Magyarország fa- és cserjefajai
dr. Bartha, Dénes
Magyarország fa- és cserjefajai
dr. Bartha, Dénes
Publication date 1999
Szerzői jog © 1999 dr. Bartha Dénes
Tartalom
Előszó Error: Reference source not found
1. Jelmagyarázat Error: Reference source not found
1. A fa- és cserjefajok bemutatásának szempontjai Error: Reference source not found
1. Nevezéktan Error: Reference source not found
2. Alaki jellemzők Error: Reference source not found
3. Biológiai jellemzők Error: Reference source not found
4. Ökológiai jellemzők Error: Reference source not found
5. Elterjedés Error: Reference source not found
6. Előfordulás Error: Reference source not found
7. Élőhely Error: Reference source not found
7.1. Bükkösök Error: Reference source not found
7.2. Gyertyános–tölgyesek Error: Reference source not found
7.3. Cseres–tölgyesek Error: Reference source not found
7.4. Mészkerülő tölgyesek Error: Reference source not found
7.5. Mészkedvelő tölgyesek Error: Reference source not found
7.6. Szikladomborzatú erdők Error: Reference source not found
7.7. Erdős-sztyepp erdők Error: Reference source not found
7.8. Ligeterdők Error: Reference source not found
7.9. Láperdők Error: Reference source not found
8. Egyéb Error: Reference source not found
2. A fajok ismertetése Error: Reference source not found
1. Pinaceae, Abies Error: Reference source not found
2. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found
3. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found
4. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found
5. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found
6. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found
7. Simaroubaceae, Ailanthus Error: Reference source not found
8. Betulaceae, Alnus Error: Reference source not found
9. Betulaceae, Alnus Error: Reference source not found
10. Betulaceae, Alnus Error: Reference source not found
11. Rosaceae, Amelanchier Error: Reference source not found
12. Fabaceae, Amorpha Error: Reference source not found
13. Rosaceae, Amygdalus Error: Reference source not found
14. Berberidaceae, Berberis Error: Reference source not found
15. Betulaceae, Betula Error: Reference source not found
16. Betulaceae, Betula Error: Reference source not found
17. Ericaceae, Calluna Error: Reference source not found
18. Corylaceae, Carpinus Error: Reference source not found
19. Corylaceae, Carpinus Error: Reference source not found
20. Fagaceae, Castanea Error: Reference source not found
21. Rosaceae, Cerasus Error: Reference source not found
22. Rosaceae, Cerasus Error: Reference source not found
23. Rosaceae, Cerasus Error: Reference source not found
24. Ranunculaceae, Clematis Error: Reference source not found
25. Ranunculaceae, Clematis Error: Reference source not found
26. Fabaceae, Colutea Error: Reference source not found
27. Cornaceae, Cornus Error: Reference source not found
28. Cornaceae, Cornus Error: Reference source not found
29. Fabaceae, Coronilla Error: Reference source not found
30. Corylaceae, Corylus Error: Reference source not found
31. Anacardiaceae, Cotinus Error: Reference source not found
32. Rosaceae, cotoneaster Error: Reference source not found
33. Rosaceae, Cotoneaster Error: Reference source not found
34. Rosaceae, Cotoneaster Error: Reference source not found
35. Rosaceae, Crataegus Error: Reference source not found
36. Rosaceae, Crataegus Error: Reference source not found
37. Rosaceae, Crataegus Error: Reference source not found
38. Thymelaeaceae, Daphne Error: Reference source not found
39. Thymelaeaceae, Daphne Error: Reference source not found
40. Thymelaeaceae, Daphne Error: Reference source not found
41. Elaeagnaceae, Elaeagnus Error: Reference source not found
42. Ephedraceae, Ephedra Error: Reference source not found
43. Celastraceae, Euonymus Error: Reference source not found
44. Celastraceae, Euonymus Error: Reference source not found
45. Fagaceae, Fagus Error: Reference source not found
46. Rhamnaceae, Frangula Error: Reference source not found
47. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found
48. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found
49. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found
50. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found
51. Araliaceae, Hedera Error: Reference source not found
52. Elaeagnaceae, Hippophaë Error: Reference source not found
53. Cupressaceae, Juniperus Error: Reference source not found
54. Fabaceae, Laburnum Error: Reference source not found
55. Pinaceae, Larix Error: Reference source not found
56. Oleaceae, Ligustrum Error: Reference source not found
57. Caprifoliaceae, Lonicera Error: Reference source not found
58. Caprifoliaceae, Lonicera Error: Reference source not found
59. Caprifoliaceae, Lonicera Error: Reference source not found
60. Loranthaceae, Loranthus Error: Reference source not found
61. Solanaceae, Lycium Error: Reference source not found
62. Rosaceae, Malus Error: Reference source not found
63. Tamaricaceae, Myricaria Error: Reference source not found
64. Rosaceae, Padus Error: Reference source not found
65. Rosaceae, Padus Error: Reference source not found
