A pszichológia és logika

12
tételekről   és   ezek   változtatásáról,   az   utóbbi   pedig   számot
ad   élményeiről   szavak   vagy   más   jelek   útján.   A   lelki   élet
nagy   egyéni   különbségei   miatt   a   megközelítő   pontosságú
eredményekhez   nagyszámú  s  különböző   személyeken   vég-
zett kísérletek szükségesek.
A lelki élet kísérleti vizsgálata főkép az egyszerűbb, kevésbbé bonyo-
lult  lelki  jelenségekre   vonatkozik. így  elsősorban  az  érzéki   észrevevésre:
vájjon micsoda állandó viszonyok  vannak az ingerek  s a  behatásuk után
létrejövő lelki jelenségek (érzetek) között? Az ingerek, mint fizikai folya-
matok,   mérhetők,   tehát   mint   az   érzetek   feltételei   mennyiségileg   is   meg-
állapíthatók.   Fontos,   a   lelki   életről   való   felfogásunkat   több   tekintetben
átalakító és kiegészítő kísérleteket végeztek — mint később látni fogjuk —
a figyelem terjedelmére, a fáradásra, az emlékezetre, az akarati visszahatásokra,
a lelki jelenségek lefolyásának idejére, a gondolkodásra stb. nézve.
Végső  elemzésben  a pszichológiai  kísérlet  is  önmegfigyelésen  alapul,
csakhogy   az   önmegfigyelés   feltételei   ismeretesek  s   a  kísérletező   ezekre
támaszkodik.   A   kísérlet   voltaképpen   csak   kedvező   feltételeket   teremt   az
önmegfigyelés   számára.   Minél   bonyolultabbak   a   lelki   folyamatok,   annál
kevesebb szerepe van a kísérletnek  s  annál inkább előtérbe lép az önmeg-
figyelés.
Először  Weber  (1829-ben),   majd  F  earner  végeztek   pszichológiai
kísérleteket,   melyek   főkép   az   inger   és   az   érzet   viszonyára   vonatkoztak
(pszichofizika).   Az   első   pszichológiai   laboratóriumot  Wundt  állította   lel
Lipcsében   (1879);   ennek   mintájára   ma   már   nagyszámú   pszichológiai
intézet van a föld minden táján.
4. §. A pszichológia területe.
1. Az a tudomány, mellyel itt foglalkozunk, a normális jelnőtt egyén
lelki életének általános rajza. Ez az általános pszichológia azokat az egyete-
mes   törvényszerűségeket   törekszik   megállapítani,   melyek   szerint   a   lelki
tünemények   általában   lefolynak.   Tárgya   az,   ami   az   emberek   lelkében
közös, tehát nem valamely egyén lelki élete, hanem a lelki élet általában.
A   lelki   élet   azonban   az   általános   törvényszerűség   mellett  egyének
szerint   nagy   különbségeket  s  változatokat   is   mutat;   az   egyének   emlé-
kezetük, képzeletük, figyelmük, akarati visszahatásuk, intelligenciájuk stb.
szempontjából különböző típusokba csoportosíthatók (v. ö. 44.1.). A pszicho-
lógust   nemcsak   az   érdekli,   amiben   a   lelkek   megegyeznek,   hanem   az   is,
amiben különböznek. A pszichológiának az  egyéni különbségekkel  foglalkozó
ága a differenciális pszichológia.
2. Lelki   életünk   mindig   valamely   társadalmi   közösséghez   (család,
nép,   állam   stb.)   van   kötve,   ebben   fejlődik;   a   társadalom   hat   az   egyénre
(nevelés), viszont az egyén is hat a köztudatra, a társadalmi lélekre. A lelki
közösség és kölcsönhatás tényeit és törvényeit kutatja a társadalmi (szociális)
pszichológia.  Ez   természetesen   szoros   összefüggésben   marad   az  egyéni
pszichológiával,  mert a lelki közösség, a társadalmi tudat is az egyének-
ben él. V. ö. 45. §.
3. Amint a test betegségeinek vizsgálata világot  vet a test normális
működésére, hasonlóképpen a lelki élet kóros elváltozásainak, a lelki beteg-
ségeknek ismerete fényt derít a lelki élet normális működésére és szerkeze-

