A: bükk, gyertyán, hegyi juhar, korai juhar, nagylevelű hárs, kislevelű hárs, hegyi szil, magas kőris, madárcseresznye

B: fekete bodza, fürtös bodza, mogyoró, köszméte, mogyorós hólyagfa, borostyán, erdei iszalag, havasi iszalag

E: Északi- és Dunántúli-khg., Kőszegi-hg., Mecsek, Villányi-hg. üde-félnedves szurdokaiban

7.7. Erdős-sztyepp erdők

Homoki tölgyesek

A: kocsányos tölgy, fehér nyár, mezei juhar, simalevelű mezei szil, vadkörte

B: közönséges boróka, egybibés galagonya, fagyal, kökény, mogyoró, tatár juhar, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, varjútövisbenge, gyepűrózsa

E: az Alföld és Kisalföld homokvidékei száraz-félszáraz termőhelyein

Borókás–nyárasok

A: fehér nyár, vadkörte, (kocsányos tölgy)

B: közönséges boróka, fagyal, varjútövisbenge, egybibés galagonya, kökény, sóskaborbolya

E: Duna-Tisza köze homokvidéke nagyon száraz termőhelyein

Lösztölgyesek

A: kocsányos tölgy, olasz tölgy, mezei juhar, vadkörte, vadalma

B: törpemandula, csepleszmeggy, egybibés galagonya, bibircses kecskerágó, csíkos kecskerágó, kökény, parlagi rózsa, tatár juhar, fagyal, varjútövisbenge, vörösgyűrűsom

E: az Alföld és Kisalföld löszhátai, ma már csak néhány maradványállomány

Sziki tölgyesek

A: kocsányos tölgy, olasz tölgy, mezei juhar, simalevelű mezei szil, vadkörte

B: tatár juhar, vörösgyűrűsom, egybibés galagonya, csíkos kecskerágó, kökény, fagyal

E: az Alföld és Kisalföld szolonyec szikesei, ma már csak néhány maradványállomány

7.8. Ligeterdők

Folyó menti bokorfüzesek

B: csigolyafűz, mandulafűz, kosárkötő fűz

E: főleg a sík vidéken szerte az országban, az ártér alacsony térszintjén

Folyó menti fűz-nyár (puhafás) ligeterdők

A: fehér fűz, törékeny fűz, vénic-szil, fekete nyár, fehér nyár / zöld juhar, amerikai kőris, fehér eper

B: vörösgyűrűsom, hamvas szeder, kányabangita, kutyabenge, ligeti szőlő / parti szőlő, gyalogakác

E: jelentősebb folyók mentén az egész országban, az ártér középső térszintjén

Folyó menti tölgy-kőris-szil (keményfás) ligeterdők

A: kocsányos tölgy, magyar kőris,simalevelű mezei szil, vénic-szil, fehér nyár, vadalma, zselnicemeggy, mezei juhar

B: vörösgyűrűsom, mogyoró, kányabangita, kutyabenge, varjútövisbenge, csíkos kecskerágó, hamvas szeder, tatár juhar, vörös ribiszke, borostyán, ligeti szőlő

E: nagyobb folyók mentén az egész országban, az ártér magasabb térszintjén

Patak menti ligeterdők

A: mézgás éger, magas kőris, törékeny fűz, zselnicemeggy, vadalma, (hegyi szil)

B: kutyabenge, kánybangita, fekete bodza, vörösgyűrűsom, vörös ribiszke, farkasboroszlán, hamvas szeder, erdei iszalag

E: hegy- és dombvidékek patakjai mentén az egész országban

7.9. Láperdők

Égerlápok

A: mézgás éger, zselnicemeggy, magyar kőris, (vénic-szil, szőrös nyír, rezgő nyár)

B: kutyabenge, kányabangita, rekettyefűz, füles fűz, hamvas szeder, vörös ribiszke, fűzlevelű gyöngyvessző

E: sík vidéki és alacsony dombvidéki területeken az egész országban szórványosan, pangóvizes termőhelyeken

Fűz- és nyírlápok

A: szőrös nyír, babérfűz, rezgő nyár

B: rekettyefűz, füles fűz, kutyabenge

E: nagyon szórványosan az egész országban pangóvizes termőhelyeken

8. Egyéb

Ennél a csoportnál elsősorban a faanyag tulajdonságait, felhasználhatóságát, a faj egyéb célra való alkalmazhatóságát, kertészeti jelentőségét ismertetjük. Itt térünk ki a 12/1993. (III. 31.) KTM rendelet alapján az esetleges védettségre is.


2. fejezet - A fajok ismertetése

1. Pinaceae, Abies

Közönséges jegenyefenyő

Abies alba Miller (A. pectinata /Lam./ DC.)

a: european silver fir, n: Weißtanne

Alaki jellemzők

• örökzöld, nagy termetű fa (35–40 m)

törzse egyenes, hengeres, ágai örvösen állnak, koronája fiatalon kúpos, idős korban ellaposodó („gólyafészek”), kérge sokáig sima, szürke, gyantadudoros

hajtása világosbarna, finoman szőrös, rügyei kicsik, világosbarnák, nem gyantásak

tűi kétoldalt, fésűsen állnak, 12–30 mm hosszúak, laposak, fonákukon két fehér sávval

• egylaki, porzós és termős virágzatai zöldessárgák

toboza hengeres, 10–15 cm hosszú, vörösesbarna, még a fán szétesik, magjai ék alakúak, 7–9 mm hosszúak

Biológiai jellemzők

• hosszú életű (200–300 év), lassan növő faj

• május elején virágzik

• magja szeptember végén, október elején érik, a toboz október közepén esik szét

• nem sarjad

Ökológiai jellemzők

• közepes hőigényű`

• erősen árnytűrő

• mezofil

• acidoklin – baziklin

Elterjedés

• Közép- és Dél-Európa

Előfordulás

• magashegységi faj, nálunk nem őshonos

• főleg Nyugat-Dunántúlon ültetik

Élőhely

• lucosok és bükkösök elegyfája



Egyéb

• fája sárgásfehér, lágy, könnyű, nem tartós

• kedvelt karácsonyfa, tűit nem hullatja

• a légszennyeződésre és vadkárosításra rendkívül érzékeny

Közönséges jegenyefenyő

2. Aceraceae, Acer


Kataloq: tartalom -> tamop425
tamop425 -> Rényi, András Művészettörténet. Bevezetés
tamop425 -> Népegészségügyi genomika Tartalom
tamop425 -> Emission transmission
tamop425 -> Elektrodinamika Nagy, Károly Elektrodinamika
tamop425 -> Introduction to the Chemistry of Foods and Forages János Csapó Introduction to the Chemistry of Foods and Forages
tamop425 -> Matematikai geodéziai számítások Ellipszoidi számítások, ellipszoid, geoid és terep metszete Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások : Ellipszoidi számítások, ellipszoid, geoid és terep metszete
tamop425 -> A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana Vezérfonal egy nem is olyan könnyű tárgy tanulásához Podani, János a szárazföldi növények evolúciója és rendszertana: Vezérfonal egy nem is olyan könnyű tárgy tanulásához
tamop425 -> Botanika III. Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába Szerkesztette Tuba, Zoltán, Szerdahelyi, Tibor, Engloner, Attila, és Nagy, János
tamop425 -> A magyar irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig Szegedy-Maszák, Mihály a magyar irodalom történetei II.: 1800-tól 1919-ig

Yüklə 1,53 Mb.

Dostları ilə paylaş:
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   10




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2022
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə