Veszélyhelyzetek kezelése Somogyi, Viola Tartalom

Seveso mellett, Medaban (Olaszország) 1976. július 10-én robbanás következett be egy vegyi anyagokat előállító gyárban, melynek következtében nagy mennyiségű erősen mérgeződioxin (2,3,7,8-tetraklorodibenzoparadioxin) jutott a levegőbe. A baleset következtében megsérült 193 ember közel 40000 állat pusztult el. A mérgezési tünetek ún. klórakné és egyéb bőrbetegéségek formájában jelentkeztek először. A későbbiek során emelkedett a szív- és érrendszeri megbetegedések, majd pedig a daganatos megbetegedések száma. A balesetben több mint 200000 ember volt érintett és tetemes volt az anyagi kár is. A szennyezett zónát lezárták, de az ilyen esetekre alkalmazható protokoll híján több fennakadás is volt. Például az érintett területen található iskolákat bezárták, de csak az után, hogy a szennyezéshez köthető bőrelváltozást fedeztek fel a gyerekek bőrén. A helyreállítás során a talajt 30 cm mélységig cserélték [27].

Bhopalban (India) 1984. december 3-án történt az egyik legtöbb emberi áldozatot követelő vegyi katasztrófa.

3.22. ábra - 3.22. ábra. Bhopali katasztrófa okai

Az Union Carbide közelében lévő növényvédő szereket előállító vegyi üzemben több mint 35 tonna metil-izocianát jutott a levegőbe a tároló tartályokból. A baleset körülbelül ötszázhúszezer embert érintett. Az első napokban 3928 regisztrált halálesetet tartanak számon, de egyes becslések szerint ez akár nyolcezer is lehet [4]. Ötvenezer körül van azok száma, akik különböző mértékű sérüléseket szenvedtek. A baleset által érintett területről 200000 főnél többet kellett kitelepíteni. [18]

A baleset óta szövődmények következtében az óta is havonta tizenöt-húsz ember hal meg. Az eddigi halálesetek száma már meghaladta a 16000-et. A gyár a nyolcszázezer lakosú város közvetlen közelében épült. Az üzem felkészületlenségét bizonyította, hogy nem működtek a biztonsági berendezések, nem volt a szükséghelyzetre vonatkozó riadó terv, evakuálási terv, így a lakosság megfelelő riasztása nem történt meg. A veszélyes üzemről a környező lakosság, egészségügyi intézmények nem voltak informálva, így a betegek kezelése ismeret híján akadályba ütközött. Bár egyértelmű volt a mérgezés, de az okozó anyagról az orvosok nem tudták, mi az, így azt sem, hogy milyen kezelést célszerű alkalmazni. A mérgező gáz hatása miatt a „vakok városának” lakói pert indítottak az adott cég ellen. A katasztrófáról részletes összefoglalót olvashatnak a The India Daily oldalán [4] (angolul).

Schweizerhalle (Svájc) 1986. november 1. A Sandoz cég egyik raktárában ütött ki tűz. A csarnokban festéket is csomagoltak vákuumfóliázással. Ehhez a műanyag fóliát nyílt lánggal melegítették fel. A szóban forgó tűzeset feltételezhetően e művelet közben keletkezett. A tüzet az éjszakás műszakban észlelték, de feltehetően már több órája izzott a túlhevített festék.

A tűz észlelése után az oltás hamar megkezdődött, hajnalra el is oltották, de közben nagy mennyiségű szennyező anyag jutott a környezetbe. A levegőbe többek között dioxin került és az oltás során felhasznált vízmennyiség (15.000 m³) a raktárban lévő vegyszerek és égéstermékek egy részét beoldotta és a Rajnába került. A szennyezőanyag hatására a folyó kb. 250 km hosszan vérvörös színű lett, jelentős része kiülepedett, így onnan el lehetett távolítani, de a Rajna élővilága súlyosan károsodott.

Tiszai cián szennyezés. 2000. január 30-án az Aurul román-ausztrál részvénytársaságnak zavari üzemi derítőjéből a megengedettnél 800-szor nagyobb ciántartalmú szennyezés került a Lápos, onnan a Szamos, később a Tisza vízébe, melynek következtében a Tisza élővilága csaknem kipusztult.

