Rumi pedagógiai program tervezet
Yüklə 2,81 Mb.
|
|
3. számú melléklet Az alapfokú iskola helyi tanterve Készült az OM honlapján közzétett Győri Bárczi Gusztáv iskola kerettantervi javaslatának a Budapesti Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Speciális Szakiskola által készített és a 2/2005 (III. 1.) OM rendelet szerint átdolgozott kerettantervi javaslata alapján. A tanterv készítésének alapelvei: Az értelmileg akadályozott gyermekek képességstruktúrája és fejlődési tempója különböző. Ezért az egységes tanterv készítésénél a tananyag kiválasztásában, ütemezésében és az elvárt teljesítmény meghatározásában egy általánosan követhető fejlesztési utat jelölünk ki, mely alapján a gyakorló pedagógus a helyi sajátosságokhoz és tanítványainak képességeihez igazodva tudja megszervezni a pedagógiai tevékenységét. A tanterv alajpa az értelmileg akadályozottak pedagógiája és a differenciáló, individualizáló tevékenységek tapasztalatai. Az integrált oktatásban tevékenykedő pedagógusok számára e kerettanterv irányvonalat és viszonyítási rendszert nyújt az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztéséhez. Az iskolai képzés célja: Értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztése esetén a nevelés és oktatás elsődleges célja a személy harmonikus társadalmi beilleszkedése. Ennek értelmében a pedagógiai tevékenység a tanuló optimális fejlődése szempontjából a képességek és lehetőségek figyelembe vételével, a tananyag és az elvárások rugalmas, differenciált kezelésével a személyiség egészének fejlődését szolgálja. Az iskolai képzés feladatai: képességstruktúra feltérképezése pedagógiai diagnózis alapján történő célirányos képességfejlesztés a tanuló emocionális igényeinek figyelembevétele, folyamatos motiváció és emocionális fejlesztés a szocializációs folyamatok alapjainak biztosítása, támogatása cselekvés alapú, gyakorlatorientált képzés az életvezetési technikák gyakorlása, a felelős, önálló cselekvés támogatása reális énkép, önismeret kialakulásának elősegítése, a kiemelkedő képességek hangsúlyozásával pozitív önértékelés alapjainak megteremtése és annak megerősítése Az általános iskolai képzés során az intézményi környezet és a pedagógiai munka olyan speciális fejlesztési közeget biztosít a tanuló számára, melyben mindvégig egyéni képességeihez igazodó feladatrendszerben motiválja az önálló, konstruktív megnyilvánulások érvényre juttatását és a társas kapcsolatok kiépítésének folyamatát. A tananyag kiválasztásának és elrendezésének szempontjai: A tanterv az értelmileg akadályozottak pedagógiájának módszertani alapelveit figyelembe vevő intézményes képzés alapja. A tananyag kiválasztásánál és elrendezésénél a konkrét élethelyzetekben gyakorolható, alkalmazható tudás szemléletes, folyamatos ismétléssel megszilárduló, fokozatos bővítése kerül középpontba. A játéktevékenység nem csupán motivációs jelleggel jelenik meg a képzés során, hanem átszövi a fejlesztő foglalkozások menetét. A játék érzelmeket, képzeletet, gondolkodást mozgósító ereje ad a gyermek számára értelmezhető cselekvési közeget. A tantárgyak elsődleges célja a képességfejlesztés, ezért a célzott átfedések elengedhetetlenek az egyes fejlesztési területek és tantárgyak között. Tanulásszervezési elvek: A csoportok korosztály szerinti kialakítása és az értelmileg akadályozott tanulók képességeiben mutatkozó nagyfokú eltérések miatt a foglalkozások differenciáltan, egyéni képességeket szem előtt tartva zajlanak. A fejlesztés eredményesebb a heterogén csoportokban. A differenciált csoportmunka mellett megjelenik a képességszint szerinti kiscsoportos és egyéni fejlesztés, mely a pedagógusok összehangolt tevékenységével hatékonyabbá teszi az iskolai képzést. Elvárt teljesítmények: Értelmileg akadályozott tanulók csoportos iskolai képzése elsősorban korosztályi felosztásban történik, ezért a különböző részképességek, általános intellektuális színvonal és szociabilitás tekintetében sem számolhatunk homogén csoportokkal. Az elvárt teljesítmény minden esetben a tanuló egyéni képességeihez viszonyítva értelmezhető. A tanuló optimális fejlődése érdekében szükséges kialakítani egy általános viszonyítási rendszert, melynek figyelembevételével mérlegeljük fejlődésének menetét. Az évfolyamok közti továbbhaladást elsősorban emocionális és szocializációs szempontból mérlegeljük. Amennyiben a tananyag elsajátításának nehézségeit a képességek fejlődésének nagyfokú