66. Pinaceae, Picea Error: Reference source not found
67. Pinaceae, Pinus Error: Reference source not found
68. Pinaceae, Pinus Error: Reference source not found
69. Salicaceae, Populus Error: Reference source not found
70. Salicaceae, Populus Error: Reference source not found
71. Salicaceae, Populus Error: Reference source not found
72. Rosaceae, Prunus Error: Reference source not found
73. Rosaceae, Pyrus Error: Reference source not found
74. Rosaceae, Pyrus Error: Reference source not found
75. Rosaceae, Pyrus Error: Reference source not found
76. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found
77. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found
78. Fagaceeae, Quercus Error: Reference source not found
79. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found
80. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found
81. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found
82. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found
83. Rhamnaceae, Rhamnus Error: Reference source not found
84. Rhamnaceae, Rhamnus Error: Reference source not found
85. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found
86. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found
87. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found
88. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found
89. Fabaceae, Robinia Error: Reference source not found
90. Rosaceae, Rosa Error: Reference source not found
91. Rosaceae, Rosa Error: Reference source not found
92. Rosaceae, Rosa Error: Reference source not found
93. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found
94. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found
95. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found
96. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found
97. Liliaceae, Ruscus Error: Reference source not found
98. Liliaceae, Ruscus Error: Reference source not found
99. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found
100. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found
101. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found
102. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found
103. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found
104. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found
105. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found
106. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found
107. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found
108. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found
109. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found
110. Caprifoliaceae, Sambucus Error: Reference source not found
111. Caprifoliaceae, Sambucus Error: Reference source not found
112. Fabaceae, Sarothamnus Error: Reference source not found
113. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found
114. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found
115. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found
116. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found
117. Rosaceae, Spiraea Error: Reference source not found
118. Rosaceae, Spiraea Error: Reference source not found
119. Staphyleaceae, Staphylea Error: Reference source not found
120. Taxaceae, Taxus Error: Reference source not found
121. Tiliaceae, Tilia Error: Reference source not found
122. Tiliaceae, Tilia Error: Reference source not found
123. Tiliaceae, Tilia Error: Reference source not found
124. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found
125. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found
126. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found
127. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found
128. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found
129. Ericaceae, Vaccinium Error: Reference source not found
130. Ericaceae, Vaccinium Error: Reference source not found
131. Ericaceae, Vaccinium Error: Reference source not found
132. Caprifoliaceae, Viburnum Error: Reference source not found
133. Caprifoliaceae, Viburnum Error: Reference source not found
134. Loranthaceae, Viscum Error: Reference source not found
135. Vitaceae, Vitis Error: Reference source not found
136. Vitaceae, Vitis Error: Reference source not found
3. Festő- és cserzőnövények Error: Reference source not found
4. Mérgező fa- és cserjefajok Error: Reference source not found
5. Pollenallergiát okozó fa- és cserjefajok Error: Reference source not found
Irodalomjegyzék Error: Reference source not found
Előszó
Az utóbbi években magyar nyelven több olyan illusztrált kiadvány látott napvilágot, melyek fa- és cserjefajokkal foglalkoztak. Ezek azonban valamely külföldi kiadónál megjelentetett művek magyar fordításai csupán, nincsenek hazai viszonyokra alkalmazva, jónéhány hazánkban élő faj hiányzik belőlük, ugyanakkor több olyan fajt is tartalmaznak, melyek a Kárpát-medencében nem élnek, s nem is ültetik itt őket. Ez a tény, s az ebből fakadó hiányérzet késztette e sorok íróját arra, hogy Magyarország fa- és cserjefajait az érdeklődőknek jelen könyv keretében bemutassa.