Enschedeben (Hollandia) 2000. május 13-án a város közelében lévő petárdagyárban történt robbanás. A baleset következtében 21 ember meghalt és több, és közel 1500 ember sérült meg. A baleset vizsgálata során kiderült, hogy az eset szervezési problémák hiányosságok következménye volt.

2.2.2. A szabályozásokról

Az előzőekben felsorolt és más ipari balesetek, illetve az Európai Közösség országainak eltérő szabályozásai az ipari tevékenységek felügyelete terén szükségessé tette, hogy a súlyos ipari balesetek megelőzésére és azok hatásainak csökkentésére egységes keretbe foglalható jogi szabályozást alakítsanak ki az érintettek. Az elsődleges szempont a jogszabály megalkotásakor az volt, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó, azokat tároló, feldolgozó és előállító üzemek szabályozási és ellenőrzése révén csökkentsék az ipari balesetek kockázatát, és a védelmi intézkedések bevezetésével a várható hatást minimalizálják. A Seveso I. Irányelv (82/501/EGK) az első olyan jogszabály, mely átfogó módon az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatok mérséklését célozta meg, az előzőekben megfogalmazott célok mentén.

1992-ben írták alá a tagországok a Helsinki Egyezményt, mely az ipari balesetek országhatáron túlterjedő hatások csökkentését szolgálja. Az egyezmény a Seveso I-ben megfogalmazott elveket követi. Az egyezmény a veszélyes tevékenységek elemzésére és értékelésére részletes útmutatást adott, mely a Seveso I. által meghatározott elemzésekhez is használható volt.

Időközben bekövetkezett a bhopali katasztrófa, és a gyakorlat is megmutatta, hol találhatók az első irányelv hiányosságai. A tapasztalatok és leszűrt konzekvenciák alapján megalkották a Seveso II. Irányelvet (96/82/EK), mely 1997. február 3-án lépett hatályba. A meghatározott alapelvek beépültek az Európai Unió tagországaiban az ipari- és környezetbiztonságba, a településrendezés és a nyilvánosság tájékoztatása során alkalmazandó eljárásokba. Az irányelv önmagában nem képes megakadályozni a baleseteket, de számukat és hatásukat jelentősen csökkenteni képes. Mindezek mellett a bekövetkező katasztrófák hatására (cián-szennyezés, Enschede) a 2003/105/EK Irányelvvel módosították a Seveso II. Irányelve rendelkezéseit. Az Irányelv aktualizálása nem maradhat el, ha kapcsolódó jogszabályok lépnek életbe. Az ENSZ bevezetett egy új veszélyes anyag besorolási rendszert, a GHS-t (Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere). Az Unió a harmadik változat kialakítása után 2009. január 20-ával léptette hatályba a 1272/2008/EK rendeletet, mely anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szól. Az angol „Classification, Labelling and Packaging” (osztályozás, címkézés és csomagolás) kifejezés alapján CLP rendeletként hivatkoznak rá. A Seveso II. Irányelv I. számú melléklete tartalmazza a veszélyes anyagok kategóriáit, ezt kell összehangolni a CLP-ben szereplő csoportosítással az egységes szabályozás érdekében.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk magával vonta a jogszabályok harmonizációját, az Irányelvek hazai jogalkotásba való átültetését. A Seveso II. Irányelv hazai megfelelője a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (IV. fejezet) – melyet azóta leváltott a 2011. évi CXXVIII. törvény – és a végrehajtásra kiadott a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. Korm. rendelet (helyette a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet van életben). Értelemszerűen a Seveso II. Irányelv módosításának, vagy éppen az azt leváltó, új irányelvnek érvényesülnie kell a hazai jogszabályokban is.

2.2.3. A vegyi balesetek okai

A veszélyes ipari, vegyi üzemek tevékenységükből adódóan mindig valamilyen kockázatot jelentenek a környezetükre, az ott élő lakosságra. Az életre veszélyes anyagok például a foszfin, a foszgén, a hidrogén-cianid, a klór és a növényvédő szerek, nagy többsége. Ezek az anyagok - ha kijutnak a technológiai folyamatokból gőz-, vagy gázhalmazállapotukban – okozhatnak tömeges mérgezést, szennyezést környezetükben. Ez jelenthet talaj- és/vagy levegőszennyezést, de toxikussá tehetnek élelem-, az ivóvíz-, és takarmány készleteket.