elmaradása okozza, de a tanuló emocionális, szocializációs érdekeit a továbbhaladás szolgálja, úgy nem az évfolyamismétlés, hanem a differenciálás mellett az egyéni fejlesztés hangsúlyossá tétele indokolt a fejlesztésben. Ellenőrzés, értékelés: Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai teljesítményének értékelése során a gyermek önmagához mért, adottságait, egyéni képességeit figyelembe vevő viszonyítási rendszerben gondolkodunk. Képességeinek fejlődését, ismereteinek, jártasságainak gyarapodását, magatartását, attitűdjét figyeljük meg és vetjük össze az egyénre szabott elvárt teljesítménnyel. A képességek, készségek fejlődését folyamatos diagnosztikus méréssel és ehhez illeszkedő fejlesztési eljárásokkal követjük. Az értékelés a feltárt fejlődési jelenségek alapján kitűzött pedagógiai célok, feladatok, kiválasztott eszközök és eljárások vizsgálatát jelenti, melyek indokoltsága, hatékonysága, eredményessége a tanuló fejlődésére gyakorolt hatásban mérhető. Az értelmileg akadályozott gyermekek értékelése a fejlődés szempontjaira és nem a hiányosságok leírására alapoz, ezért lehet ösztönző erejű a gyermek és az őt nevelő család számára. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai: A tankönyv A tankönyv figyelemfelkeltő külsejű, jó minőségű papírból készült, igényes nyomdai termék, jó kötésben. Tartalmazzon könnyen értelmezhető, lényegmegragadó ábrákat (melyek, egyértelműek, lehetőleg jól másolhatók, nagyíthatók) A szöveg betűtípus (méret, forma) és tartalom szempontjából is illeszkedjen a gyógypedagógiai elvárásokhoz. A tananyag feldolgozásában illeszkedjen a módszertani szabályokhoz, legyen könnyen áttekinthető. Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épülve, kapcsolódó feladatlap melléklettel, vagy munkafüzettel dolgozzák fel a tananyagot. A tanulást segítő kézikönyvek sok ábrával segítsék elő a megfigyelést, a folyamatok és történések megértését. Lehetőség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre. Differenciált tankönyvek előnyben.
A taneszközök kiválasztásának elsődleges szempontja, hogy életkori és fejlődésbeli sajátosságokhoz igazodva felkeltse a tanuló érdeklődését, cselekvésre ösztönözze. Segítse elő a pedagógiai feladat elvégzését, tegye könnyebben feldolgozhatóvá a tananyagot. A játéktárgyak legyenek esztétikus külsejűek, jó minőségűek, könnyen tisztíthatóak. A mindennapi élet használati tárgyai és a sportszerek kiválasztásában a balesetvédelmi szempontok álljanak előtérben, rendszeres karbantartásuk, ellenőrzésük elengedhetetlen. A speciális gyógypedagógiai taneszközök és terápiás kellékek kiválasztását és használatát a módszerben járatos szakember végezze. Az eszközök legyenek jó minőségűek., több témához felhasználhatóak. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS ÓRASZÁMOK AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA 1–8. ÉVFOLYAM
A témakörök tartalmi feldolgozásánál, valamint a tanulóktól elvárt teljesítményben megjelenő tevékenységi szintek magyarázata. Együttműködéssel: A tevékenység közben passzív közreműködő, nem ellenkezik, mozdulataival igyekszik segíteni. Segítséggel: A tevékenység végzése közben a felnőtt aktív közreműködésére, segítségére, támogatására van szükség. Részfolyamatokat önállóan is elvégez. Irányítással: A felnőtt felügyelete mellett, szóbeli útmutatás, tanácsadás vagy nonverbális jelek mellett végzi a tevékenységet. Önállóan: A felnőtt jelenlétében végzi a tevékenységet, de nincs verbális útmutatás. ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Olvasás-írás előkészítése (1–2. évfolyam) Cél
Az olvasás-írás elsajátításához szükséges alapkészségek fejlesztése: az érzékelés és észlelés (vizuális, akusztikus, mozgásos és szeriális), a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a verbális és nonverbális kifejezőkészség területén. Feladatok A tanulók képességeinek figyelembevételével a tantárgy tanításához szükséges alapkészségek folyamatos kialakítása. A tantárgyi koncentrációra építve a készségek kialakítása. A tanuló értelmi képességeihez alkalmazkodva érdeklődésének felkeltése változatos feladatokkal. Az íráshoz szükséges finommozgások fejlesztése. A tanuló pozitív jellemvonásainak megalapozása (rendszeresség, pontosság, társak megbecsülése). A feladatokhoz való pozitív hozzáállás, a feladatok elfogadásának és a feladattartás segítése. Óraszámok Évfolyam 1. 2. Heti óraszám 3 3 Éves óraszám 111 111
Témakör Évfolyam 1. 2.