Bár teljességre törekedtem, néhány nehezen azonosítható, specialistát igénylő fajt összevontan, gyűjtőfaj keretében tárgyalok. Fölvettem minden, a hazai dendroflórára őshonosnak bizonyuló fajt, melyeket a gyakrabban termesztett vagy elvadult, nem őshonosokkal is kiegészítettem. Itt a határt nehéz volt megvonnom, így nem kerültek bemutatásra a nehezen azonosítható nemes nyárak sem. S kimaradtak a már kipusztult, de egykor őshonos állományokkal jelen lévő fajok is, mint a bérci ribiszke (Ribes petraeum), feketedő fűz (Salix nigricans), tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata), komlógyertyán (Ostrya carpinifolia).
A leírásoknál, jellemzéseknél tömörségre törekedtem, az ábrákon könnyen felismerhető bélyegekre külön nem tértem ki. Gyakorlatias okokból a fajokat tudományos nevük sorrendjében mutatom be.
A rajzok válogatásában Hóber Balázs volt segítségemre, Bókon Sándorné és dr. Csanády Eteléné a szöveges rész gépelését végezte. Bölöni János pedig értékes kiegészítéseket tett. Fogadják mindannyian hálás köszönetemet. Úgyszintén köszönet illeti a kötet lektorait, kik észrevételeikkel, kiegészítéseikkel, javításaikkal tették tökéletesebbé e munkát.
Ajánlom e könyvecskét a természet iránt érdeklődő és a természetért aggódó honfitársaimnak.
Sopron, 1998 szeptemberében
Bartha Dénes
1. Jelmagyarázat
♂– hímivarú
♀ – nőivarú
f. – forma (alak)
var. – varietas (változat)
ssp. – subspecies (alfaj)
agg. – aggregatum (gyűjtőfaj)
cv. – cultivar (fajta)
± – többé-kevésbé
1. fejezet - A fa- és cserjefajok bemutatásának szempontjai
1. Nevezéktan
Valamennyi fajnál megadjuk a rendszertani besorolást (család, nemzetség), a magyar nevet és a leggyakoribb társneveket, a tudományos nevet a szerzőnévvel együtt, szinoním nevet (ha van), az angol és német neveket. Kitérünk továbbá az eltérő rendszertani besorolásokra (pl. agg., ssp., cv.) is.
CSALÁDNÉV, NEMZETSÉGNÉV
Magyar név, társnév
Tudományos név Szerzőnév (Szinoním név)
a: angol név, n: német név
2. Alaki jellemzők
Az alaki jellemzők ismertetését a termettel kezdjük, amit a könnyebb elsajátíthatóság érdekében tipizálunk:
A. Fák – föld feletti részük ± fölálló törzsre és különböző magasságban szétágazó koronára oszlik
a) nagy termetű fa – 25 m-nél magasabb
b) közepes termetű fa – 10–25 m magas
c) kis termetű fa – 5–10 m magas
B. Cserjék – föld feletti részük a gyökfőnél közvetlenül vagy rövid, rendszerint görbe törzs után gazdagon szétágazik
d) nagyobb cserje – 2–5 m magas
e) kisebb cserje – 0,5–2 m magas
f) törpecserje – 0,5 m-nél alacsonyabb
C. Félcserjék – csak a szár alsó része fásodik el, a felső rész ősszel elhal. (Közülük e kötetben csak a Rubus-okat tárgyaljuk.)
D. Liánok – száruk hosszú, megnyúlt, kúszó, illetve támaszték (pl. fa, szikla) esetén fölkapaszkodó
E. Epifitonok – teljes életciklusukat fenn, a fán élik le, a hazai fajok a gazdanövénytől vizet és ásványi sókat vonnak el (félélősködők)
Az alaki jellemzők bemutatását a törzs, kéreg sajátosságainak ismertetésével folytatjuk, majd a vessző, rügy leírása következik. Fontos ismertető bélyeg a levél-(rügy-)állás, ahol három alaptípust különíthetünk el:
a) Szórt (spirális) állású levelek – egy csomón csak egy levél ered, az eredések egymástól bizonyos szöggel eltérnek.
b) Váltakozó állású levelek – egy csomón csak egy levél ered, de a levelek a hajtáson két, egymással szemközti sort alkotnak.
c) Keresztben átellenes állású levelek – egy csomón két levél ered egymással szemben, az egymás feletti levélpárok egymásra merőleges síkban állnak.
