Microsoft Word tektonika doc
Yüklə 259,32 Kb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- A litoszféra szubdukciója
értékét M ORGAN
adatai szerint. A táblázatban a kövér betűkkel jelölt értékeket közvetlen megfigyelések adataiból, a fennmaradó többi értéket pedig közvetett úton határozták meg. A pozitív szögsebesség-értékek esetén a lemezek egymástól távolodnak, a negatív értékek esetén pedig egymáshoz közelednek.
gyobb lemezpárokra.
rotációs pólus földrajzi szögsebesség lemezpárok szélessége hosszúsága ] /
[ 7
° −
Eurázsiai-Amerikai 60 o É 135 o K +2.1 Afrikai-Amerikai 62 o É 36 o Ny +3.3 Pacifikus-Antarktiszi 70 o D 99 o K +10.4 Arábiai-Szomáliai 28 o É 22 o K +3.6 Amerikai-Pacifikus 54 o É 61 o K +6.9 Pacifikus-Eurázsiai 67 o
114 o K -8.0 Pacifikus-Indiai 59 o
178 o K -12.3 Amerikai-Antarktiszi 71 o
4 o K -4.3 Afrikai-Antarktiszi 24 o
17 o Ny +3.0 Indiai-Antarktiszi 7 o É 31 o K +6.8 Afrikai-Eurázsiai 23 o
39 o Ny -2.8 Indiai-Eurázsiai 29 o
27 o K -6.5 Arábiai-Afrikai 37 o É 18 o K +3.4 Indiai-Szomáliai 16 o É 53 o K +6.0 Szomáliai-Antarktiszi 19 o
26 o Ny +2.7 Indiai-Arábiai 0 o
82 o K +3.4 Arábiai-Eurázsiai 34 o
9 o Ny -5.6 Pacifikus-Fülöp 5 o É 145 o Ny -18.0 Eurázsiai-Fülöp 30 o
151 o K -17.8 Indiai-Fülöp 43 o
130 o K -17.8 Cocos-Pacifikus 44 o É 113 o Ny +19.0 Cocos-Nazca 1 o É 133 o Ny +8.4 Nazca-Pacifikus 64 o
85 o Ny +14.7 Nazca-Antarktiszi 51 o É 90 o Ny +4.5 Nazca-Amerikai 67 o
116 o Ny -8.2 Karib-Amerikai 25 o É 114 o K -5.5 Cocos-Karib 20 o
111 o K -15.4 Afrikai-Szomáliai 36 o
41 o K +0.6 Cocos-Amerikai 34 o
129 o Ny -13.8
A közölt adatok alapján megállapítható, hogy pl. az Antarktiszi-lemez Afrikától és az Indiai-Ausztráliai-lemeztől is távolodik, az Amerikai-lemezhez viszont közeledik. Az Eurázsiai-lemezhez délrôl az Afrikai-, és az Indiai-, keletről pedig a Pacifikus-lemez kö-
zeledik; így az Alp-Himalájai-Melanéziai-öv egyértelműen konszumációs, szubdukciós zóna. Az Amerikai-lemez mind az Eurázsiai-, mind az Afrikai-lemeztől távolodik; össz- hangban a kontinensek vándorlásának elméletével. Az adatokból még többek között az is kiolvasható, hogy az Atlanti-, és az Indiai-óceán növekedő, ún. akkréciós óceánok, míg a Csendes-óceán és a Földközi-tenger területe fokozatosan csökken.
25. ábra. A nagyobb litoszféralemezek egymáshoz viszonyított mozgási sebessége
Az.1. táblázat adatai alapján a különböző lemezhatárok mentén bárhol kiszámítható a lemezek egymáshoz viszonyított mozgási sebessége. A 25. ábrán a nagyobb litoszféralemezek legjellegzetesebb egymáshoz viszonyított mozgási sebességértékeit tüntettük fel cm/év dimenzióban, (a pozitív értékek távolodást, a negatív értékek közele- dést jelentenek). Látható, hogy a legnagyobb elmozdulások a Pacifikus-, és az Indiai- Ausztráliai-lemez határai mentén tapasztalhatók.
A litoszféra szubdukciója
A litoszféralemezek szegélyvonalai mentén kétfajta olyan különös helyszín találha- tó, ahol a Föld jellegzetes felszíni formái kialakulnak és a legjelentősebb tektonikai fo- lyamatok lejátszódnak. A földfelszín egyik ilyen különös helyszíne az óceáni hátságok gerincvonala - ahol állandóan új földkéreganyag születik, a másik pedig a szubdukciós zónák - ahol a hátságok gerincvonalánál született litoszféralemez néhány száz, de inkább néhány ezer km-es vándorlás után ismét a földköpeny mélyebb részeibe merül. A litoszféralemezek konszumálódása (szubdukciója) talán a lemeztektonika legfon- tosabb jelensége. A szubdukció nem csak azt magyarázza meg, hogy mi történik az idôsebb litoszférával, hanem magyarázatot ad számos geológiai folyamatra is, amelyek kialakítják Földünk arculatát. A Föld legtöbb aktív vulkánja és földrengése kapcsolatba hozhatók az alátolódó litoszféralemezekkel. A tengerekből kiemelkedő hatalmas szigetek - mint pl. az Aleut-, a Kuril-, a Mariana-, vagy pl. a Japán-szigetek - mind a szubdukciós folyamat felszíni megnyilvánulásai. A világ óceánjainak legmélyebb árkai - mint pl. a Japán-, a Fülöp-, a Mariana-, vagy pl. a Jáva-árok - a szigetívekkel együtt a szubdukciós zónáknak az óceánok felé eső határát mutatják. Hasonlóképpen a nagyobb lánchegységek Yüklə 259,32 Kb. Dostları ilə paylaş:
|