A balesetek értékeléséhez néhány definíciót kell bevezetni [18]:

• 
  A súlyos baleset: az esemény, melynek nem kívánt következményei a baleset bejelentéséhez vezetnek.
  
• 
  A kiváltó esemény: az az esemény, mely a súlyos baleset kiindulási eseménye.
  
• 
  A kapcsolódó esemény pedig: bármely más esemény, mely megelőzte, vagy követte a súlyos balesetet és valamilyen köze volt a baleset kifejlődéséhez, következményeihez.
  

Az elmúlt évtizedben bekövetkezett súlyos ipari balesetek okainak statisztikai értékelése azt bizonyítja, hogy az „emberi hibák” az ipari balesetek leggyakoribb okai, ezek azonban többnyire az irányítási rendszer hiányosságaira vezethetők vissza. A súlyos vegyi balesetek kialakulásához jelentős mértékben járult hozzá a műszaki, technológiai berendezések meghibásodása, amely kapcsolatba hozható végső soron az emberi mulasztással, hiszen a meghibásodás megfelelő ellenőrzéssel, felülvizsgálattal és karbantartással megelőzhető.

A súlyos ipari balesetek elsődleges okai:

• 
  Emberi mulasztás: 50%
  
• 
  Műszaki meghibásodás: 24%
  
• 
  Ellenőrizetlenné váló vegyi reakció: 10%
  
• 
  Külső tényező: 16%
  

A súlyos vegyi balesetek statisztikájának elemzéséből az alábbi következtetéseket lehet levonni:

• 
  ha a legképzettebb szakemberek üzemeltetik is a legjobb gyártoktól származó legfejlettebb berendezéseket, akkor is kialakulhatnak üzemzavarok;
  
• 
  annak ellenére, hogy a biztonsági rendszereket a múlt tapasztalatainak alapján tervezték és tesztelték (gyakorlati körülmények között) bizonyos baleseteknél mégsem bizonyultak elég hatékonynak
  

Az üzemeltetők és a különböző államigazgatási szervek célja, hogy különböző eszközök alkalmazásával a veszélyes ipari üzem tevékenységéből adódó kockázatokat minimalizálják. Az alkalmazott eszközök, a jellegüket tekintve rendkívül sokrétűek lehetnek: az üzemeltető részéről kockázatminimalizálási eszköznek tekinthetőpéldául egy veszélyes anyag kiváltása kevésbé veszélyes anyaggal, vagy a különböző intézkedések foganatosítása a súlyos ipari balesetek megelőzése céljából; vagy különböző védelmi tervek készítése.

2.2.4. A vegyi veszélyhelyzet jellemzése

A veszélyes ipari üzem tevékenységéből származó kockázat számos kiinduló eseményre vezethető vissza. A védelmi tervezés, illetve a katasztrófavédelem szempontjából az esetleges balesetek (üzemzavarok) következményeit szükséges elemezni. A veszélyes anyagok tároló edényből való kiszabadulása a következő változatokban történhet:

• 
  folyadék kiáramlása atmoszférikus nyomás alatt lévő tartályból,
  
• 
  gáz és/vagy folyadék kiáramlása nyomás alatti tartályból, technológiai berendezésből,
  
• 
  gáz és /vagy folyadék kiáramlása nyomás alatti csővezetékből.
  

Folyékony (cseppfolyósított) vagy gáz halmazállapotú veszélyes anyag bármely ok miatti kiszabadulása, közvetlenül vagy közvetve gáz(gőz)felhő képződéséhez vezethet. Elsődleges gáz(gőz)felhő kialakulása rendszerint gáz halmazállapotú anyag emissziójakor történik. Másodlagos gőzfelhő keletkezésével akkor kell számolni, ha folyadék tócsa, jön létre a kifolyás után. Az elsődleges vagy másodlagosan kiáramló anyag a környezetében lévő levegőbe kerül, majd az időjárási körülményeknek megfelelően elmozdul. Ha a szabadba jutó gáz vagy gőz gyúlékony, és a közelben gyújtóforrás is jelen van akkor tűz keletkezésével mindenféleképpen számolni kell, amely a környezet hőterhelését okozhatja.

