A pszichológia és logika

17
érzelem  sem szűkölködik bizonyos gondolati elem és cselek-
vési   tendencia   nélkül;   és   az  akaratnak  is   van   gondolati
tárgya   (valamit   akarunk),   mely   vagy   tetszik   vagy   nem
(érzelem). Ebben áll a lelki élet páratlan egysége.
Ennek   az   egységnek   én-ünk   a   legfőbb   képviselője.   Az
én  a   különféle   lelki   működéseknek   eredeti,   másból   le   nem
vezethető   azonos   alanya:  én  gondolkodom,   érzek   és   akarok.
Minden   lelki   jelenség   valamely  én-hez  tartozik;   nincsen
lelki   tünemény,   melynek   ne   valamely  egységes   én  volna   az
alanya.   Ez   is   a   lelki   jelenségeknek   a   fizikaiakkal   szemben
egyik fontos megkülönböztető sajátsága.
Egy  elmélet   átértésekor   elsősorban  gondolkodunk,  de   ugyanekkor   a
szellemi munka gyönyörét is érezzük s bizonyos készség is keletkezik ben-
nünk   annak   az   elméletnek   értelmében   való   akarásra   és   cselekvésre.   Egy
műtárgy   szemlélésekor,   egy   költemény   olvasása   alkalmával   elsősorban
gyönyörködünk,  de ugyanekkor a szemlélet vagy olvasmány tartalmára is
gondolunk, azonkívül a továbbszemlélésre vagy olvasásra ösztönző akarás,
esetleg  nemakarás  is működik bennünk. Viszont, ha  valaminek megtevé-
sére   felszólítanak   bennünket,   a   cselekvést   vagy  akarjuk,  vagy   nem,   mi-
közben az akarat tárgyára  s  körülményeire gondolunk és kellemesen vagy
kellemetlenül   érezzük magunkat. — A pszichológiának  egyik,  iránya  az
érzelmet és akaratot a gondolatra (értelemre) törekszik visszavezetni (intel-
lektualizmus).   Viszont  egy  másik   irányzata   a   gondolattal   és   érzelemmel
szemben az akarat elsőségét állítja (voluntarizmus).
IRODALOM.  A   pszichológiába   bevezető   művek:  0.   Külpe:  Vor-
lesungen   über   Psychologie.
2
  1922.  Alexander   Bernát:  A   lelki   életről.
1905.   (Műveltség   Könyvtára.)   —-  B.  Müller-Freienfels::  Die   Hauptrich-
tungen   der   gegenwärtigen   Psychologie.
2
  1931.   —  K.   Bühler:  Die   Krise
der   Psychologie.  1927.   —  E.  Sawpe:  Einführung   in   die   neuere   Psycho-
logie.  1928.   —  Komis   Gy.:  Elemi   pszichológiai   kísérletek.   52   ábrá-
val.   1911.   —  Höfler—Witasek:  Hundert   psychologische   Schulver-
suche.
3
  1911. —  Gh. S.  Myers:  An introduction to experimental  psycho-
logy.  1912.   —  Ε.  Pauli:  Psychologisches   Praktikum.  1920.   —  Rend-
szeres   összefoglaló   művek:  Η.  Ebbinqhaus:  Grundzüge   der   Psycho-
logie.  I.  köt.   4.   kiad.   1919.  —J.  Geyser:  Lehrbuch   der   allg.   Psycholo-
gie.
3
  1920.  –  J.  Fröbcs:  Lehrbuch   der   experim.   Psychologie.  2   köt.   2.
kiad.   1923.   –  W.  Stern:  Allgemeine   Psychologie.  1935.  W.   James:
Principles of psychology.  2. köt. 1890. (Német rövidített kiadása:  Psycho-
logie.  1909.)   –  Egon   firunswik:  Experimentelle   Psychologie.  1935.   -   -
Komis   Gyula:  A   lelki   élet.   1  ill.  köt.   1917-1919.   —  Ransehburg   Pál:
Az  emberi  elme. i-II.  1928. —  J.  Lindworsky:  Experimentelle  Psycholo-
gie.
3
  1924. --  A.  Messer:  Psychologie.
3
  1928. —Η.  Münsterberg:  Grund-
züge   der   Psychotechnik.  1914.   —  Bognár   Cecil:  Psicbológni.   1935.   —
Schiller  Pál:  Psichologia   és  emberismeret  1935.   –  Erdélyi   Mihály:
A pschológiai elmélet alapkérdései.  1936. — A pszichológia egyes ágaira
nézve:  W.  Stern:  Die  différentielle  Psychologie.
2
  1921.  Psychologie   der
frühen  Kindheit.
3
  1928.   Die  Intelligenz der Kinder und Jugendlichen.

---

18
3.   kiad.   1920.   —  Ε.  Utitz:  Charakterologie.  1925.   —  G.  Heymans:
Die   Psychologie   der   Frauen.
2
  1924.   —  K.   Bühler:  Die   geistige   Ent-
wicklung   des   Kindes.
4
  1924.   —  Charlotte   Bühler:  Das   Seelenleben   des
Jugendlichen.
3
  1925.   (Magyarul:   Az   ifjúkor   lelki   élete.   1925).   —  Ed.
Spranger:  Psychologie   des   Jugendalters.
15
  1931.   —  J.  A.   Sikorsky:
A   gyermek   lelki   fejlődése.   (Ford.)   1918.   —  Ε.  Claparade:  Gyermek-
pszichológia és kísérleti pedagógia. (Ford.) 1915. — Α. Β inét: Az iskolás-
gyermek   lélektana.   (Fordítás.)   1916.   —  Banschburg  P.:   A   gyermeki
elme. 1908. —  Wundt:  Völkerpsychologie.  10 köt. 1900—1920.  Elemente
der Völkerpsychologie.
2
 1916. — Kräpelin: Psychiatrie.
8
 1915. — Jaspers:
Allgemeine  Psychopathologie.  1923. —  G.Kafka:  Einführungen  die Tier-
psychologie.  I.  1914.—B.Kafka:  Handbuch   der   vergleichenden   Psycho-
logie.  3   kötet.   1922.   —  A   pszichológia   történetére   nézve:  0.  Klemm:
Geschichte der Psychologie.  1911. — M. Dessoir: Abriss einer Geschichte
der Psychologie.  1911. —  J. M.  Baldwin:  History of Psychology.  2. köt.
1913. — Th. Ribot: La Psychologie  anglaise contemporaine.
7
 1907. — Th.
Bibot:  La  psychologie  allemande  contemporaine.
7
  1910. —  Mercier:  Les
origines de psychologie contemporaine.
2
  1908. —  Hans Henning:  Psycho-
logie der Gegenwart. 1925.

---