Janus Pannoniustól Balassi Bálintig

173 Ep. 114. 215.

174 Várday levele: Lukcsics Pál: XVI. századi magyar irodalomtörténeti vonatkozású levelek a zséli levéltárból. ItK 1930. 222. - A padovai egyetemen akkor tanuló magyarokról Veress: Matricula et acta Ungarorum in Universitate Patavina studentium. 22-3.

175 Budai Ferenc: Magyarország polgári históriájára való lexikon. Nagy-Váradonn. 1805. 3: 686. - Székely Sámuelről Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1909. 13: 613-14.

176 Wagner: i. m. 199., n. (a). A magát megnevezni nem akaró jóbarát, ki a gyűjteményt kezéhez juttatta, Pray, Katona vagy Benczur lehetett, akikkel baráti viszonyban élt: Szinyei: i. m. 14: 1384.

177 Koller: i. m. 4: 493. n. (+)

178 Fraknói (MKL II. Előszó. VI. 1.) elveszettnek hiszi. Az 1895-ik évi Századok 382. (D. Kr.: Mátyás király leveles könyve) egyik rövidke jelentésében azt olvashatjuk, hogy Némethy Lajos, az eszter­gomi káptalan főkönyvtárnoka egy levelet intézett a társulat titkárához, melyben Mátyás leveleinek az esztergomi káptalan könyvtárában található gyűjteményére hívja fel a figyelmet. „Ezen gyűjte­mény N. úr szerint azonos a pozsonyi Haazer-féle [Haager!] gyűjteménnyel. 382 lapra terjed s összesen 569 levelet foglal magában, amelyek közül 197 Mátyás királytól, 247 Ulászlótól, 131 Várady Péter kalocsai érsektől és más főpapoktól és főuraktól származik. A levelek 1465-1497. évekből származnak.”

179 Fraknói Vilmos: Mátyás király leveleinek új kiadásáról. MKSz 1890. 4. - 1. Akadémiai Könyvtár. Történl. ívrét 172. szám. Cím: „Regis Mathiae quidam tractatus et epistolae... Item multa regis Uladislai mandata, epistolae, et tractatus una cum multis Petri Archiepiscopi Collocensis ad summum Pontificem, Cardinales, Episcopos, et alios, scriptis epistolis.” Belső fedőlapján: Jancsó. 2 üres lap. 2^b „Hoc MS commodavit P. Stephanus Kaprinai rerum Hungaricarum Historiographo Excell­mus Dnus Nicolaus Palffi Index Curiae vita functus ex sua Bibliotheca. Restituitur illius Haeredibus 18 Sept 1773.” - Alatta más írással „Occasione licitationis librorum Principis Pálffi anno 829 Viennae comparavit. Em Jancsó.” 364-599. leveleken van Váradi 131 levele. 599. lev.: „Hic liber descriptus est ex originali, et cum eo collatus, auscultatusque Posonii anno 1735 per illustrissimum Dominum Dominium Henricum Bernardum S: R I: Equitem de Germeten, SS^mo Caesareo Regioque Matthis actualem Camerae Aulicae et Cancellariae Hungarico-Aulicae Consiliarium, nec non Suae Serenitatis Ducis Lotharingiae, et per Inclytum Hungariae Regnum Locumtenentis Regii Secretae Cancellariae Directorem; Pro collatione autem ago infra scriptus, ad quem copiatus liber iste qua proprietarium spectat, adhibitus fui - Franciscus Josephus Hager SS^mo Caesareo-Regio Mttis Camerae Aulicae Concipista.” - 2. Nemzeti Múzeum Széchényi-könyvtára. 1668. fol. lat. 194-307. tartalmazza Váradi 131 levelét. 307 lev.: „Hic liber descriptus est ex originali, et cum eo collatus, auscultatusque Posonii anno 1735.” - 3. Bél Mátyás példánya, melyet Kollár vásárolt meg s innét került a bécsi cs. udvari levéltárba. 338-58. lev. Váradi levelei. 233. lev.: „Matthias Bel 1733 d. 10. Jan. ex authentico describi facit, Posonii”. ld. Csontosi János: A bécsi cs. udvari levéltár hazai vonatkozású kéziratai. MK 1886. 197. - Nem láttam. - 4. Bp. Egyetemi-könyvtár. Collecto Prayana tom. XXXI. 137. 131 levél. - 5. Bp. Egyetemi-könyvtár. Collectio Caprinyana tom XV. „Continet varias epistolas cura Caroli Péterffy descriptas.” 225-332. Váradi 131 levelét. Ez a másolat is 1746 előtt készült, mert Péterffy ekkor halt meg. - 6. Bp. Egyetemi-könyvtár Collectio Caprinayana tom. LI. 225-332. szintén 131 Váradi-levelet tartalmaz „ex vetusta MS codice excerpta, et descripta.” - 7. Bp. Egyetemi-könyvtár. Történelem fol. 303. - 131 levéllel. (XVIII. századi kézirat.) - 8. Bp. Egyetemi-könyvtár. fol. 92. Wagner gyűjteményének cenzúrai példánya, imprimálási záradékkal ellátva: 1776.