megalapozása × × A finommozgások előkészítése az íráshoz × × Szem-kéz koordinációjának fejlesztése × ×
1. évfolyam Témakör Tartalom Beszédfejlesztés Beszédtechnika fejlesztése: légzésgyakorlatok utánzással, a helyes légzéstechnika kialakítása. Hallásdifferenciáló készség fejlesztése: játékos hangutánzások segítséggel (állathangok, társak hangja, a környezet tárgyainak hangja). Egyszerű hangforrások felismerése. Ritmusérzék fejlesztése együttműködéssel. Egyszerű mondókák, versek mozgással, játékkal kísérése. Szókincsbővítés segítséggel. Közvetlen környezetében lévő személyek, tárgyak kiválasztása megnevezés alapján. Kommunikációs készség fejlesztése segítséggel, játékos formában. A mindennapi tevékenységek lejátszása szituációs és szerepjátékokban.
Relációs fogalmak: alá–fölé, alatt–fölött, előtt, mellett. Irányok: le–fel.
Soralkotás: balról jobbra iránytartással. Függőleges irányú soralkotás tárgyakkal (fentről lefelé) iránytartással. Festés: szivaccsal, tenyérrel, ecsettel. Homokba, padlóra rajzolás. Nyomdázás krumplival. Emlékezet-, Segítséggel rövid szavak utánmondása. Tárgyak megfigyelése, gondolkodás-, megnevezése. figyelemfejlesztés Mondókák együttmondással. 2. évfolyam Témakör Tartalom Beszédfejlesztés Beszédtechnika fejlesztése: együttműködéssel légzéstechnika további gyakorlása, játékos ajak- és nyelvgyakorlatok, szívó- és fúvógyakorlatok. Magánhangzók felismerése szájállásról. Hallásdifferenciáló készség fejlesztése: egyszerű hangforrások felismerése, megkülönböztetése. Szótagok utánmondása játék közben, segítséggel. Rövid–hosszú, halk–hangos differenciálása. Ritmusfejlesztés: mondókák, versek, kiszámolók letapsolása, kopogása, gyors–lassú. Szókincsbővítés: tárgyak, tárgyképek kiválasztása megnevezés alapján (emelkedő elemszámmal). Tőmondatok alkotása cselekvéshez kötötten. Azonos keresése segítséggel (elszórt tárgyak közül azonos tárgyak keresése). Képes lottó, képes dominó. Kétfelé vágott képek egyszerű, összeillesztése. Anyanyelvi, irodalmi élmények: versek, mondókák együttes elmondása mozgással, mozgásos játékkal kísérése. Képeskönyvek nézegetése. Mesék: 2-3 epizódból álló egyszerű mesék meghallgatása. Kommunikációs készség fejlesztése segítséggel: a mindennapi tevékenységek lejátszása szituációs és szerepjátékokkal. A szabályok alkalmazása, betartása. Térorientációs gyakorlatok Lateralitás: szívdobogás (bal), bemutatkozás (jobb) (segítséggel). Relációs fogalmak: előtte, közben, mögötte, utána. Vonalvezetési gyakorlat, Vonalvezetési gyakorlatok segítséggel homokban, padlón iránymozgás, íráskészség krétával, zsírkrétával. A helyes ceruzafogás kialakítása. megalapozása Álló–fekvő vonalak vázolgatásának gyakorlása. Írómozgás: balforgású csigavonal, fészek rajza. Átírás, csőbeírás, vonalfolytatás. Lendületes írásmozgás átírással. A helyes testtartás kialakítása. A finommozgások Tapintással érzékelhető tulajdonságok megismerése (hideg–meleg, sima–érdes). előkészítése az íráshoz Gyurmázás: gömbölyítés–lapítás, hengerítés, nyújtás. Segítséggel: ujjtorna – csipegetések, ujjmondókák.
