12
tételekről és ezek változtatásáról, az utóbbi pedig számot
ad élményeiről szavak vagy más jelek útján. A lelki élet
nagy egyéni különbségei miatt a megközelítő pontosságú
eredményekhez nagyszámú s különböző személyeken vég-
zett kísérletek szükségesek.
A lelki élet kísérleti vizsgálata főkép az egyszerűbb, kevésbbé bonyo-
lult lelki jelenségekre vonatkozik. így elsősorban az érzéki észrevevésre:
vájjon micsoda állandó viszonyok vannak az ingerek s a behatásuk után
létrejövő lelki jelenségek (érzetek) között? Az ingerek, mint fizikai folya-
matok, mérhetők, tehát mint az érzetek feltételei mennyiségileg is meg-
állapíthatók. Fontos, a lelki életről való felfogásunkat több tekintetben
átalakító és kiegészítő kísérleteket végeztek — mint később látni fogjuk —
a figyelem terjedelmére, a fáradásra, az emlékezetre, az akarati visszahatásokra,
a lelki jelenségek lefolyásának idejére, a gondolkodásra stb. nézve.
Végső elemzésben a pszichológiai kísérlet is önmegfigyelésen alapul,
csakhogy az önmegfigyelés feltételei ismeretesek s a kísérletező ezekre
támaszkodik. A kísérlet voltaképpen csak kedvező feltételeket teremt az
önmegfigyelés számára. Minél bonyolultabbak a lelki folyamatok, annál
kevesebb szerepe van a kísérletnek s annál inkább előtérbe lép az önmeg-
figyelés.
Először Weber (1829-ben), majd F earner végeztek pszichológiai
kísérleteket, melyek főkép az inger és az érzet viszonyára vonatkoztak
(pszichofizika). Az első pszichológiai laboratóriumot Wundt állította lel
Lipcsében (1879); ennek mintájára ma már nagyszámú pszichológiai
intézet van a föld minden táján.
4. §. A pszichológia területe.
1. Az a tudomány, mellyel itt foglalkozunk, a normális jelnőtt egyén
lelki életének általános rajza. Ez az általános pszichológia azokat az egyete-
mes törvényszerűségeket törekszik megállapítani, melyek szerint a lelki
tünemények általában lefolynak. Tárgya az, ami az emberek lelkében
közös, tehát nem valamely egyén lelki élete, hanem a lelki élet általában.
A lelki élet azonban az általános törvényszerűség mellett egyének
szerint nagy különbségeket s változatokat is mutat; az egyének emlé-
kezetük, képzeletük, figyelmük, akarati visszahatásuk, intelligenciájuk stb.
szempontjából különböző típusokba csoportosíthatók (v. ö. 44.1.). A pszicho-
lógust nemcsak az érdekli, amiben a lelkek megegyeznek, hanem az is,
amiben különböznek. A pszichológiának az egyéni különbségekkel foglalkozó
ága a differenciális pszichológia.
2. Lelki életünk mindig valamely társadalmi közösséghez (család,
nép, állam stb.) van kötve, ebben fejlődik; a társadalom hat az egyénre
(nevelés), viszont az egyén is hat a köztudatra, a társadalmi lélekre. A lelki
közösség és kölcsönhatás tényeit és törvényeit kutatja a társadalmi (szociális)
pszichológia. Ez természetesen szoros összefüggésben marad az egyéni
pszichológiával, mert a lelki közösség, a társadalmi tudat is az egyének-
ben él. V. ö. 45. §.
3. Amint a test betegségeinek vizsgálata világot vet a test normális
működésére, hasonlóképpen a lelki élet kóros elváltozásainak, a lelki beteg-
ségeknek ismerete fényt derít a lelki élet normális működésére és szerkeze-
13
téré is. A betegség egy-egy lelki tevékenységet túloz vagy lefokoz, esetleg
megszüntet, a lelki elemek rendes összefüggését széttépi s az egyes elemeket
elszigeteli. Ebből a szempontból a betegség, a rendellenes állapot mintegy
a kísérletet pótolja: a természet maga változtatja és szigeteli el a jelen-
ségeket (pl. olyan egyénnél, aki elvesztette emlékezetét, akaratát, akinek
öntudata megoszlik stb. V. ö. 44. §.).
!
A rendellenes lelki jelenségekkel a
patopszicnológia foglalkozik.
4. Az általános pszichológia a felnőtt ember lelki életének vizsgálata.
Ez a lelki élet azonban valójában csak úgy érthető, ha keletkezésére és
fejlődésére is fény derül. Ezért szükséges a gyermek lelki életének meg-
figyelése és lelki fejlődésének leírása: a gyermekpszichológia. A gyermeki
lélek megfigyelése azonban sok nehézséggel jár, mert igen nagy a különbség
a meglett embernek már kifejlett s a gyermeknek még fejletlen lelki világa
között. A meglett ember hajlandó a maga lelki sajátságait átvinni a gyermek
lelki életébe. Ez a hamis analógia sok téves felfogás forrása.
5.
Amikor itt a lelki életet elemezzük, elemzésünk a primitív állapot-
ból már kiemelkedett, ú. n. kultúrember lelkére vonatkozik. A primitív
(vad-) emberek sajátos lelki jelenségeit és tulajdonságait vizsgálja az
etnopszichológia.
6.
Bizonyos külső jelek és megnyilatkozások alapján az állatok lelki
jelenségeire is következtethetünk. Ezeket kutatja az állatpszichológia.
5. §. A testi és lelki jelenségek viszonya.
1. A lelki jelenségek szoros viszonyban vannak testünk
jelenségeivel, a) Egyszer testi tüneményeinkre következ-
nek lelki folyamatok, b) máskor lelki életünk változásait
követik testünk változásai.
a) Érzékszerveinkre ingerek hatnak, melyekkel az agyvelőben is
bizonyos változások járnak együtt; ezután lelki jelenségünk van: érzet.
Hangulatunk testünk szerves állapotától (éhség, szomjúság, fáradtság) is
függ; friss levegőben, napfényben jól érezzük magunkat, ellenben a felhős
vagy ködös idő a legtöbb embert lehangolja. Az alkohol vidámít és kábít,
a kávé izgat, az Ipekakuanha sötét hangulatba hoz bennünket, a bróm-
kálium csillapítja szomorúságunkat. Az agyvelő vérhiánya ájulást, a lelki
élet időleges megszűnését vonja maga után.
b) Szégyenünkben és haragunkban elpirulunk, félelmünkben elsápa-
dunk. Egy hír hallatára arcizmaink mozgása, taglejtésünk azonnal elárulja,
vájjon kellemes vagy kellemetlen dologról értesültünk-e? A szellemi munka
a vért erősebben hajtja az N^gyvelőbe, a testet is fárasztja. Hipnózisban
(1. 43. §.) a szuggesztió alapjanaTfësii állapotok szinte hihetetlennek tetsző
változásai állanak be (pl. égési sebek).
2. A testi és lelki jelenségel leegszorosabb kapcsolatát
az idegrendszer, különösen ennek legfőbb középpontja, az
agyvelő mutatja. Ez mintegy a főközvetítő szerv a testi
és a lelki jelenségek között. A lelki állapotok rendes vagy
rendellenes lefolyása az agykéreg rendes vagy rendelle-
nes működésével párhuzamos. A lelki jelenségeknek bizo-
Dostları ilə paylaş: |