Veszélyhelyzetek kezelése Somogyi, Viola Tartalom

A Beaufort-skálát 1805-ben Francis Beaufort tengerészkapitány dolgozta ki a tengeri szél erősségének megfigyelésére és osztályozására. Ma már kevéssé használatos, elsősorban ott tesz jó szolgálatot, ahol objektív szélmérő berendezés nem áll rendelkezésre. A Balatonon az elsőfokú viharjelzés a skála 6-7 fokánál van érvényben, a másodfokú riasztás a 8-as fokozattól lép életbe [61].

Az átlagos szélsebesség alapján hazánk a mérsékleten szeles vidékek közé tartozik az éves átlag 2-4 m/s között változik, de lokálisan ettől jelentősen eltérő értékek is megfigyelhetőek. A szélsebességnek jellegzetes évi menete van, legszelesebb időszakunk a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók. Az országos átlagot tekintve évente 122 szeles nap fordul elő (széllökés sebessége >10 m/s), ezek közül 35 nap viharos (>15 m/s).

A szélvihar a szárazföldön is komoly károkat képes okozni, a 60-70 km/h-nál erősebb széllökések:

• 
  szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket,
  
• 
  súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit,
  
• 
  könnyű épületeket dönthet össze,
  
• 
  közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő,
  
• 
  fákat törhet ki.
  

A katasztrofavedelem.hu [25] oldalon a következő tanácsok szerepelnek arra az esetre, ha szabad ég alatt tartózkodnánk:

• 
  Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően.
  
• 
  Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró).
  
• 
  Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést.
  
• 
  Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.
  
• 
  Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél.
  
• 
  Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól.
  
• 
  A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).
  
• 
  Leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes!
  
• 
  Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti).
  
• 
  Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!
  
• 
  Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. háziállatokat zárjuk be.
  
• 
  Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le.
  
• 
  A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.
  

Óvintézkedések az épületen belül:

• 
  Az ajtókat, ablakokat zárjuk be.
  
• 
  Ne menjünk ki a szabadba.
  
• 
  Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül.
  
• 
  Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése).
  
• 
  Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket.
  

A kritikus infrastruktúra védelem célja az infrastruktúra zavaraira vagy megsemmisülésére való felkészülés, az ezekkel szembeni védelem, az arányos és szükséges reagálás és a helyreállítás. A szélviharok esetében az épületekre gyakorolt nyomás okozta hatásokra kell felkészülni. Urbanizált környezetben a szél a beépítettség miatt lelassul, körülbelül 15-20%-kal kisebb széllökés sebességek mérhetőek belterületen, mint külterületen, azonban a beépítettség a helyi légörvények kialakulását is elősegíti. A szélhatás figyelembe vételére az MSZ ENV 1991-1-4:2005 számú, a tartószerkezeteket ért hatásokkal foglalkozó szabvány ad utasítást.

Az infrastruktúrára gyakorolt hatások közül a szélhez kapcsolódik a homokvihar, illetve a hófúvás és az általuk okozott közlekedési problémák. Erős széllökések esetén, illetve a látási viszonyok jelentős mértékű romlásakor, ami homokvihar, illetve hófúvás esetén kialakul, a közúti balesetek száma megnövekszik. Ilyenkor kifejezetten ellenjavallt veszélyes anyagokat szállítani.

A közutakon a széllökések, illetve az oldalszél miatt vezetési nehézségekkel, a látási viszonyok romlásával (porfelhők, eső) továbbá az utakra hulló tárgyak (faágak, -törzsek, jelző- és reklámtáblák, felsővezetékek) okozta veszélyekkel, forgalmi akadályokkal, fokozott balesetveszéllyel kell számolni. Nyílt terepen különösen veszélyesek az oldalirányú széllökések a szélárnyékos helyek elhagyásakor, illetve más járművek melletti elhaladáskor.

A lassuló forgalom és a keletkező útakadályok miatt előfordulhat, hogy ideiglenes forgalom terelésekre, útlezárásokra van szükség.

Orkánok, viharok, forgószelek által okozott károk következményeinek felszámolása során a legfontosabb teendők:

• 
  Sérültek felkutatása, kimentése
  
• 
  Tüzek oltása
  
• 
  Műszaki-mentési munkák:
  
• 
  Törmelék eltakarítás
  
• 
  Törmeléken átjárók létesítése
  
• 
  Villamos távvezetékek helyreállítása
  
• 
  Hidak, közutak helyreállítása
  
• 
  Mélyebben fekvő elöntött területekről víz kiszivattyúzása
  
• 
  Az elemi csapás sújtotta lakosság ivóvízzel, élelemmel és ruházattal való ellátása, elszállásolása
  

1.3.2. Nagy mennyiségű csapadék

A nagy mennyiségű csapadék az árvizek, villámárvizek előidézésén túl a közúti forgalmat jelentős mértékben befolyásolhatja. Az intenzív esőzés miatt a látásviszonyok és az útviszonyok egyaránt romlanak, ennek következtében megnő a balesetveszély. A forgalomirányítási eszközök ugyanakkor beázás vagy zárlat miatt meghibásodhatnak.

Sík területen a vízelvezető rendszer rövid időn belül megtelik vízzel, az átereszeknél visszaduzzad és elárasztja az úttesteket, belvízszerű állapot alakul ki. A vízen való felúszás (aquaplaning⁹) elkerülése érdekében csak kis sebesség tartható, 10-15 cm-nél magasabb víz esetén a forgalom leáll. A huzamosabb ideig elárasztott utak teherbírása csökken, a víz egyes esetekben alámoshatja az utat.