A beszédszervi gyakorlatok végzésénél legyen együttműködő. Legyen képes állathangok utánzására, társai hangjának, valamint a környezetében lévő zörejek felismerésére. Kapcsolódjon be irányított csoportos tevékenységekbe. A feladatok elvégzésénél törekedjen a szabályok betartására. Ismerje fel a soralkotás ritmusát, próbálja meg utánozni azt (segítséggel). Ismerkedjen az irányokkal: fentről le, balról jobbra, utánzással alkalmazza azokat. A téri relációkat – megnevezésre – segítséggel alkalmazza. Segítséggel használja a különböző íráseszközöket. Gyakorolja a helyes ceruzafogást. Legyen képes a tanult mondókákat, verseket, dalokat a csoport tagjaival együtt elmondani. Olvasás-írás elemei
Cél
Folyamatosan fejleszteni az olvasás-íráshoz szükséges készségeket, képességeket. Megalapozni a fogalmi gondolkodást. Egyszerűbb, könnyen érthető szöveget elolvasni, értelmezni, néhány egyszerűbb szöveget leírni. Az elsajátított olvasási technikával olyan képességeket kialakítani, amelyek a tanulót hozzásegítik a kommunikációs eszközök használatához, a mindennapi életbe való beilleszkedéshez. Feladatok Olvasás-írás elsajátításához szükséges készségek és képességek egyénre szabott fejlesztése. Az elemi szintű fogalmi gondolkodás továbbfejlesztése. A tanuló segítése életközegében való tájékozódásban, környezete megismerésében, a kialakított képességek gyakorlati alkalmazása segítséggel. Óraszámok Évfolyam 3. 4. 5. 6. 7. 8. Heti óraszám 4 4 4 4 5 5 Éves óraszám 148 148 148 148 185 185 Témakörök Témakör Évfolyam 3. 4. 5. 6. 7. 8. Beszédfejlesztés × × × × × × Térorientációs gyakorlatok × × × × × × A finommozgások előkészítése az íráshoz x x Szem-kéz koordinációjának fejlesztése x × x x x x Íráselemek tanítása x x Betűtanítás x x x x x x Írás × × × × × × Olvasás × × × × × × Értő olvasás × × ×
Témakör Tartalom Beszédfejlesztés Beszédtechnika fejlesztése, a beszédszervek további ügyesítése (ajak-, nyelvgyakorlatok). Zöngés–zöngétlen hangok megfigyelése (nyakra tett kézzel). Tárgyak, tárgyképek nevéből az első hang kiemelése. Ritmusfejlesztés: ritmusok letapsolása, kopogása, szavak ritmizálása, ritmikus sorok kirakása tárgyakkal, képekkel, a kirakott sorminta leutánzása (2 elemből). Szókincsbővítés, fogalmi szint fejlesztése: tárgyak, tárgyképek csoportosítása, azonos keresése: szín, méret, forma szerinti csoportosítás (minta és megnevezés alapján). Több részre (3-4) vágott kép összeállítása képről, irányított kérdésekkel mondatalkotás. Anyanyelvi, irodalmi élmények: rövid mesék meghallgatása, lejátszása dramatizálással, bábokkal, a verbális emlékezet fejlesztése. Térorientációs gyakorlatok Elöl–hátul, függőleges-vízszintes fogalmának érzékeltetése. Lateralitás: bal-jobb tudatosítása, begyakorlása. Tárgyak sorba rendezése balról jobbra – sor eleje, vége, közepe fogalom kialakításának megkezdése, gyakorlása. A finommozgások Ujjgyakorlatok, bal-jobb irányok felismerése és megkülönböztetése síkban előkészítése az íráshoz Vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség megalapozása. Szem-kéz Íráselemek. Soralkotások két elemből (pálcika, korong) koordinációjának balról jobbra. Képolvasás: sorok, oszlopok olvasása. fejlesztése. Íráselemek tanítása Álló egyenes, fekvő egyenes, ferde, „c”-vonal, körvonal, alsó ívelésű vonal, felső ívelésű vonal, horogvonal, felső hurokvonal, alsó hurokvonal, jelölés színekkel. Íráselemek vázolása, átírása utánzással. Yüklə 2,81 Mb. Dostları ilə paylaş:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||