180 Ep. 94. 215.

181 A humanista epistoláról Voigt, Georg: Die Wiederbelebung des classischen Alterthums oder das erste Jahrhundert des Humanismus. Zweite Auflage. Berlin 1881. 2: 431-36. és Sabbadini, Remigio: Il metodo degli umanisti. Firenze 1920.

182 Caesare Borgiához: Ep. 27., Korvin Jánoshoz: Ep. 18. Lásd még Ep. 33., 37., 76., 82., 89., 94., 95., 100., 101., 117., 118., 120., 121., 123., 129., 130.

183 Ep. 29.; ld. még Ep. 32.

184 Kinizsi Pálhoz: Ep. 34., Beatrixhoz: Ep. 20. VI. Sándorhoz: Ep. 11., 12., 13.; Ascanio Sforzához: Ep. 81., 14. - Borgia megválasztása mindenütt nagy örömet keltett: Pastor: i. m. 3: 285-86. Ascanio Sforzáról: uo. 283.

185 Ep. 65., 91., 102., 103., 153.

186 Ep. 39., 40., 41. - Báthori István és a Gerébek: Ep. 53., 54.

187 Ep. 35., 36., 67., 94., 96., 99., 104., 122., 125., 126., 133., 134.

188 Ep. 71.

189 Ep. 24., 25., 42., de egyéb leveleiben is visszatér a török-motívum. E levelek feldolgozatlanságára hívja fel a figyelmet Szekfü Gyula (Magyar történet 2: 649.)

190 Ep. 20. - Ld. még Ep. 67. - Az aenigmáról ld. Eckhardt Sándor: Balassi Bálint. (Magyar írók.) 22.

191 Ep. 142. 264.

192 Ep. 66. 129-30.

193 Veress: i. m. 443.

194 A prózaritmusról ld. Zielinski, Th.: Das Ausleben des Clauselgesetzes in der römischen Kunstprosa. Philologus. Supplementband X. Leipzig 1907. 429. sequ. - Ua.: Das Clauselgesetz in Ciceros Reden. Grundzüge einer oratorischen Rhytmik. Uo. Supplementband IX. 1904. 589. sequ. Polheim, Karl: Die lateinische Reimprosa. Berlin 1925. Nicolau, Mathieu G.: L’origine du „cursus” rythmi­que et les débuts de l’accent d’intensité en latin. Paris 1930. - Csizmazia Placid: Nagy Szent Leó beszédei. Irodalomtörténeti és stilisztikai tanulmány. Bp. 1942. 139-76. - Ivanich Pál megjegyzése: Schwandtner: i. m. 2: 9. n.

195 Ep. 81. 154.

196 Ep. 36. 77.

197 140. Ep. 122. 235.

198 Veress: i. m. 443.

199 A Beroaldus-idézetet ld. Veress: i. m. 439. A „humanitas”-ról Kardos Tibor: L’Ungheria negli scritti degli umanisti italiani. Estratto della „Corvina”. Bp. 1941. 143. - Ep. 60., 145., 87.

200 Banfi Florio (i. m. 17) Pietro Bembo-t is említi, de nem jelzi, hogy adatát honnan vette.

201 Ep. 143., 141., 138., 123., 100.

202 Ludovici Tuberonis Dalmatae Abbatis Commentariarum de Temporibus suis Liber I. c. 13. Schwandtner: i. m. 2: 128-29. - Vajda György: Tubero Lajos történetíró Bp. 1909. 23.

203 Dl. 20142., 37720., 37723.

204 Ep. 152. - Schellenbergről Fógel: quomodo rex Wladislaus II... 35. - A neki ajánlott munka: Irodalomtörténeti Emlékek 1: 429.

205 Ep. 143. - Ábel Jenő: Magyarországi humanisták és a Dunai Tudós Társaság. 79-83.

206 Hogy Báthori Miklós résztvett ezen az összejövetelen, valószínűvé teszi: ugyanakkor tartózkodott Budán. Az esztergomi érseki helynöknek Hypolithoz intézett jelentésében, melyben a budai zavar­gá­sokról tesz említést, írja: „et alcuni se partirono subito et andarono a casa sua, come fo il Colotia, il Vatia et piu altri.” Berzeviczy Albert: Aragóniai Beatrix magyar királyné életére vonatkozó okiratok. Monumenta Hungariae Diplomatica Vol. XXXIX. Bp. 1914. 343.