A levél bemutatása után a virág, virágzat és a termés ismertetése következik. Amenynyiben a szövegben nincs rá külön utalás, úgy kétivarú virágokról van szó. Az egyivarú virágoknál külön jelöltük az egylaki és kétlaki virágot hozó fajokat.
3. Biológiai jellemzők
Az életkor az átlagos termőhelyi viszonyok közt elérhető felső határt jelöli. Minél magasabb életkort érhet meg egy faj, annál nehezebb ezt a határt megadni. Az életkornál az alábbi tipizálást alkalmaztuk:
Fafajok
a) rövid életű fafajok (< 50 év)
b) rövidebb életű fafajok (50–100 év)
c) hosszabb életű fafajok (100–200 év)
d) hosszú életű fafajok (> 200 év)
Cserjefajok
a) rövid életű cserjefajok (< 30 év)
b) hosszú életű cserjefajok (> 30 év)
A virágzási idő kezdetét a lombfakadáshoz viszonyítjuk, majd hónapokra lebontva is megadjuk. Úgyszintén hónapokkal, vagy azon belüli bontással jelöljük a termésérést, s ha ettől eltér, a terméshullást is. Az őszi lombszín megadása után a vegetatív felújulóképességre térünk ki, ahol két típust lehet elkülöníteni:
a) Tő-(tuskó-)sarjak – rendszerint a föld feletti rész eltávolítása után törnek fel.
b) Gyökérsarjak – a gyökereken kialakuló járulékos rügyekből keletkeznek, s gyakran már a faj életében megjelennek. Gyökérsarjakkal az egyed nagyobb területeket hódíthat meg, s sarjtelepeket (polikormonokat) képezhet.
A fafajokat magassági és vastagsági növekedésmenetük alapján két fő kategóriába lehet sorolni:
a) gyorsan növő fafajok – intenzív magassági és vastagsági növekedési szakaszukat hamar, 50 éven belül befejezik;
b) lassan növő fafajok – intenzív magassági és vastagsági növekedési szakaszuk elhúzódik, 50 év fölötti.
A fa- és cserjefajoknál életstratégiájuk alapján kétféle elkülönítést lehet tenni:
a) pionír fajok – rövid életűek, gyors növekedésűek, kisebb méretűek, korán termőre fordulók, magvaik aprók, rendszerint repítőkészülékkel ellátottak és szélterjesztésűek, rendszeresen termők, tág ökológiai tűrőképességűek (generalisták), fényigényesek. A rendelkezésre álló, nyílt területeket gyorsan meghódítják, de később a zárterdei fajok előretörése miatt kiszorulnak;
b) zárterdei fajok – hosszú életűek, lassú növekedésűek, nagyobb méretűek, későn termőre fordulók, nagymagvúak, rendszertelenül termők, szűkebb ökológiai tűrőképességűek (specialisták). A rendelkezésre álló területet lassan hódítják meg, tartósan fennmaradnak.
Megj.: Átmeneti típusok lehetségesek.
4. Ökológiai jellemzők
Az ökológiai jellemzőket és az ezekkel kapcsolatos termőhelyi igényt – a generális ökológiai tényezők alapján – tipizálva adjuk meg:
A. Fény
a) fényigényes fajok – fejlődésükhöz és növekedésükhöz közvetlen fényre van szükségük;
b) mérsékelten fényigényes/mérsékelten árnytűrő fajok – fejlődésük és növekedésük mérsékelt árnyalásnál is kielégítően végbemegy;
c) árnytűrő fajok – szabályos fejlődésük és növekedésük szórt fényben, állandó árnyalásnál is végbemegy;
Megj.: A fás növények fiatal korukban általában jobban elviselik az árnyalást.
B. Hőmérséklet
a) melegigényes fajok – generatív szakaszukhoz (virágzás, termésérés) sok meleget kívánnak;
b) hidegtűrő fajok – csekély hőmennyiség esetén már kielégítő növekedést és fejlődést mutatnak;
c) fagyérzékeny fajok – a még nem egészen elfásodott hajtás, vagy a fiatal fejlődő hajtás a korai, illetve a kései fagyok miatt károsodik.
