Veszélyhelyzetek kezelése Somogyi, Viola Tartalom

E mellett további helyszíneken vizsgálják a kialakítás lehetőségeit (Szeged környékén, Dél-Borsodban, a Hortobágyon, Beregben, Tiszakarádon, a Körös-zugban és a Jászságban).

1.2.2. Belvíz

Országosan a települések 40 %-a erősen, összesen mintegy 80 %-a valamilyen mértékben veszélyeztetett a vizek kártételeitől [40]. A belvíz a lefolyási akadály (pl. töltés) mögött összegyűlő vizeket származási helyük szerint két csoportba soroljuk. A lefolyási akadály, azaz a gát képzeletbeli korona síkjának a terep felszínével való metszésvonalán belül eső területről származó vizeket belvizeknek, az annál magasabb területekről közvetlenül a befogadóba vezethető vizeket pedig külvíznek nevezzük (lásd a 3.13. ábra). A belvizeket, mivel a gát miatt benne rekednek a vízgyűjtőben, átemeléssel vezetjük a befogadóba, a külvizeket pedig, ha erre alkalmas magasparti terepalakulat van, általában gravitációsan vezetjük a folyóba. A belvíz sajátosan hungaricum fogalom, azaz csakis a magyar természeti viszonyoknál használatos. Műszaki értelemben a belvízöblözethez hasonló a polder (tengerszintalatti terület), amely viszont főleg holland és lengyel sajátosságú terület. [58]

3.13. ábra - 3.13. ábra. Árvédelmi töltésekkel védett folyóvölgy keresztmetszete. Forrás: Vízkárelhárítás

A belvíz főként az Alföldet érinti. A természeti adottságokon felül (domborzati viszonyok, talajtani adottságok, csapadék) az emberi tevékenységek is befolyásolják kialakulását. Külterületeken a helytelen mező- és erdőgazdasági művelés, belterületeken a mély fekvésű területek beépítése okozhat belvízkárokat. A szennyvízcsatornázás elmaradása un. "talajvízdombok" kialakulásához vezethet, ami szintén növeli a belvízveszélyt.

A művelési ágak közül az erdő csökkenti legnagyobb mértékben a belvíz kialakulásának lehetőségét, mivel nagy a felszíni csapadék-visszatartó képessége, és a fák gyökereikkel a talajból mélyről is vizet vesznek fel, így a talaj vízfelvevő képessége is jelentősebb [42]. Ezzel szemben a szántóföldi kultúrák belvíz szempontjából a legelőnytelenebbek, mivel az év nagyobbik részében nem nyújtanak megfelelő talajfedettséget, tavasszal, amikor a hóolvadás és nagyobb esőzések miatt nagy a belvízveszély, még túl kicsi a növényzet, ősszel pedig már a betakarítás és a beszántás is megtörténik, mire a csapadékos időszak bekövetkezik. A legelőkön ugyan kisebb a vízfelvevő kapacitás, viszont az ott kialakult társulás kevésbé érzékeny a belvíz hatásaira. Az öntözés nem szakszerű kivitelezése szintén felerősíti a belvízi veszélyeztetettséget. A mezőgazdasági munkálatok során bekövetkező talajtömörödés a víz vertikális haladási útját nehezíti, ezáltal romlik a talaj vízbefogadó képessége, így a belvíz kialakulása mellett a víz eróziós hatását is erősíti. Ez az úgynevezett eketalp betegség,⁸ amikor a talajművelés hatására egy nagyobb vízzáró képességű réteg alakul ki. Ezt a réteget áttörendő javasolt a mélyszántás, mélylazítás, illetve megfelelő gyakorlat a szántás mélységének változtatása (lenne) [13].

A település közvetlen veszélyeztetettségének megállapítása során figyelembe kell venni a talajvízszintet, a beépítettséget, a burkolt felületek arányát és nem utolsó sorban a helyi tapasztalatokat, az utóbbi belvizes évek elöntési adatait is.

Az ország belvízzel leginkább veszélyeztetett térségei [40]:

• 
  a Felső-Tisza-vidéki tájak (Bereg, Tisza-Szamosköz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz)
  
• 
  a Hortobágy - Berettyó melléke
  
• 
  a Jászság és a Nagykunság egyes részei
  
• 
  az Alsó-Tisza vidéke
  
• 
  A Dunavölgyi-főcsatorna mente
  
• 
  Mérsékelten veszélyeztetett terület a Közép-Dunántúlon a Nádor-Kapos-Sió völgye, valamint gyepesítés, szintvonalas talajművelés, talajvédő agrotechnika, megfelelő növényi borítottság.
  

A víz rendezett elvezetését és a hordalék megfogását biztosító főbb létesítmények: vízelvezető árkok, övárkok, vízmosáskötő-gátak, hordalékfogók, tározók.

1.2.2.1. Belvízrendezés

Magyarország körülbelül egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Ezeket a területeket a belvízvédelmi művek nélkül állandóan vagy időszakosan hosszú időre elborítaná az összegyülekező hólé és csapadékvíz. A belvízzel veszélyeztetett terület nagysága eléri a 4,4 millió ha-t, melynek 41%-a intenzíven művelt mezőgazdasági terület [46].

A (bel)vízrendezés és meliorációs (talajjavító) műveletek jelentős mértékben csökkentik a belvizek kialakulásának kockázatát. A tereprendezés, belvízcsatornák és szivárgók („drain”, elterjedt a drénezés kifejezés is) építése, illetve az összegyűlt víz átszivattyúzása a víz elvezetését szolgálják. A fizikai és kémiai talajjavítás (pl. szántás mélységének időszakos változtatása), illetve a talajcsövezés a talaj vízbefogadó képességét növeli, ezáltal csökkentve a belvízveszélyt.