207 Eszéki Istvánról: Kollányi: i. m. 118.

208 Bajoniról Kollányi: i. m. 112.; Fraknói: Mátyás király diplomatái. 86-7. A váci egyházmegye történeti névtára. 681-82.

209 Farkas Bálintról Bunyitay: i. m. 2: 325-31. - Kálmáncsehiről: uo. 332-43. és Hoffmann: Régi magyar bibliofilek. 111-19.

210 Temesváry János: Erdély középkori püspökei. Kolozsvár 1922. 412-48.

211 Koller: i. m. 360-520.

212 Thuz Osvátról Hoffmann: i. m. 119-21. - Fodor Istvánról Veress: i. m. 373-74. - Bácskairól uo. 255. és 382.; Tóth-Szabó: i. m. passim.

213 VI. Sándor török-elleni háborújának tervéről és elért „eredményeiről” ld. Pastor: i. m. 3: 439-45. Váradi szerepéről: Marino Sanuto Világkrónikájának Magyarországot érdeklő tudósításai. Közli Wenzel Gusztáv. Történelmi Tár 14: 115.

214 Várday Ferenc 1501. április 10-én kelt levelében még nem tud Váradi haláláról, júniusban viszont már üresedésben van az érsekség.

215 Horváth: Az irodalmi műveltség megoszlása. 170.

216 Thuróczy János: Magyar krónika. Fordította és jegyzetekkel ellátta Geréb László. A szöveget átnézte és a bevezetést írta Kardos Tibor. A fordítást ellenőrizte Mezey László. Bp. 1957. Magyar Helikon. 213 l. (Monumenta Hungarica I.)

217 Thuróczy János élete és krónikája. Bp. 1906. (Művelődéstörténeti Értekezések 22.)

218 Thuróczy János krónikája. Bp. 1944.

219 A magyarországi humanizmus kora. Bp. 1955. 343-4.

220 Schwandtner, SRH 1: 283.

221 1 Mac 1: 4; 3; 10 stb., valamint Ps 135: 15. ld. még Horváth Konstantin: A zsoltároskönyv magyarázata és fordítása. Zirc 1935. 341.

222 Du Cange: Glossarium mediae et infimae latinitatis. Niort 1887. 8: 31.

223 Totius latinitatis lexicon. Prati 1875. 6: 27.

224 Lege igitur et discerne; exalta, deprime, et qui hominem ignarum, insueta angariare praesumsisti sarcina, ipse, laudis vel vituperii quidquid referre videbor, particeps esto. (SRH 1: 200.)

225 SRH 1: 201.

226 ...primaque novi tunc subsequentis die anni dominicae scilicet circumcisionis celebri in festo, domini autem MCCCCXXXVIII. anno, eadem, qua primi reges Hungariae, ...extitit coronatus. (SRH 1: 237.)

227 Oppidum Ternaviae, turribus altis, muro coctili iunctis, cinctum... (SRH 1: 235.)

228 SRH 1: 240.

229 Riedl Frigyes: A régi magyar irodalom története. (Kőnyomatos.) Bp. 1906. 226-7. l. - Tolnai Adél: Mátyás királlyal foglalkozó költészetünk forrásai. Bp. 1911. - RMKT (Horváth C.) 1: 9-11. - Trostler, Josef: Die Anfänge der ungarischen Geschichtsprosa. Ungarische Jahrbücher 14 (1934) 131. - Horváth János: A reformáció jegyében. Bp. 1953. 50.