C. Víz
a) szárazságtűrő (xerofil) fajok – száraz talajon vagy száraz klímában élő, az aszálynak ellenálló, xeromorf felépítésű fajok;
b) közepes vízigényű (mezofil) fajok – alakilag és ökológiailag a két csoport (a, c) között vannak, kiegyenlített vízgazdálkodású, üde termőhelyeket kedvelnek;
c) vízigényes (higrofil) fajok – nedves talajon és/vagy állandó párás klímában élő, higromorf felépítésű fajok.
Megj.: További köztes kategóriák, így a xeromezofil és mezohigrofil fajoké is elkülöníthető.
D. Talajkémhatás
a) mészkerülő (acidofil) fajok – mészmentes, savanyú kémhatású talajon élnek;
b) inkább mészkerülő (acidoklin) fajok – elsősorban mészmentes, savanyú kémhatású talajon élnek, de előfordulhatnak semleges vagy ritkábban gyengén lúgos kémhatású talajokon is;
c) semleges (közömbös) kémhatást kedvelő (neutrofil) fajok – elsősorban a semleges kémhatású talajokon tenyésznek a legjobban, de előfordulhatnak a gyengén savanyú és gyengén lúgos kémhatású talajokon is;
d) inkább mészkedvelő (baziklin) fajok – elsősorban meszes, lúgos kémhatású talajokon élnek, de előfordulhatnak semleges vagy ritkábban gyengén savanyú kémhatású talajokon is;
e) mészkedvelő (bazifil) fajok – mésztartalmú, lúgos kémhatású talajon élnek.
Megj.: A talajkémhatás szoros kapcsolatban áll a talajok tápanyagtartalmával, illetve a tápanyagok felvehetőségével. A savanyú kémhatású talajok általában tápanyagokban szegények, s a rendelkezésre álló tápanyagokat is nehezebben veszik fel a növények.
f) sótűrő fajok – főleg a nátriumsókat elviselő, szikes talajokon is élő fajokat jelöljük így;
g) nitrogénkedvelő (nitrofil) fajok – bolygatott, nitrogénben dús talajokon találhatók.
5. Elterjedés
A fajok természetes elterjedési területét elsősorban a makroklíma határozza meg, ezen belül a fajt őshonosnak mondjuk. Az eredeti elterjedési területén kívül telepített vagy elvadult fajokat adventívnek nevezzük. Az elterjedési területet (areát) nagyobb természetföldrajzi egységekkel adjuk meg.
6. Előfordulás
A hazánkon belüli, horizontális előfordulást természetföldrajzi tájainkkal jellemezzük. A vertikális előfordulásnál (a Kárpát-medencére vonatkoztatva) az alábbi tipizálást alkalmazzuk:
a) sík vidéki (planicien) faj – 200 m tszfm. alatt fordul elő, alföldjeinkre jellemző;
b) dombvidéki (kollin) faj – 200-400 m tszfm. között fordul elő, dombvidékeinkre jellemző;
c) középhegységi (szubmontán) faj – 400-800 m tszfm. között fordul elő, középhegységeinkre jellemző;
d) magashegységi (montán) faj – 800 m tszfm. fölött fordul elő, középhegységeink magasabb régióira (Zempléni-hg., Bükk, Mátra, Börzsöny), illetve a környező magashegységekre (Alpok, Kárpátok) jellemző.
Megj.: A magashegységekben (Alpok, Kárpátok) elkülöníthetők még az alhavasi (szubalpin), illetve havasi (alpin) fajok is, melyek az 1200-1600 m tszf., illetve 1600-2000 m tszf. magassági régióikra jellemzők;
e) dealpin, ill. dekárpáti faj – az Alpokból, ill. a Kárpátokból, általában a patakok, folyók segítségével hozzánk leereszkedett faj.