Domb- és hegyvidéki utak esetében a csapadék földet és egyéb hordalékot hordhat az útra, illetve a nagymennyiségű víz sodrása rongálja a partoldalakat, a támfalakat és a fák gyökérzetét alámossa.

3.15. ábra - 3.15. ábra. Nagy mennyiségű csapadék által okozott kár

1.3.3. Aszály

Az aszály nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány. A szárazság közvetlenül elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, de áttételesen a gazdaság minden más területére is befolyással van. Magyarország területének körülbelül 90%-a aszállyal veszélyeztetett, a legsúlyosabb aszályok természeti az Alföldön, főleg annak középső részén alakulnak ki.

Az aszály alapvető oka az, hogy huzamos időn keresztül nem hullik elegendő csapadék. Az ok lehet természeti eredetű, de az emberi beavatkozás révén előfordulhat, hogy nem jut elég pára a levegőbe ahhoz, hogy kialakuljanak az esőfelhők. A magas hőmérséklet és az erős szél erősítik az aszály hatásait. Legnagyobb mértékű kár akkor keletkezik, ha a hosszabb időre kiterjedő szárazság hó mentes tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavaszi esőzés sem pótolja. A kiszáradás révén a növényzet elpusztul, a talaj szikesedése, eróziója hosszú távú problémákat eredményez a mezőgazdaságban. Aszályos területen a fenntartható vízgazdálkodás elengedhetetlen. Ide tartozik a megfelelő csatornahálózatok kialakítása és karbantartása, és a területen megvalósított vízvisszatartás is. Az élelmezési problémák mellett aszály idején a homokviharok és az erdőtüzek veszélye is. Az öntözéses gazdálkodás és a szárazságtűrő növények termesztése a növénykár csökkentést szolgálják. Az öntözésre való felkészülést nagymértékben segíti az integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés, mely a vizugy.hu oldalán jelenik meg havonta.

3.16. ábra - 3.16. ábra. Aszályindex területi megoszlása 2011-re [65]

A kialakult aszály mértéke az ún. "aszályossági index"-szel (PAI) jellemezhető. Ez a mérőszám az adott mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi a párolgási és csapadékviszonyok, valamint az a növények időben változó vízigénye alapján.

Értéke országos átlagban:

• 
  mérsékelt aszály idején 5-6,
  
• 
  közepes aszály esetén 6-7,
  
• 
  súlyos aszály esetén 7-8,
  
• 
  rendkívül súlyos aszály esetén meghaladja a 8-at.
  

1.3.4. Hőség

Az elmúlt évszázadban Magyarországon is melegedett az éghajlat. A 20 °C feletti minimumhőmérsékletű napok¹⁰ és a hőségnapok száma egyaránt növekszik (VAHAVA).  

3.17. ábra - 3.17. ábra. Évi középhőmérsékletek Magyarországon az 1901-2009 közötti időszakban (homogenizált, interpolált adatok) Forrás: OMSZ

A hőhullámok egészségkárosító hatással bírnak. Ezen felül a megnövekedett hőmérséklet hatására hosszabb lesz a vegetációs időszak, ami az allergén pollentermelő növények és egyéb vektorok (pl. kullancs) elszaporodása figyelhető meg. Az erős UVB sugárzás miatt gyakoribb a melanoma¹¹. A hőhullám definíciója: az átlaghőmérséklet három napon át meghaladja a 26,6 Celsius fokot.

A hőség által veszélyeztetett csoportok kiemelten a csecsemők és fiatal gyermekek, a 65 évnél idősebbek, fogyatékosok, szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők. Természetesen hőérzettől és általános egészségi, fittségi állapottól függően bárkinek okozhat a kánikula egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket.

Hőhullám okozta káros egészségi hatások

• 
  bőrkiütés,
  
• 
  fáradtság,
  
• 
  görcs,
  
• 
  hirtelen ájulás,
  
• 
  kimerülés,
  
• 
  stroke.
  

A bőrkiütést és a görcsöt leszámítva a hőség miatt kialakuló betegségek oka a szervezet hőszabályozó rendszerében bekövetkező kisebb-nagyobb elégtelenség. Több hajlamosító tényező is van, többek között az alváshiány, túlsúly vagy kötelező védőruha is hozzájárulhat a rosszulléthez.

A megelőzés alapvetően a megfelelő folyadék-utánpótlással (az normális 2 liter helyett inkább 4 liter) történik. A szellőztetést éjjelre lehetőleg éjjel végezzük, ez különösen fontos a panel épületeknél, ahol az intenzív hőleadás miatt a beltérben a hőérzet éjszakára nem javul. Maradjunk árnyékban és kerüljük a megerőltető mozgást a legnagyobb melegben. A hőháztartás javítására a napi többszöri zuhanyzás is alkalmazható. A magas vérnyomásban szenvedők, szívbetegek és idős emberek egészségügyi panaszaikkal azonnal forduljanak orvoshoz, ne várják meg a helyzet súlyosbodását.

3.5. táblázat - 3.5. táblázat. Folyadékbevitel módja kánikula idejére

MIT IGYUNK	MIT NE IGYUNK
Víz, ásványvíz, tea, Szénsavmentes üdítők Paradicsomlé, aludtej, kefír, joghurt Levesek	Kávé, alkohol tartalmú italok Magas koffein és cukortartalmú szénsavas üdítők