A pszichológia és logika

180
1. Természettudományok.
a)
A   természeti  törvénytudományok  (fizika,   kémia  és
fiziológia)   a   természeti  folyamatok  oksági   (kauzális)   magya-
rázatára   törekszenek,   vagyis   azokat   az   állandó   és   szükség-
képi   viszonyokat   állapítják   meg,   amelyek   a   tünemények
között   fennállanak.   Mégpedig:   a)   A  fizika  azokkal   a   folya-
matokká]   foglalkozik,   melyeknél   a   testek   anyagi   (minőségi)
összetétele változatlan marad. (3) A  kémia  azokat a folyama-
tokat   vizsgálja,   melyek   a   testek   anyagi   összetételének   vál-
tozásával   járnak;   az   elemeknek,   vagyis   azon   anyagoknak
tulajdonságait   kutatja,   melyeket   nem   tudunk   tovább   bon-
tani. Továbbá azokat a feltételeket vizsgálja, amelyek mellett
ezen   elemek   kapcsolódnak,   vagy   amelyek   mellett   az   össze-
tett   anyagok   elemeikre   bomlanak,  γ)   Α  fiziológia  (általános
részében)   az   életfolyamatok   törvényszerűségét   iparkodik
megállapítani  a  fizikának  és a kémiának  az élőlényekre  való
alkalmazása   alapján.   Két   különös   főága:   a   növény-   és   állat-
fiziológia (phyto- és zoofiziológia).
b)
A   túlnyomólag  leíró  jellegű   természettudományok
közé,   vagyis   azok   közé,   melyek   a   viszonylag   állandó   ter-
mészeti  tárgyakra  irányulnak,   tartozik   elsősorban   a)   a  koz-
mográfia,  mely   arra   törekszik,  bogy  az   égi   jelenségeket   tér-
beli   eloszlásuk,   kölcsönös   vonatkozásaik   és   különbségeik
szerint   meghatározza,  β)  A  földrajz  (geográfia):   a   Föld   fel-
színe   különböző   jellemű   tájak   összesége,   maga   az   egész
földfelszín   is   egy   nagy   táj.   A   földrajz   lényegében   tehát
táj leírás,  γ)  Főkép a leíró csoportba tartoznak az ú. n.  leíró
természettudományok,  amilyenek: az  ásványtan  (mineralógia),
növénytan  (botanika),  állattan  (zoológia)  s  embertan  (antro-
pológia).   A   leíró   természettudományok   az   ú.   n.  szerkezeti
törvényeket  (struktúra-törvényeket)   kutatják,   vagyis   az   egész
részei   között   tapasztalható   törvényszerű   vonatkozásokat.
A   «nem»,   «faj»,   «alfaj»   fogalmai   ilyen   szerkezeti   törvény-
szerűségeket   tartalmaznak,   amennyiben   bizonyos   érzékileg
észrevehető   tulajdonságoknak   (alak,   nagyság,   szín,   mozgás,
a   szervek   száma   és   változata   stb.)   állandó   együttléte   által
vannak jellemezve (a növény- és állatfajok).
c)
Genetikus  természettudományok:   a)  kozmológia;  β)
geológia  s  γ)  az  organizmusok fejlődéstörténete.  Ezek a tudó-

---

181
mányok   természetesen   a   legszorosabb   kapcsolatban   állanak
az   előző  (a  és  b)  diszciplínákkal.   A   genetikus   kutatás   arra
törekszik,   hogy   a   testek   elemeinek   bizonyos   időpontban
való   alakulatából   (konfigurációjából)   az   okság   alapján   a
megelőző  és  következő  fejlődési  állapotokat  is  levezesse.
Az   itt   fölsorolt   tudományok   területei   természetesen   nincsenek   egy-
mással  szemben  mereven   elhatárolva.   Hogy  a   kutatás   célja   és  a  munka-
felosztás szükséglete szerint ugyanaz  a tárgy hányféle  tudományágba  tar-
tozik, a növények  tanulmányozásával  világítjuk meg: a  növénymorfológia
az életfönntartás szerveivel, a növénybiológia az életföltételekkel, a növény-
szisztematika a növények rokonsági viszonyaival és fölosztásával, a növény -
földrajz  a   növényeknek   a  Földön   való  eloszlásával,  a  növénypotológia   a
növények betegségeivel, a  paleontológia  az elenyészett (megkövesült) növény-
fajokkal foglalkozik.
2. Szellemi tudományok.
a)
A   szellemi  törvénytudományok  a   következők:   a)
egyéni pszichológia,  mely az egyéni lelki folyamatok törvény-
szerűségét   kutatja;  β)  társadalmi   pszichológia,  vagyis   azok-
nak   a   lelki   folyamatoknak   vizsgálata,   melyek   keletkezési
feltételeikben   szellemi   közösséghez   vannak   kötve;  γ)  állat-
pszichológia.  A pszichológiát azonban, mely a szellemi tudo-
mányok   alapvető   diszciplínája,   nemcsak   a   lelki   folyamatok
törvényszerűségének   szempontjából,   hanem   a   jelzett   másik
két   (leíró   és   genetikus)   szempontból   is   kell   tekintenünk,
mert   a   pszichológia   egyrészt   a   lelki   tüneményeket   leírja,
elemeikre   bontja  s  osztályozza,   másrészt   mint   gyermek-
és   állatpszichológia   a   lelki   élet   egymásután   következő   fej-
lődési   állapotait   iparkodik   megismerni,  δ)  Idesorolhatjuk
a  szociológiát  is,   mely   a   társadalom   életében   megnyilatkozó
törvényszerűséget törekszik megállapítani.
b)
A   szellemi   élet   termékeinek   elemzésére   vonatkozó
tudományok   túlnyomóan  leíró  jellegűek.   A   szellemi   tudo-
mányok  e csoportjába számíthatók  az  állam-  és  társadalom-
tudományok, a statisztika, az etnográfia, a közgazdaságtan stb.
leíró részei,
c)
A   szellem   műveinek   fejlődése   a   tárgya   a  genetikus
szellemi   tudományoknak,   azaz   a  történettudományoknak;  és
pedig   vagy   a)   a   szellemi   termékek   egy   meghatározott   (kü-
lönös) osztályának fejlődése (gazdaság-, vallás-, állam-, jog-,
művészettörténelem);     vagy   β)     egy   fejlődésnek   általános

---