Veszélyhelyzetek kezelése Somogyi, Viola Tartalom
Yüklə 0,8 Mb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- 3.9. ábra - 3.9. ábra. Suvadás. [36]
- 1.2.1.2. A 2010. évi árvizek jellemzői
- 3.10. ábra - 3.10. ábra. Havi csapadékösszegek 2010-ben az 1971-2000-es normál százalékában (58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján). Forrás: OMSZ
- 3.11. ábra - 3.11. ábra. Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2010 között (58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján). Forrás: OMSZ.
- 3.2. táblázat - 3.2. táblázat. A Kormány által 2010-ben kihirdetett veszélyhelyzetek
- Korm.rend. száma Fokozat Érintett terület Elrendelés ideje
- 1.2.1.3. Az árvízvédekezés feladatai
- 1.2.1.4. Az árvizek megelőzésének módszerei
- 3.12. ábra - 3.12. ábra. Megépült és épülő tározók a Tisza mentén [64]
Rézsűcsúszás Attól függően, hogy a csúszás hol jelentkezik, két típust különböztetünk meg:
3.9. ábra - 3.9. ábra. Suvadás. [36] A rézsűcsúszás ellen védekezés [35]:
1.2.1.2. A 2010. évi árvizek jellemzői A vizek kártételei elleni 2010. május-júniusi védekezés különleges volt, mert Magyarországon ilyen összetett, az egész ország területére kiterjedő hosszú idejű vízkár-elhárítási tevékenységre addig még nem került sor. Országos átlagban 2010-ben 959 mm csapadék hullott, mely több mint 130 mm-rel haladja meg az eddigi rekordot (1940: 824 mm). Az illesztett exponenciális trend alapján (3.11. ábra) gyenge csökkenés rajzolódott ki az elmúlt 110 évben, míg az 1981-2010-es időszakban szignifikáns, mintegy 25%-os növekedés volt jellemző. Május- június a korábbi évekhez viszonyítva jelentős mértékben csapadékosabb volt (3.10. ábra). Ennek hatására a Tisza mellékvizei szinte egyszerre kezdtek intenzíven áradni, míg a Duna hazai mellékvizei közül a Bakony északi patakjai áradtak meg hirtelen (a Cuhai-Bakonyéren egy nap alatt mintegy 2,5 m-t emelkedett Bakonybánkon a vízszint). Hasonlóan a Kaposon és több, Mecsek-környéki kisvízfolyáson egy nap alatt mintegy 3 m-t áradt a víz. Később a Sajó megduzzadása6 miatt a Tisza eddigi második legmagasabb árhulláma alakult ki (előző 1974-ben). A tiszai árhullám hasonló kialakulását utoljára 1974-ben figyelték meg. A folyókon tapasztalható árhullámok mellett – esetenként nagyobb veszélyt és szélesebb körű intézkedéseket szükségessé téve – a helyi patakok áradása Zemplénben és a Dél-Borsodban is több településen öntötte el az utcákat, lakóépületeket. 3.10. ábra - 3.10. ábra. Havi csapadékösszegek 2010-ben az 1971-2000-es normál százalékában (58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján). Forrás: OMSZ 3.11. ábra - 3.11. ábra. Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2010 között (58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján). Forrás: OMSZ. 2010. május 17-én a mintegy hatezer lakosú Szikszón a Vadász patak áradása miatt a polgármester elrendelte közel ezer fő kitelepítését. Ugyanekkor Sátoraljaújhelyen (közel 16 ezer lakos) a Ronyva patak áradása miatt a több száz veszélybe került lakóházból kellett megkezdeni a lakosok befogadó helyre történő irányítását, akik száma csúcsidőben meghaladta az ezer főt. Az ország másik részén pedig május 19-én a Cuhai-Bakony-ér alámosta az M1-es autópálya egyik hídját, aminek következtében a pályaszerkezet beszakadt. Júniusban a Tisza mellékfolyóin, majd magán a Tiszán is kialakult árvízveszéllyel párhuzamosan a Dunán is árhullám vonult le. Eközben az esőzések felgyorsították a belvízképződést. A korábbi csapadékhullámok miatt már nem csak a talaj felső rétege volt telített, hanem a talajvíz szintje is az átlagos fölé emelkedett. A Tisza vízrendszerében levonuló árvizek is nehezítették a védekezést, mert a visszavezetett belvizet befogadó folyók magas vízállása miatt a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt. Ezzel a belvíz az összes síkvidéki területet, mind a 12 vízügyi igazgatóságot érintette, nehezítve az árvízvédelemhez szükséges erők átcsoportosítását. A vizek kártételei elleni védekezés összességében 13 megyét és a fővárost érintette. Országosan összesen 842 településen (az ország településeinek negyede), ebből BAZ megyében 208 település (a megye településeinek közel 60%-a), valamint 6 fővárosi kerületben került sor védekezésre [5]. Jellemző volt az is, hogy egy árhullám levonulása után az intenzív csapadék miatt néhány napon belül ismét árvízveszélyes helyzet alakult ki. Ez már önmagában is növelte a védekezés költségeit, hiszen egyes feladatokat (például fertőtlenítés) újra el kellett végezni, illetve az előző védekezés következtében felújításra, kiszáradásra szoruló védművekre nehezedő nyomást7 csak a korábbinál nagyobb erőkkel lehetett ismételten védeni. 3.2. táblázat - 3.2. táblázat. A Kormány által 2010-ben kihirdetett veszélyhelyzetek