7. Élőhely
A fajok élőhelyeit elsősorban a természetes-természetközeli erdőtársulás-csoportok szerint mutatjuk be. Az élőhely szerkezeti és termőhelyi viszonyainak érzékeltetésére a fontosabb fa- és cserjefajokat itt föl is soroljuk:
Jelmagyarázat:
A – lombkoronaszint
B – cserjeszint
E – előfordulás, termőhely
• – a vastagon kiemelt fajok állományalkotó szerepet töltenek be
7.1. Bükkösök
Bükkösök
A: bükk, gyertyán, hegyi juhar, magas kőris, hegyi szil, nagylevelű hárs, (korai juhar, kocsánytalan tölgy)
B: farkasboroszlán, babérboroszlán, borostyán, köszméte, csodabogyók, (vörös bodza, málna, borzas szedrek)
E: Északi- és Dunántúli-khg., Nyugat- és Dél-Dunántúl hegy- és dombvidékén kiegyenlített, üde termőhelyeken, főleg a magasabb régiókban
Mészkerülő bükkösök
A: bükk, kocsánytalan tölgy, bibircses nyír, rezgő nyár, madárberkenye
B: –
E: Északi-khg., Dunántúli-khg. (Bakony, Balaton-felvidék), Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl (Mecsek) üde, de mészmentes alapkőzetű termőhelyein, főleg a magasabb régiókban
7.2. Gyertyános–tölgyesek
Gyertyános–kocsánytalan tölgyesek
A: kocsánytalan tölgy, gyertyán, madárcseresznye, kislevelű hárs, mezei juhar, korai juhar, (cser, magas kőris)
B: cseregalagonya, vörösgyűrűsom, borostyán, farkasboroszlán, fagyal, mogyoró, csíkos kecskerágó
E: Északi- és Dunántúli-khg., Nyugat- és Dél-Dunántúl hegy- és dombvidékén üde, kiegyenlített termőhelyeken
Mészkerülő gyertyános–kocsánytalan tölgyesek
A: kocsánytalan tölgy, gyertyán, kislevelű hárs, rezgő nyár, bibircses nyír, madárberkenye, szelídgesztenye
B: –
E: Északi-középhegység, Nyugat-Dunántúl mészmentes alapkőzetű, üde termőhelyein
Gyertyános–kocsányos tölgyesek
A: kocsányos tölgy, gyertyán, madárcseresznye, magyar kőris, kislevelű hárs, korai juhar, mezei juhar, vadalma
B: cseregalagonya, borostyán, mogyoró, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, tatár juhar
E: az Alföld és Kisalföld, Belső-Somogy, Dráva-sík üde, elöntésmentes termőhelyei
7.3. Cseres–tölgyesek
Cseres–kocsánytalan tölgyesek
A: cser, kocsánytalan tölgy, mezei juhar, vadkörte, angol szil, kislevelű hárs, ezüst hárs, barkócaberkenye, (olasz tölgy)
B: egybibés galagonya, cseregalagonya, fagyal, ostorménbangita, varjútövisbenge, húsos som, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, bibircses kecskerágó, kökény, mogyoró, gyepűrózsa, molyhos szeder, tatár juhar, szúrós csodabogyó
E: Északi- és Dunántúli-khg., Dél-Dunántúl hegy- és dombvidékén félszáraz termőhelyeken
Cseres–kocsányos tölgyesek
A: cser, kocsányos tölgy, mezei juhar, vadkörte, angol szil, kislevelű hárs
B: egybibés galagonya, kökény, gyepűrózsa, fagyal, varjútövisbenge, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, mogyoró, boróka
E: Kisalföld, Bakonyalja, Somogy félszáraz termőhelyein
7.4. Mészkerülő tölgyesek
Fenyőelegyes tölgyesek
A: erdeifenyő, kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, rezgő nyár, bibircses nyír, gyertyán
B: közönséges boróka, kutyabenge, seprőzanót, füles fűz
E: Nyugat-Dunántúl (Vasi-hegyhát, Őrség, Vend-vidék, Göcsej, Hetés) mészmentes alapkőzetű, félszáraz-üde termőhelyein
Mészkerülő tölgyesek
A: kocsánytalan tölgy, rezgő nyár, bibircses nyír, madárberkenye, szelídgesztenye
B: kutyabenge, seprőzanót
