A pszichológia és logika

6
rázni.   Azonban   egyik   ilyen   tudomány   sem   kérdezi:   vájjon
mi  a valóság, mi a létező  általában?  mik  a létezés általános
ismertető jelei? mi végső elemzésben az  anyag,  a  szellem,  az
erő, az élet?  hogyan függnek össze egymással a létezők álta-
lában,   pusztán  okság  szerint-e   vagy  célszerűen?  A   szak-
tudomány,   mint   ilyen,   külön   nem   foglalkozik   ezekkel   a
kérdésekkel;   de   azért   munkájában   már   eleve   bennrejlik
valamely   válasz   e   kérdésekre.   Így   pl.   minden   fizikus,   mi-
kor   munkájához   fog,   önkénytelenül   fölteszi,   hogy   a   meg-
figyelt   jelenségek   nem   valami   véletlennek   eredményei,   ha-
nem,   hogy   egymást   valamikép   okozzák,   hogy   tehát   a   való-
ságban az  okság elve  uralkodik.  Ilyen  egyetemes  természetű
föltevésekkel   és   elvekkel   a   létezőkre   vonatkozóan   tele   van-
nak   öntudatlanul   az   egyes   szaktudományok,   nélkülök   egy
lépést sem tehetnek  előre. Kell tehát lennie  egy olyan  egye-
temes   tudománynak,   mely  minden   létezőnek   általánostulaj-
donságaitl végső elveit vizsgálja, azaz  egységes választ, akar
adni   arra   a   kérdésre:   mik   a   valóság   végső   elemei  s  hogyan
függnek   össze   ezek   egymással?   Ez   az   egyetemes   tudomány
a lételmélet vagy metafizika.
A létező végső elveinek tudományát  Aristoteles  «első filozófiának»
πρώτη   φιλοσοφία  hívta.   Minthogy   irodalmi   hagyatékában   az   idevágó
könyvek   a   fizikai   könyvek   után   következtek,   azért   a   filozófiának   ezt   a
részét metafizikának μετά τα φυσικά nevezték el.
3.   A   metafizika   egységes   elméleti   képet   törekszik   szer-
keszteni a világról, amikor  azt kérdezi: mi a végső elemzés-
ben   a   létező   világ?   Azonban   ehhez   a   kérdéshez   egy   másik
is   csatlakozik:   mi  értéke  van   a   világnak   számomra;   melyek
azok   a   kötelességek   és   föladatok,   melyeket   az   embernek   a
világ   különböző   köreivel:   a   családdal,   társadalommal,   em-
beriséggel,   Istennel   szemben   teljesítenie   kell?   Más   szóval:
melyek   azok   az  értékek,  melyeket   cselekvésünk   által   meg
kell  valósítanunk:? Az érték fogalma is sok tudomány közös,
egyetemes sarkfogalma, melyet eleve föltételez a nélkül, hogy
külön   vizsgálat   tárgyává   tenné.   A   politikai,   jogi,   történelmi
tudomány,   a   művészet,   a   nevelés   mind   bizonyos   értékek
elismeréséből   indul   ki,   melyeket   meg   kell   vizsgálnunk,   mert
az   egyes   tudományok,   mint   ilyenek,   ezekkel   az   értékekkel
nem   foglalkoznak.  Ε  vizsgálatot   tűzi   ki   feladatául   az  érték-
elmélet vagy axiológia  (αξία:  érték,  becs).

---

7
Ugyanis   nemcsak  megállapítjuk  (konstatáljuk)   a   létezőket,   a   világ
tényeit  s  az emberi cselekedeteket, ahogyan valóban végbemennek, hanem
jónak   és   szépnek,   rossznak   és   rútnak   is   tartjuk,   azaz  értékeljük  is   őket.
Nemcsak   annak,   van   jelentősége   számunkra,   ami  van
t
  hanem   annak   is,
amínekflennie  kell,  aminek, mint  jónak és szépnek megvalósítására  töre-
kedni kötelességünk.  Varrnak^  szabályok  {normák), melyekhez  alkalmaz-
kodnunk kell, hogy cselekvésünk értékes, azaz  jó  legyen. Ezeket állapítja
meg az  etika.  Viszont vannak szabályok, melyeknek eleget  kell tennünk,
hogy alkotásunk széf legyen. Ezeket vizsgálja az esztétika.
4.  A tudás, a létezés  és az  érték  végső elvi  kérdéseivel
foglalkozó     vizsgálatokat   együttesen  filozófiának   nevezzük
(φιλοσοφία:  eredetileg   általában   a   tudás   szeretete,   a   tudásra
való   törekvés).   Az   egyes   szaktudományok   a   létezőknek,   a
világnak"   egy-egy   részét   vizsgálják;   ezzel   szemben   a   filo-
zófia   a   világra   mint  egészre  s  ennek   értelmére   vonatkozó
egységes  felfogásra  törekszik.  A  filozófia  e szerint  a világra
s az értékekre vonatkozó elvszerű és egységes állásfoglalás.
A filozófia területének beosztása a következő:
Filozófia
Tudományelmélet  .
Lételmélet v. metafizika
Értékelmélet
Logika Ismeretelmélet     A természet   A szellem
Etika    Esztétika
metafizikája metafizikája
(Nevezzenek   meg   a   tanulók   filozófusokat,   akikről   hallottak   vagy
akiktől már olvastak!)
IRODALOM.  A   filozófia   elemeibe   bevezető   művek:_Pauler   Ákos:
Bevezetés a filozófiába. 3. kiad. 1933. — Komis Gyula: Bevezetés a tudo-
mányos   gondolkodásba.   1922.   —  Windelband  Vilmos:  Preludiumok.
(Filoz.   Írók   Tára.)   1925.   —   O.   Külpe:  Einleitung   in   die   Philosophie.
10
1920. —  W. Wundt:  Einleitung in die Philosophie.
6
  1913. —  W.  Windel-
band:  Einleitung in die Philosophie.  1914. —  J.  Endres:  Einleitung in die
Philosophie.  1920.   --  Willmann:  Die   wichtigsten   philosophischen   Fach-
ausdrucke.
4
  1918. —  B. Eisler:  Wörterbuch der philosophischen Begriffe.
1901. 3 köt. —- J. M. Baldurin:  Dictionary of Philosophy and Psychology.
1901—1905. — Vocabulaire Philosophique.  1910-től kiadja a Société fran-
çaise de Philosophie. — Enyvvári Jenő: Filozófiai Szótár. 1917.

---