3.14. ábra - 3.14. ábra. Belvízi veszélyeztetettség

A belvízrendezési művek (csatornák, műtárgyak) a hidrológiai és gazdaságossági számítások alapján meghatározott mértékadó helyzetre készülnek, nem pedig a várható legnagyobb vízterhelésre, ezért mindig fel kell készülni a rendkívüli belvizek elhárítására is.

A belvízvédekezés a mértékadó helyzetet megközelítő vagy azt meghaladó hidrológiai viszonyok között végzett operatív üzemelési tevékenység [58]. Célja a belvízi elöntések okozta károk és a védekezési ráfordítási költségek összegének minimalizálása. A belvízzel összefüggésben két fő időszak különíthető el:  

• 
  Belvízmentes időszakban feladat a belvíz megfelelő levezetéséhez szükséges műszaki, szervezési és igazgatási teendők ellátása, a rendkívüli helyzetre való felkészülés. Például ilyenek: vízrendezési művek fejlesztése, műszaki tervezés, adatszolgáltatás, karbantartás, készenléti állapot biztosítása.
  
• 
  Belvizes időszakban előre elkészített szabályzat szerint a belvíz-védekezési feladatok ellátása, azaz a készültségi fokozatnak megfelelő aktív védekezés. Például ilyenek: készenléti fokozatok elrendelése, a figyelőszolgálatok működtetése, tiltók és zsilipek, továbbá szivattyúk kezelése, vízkormányzás végzése.
  

A belvízvédelem műszaki megoldásairól bővebben olvashatnak az érdeklődők Vízkárelhárítás című jegyzetben [58].

1.3. Meteorológiai

1.3.1. Szélviharok

A szél a vízszintes nyomásgradiens hatására létrejövő légáramlás. A szél sebességét a meteorológiában általában m/s-ban határozzák meg, de a hajózás és a repülés területén szokás csomóban megadni. 1 m/s kb. 2 csomónak felel meg. Az alábbi táblázatban találhatók az egyes szélsebesség-kategóriák.

3.4. táblázat - 3.4. táblázat. Szélsebesség kategóriák

Beaufort-fokozat	Szélsebesség			Leírás	Hatása
	csomó	km/h	m/s		a tengeren	a szárazföldön
0	0	0	0-0,2	Szélcsend	Tükörsima vízfelület.	A füst egyenesen száll felfelé.
1	1-3	1-6	0,3-1,5	Gyenge szél	A vízen apró fodrok láthatók.	A felszálló füst gyengén ingadozik, a szél alig érezhető.
2	4-6	7-11	1,6-3,3	Gyenge szél	Kis hullámok, de a vízfelület még sima.	A fák levelei zizegnek, az arcon érezhető a légmozgás.
3	7-10	12-19	3,4-5,4	Mérsékelt szél	Barázdált vízfelület, határozott hullámvonalakkal.	A szél a fák leveleit, vékony hajtásait mozgatja.
4	11-15	20-29	5,5-7,9	Mérsékelt szél	Hosszú, alacsony hullámok, fehér tarajjal.	A szél a fák gallyait, kisebb ágait állandóan mozgatja.
5	16-21	30-39	8,0-10,7	Élénk szél	Közepesen magas hullámok fehér tarajjal.	A nagyobb faágak is mozognak, a levegő mozgása jól hallható.
6	22-27	40-50	10,8-13,8	Erős szél	Nagy hullámok néhol átbukó tarajjal.	Már a legvastagabb ágakat is mozgatja; a drótkötelek, villanyvezetékek zúgnak.
7	28-33	51-62	13,9-17,1	Igen erős szél	A tarajakon összefüggő fehér hab jelenik meg. A hullámok nagyok.	A kisebb fák törzsei erősen hajladoznak, vékonyabb gallyak letörnek. A széllel szemben nehéz a gyaloglás.
8	34-40	63-75	17,2-20,7	Viharos szél	Hosszú hullámhegyek, sűrű, fodros hullámokkal. A habok a szélirányhoz igazodva csíkokba rendeződnek.	A szél a fákról ágakat tör le, a nagyobb fák törzsei is erősen hajladoznak.
9	41-47	76-87	20,8-24,4	Vihar	Magas hullámhegyek, az egész vízfelület porzik, evezni széllel szemben már nem lehet.	A vihar a gyengébb fákat kidönti, a vastagabb ágakat letöri. Kisebb épületek megrongálódnak, a tetőcserepek lesodródnak.
10	48-55	88-102	24,5-28,4	Erős vihar	A vízfelület fehéren porzik, hosszú, átbukó tarajokkal, magas hullámokkal.	A vihar gyökerestül forgatja ki a fákat, az épületekben jelentős károk keletkeznek.
11	56-63	103-119	28,5-32,6	Orkánszerű vihar	Háborgó tenger különösen nagy hullámokkal. A vizet vízszintesen fújja a szél, a látótávolság nagyon lecsökken.	Súlyos anyagi károk, a téglaépítésű házak is megsérülnek.
12	64-80	>120	32,7-40,8	Orkán	Az egész vízfelület fehéren porzik. A szél letépi és elfújja a hullámtarajokat. A látótávolság gyakorlatilag megszűnik.	A szél épületeket, tetőket rombol, súlyos pusztítást végez.