E: Északi-khg., Dunántúli-khg. (Visegrádi-hg., Budai-hg., Bakony), Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl (Mecsek) mészmentes alapkőzetű, száraz termőhelyein
7.5. Mészkedvelő tölgyesek
Mészkedvelő tölgyesek
A: molyhos tölgy, olasz tölgy, cser, kocsánytalan tölgy, vadkörte, barkócaberkenye, házi berkenye, déli berkenye, angol szil, mezei juhar, virágos kőris
B: húsos som, fagyal, ostorménbangita, kökény, bibircses kecskerágó, egybibés galagonya, varjútövisbenge, ükörkelonc, pukkanó dudafürt, sóskaborbolya, csepleszmeggy, cserszömörce
E: Északi- és Dunántúli-khg., Soproni-dv., Mecsek, Villányi-hg. meszes alapkőzetű, sekély termőrétegű, száraz termőhelyein
Bokorerdők
A–B: molyhos tölgy, virágos kőris, sajmeggy, házi berkenye, déli berkenye, (kocsánytalan tölgy, magas kőris)
B: tatár juhar, sajmeggy, madárbirsek, csepleszmeggy, cserszömörce, kökény, húsos som, ostorménbangita, sóskaborbolya, egybibés galagonya, bibircses kecskerágó, pukkanó dudafürt, molyhos szeder, jajrózsa, aranyeső, bokros koronafürt, fanyarka, törpe mandula, szirti gyöngyvessző
E: Északi- és Dunántúli-khg., Mecsek, Villányi-hg. meszes alapkőzetű, nagyon sekély termőrétegű, nagyon száraz termőhelyein
7.6. Szikladomborzatú erdők
Sziklaerdők
A: magas kőris, kislevelű hárs, nagylevelű hárs, hegyi juhar, korai juhar, mezei juhar, bükk, lisztes berkenye, barkócaberkenye (kocsánytalan tölgy, gyertyán, virágos kőris)
B: szirti gyöngyvessző, madárbirsek, köszméte, ükörkelonc, bibircses kecskerágó, húsos som, mogyoró, pukkanó dudafürt
E: Északi- és Dunántúli-khg. csúcsain, gerincein, sziklás részein, félszáraz-üde, sekély termőrétegű termőhelyein
Törmeléklejtő-erdők
A: nagylevelű hárs, kislevelű hárs, hegyi juhar, korai juhar, magas kőris, madárcseresznye, bükk, gyertyán, lisztes berkenye
B: mogyorós hólyagfa, mogyoró, húsos som, vörösgyűrű som, fekete bodza, borostyán, erdei iszalag
E: Északi- és Dunántúli-khg., Mecsek, Villányi-hg. kőzettörmelékes, üde lejtőin
Szurdokerdők
A: bükk, gyertyán, hegyi juhar, korai juhar, nagylevelű hárs, kislevelű hárs, hegyi szil, magas kőris, madárcseresznye
B: fekete bodza, fürtös bodza, mogyoró, köszméte, mogyorós hólyagfa, borostyán, erdei iszalag, havasi iszalag
E: Északi- és Dunántúli-khg., Kőszegi-hg., Mecsek, Villányi-hg. üde-félnedves szurdokaiban
7.7. Erdős-sztyepp erdők
Homoki tölgyesek
A: kocsányos tölgy, fehér nyár, mezei juhar, simalevelű mezei szil, vadkörte
B: közönséges boróka, egybibés galagonya, fagyal, kökény, mogyoró, tatár juhar, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, varjútövisbenge, gyepűrózsa
E: az Alföld és Kisalföld homokvidékei száraz-félszáraz termőhelyein
Borókás–nyárasok
A: fehér nyár, vadkörte, (kocsányos tölgy)
B: közönséges boróka, fagyal, varjútövisbenge, egybibés galagonya, kökény, sóskaborbolya
E: Duna-Tisza köze homokvidéke nagyon száraz termőhelyein
Lösztölgyesek
A: kocsányos tölgy, olasz tölgy, mezei juhar, vadkörte, vadalma
B: törpemandula, csepleszmeggy, egybibés galagonya, bibircses kecskerágó, csíkos kecskerágó, kökény, parlagi rózsa, tatár juhar, fagyal, varjútövisbenge, vörösgyűrűsom
E: az Alföld és Kisalföld löszhátai, ma már csak néhány maradványállomány
Sziki tölgyesek
A: kocsányos tölgy, olasz tölgy, mezei juhar, simalevelű mezei szil, vadkörte
B: tatár juhar, vörösgyűrűsom, egybibés galagonya, csíkos kecskerágó, kökény, fagyal