Forrás: OMIT 1.2.1.3. Az árvízvédekezés feladatai Az árvíz elleni szervezett védekezési tevékenység két, jól elkülöníthető tevékenységcsoportra osztható [50]. Egy részük a védekezés műszaki feladatainak szervezésére, irányítására és ellátására irányul. Ez alatt a védekezés időszakában a védelmi létesítményeken folyó azon tevékenységek összességét kell érteni, amelyek a védelmi művek ellenőrzését, védelmi teljesítőképességük megőrzését, azaz szükség esetén a terheléssel szemben lokálisan fellépő védképességi hiányosságoknak a védekezési munkával, ideiglenes védelmi létesítmények (az árvízvédekezés tekintetében az áradó víznek a töltések meghágását megelőző nyúl- illetve jászolgátas magasítása, szivárgás, átázás, továbbá altalajtörés elleni megtámasztások, ellennyomó medencék stb.) kiépítésével való pótlását foglalja magába. Másik részük a védekezés államigazgatási feladatainak szervezésére, irányítására és ellátására irányul. Ezen tevékenységen belül is kétféle csoportosítás lehetséges: Egyfelől kiemelendők a védekezés műszaki feladatainak ellátása érdekében szükséges tevékenységek, az ezen feladatok ellátására létrehozott szervezetek személyi- és anyagi-technikai felszereltségét meghaladó munkaerő, anyag, eszköz gép és szállítóeszköz folyamatos, a védekezés igényeit kielégítő tevékenységek. Másfelől a veszélyeztetett lakosság és javak szüksége esetén történő biztonságba helyezése érdekében szükséges (mentés, kitelepítés) tevékenységek, valamint a lakosság és a védekező erők egészségügyi ellátására, a kitelepítettek szociális ellátására, a járványok megelőzésére, elhárítására, a keletezett károk felmérésére, helyreállítására vonatkozó tevékenységek. Az árvízvédelmi biztonság fogalma térben és időben változó, ugyanakkor jelentős mértékben függ az egyén és a közösség fejlettségétől, tűrőképességétől. 1.2.1.4. Az árvizek megelőzésének módszerei
Az elmúlt 30 év hazai árvíz-védekezési tapasztalatai bizonyították, hogy a folyók menti töltésrendszerek fejlesztése, előírt méretre való kiépítése mellett új műszaki megoldásokat és módszereket is szükséges alkalmazni, így többek között területi árvízvédelmi rendszereket kell kiépíteni. Ennek eszközeként került sor egyes folyókon az árvízi szükségtározás módszerének kidolgozására, a síkvidéki körtöltéses megcsapoló árvízi szükségtározók kialakítására. Az árvízi szükségtározás és az árvízi vésztározás fogalmát a szakirodalomban és a gyakorlatban egyaránt használják. Ezek a fogalmak azonban csak részben szinonimák. Mindkettő azt jelenti, hogy az árvízvédelmi töltésrendszer kiépítésére mértékadó árhullámot meghaladó árvíz levonulása, illetve a fővédvonal kritikus állapota esetén nagyobb károk és árvízkatasztrófa elhárítása érdekében a védelmi rendszer kiegészítő, illetve tartalék megoldásaként a mentesített ártér egy erre előzetesen kiválasztott részére kieresztik a vizet. A tározásra kijelölt területen egyébként mező- vagy erdőgazdálkodást folytatnak. A tározás célja az árhullám szállította vízmennyiség egy részének átmeneti visszatartása, és ezzel az árhullám tetőzési magasságának csökkentése. A két fogalom közötti megkülönböztetés azt jelenti, hogy az árvízi szükségtározás az árvízvédelemben jelenleg is hatályos jogi kategória. A szükségtározó egy olyan műszaki létesítményekkel időszakos tározásra alkalmassá tett kiépített vagy kijelölt terület, amelyet nem sajátítottak ki, azt az esetleges árvízi elöntés céljára jogi úton jelölték ki. Jelenleg 13 árvízi szükségtározót építettek, illetve jelöltek ki. Ezzel szemben az árvízi vésztározásra szóba jöhető területeket műszakilag feltárják ugyan, de jogilag nem történik meg az esetleges árvíztározásra való kijelölésük. Az elárasztásukra irányuló döntés minden esetben egyedi mérlegelés eredménye. A lokalizálás a vésztározással együtt alkalmazandó aktív és hatékony árvízi lefolyás-szabályozó tevékenység. Ha rendkívüli árvízi terhelés súlyos veszélyének elhárítására van szükség, akkor a vésztározásra szóba jöhető terület megnyitásával a területen levő értékek lokálisan kialakított védelme mellett irányított kivezetést lehet végrehajtani. E lokális védelmet az előre kiépített, vagy előre megtervezett és a védekezés során kiépített létesítmények (például körtöltések) biztosítják. A szükséges műtárgyak előzetes kiépítése lehetővé teszi az aktív lokalizáció alkalmazását. Az árvízi szükségtározás alkalmazására négy - egymástól lényegesen eltérő - helyzet miatt kerülhet sor, amelyek mindegyikére találunk példát az árvízvédekezés hazai gyakorlatában.