---

13
téré is. A betegség egy-egy lelki tevékenységet túloz vagy lefokoz, esetleg
megszüntet, a lelki elemek rendes összefüggését széttépi s az egyes elemeket
elszigeteli. Ebből a szempontból a betegség, a rendellenes állapot mintegy
a  kísérletet   pótolja:   a  természet  maga  változtatja  és  szigeteli   el  a  jelen-
ségeket  (pl. olyan  egyénnél, aki elvesztette emlékezetét, akaratát,  akinek
öntudata megoszlik stb.  V.  ö. 44.  §.).
!
A  rendellenes  lelki jelenségekkel  a
patopszicnológia foglalkozik.
4. Az általános pszichológia a felnőtt ember lelki életének vizsgálata.
Ez  a   lelki  élet   azonban  valójában   csak  úgy  érthető,  ha   keletkezésére  és
fejlődésére is fény derül. Ezért szükséges a  gyermek  lelki életének meg-
figyelése és lelki fejlődésének leírása: a  gyermekpszichológia.  A gyermeki
lélek megfigyelése azonban sok nehézséggel jár, mert igen nagy a különbség
a meglett embernek már kifejlett s a gyermeknek még fejletlen lelki világa
között. A meglett ember hajlandó a maga lelki sajátságait átvinni a gyermek
lelki életébe. Ez a hamis analógia sok téves felfogás forrása.
5.
Amikor itt a lelki életet elemezzük, elemzésünk a primitív állapot-
ból   már   kiemelkedett,   ú.   n.  kultúrember  lelkére   vonatkozik.   A  primitív
(vad-)   emberek   sajátos   lelki   jelenségeit   és   tulajdonságait   vizsgálja   az
etnopszichológia.
6.
Bizonyos külső jelek és megnyilatkozások alapján az állatok lelki
jelenségeire is következtethetünk. Ezeket kutatja az állatpszichológia.
5. §. A testi és lelki jelenségek viszonya.
1. A lelki jelenségek szoros viszonyban vannak testünk
jelenségeivel,  a)  Egyszer   testi   tüneményeinkre   következ-
nek   lelki   folyamatok,  b)  máskor   lelki   életünk   változásait
követik testünk változásai.
a) Érzékszerveinkre   ingerek   hatnak,   melyekkel   az   agyvelőben   is
bizonyos   változások   járnak   együtt;   ezután   lelki   jelenségünk   van:   érzet.
Hangulatunk   testünk  szerves  állapotától  (éhség,  szomjúság,  fáradtság)  is
függ; friss levegőben, napfényben jól érezzük magunkat, ellenben a felhős
vagy ködös idő a legtöbb embert lehangolja. Az alkohol vidámít és kábít,
a   kávé   izgat,   az  Ipekakuanha  sötét   hangulatba   hoz   bennünket,   a   bróm-
kálium csillapítja szomorúságunkat. Az agyvelő vérhiánya ájulást, a lelki
élet időleges megszűnését vonja maga után.
b) Szégyenünkben és haragunkban elpirulunk, félelmünkben elsápa-
dunk. Egy hír hallatára arcizmaink mozgása, taglejtésünk azonnal elárulja,
vájjon kellemes vagy kellemetlen dologról értesültünk-e? A szellemi munka
a vért erősebben hajtja az N^gyvelőbe, a testet is fárasztja. Hipnózisban
(1. 43. §.) a szuggesztió alapjanaTfësii állapotok szinte hihetetlennek tetsző
változásai állanak be (pl. égési sebek).
2.   A   testi   és   lelki   jelenségel   leegszorosabb   kapcsolatát
az  idegrendszer,  különösen   ennek   legfőbb   középpontja,   az
agyvelő  mutatja.   Ez  mintegy   a   főközvetítő   szerv   a   testi
és   a   lelki   jelenségek   között.   A   lelki   állapotok   rendes   vagy
rendellenes   lefolyása   az   agykéreg   rendes   vagy   rendelle-
nes   működésével   párhuzamos.   A   lelki   jelenségeknek   bizo-

---