A pszichológia és logika
Yüklə 1,52 Mb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- 28. §. Indukció és dedukció.
- Indukció tehát nem lehetséges dedukció nélkül.
172 nősen akkor, ha két igen valószínű elmélet áll egymással szemben, mivel mindkettő védői mindig újabb és újabb tényeket kutatnak fel, melyek alkalmasnak látszanak a kér- dés eldöntésére. Így Guerickét a légritkító fölfedezésére a légüres tér (vacuum) elméletéről való vita indította. Egy korban sem volt az 1 optikában oly nagy haladás, mint akkor, amikor az emissziós és az undulációs elmélet versengett egymással. Volta az elektromos áramra vonatkozó alapvető kísérleteit azért végezte, hogy kimutassa ennek az elektro- mosságnak állati eredetéről való Galvani-féle elmélet tart- hatatlanságát. A tudományok története azt mutatja, hogy az elméletek soha sincsenek készen, hanem az újonnan fölfedezett vagy pontosalibari megfigyelt jelen- ségekhez alkalmazkodnak, amíg csak egy másik, jobb elmélet nem pótolja őket. így lépett az undulációs fényelmélet helyébe is a Maxwell- és Hertz-féle elektromágneses fényelmélet, a phlogiston-elmélet helyébe Lavoisier égés- teóriája: a térszemlélet eredetének Hering-féle nativisztikus és Helmholtz- f éle empirisztikus elmélete helyébe a genetikus teória. Nagy átalakulás megy végbe napjainkban az elektrónok fogalmának bevezetése óta az atomelmélet- ben: az atom, mely régebben mint abszolút merev és oszthatatlan elem sze- repelt, most mint egy kis világ kezd a kutatók előtt föltárulni. Az elmélet tehát, mint ilyen, nem célja, hanem csak magyarázó eszköze a tudománynak. Amig jó kutatási (heurisztikus) segítőeszköznek mutatkozik, addig alkal- mazza a tudomány, hogy vele a tüneményeket magyarázza. Mihelyt e szerepre alkalmatlannak mutatkozik, lebontja, mint a már kész épület állványait. Azért nem szabad tőle a tudományos értéket megtagadnunk, mert hisz értéke termékenységében áll. Ha később helytelennek bizonyul is, megtette a maga értékes szolgálatát: a kutatásnak azon a fokán az adott tényeket a legegyszerűbb és legkielégítőbb módon magyarázta s így a további vizsgálódás útját egyengette. Ezért értelmetlen a szkeptikus szemrehányás, hogy mennyi tudományos elmélet jön divatba, avul el s megy feledésbe! Aki ebből a tudományos teóriák értéktelenségére és hiába- valóságára következtet, annak sejtelme sincsen e teóriák céljáról és szerepéről. Az új, meglepő teóriák és hipotézisek sokszor csak nagy küzdelem útján tudnak érvényesülni. Gahanit eleinte kinevették s «a békák tánc- mesterének» nevezték; Franklint, mikor előterjesztette egy tudományos társaságban a villámhárító gondolatát, mint ábrándozót megmosolyogták. Egy híres tudományos folyóirat kényszerzubbonyt indítványozott ΊΊι. Gray-re, mert fölvetette a vasutak eszméjét. H. T)avu nevetett a gondolaton, hogy valamikor Londont gázzal fogják világítani. A francia Tud. Akadémia tagjai gúnnyal fogadták Arago tervét a villamos távíróról. 2. A fikció abban különbözik a hipotézistől, hogy amíg az utóbbit igazolásnak vetjük alá s bizonyíthatósága tudatá- val alkotjuk, addig a fikciót lehetetlensége tudatával szer- kesztjük meg s pusztán a gondolkodás eszközéül használjuk. Alkalmazását csak az igazolja, hogy hasznot hajt a gondol- 173 kodásnak. Ilyen fikció pl. abszolúte merev testeknek, abszo- lúte összenyomhatatlan folyadékoknak föltevése; a társa- dalmi gazdaságtan egyik fikciója, hogy a gazdasági érint- kezésben kizárólag csak egoisztikus indítékok játszhatnak szerepet (homo oeconomicus). Munkahipotézisnek is nevez- zük az olyan ideiglenes föltevést, melyet a tudománv csak a továbbhaladás kedvéért fogad el, de amely a kutatás végső eredményéből kiesik. A tudománynak vannak hipotetikus segéd-fogalmai, melyek maguk túllépik ugyan a tapasztalás körét, de a tudomány megszerkesztésében fontos szerepük van, különösen akkor, ha a szemléleti tartalomnak mate- matikai formulázását teszik lehetővé (erő, energia, atom stb.). Az erő fogalma pl. magában véve csak elvonás és semmi új ismeretet sem ad. Ha azt mondjuk, hogy a mozgásváltozás oka az erő, ezzel a mozgást meg nem magyaráztuk; ha a nyugvó test mozgásnak indul, vagy a mozgó test sebessége növekedik vagy csökken, a testre gyakorolt ezen hatást valaminek tulajdonítanunk kell s ezt az okot erőnek nevezzük. így voltakép csak tovább toltuk a kérdést a jelenségek bekövetkezésének alapját illetőleg, de tudásvágyunkat ki nem elégítettük. Az erő mégis fontos segédfogalom, mert ha magát sohasem tapasztalhatjuk is, följogosultnak érezhetjük magunkat arra, hogy azt gondoljuk, hogy a testek úgy mozognak, mintha a fölvett erők hatása alatt állanának. Pl. az égitestek úgy mozognak, mintha Newton gravitáció-törvényéhez alkalmazkodnának; de ezzel a gravitációs erőnek, mint ilyennek, létezése nincs bebizonyítva. Minthogy pedigafölteteles ható ok, az erő, tapasztalati föltételekkel kifejezhető a fizikának egyik leghasznosabb s elmaradhatatlan segédfogalmává válik. 28. §. Indukció és dedukció. .1. Az indukció nem abban áll, hogy sok esetből elvonjuk (absztraháljuk) azt. ami bennük egyetemes, hanem az egyes tüneményt elemezzük s ennek bizonyos más tüneménnyel (feltételekkel) való oksági, azaz szükségképi összefüggését törekszünk megállapítani. Ha ez sikerül, akkor ítéletünket egyetemesíthetjük. Hogy azonban melyek a tüneménynek okai, amelyekre szükségképpen bekövetkezik, ezt csak úgy dönthetjük el, hogy előbb föltesszük, hogy bizonyos feltéte- lek az okok. Föltevésünk (hipotézisünk) helyességét azután kísérlet útján a tapasztalás tényei döntik el. Az okok előzetes föltevése azonban maga nem tapasztalásnak, hanem deduktív következtetésnek eredménye. Indukció tehát nem lehetséges dedukció nélkül. A valóság kutatásában tapasztalás és gon- dolkodás kölcsönhatásban vannak: a kísérleti módszer lé- Yüklə 1,52 Mb. Dostları ilə paylaş:
|