Az árvízi szükségtározóknál a méretezés szempontjából az (a) eset, a tetőzések csökkentése érdekében történő tározás tekintendő mértékadónak, amikor is a folyón levonuló árhullám tetőző vízszintje meghaladja az árvízvédelmi rendszer műveinek kiépítettségét, védőképességét, és a tározást a tetőzések csökkentése, árvízkatasztrófa elhárítása érdekében kell végrehajtani. A másik három esetre (b, c, d) nem szükséges önálló árvízi szükségtározók tervezése, mivel egy bizonyos árvíztömeg visszatartására méretezett és kiépült szükségtározó hatékony védelmi eszközként szolgálhat a jeges árvizek és a veszélyes töltésállapot esetén, illetve a bekövetkezett töltésszakadás további hatásának mérséklésére is. A szükségtározók helyének kiválasztásánál és kialakítási szempontjainak kidolgozásánál ugyanakkor az igénybevétel e sajátos eseteit is figyelembe kell venni. A szükségtározó megnyitásának optimális időpontja az, amikor az áradó folyó vízszintje a méretezési szintet megközelíti és az előrejelzések alapján várható, hogy a tetőző vízszint ezt az értéket eléri, vagy meghaladja. Azt, hogy a méretezési vízszint alatt milyen vízállásnál kell a nyitást megkezdeni, a helyi körülmények döntik el. A mérlegelés szempontja lehet az áradás hevessége, vagy a víz kieresztésére, a töltés megnyitására választott műszaki megoldás eszköz és szakember igénye. A szükségtározó hatékonysága szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír az, hogy a töltésmegnyitás a hatása alatt lévő folyószakaszon a mederben tárózódott vizet hirtelen leszívja. A vízkieresztés fölötti szelvényekben a töltésmegnyitások utáni néhány órában a vízhozam hirtelen megnő. Ez a jelenség a szükségtározás hidrológiája szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír: a helyesen megválasztott nyitási időpontban viszonylag kis vízmennyiség kieresztése is biztosítja a kívánt árapasztó hatás elérését.
A szükségtározó leürítésénél fontos szempont, hogy:
A szükségtározóban lévő víz visszavezetésénél olyan többlépcsős megoldás a legcélszerűbb, amelynél külön a vízvisszavezetés céljából átvágják a töltést és így vezetik vissza a víztömeg nagyobb részét; közben üzembe helyezik a vízvisszavezető műtárgyat (amennyiben ilyen kiépült); s a fenékvizeket, ha az már gravitációsan nem lehetséges, mobil szivattyúk telepítésével ürítik le. Egy árvízi szükségtározó igénybevétele rendkívül összetett, hatásában, következményeiben szerteágazó védekezés-irányítási döntés eredménye. Egy ilyen döntés meghozatala - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - miniszteri hatáskörbe tartozik, miután az csak az egész vízrendszer, vízgyűjtő terület hidrológiai állapotának a nagyobb térség árvízvédelmi helyzetének átfogó ismeretében, a várható műszaki hatás mellett a költségek és károk mérlegelésével együtt dönthető el. A második világháború után a töltésmagasítás volt a fő irányvonal, azonban a korábban meghatározott célokat nem voltak képesek tartani. A Tisza folyamatosan töltődött fel, a nagyvízi medre leszűkült a növényzet és a beépítések miatt is. A gátak növelése magával vonja folyót keresztező műtárgyak átépítését is, ami egyértelműen komoly költséggel bír. A Vásárhelyi terv Továbbfejlesztése elnevezésű program [64] a vázolt vésztározók, úgynevezett árapasztó tározók megépítését tűzte ki célul. 2008-ban átadták a cigánd-tiszakarádi tározót, majd 2009-ben egyet Tiszaroff mellett. Ez utóbbit a 2010-es árvíz során már részben feltöltöttek. 2012-ben kerül átadásra a hanyi-tiszasűlyi és a nagykunsági tározó, illetve további kettő megvalósítása volt folyamatban a jegyzet írásakor. A tározók, azon túl, hogy az árhullám intenzitását csökkentik, javítja a terület vízháztartását, illetve ártéri gazdálkodásra ad lehetőséget. 3.12. ábra - 3.12. ábra. Megépült és épülő tározók a Tisza mentén [64] 3.3. táblázat - 3.3. táblázat. Árapasztó tározók megvalósításának ütemterve [64]
Yüklə 0,8 Mb. Dostları ilə paylaş:
|