230 Magyar vers - magyar nyelv. Bp. 1966. 6.

231 Uo. 237.

232 Uo. 7.

233 Uo. 237.

234 Uo. 236.

235 Uo. 237.

236 Uo. 236.

237 A magyar irodalom története 1600-ig. Bp. 1964. 564. - A magyar irodalom története 1600-tól 1772 ig. Bp. 1964. 642.

238 Magyar vers - magyar nyelv. Bp. 1966. 222-235.

239 Gábor Ignác: A magyar ősi ritmus. MNyr 1904. 543-4.

240 Gábor Ignác: A magyar ritmika válaszútja. Bp. 194?. 58.

241 Horváth Cyrill: A László-hymnuszról. Szily Kálmán Emlékkönyv. Bp. 1918. 21-23. - RMKT I²: 227-32.

242 Gábor Ignác: A magyar ritmika válaszútja. Bp. 194?. 55-8.

243 Vargyas Lajos: A legrégibb eredeti magyar vers. It. 1950. 3. sz. 53-9.

244 It 1950. 3. sz. 53.

245 A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. 139.

246 It 1950. 3. sz. 56. 7. jegyzet.

247 ItK 1964. 111-2.

248 Magyar vers - magyar nyelv. Bp. 1966. 233.

249 Uo. 223.

250 Uo. 226.

251 Uo. 228.

252 ItK 1936. 144.

253 A magyar világi líra kezdetei. 166.

254 Magyar vers - magyar nyelv. 234.

255 Uo. 234-5.

256 Uo. 227.

257 Burián János: Latin-magyar szótár. 2. kiad. Bp. 1908. 325.

258 Magyar vers - magyar nyelv. 228.

259 Bán Imre: Kardos Tibor: A humanizmus kora Magyarországon. Acta litteraria 1957. 271-6.

260 Janus Pannonius. Pécs 1931. 295-6.

261 EPhK 1932. 113; It 1933. 16.

262 It 1934. 66.

263 Ábel Jenő: Adalékok a humanizmus történetéhez Magyarországon. Bp. 1880. 30. és Nolhac, Pierre d’Ambroise: Les correspondents d’Alde Manuce. Róma 1888. 94. n. 88.

264 Kujáni Gábor: Adalékok a Brodarics-család és Brodarics István életéhez. Bp. 1913. 20.

265 Vö. MK 1945. 62-8.

266 Révész Mária: Néhány adat Philippus Beroaldus maior magyar összeköttetéseihez. EPhK 1941. 164-6.

267 RMK III. 177.

268 App. Hung. 1562. - Ajánlása kiadva: Veres Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyvei és iratai 1221-1864. (Olaszországi Magyar Emlékek. Közrebocsátja a Római Magyar Történeti Intézet III.) Bp. 1941. 445-8.

269 A mű megtalálható a Széchényi Könyvtárban RMK III. 177. koll. 2. jelzet alatt. - Ajánlólevele (nem teljesen) és több verse kiadva AnN 117-27. - Crosnensisről ld. Barycz, Henryk: Historja Uniwersytetu Jegiellonskiego w epoce Humanizmu. Krakkó 1935. 24-7.

270 Teleki: J. P. Opuscula 2: 243.

271 J. P. Opuscula. 2: 258.

272 RMK III. 188.

273 AnN 98.

274 Fógel József: II. Lajos udvartartása. Bp. 1917. 45. 2. jegyzet.

275 Szilágyi Loránd: A magyar királyi kancellária szerepe az állam kormányzatban 1458-1526. Bp. 1930. 98. 111. 55. jegyzet.

276 J. P. Opuscula. II. 256.

277 Olasz humanizmus - magyar humanizmus. Bp. 1943. 17.

278 J. P. Opuscula. II. 260.

279 RMK III. 177.

280 J. P. Opuscula. II. 264.

281 App. Hung. 126; RMK III. 220. - A nyomdász Frovenius elő- és utószava, valamint Beatus Renanus epistola dedicatoriája kiadva: J. P. Opuscula. II. 264-9.

282 Kerecsényi Dezső: Szenczi Molnár Albert lapszéli jegyzetei. Prot. Sz. 1930. 397.

283 Grammatica Hungarolatina... Újsziget 1539. e/2b lev. - RMK I. 14.

284 App. Hung. 127. - RMK III. 221.

285 AnN 194.

286 AnN 38.

287 AnN 459.

288 Balassa Antal: A két Serédy. Hazánk. 1860. 56-69., 200-11., 453-69. - Illéssy János: A mikófalvi Bekény család leszármazása és története. Bp. 1902. 41-4. - bátyjára, Gáspárra vonatkozólag.

289 BSMRAe 67. 129. mondat.

290 Ungarische Revue 1883. 373-83.

291 Az erdélyi renaissance. I. Kolozsvár 1943. 59. 193-4. található Megyericsei életének rövid össze­foglalása és a teljes irodalom. - Különben Kardos Tibor Balogh nélkülözhetetlen könyvét művében a felhasznált irodalom sorában egyetlen egy helyütt sem idézi, tehát nem használta.

292 MK 1945. 82-4.

293 A dolognak külön pikantériája, hogy Megyericseiről írt négy sorával kapcsolatban Kardos Tibor hivatkozik Horváth János ama munkájára, melyben kevés híján mindaz megtalálható, mit róla fentebb elmondottunk. Csakhogy nem azokon a lapokon, amiket Kardos Tibor lapalji jegyzetében (249. 6. jegyzet) feltüntet.