3.23. ábra - 3.23. ábra. Veszélyes vegyi anyag átfejtése során keletkezett tűz utáni helyzet.

Ha a kiáramló éghet vegyi anyag gőze/gáza:

• 
  azonnal meggyullad,és a kiáramlás szűk nyíláson át megy végbe,akkor „sugár-láng”(jet fire)jön létre
  
• 
  késéssel gyullad meg, és az égés a keletkezett gázfelhőben rendkívül nagy sebességgel játszódik le ,akkor gőzfelhő robbanás jön létre,
  
• 
  meggyulladását távoli gyújtóforrás okozza,akkor a gőzfelhő tűz (defllagráció)keletkezik,amely visszafelé égve eljuthat a kiáramlási pontig.Kialakulhat a tűzgömb is.
  

Ha a kiáramló folyékony (cseppfolyósított) veszélyes anyag:

• 
  a tartály(csővezeték) környékén, a felszínen szétterül (tócsát alkot) és ezt követően gyullad be,akkor tócsatűz keletkezik. Amikor folyadék kiömlése tócsatüzet eredményez ,az végbemehet tűzgáttal körbekerített területen,vagy annak megléte nélkül is.
  
• 
  kifolyását külső hő terhelés okozza, akkor feltételezhetően a folyadék a tartályban forrásban van, és azonnal begyullad. Ilyenkor gőzrobbanáshoz vezető forró folyadékról beszélünk (angol elnevezése boiling liquid expanding vapour explosion, amelyből alkotott mozaik szó a BLEVE), amelynek eredménye a tűzgömb.
  
• 
  égése során mérgező égéstermékek keletkezhetnek,amelyek-az égés hőjének hatására felemelkedve ,és a szél hatására elmozdulva- nagy távolságban is mérgezési veszélyt jelenthetnek.
  
• 
  pillanatszerű gyorsasággal kerül a szabadba, akkor adiabatikus tágulás következtében éles hőmérséklet csökkenés áll be. Ez a hőmérséklet a kiszabadulás közvetlen környezetében, egyes anyagok esetébenakár-100°C-t is elérhet. Ilyen helyzetben, más veszélyeztető hatás mellett a nagymértékű lehűlés hatását is figyelembe kellene venni.
  
• 
  a levegővel nem alkot robbanó elegyet, vagy nem gyullad be, akkor a felhő a környező légtérben lassan eloszlik. Mérgező anyag esetében a felhő által –a meghatározott koncentráció szintekkel-érintett területeken az élőlények kerülnek veszélybe.
  
• 
  robbanóanyagok (itt nem feltétel azok környezetbe kerülése) esetében, ha a robbanás feltételei kialakulnak a tárolás,szállítás vagy a feldolgozás során,akkor robbanás következik be,amelynek léglökési hulláma az embereket veszélyezteti,vagy további súlyos ipari baleset kialakulásához vezet (dominóhatás)
  

3.7. táblázat - 3.7. táblázat. A veszélyes anyagok szabadba kerülésének módjai és azok lehetséges következményei

Eseménysor	Oka	Következmények
Sugárláng(jet)	A nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz azonnal begyullad	A környezet hő-terhelése
Gőz/gáz felhő robbanás UVCE	A nyomás alatt kiáramló éghető gáz/gőz késéssel gyullad be	Léglökési hullám
Gőz/gáz felhőtűz (deflagráció)	Az éghető gőz/gáz felhő távoli gyújtóforrástól gyullad be.	A környezet hő-terhelése, visszaégés a kiszabadulás forrásáig
Tócsatűz (korlátolt és nem korlátolt felületű)	A felszínen az éghető folyadék szétterül	A környezet hő-terhelése
Forrásban lévő folyadék gőzrobbanása (BLEVE)	A gőz/gázrobbanást forrásban lévő folyadék okozza.	A környezet hő-terhelése, léglökési hullám, (tűzgömb)
Mérgezőanyag (elsődleges,másodlagos felhőjének terjedése)	Gőz/gáz kiáramlása a tartályból, vagy folyadék tócsa párolgása.	Az emberek (állatok), környezet mérgezése.
Robbanó anyag egészének felrobbanása	A robbanás feltételeinek létrejötte (iniciálás)	Léglökési hullám

3.24. ábra - 3.24. ábra. Veszélyes hulladék égető nyílttéri tározójában keletkezett tűz.