E: az Alföld és Kisalföld szolonyec szikesei, ma már csak néhány maradványállomány
7.8. Ligeterdők
Folyó menti bokorfüzesek
B: csigolyafűz, mandulafűz, kosárkötő fűz
E: főleg a sík vidéken szerte az országban, az ártér alacsony térszintjén
Folyó menti fűz-nyár (puhafás) ligeterdők
A: fehér fűz, törékeny fűz, vénic-szil, fekete nyár, fehér nyár / zöld juhar, amerikai kőris, fehér eper
B: vörösgyűrűsom, hamvas szeder, kányabangita, kutyabenge, ligeti szőlő / parti szőlő, gyalogakác
E: jelentősebb folyók mentén az egész országban, az ártér középső térszintjén
Folyó menti tölgy-kőris-szil (keményfás) ligeterdők
A: kocsányos tölgy, magyar kőris,simalevelű mezei szil, vénic-szil, fehér nyár, vadalma, zselnicemeggy, mezei juhar
B: vörösgyűrűsom, mogyoró, kányabangita, kutyabenge, varjútövisbenge, csíkos kecskerágó, hamvas szeder, tatár juhar, vörös ribiszke, borostyán, ligeti szőlő
E: nagyobb folyók mentén az egész országban, az ártér magasabb térszintjén
Patak menti ligeterdők
A: mézgás éger, magas kőris, törékeny fűz, zselnicemeggy, vadalma, (hegyi szil)
B: kutyabenge, kánybangita, fekete bodza, vörösgyűrűsom, vörös ribiszke, farkasboroszlán, hamvas szeder, erdei iszalag
E: hegy- és dombvidékek patakjai mentén az egész országban
7.9. Láperdők
Égerlápok
A: mézgás éger, zselnicemeggy, magyar kőris, (vénic-szil, szőrös nyír, rezgő nyár)
B: kutyabenge, kányabangita, rekettyefűz, füles fűz, hamvas szeder, vörös ribiszke, fűzlevelű gyöngyvessző
E: sík vidéki és alacsony dombvidéki területeken az egész országban szórványosan, pangóvizes termőhelyeken
Fűz- és nyírlápok
A: szőrös nyír, babérfűz, rezgő nyár
B: rekettyefűz, füles fűz, kutyabenge
E: nagyon szórványosan az egész országban pangóvizes termőhelyeken
8. Egyéb
Ennél a csoportnál elsősorban a faanyag tulajdonságait, felhasználhatóságát, a faj egyéb célra való alkalmazhatóságát, kertészeti jelentőségét ismertetjük. Itt térünk ki a 12/1993. (III. 31.) KTM rendelet alapján az esetleges védettségre is.
2. fejezet - A fajok ismertetése
1. Pinaceae, Abies
Közönséges jegenyefenyő
Abies alba Miller (A. pectinata /Lam./ DC.)
a: european silver fir, n: Weißtanne
Alaki jellemzők
• örökzöld, nagy termetű fa (35–40 m)
• törzse egyenes, hengeres, ágai örvösen állnak, koronája fiatalon kúpos, idős korban ellaposodó („gólyafészek”), kérge sokáig sima, szürke, gyantadudoros
• hajtása világosbarna, finoman szőrös, rügyei kicsik, világosbarnák, nem gyantásak
• tűi kétoldalt, fésűsen állnak, 12–30 mm hosszúak, laposak, fonákukon két fehér sávval
• egylaki, porzós és termős virágzatai zöldessárgák
• toboza hengeres, 10–15 cm hosszú, vörösesbarna, még a fán szétesik, magjai ék alakúak, 7–9 mm hosszúak
Biológiai jellemzők
• hosszú életű (200–300 év), lassan növő faj
• május elején virágzik
• magja szeptember végén, október elején érik, a toboz október közepén esik szét
• nem sarjad
Ökológiai jellemzők
• közepes hőigényű`
• erősen árnytűrő
• mezofil
• acidoklin – baziklin
Elterjedés
• Közép- és Dél-Európa
Előfordulás
• magashegységi faj, nálunk nem őshonos
• főleg Nyugat-Dunántúlon ültetik
Élőhely
• lucosok és bükkösök elegyfája
Egyéb
• fája sárgásfehér, lágy, könnyű, nem tartós
• kedvelt karácsonyfa, tűit nem hullatja
• a légszennyeződésre és vadkárosításra rendkívül érzékeny
Közönséges jegenyefenyő
2. Aceraceae, Acer
Dostları ilə paylaş: |