294 EPhK 1888. 346-62.

295 Magyar irodalom története. Bp. 1930. I. 705.

296 Erasmus és magyar barátai. Bp. 1941. 59. E művet Kardos Tibor egyébként más vonatkozásokban több alkalommal idézi. Vö. 31., 249., 251., 262., 268., 297.

297 Lipsiae, Teubner, 1907. p. XLIII.

298 Études sur Séneque. Gand, 1921. 123. n. 1.

299 Vö. MK 1945. 84-98.

300 Veress: i. m 467-76.

301 App. Hung. 166. RMK III. 252.

302 Fógel, Josephus: Quomodo rex Wladislaus II. cancellariaque eius de rebus littereriis meriti sint in Hungaria. Bp. 1911. 9. n. 3.

303 Hain Ludovicus: Repertorium bibliographicum, in quo libri omnes ab orte typographica inventa usque ad annum MD. Stutgart-Paris 1831. nro. 9313.

304 -, Ferdinandus: Catalogus codicum saeculo XV. Impressorum... Florentiae 1794. II. 21-2.

305 Nova memoria Hungarorum et provincialium scriptis editis notorum. Pestini 1792. 644-6.

306 I. m. 1: 703. App. Hung. 39. - Ajánlólevelét kiadta Veress: i. m. 433-45. A Kesserűre vonatkozó passzus 443.

307 Előszavát kiadta Veress: i. m. 447-50.

308 App. Hung. 1562. - Az ajánlás kiadva Veress: i. m. 445-6.

309 Gams: Series episcoporum Ecclesiae Catholicae... Ratisbonae 1873. 369.

310 Kretschmayr Henrik: Adalékok Szapolyai János király történetéhez. TT 1903. 210-1. 228-9.

311 Tóth-Szabó Pál: Szatmári György prímás. Bp. 1906. 67-8.

312 Coeterum, dii boni, ecce occurrit mihi quaestio a te principio proposita de aquae et vini potoribus, utrum hi aut illi laudabiliores sint et utrum poetarum quispiam repertus sit, qui vino abstinuerit. (BSMRAe 14. 6-7. mondat.)

313 Apelles ille Cous eximius pictor, qui si Plinio credimus, omnes in arte pingendi ante se genitos et etiam futuros superavit, nihil unquam, quod dignum esse coluit, antea ipse probavit, nisi prius illa aliorum iudicio exponeret, ut si plures laudassent nec aliquid reprehensione dignum invenissent, ea tunc demum absoluta existimarent. (12. 1. mondat.)

314 Erasmus: A balgaság dicsérete. Latin eredetiből fordította Lányi Margit. Bp. 1944. 37.

315 Bibi ego tota vita mea aquam quamvis etiam vino, quantum etiam est, utar. (BSMRAe 47. 398.)

316 I. m. 50. 425.

317 I. m. 20.

318 App. Hung. 1956.

319 App. Hung. 1605.

320 Jagelló-kori humanizmusunk összefoglalását ld. Horváth János: Az irodalmi műveltség meg­oszlása. Magyar humanizmus. 1935. 180-233.

321 Az Ulászló-korabeli politikai helyzethez ld. Szabó Dezső: Küzdelmeink a nemzeti királyságért 1505-1526. Bp. 1917. 81. stb. - Magyar diákok Krakkóban: Schrauf Károly: Regestrum Bursae Cracoviensis. A krakkói magyar tanulók háza lakóinak jegyzéke. 1493-1556. Bp. 1893. (Magyar­országi tanulók külföldön III.) - Bécsben: Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-1630. Bp. 1902. (Magyarországi tanulók külföldön. IV.) és Klimes Péter: Bécs és a magyar humanizmus. Bp. 1934. - Barta István: Középkori szellemi művelődésünk és a külföldi egyetemek. Regnum 1937. 97-118.

322 Celtis, Conradus Protucius: Oratio in gymnasio in Ingelstadio publice recitata cum carminibus ad orationem pertinentibus. Ed. Joannes Ruprich. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevo­rum.) Lipsiae, 1932. 5.

323 Der Briefwechsel des Konrad Celtis. Gesammelt, herausgegeben und erleutert von Hans Rupprich. (Veröffentlichungen der Kommission zur Erforschung der Geschichte des Reformation und Gegenreformation, Humanistenbriefe III. Band.) München, 1934. n°. 226. p. 375-6. (= Celtis Br.) (Keletkezése: Velence, 1499. okt. 17.) és n°. 256. p. 436-443. (Keltezése: Róma, 1500 (nov.) dec?)