2.2.5. Súlyos vegyi balesetek hatásai

A veszélyes anyagokkal történt balesetek különböző típusú veszélyeket jelenthetnek az emberi életre és egészségre. A legtöbb többfajta veszélyeztetettség is jelentkezik egyszerre. A bekövetkezett súlyos ipari balesetek elemzése azt mutatta, hogy hatás által érintett lakosság alapvetően:

• 
  fizikai erőhatás
  
• 
  tűz és hőhatás
  
• 
  szennyezés
  
• 
  mérgezés
  
• 
  belégzés
  

hatásainak van kitéve.

Fizikai hatás: A tüzek és az ellenőrizetlen vegyi reakciók robbanásokhoz vezethetnek, amelyek lökés hullámai károsíthatják az épületeket (betört ablakok ,leomló szerkezetek stb.), és személyi sérüléseket is okozhatnak (dobhártya beszakadás). Különösen súlyos robbanás esetén a törmelékek több száz méteres távolságokra is szétrepülhetnek.

Hőhatás: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos vegyi balesetek gyakran kapcsolódnak összejelentős tűzzel, nemcsak a baleset kiindulási helyszínén, hanem –a gyúlékony folyadékok és gázok/gőzök terjedése következtében-a baleset kiinddulási helyszínétől nagyobb távolságra is.Jelentós tüzek esetén a hőhatás miatt a környező területen található tárgyak gyulladása is bekövetkezhet. Potenciális hatása az emberi egészségre: égési sérülések.

Mérgezés: A mérgező (toxikus) veszélyes anyag három módon kerülhet az emberi szervezetbe: belégzéssel, bőrön át felszívódva és lenyeléssel, általában a mérgezett élelmiszer fogyasztásával. A balesetek következtében kiszabaduló mérgező anyagok több kilométeres távolságra eljuthatnak az atmoszférában. A veszélyzóna több négyzetkilométerre is kiterjedhet, így az sokkal nagyobb, mint a fizikai-, a tűz- vagy a hőhatással által érintett terület. A konkrét veszély addig áll fenn, amíg a gázfelhő áthalad a területen (általában néhány órán át tart). Különböző szagok, gázok érzékelése vagy a nyálkahártyák (szem, torok) égése vagy légzési problémák lehetnek az első jelei annak, hogy szennyező anyag került a levegőbe. Nem minden anyag érzékelhető az emberi érzékszervek által. Komoly egészségügyi problémákat okozhatnak a mérgező anyag által szennyezett növények elfogyasztása. Potenciális hatása az emberi szervezetre:mérgezés

A környezet szennyezettsége: A veszélyes anyagok szabadba kerülése során szennyezhetik a talajt, a felszíni, illetve a felszínalatti vizet. A veszélyes gázfelhő kiesőzéssel óriási területeket szennyezhet, bioakkumuláció következtében a veszélyes anyag mennyisége a táplálékláncban feldúsulhat. A káros hatások időbeni lefutása rendkívül elnyúlhat, mindaddig, amíg a szennyező anyagokat el nem távolítják és nem történik meg a mentesítés.

3.8. táblázat - 3.8. táblázat. Veszélyek és következményeik

Veszélyek	Következmények
Robbanás	Lökéshullám és szétrepülő törmelékek, valamint magas hőmérséklet
Mérgezés	Mérgező anyagok kerülhetnek a szervezetbe belégzéssel vagy bőrön keresztül
Tűz	Hőhatás, amely égési sérüléseket okozhat
Oxidáció	Az égés folyamatát felgyorsítja. és égési sérüléseket okozhat
Marás, irritálás	Gyenge savakkal és lúgokkal való érintkezés miatt a bőr, a szem és a nyálkahártya sérülhet
Fagyás	Mélyhűtött folyadékok, nagy nyomás alatti gázok szabadba jutása fagyást okozhat
Fertőzés	A szervezet megfertőződése
Fulladás	A füst illetve egyéb gázok miatt oxigén hiányos állapot alakulhat ki
A környezetet érő veszélyek	A víz, a talaj és a levegő szennyeződésének veszélye